Kecskeméti Lapok, 1935. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1935-07-07 / 27. szám

4 Hogyan védekezzünk a vérhas ellen Vérhas, a különféle bélhurutokkal együtt, fő­ként nyári­ betegség. A nyár második felében, gyümölcs- és légy szezonban lép fel s erősen belenyúlik az őszbe. Hosszú, meleg ősz ked­vez neki. Szórványos esetek állandóan fordul­nak elő, néha nagyobb járványokká fejlődik ki. Mindig a szórványos, kezdő eseteket kell komolyan venni, mert így lehet nagyobb ba­jokat megelőzni. Különösen veszélyesek a ter­jedésben az enyhe, u. n. lábon hordott esetek, melyek főként felnőtteknél gyakoriak. Ezért minden erőltetéssel járó, gennyes, nyálkás, vé­res, vércsíkos hasmenést komolyan kell venni é s egyrészt a gyógyítását nem szabad elhanya­golni, másrészt mindent meg kell tenni a be­tegség tovahurcolásának meggátlására. Ho­gyan? 1. Általános tisztaság lakásban, lakáson kí­vül. Kézmosás minden étkezés előtt és széklet után. 2. Gyümölcsfogyasztásnál kellő elővigyázat. Éretlen, romlott gyümölcsöt ne fogyasszunk, a jó gyümölcsöt is mosva, tisztítva együk. Áll ez elsősorban az idegenből hozott, nem saját­termésű gyümölcsre. 3. Irtsuk a legyeket, melyek a vérhas csírái­nak hűséges hordozói s így reászállva edé­nyekre, ételneműekre, gyerekekre a betegség leggyakoribb terjesztői. 4. A vérhas csírái egyedül a beteg székle­tében vannak. Ezért fontos a beteg székleté­nek igen gondos kezelése. Minden háznál le­gyen zárt, ülőkével ellátott árnyékszék. Ahol nincs, ott se szabad szerteöntözni, hanem mésztejjel való leöntés után mélyen földbe ássuk el. Az árnyékszék gödrét is minél gyak­rabban öntsük le oltott mésszel. 5. Vérhasas, vagy ily betegségre gyanús egyént feltétlen különítsük el. Aki ápolja vi­gyázzon magára s arra, hogy másokhoz a be­tegséget el ne hurcolja. Ha otthon az elkülöní­tés nem vihető keresztül, a család és beteg ér­dekében igénybe kell venni a kórházat, hol a súlyosabb betegek ellátása és gyógyítása min­dig eredményesebben kivihető. Kisgyermek pelenkáit jól kifőzzük, a beteg evőedényeit más ne használja. Gyógyuláskor mindent fer­tőtlenítsünk kifőzéssel. 6. Ügyeljünk gyermekek, csecsemők helyes táplálására. Óvjuk őket a nagy hőségtől. Külö­nösen nagy gondot fordítsunk a tejre, melyet megbízható helyről szerezzünk be, forraljunk fel s erősen lehűtve tartsunk el. 7. Csecsemőket, akiknek igazi tápláléka az anyatej, nyáron sohase válasszunk el, mert az anyatej véd és gyógyít a vérhasnál is. 8. Minden hasmenés kezdetén, főként, ha a fent jelzett genyes, vércsíkos jelleg áll fenn, oroszteán kívül mást ne adjunk a betegnek s melőb­b orvosnak mutassuk meg s az előírt szabályokat, rendeléseket igen szigorúan tart­suk be. Minden késedelem, pontatlanság a vérhasnál kockáztatja a gyors gyógyulást, sőt az életet is. olyan közösségé, melynek 35.000 lakosa van és ■csak a piactér körül, amely voltakép négy tér­ből áll, érezzük, hogy ez a központ sokszor tízezer emberé; elsősorban a városházán, mely szép, nemes és tipikusan magyar építészeti megoldások kereséséről tanúskodik és többek között Székely Bertalan freskóival ékes pom­pás dísztermével is kitűnik; az összes feleke­zetek templomain, melyek békésen állnak egy­más mellett Itt látjuk a legrégibb építési emlé­ket, a ferencrendi atyák kicsiny templomát, melynek egyik kápolnája még az Árpádok ko­rából való; a katolikus nagytemplomot, a re­formátus templomot és a hatalmas zsinagógát. Tornyaik már messziről intenek. A négyszeres piactér óriási méretei azt mu­tatják, hogy itt soha nem voltak szűkében a helynek és ennek megfelelőek a minden irány­ban kiágazó főutcák, nem egy pompás épület­tel, mely bármely nagyvárosnak díszére vál­nék. A gyümölcsnek és a gyermeknek váro­sában, ahogy Kecskemétet mindennemű ter­mékenysége­­miatt joggal nevezik, magától ér­tetődik, hogy a gyermekért minden lehetőt megtesznek. Ezt bizonyítja néhány pompás iskolapalota a városban, de erre utal a számos iskolaépület a tanyavilágban, ahol a tanyák széttagoltsága miatt az iskola­ problémának megoldása különösképen nehéz. A városi színház a legnagyobb magyar drá­maírónak, a kecskeméti születésű Katona Jó­zsefnek nevét viseli, kinek emlékezetét két ha­tásos szobormű is segíti ébren tartani. A vá­ros levéltárában, ahol dr. Garzó főlevéltáros nagy történelmű értékű kincseket őriz, rég­múlt századok érdekes tanácsi jegyzőkönyvei mellett a törökvilág emlékei is föllelhetők, köztük a szultán sajátkezű aláírása és az el­múlt idők nagyjainak számos értékes auto­grammja, többek között Katona levelei és kéz­iratai is. Most leszállok Kecskemét katakombáiba, mert a múzeumban, a magyar középkor ez ér­tékes gyűjteményében ugyanis koránt sincs hely a kiásott vagy megszerzett emlékek, akár­csak töredékes részének elhelyezésére is. Dr. Szabó múzeumigazgató tehát a pincehelyisé­gekbe kísér, melyeknek katakomba-jellegét fő­leg egy speciális rendeltetésű helyiségben le­het érezni: nagy polcokon szépen sorjában számozva vagy száz koponya pihen és egy áll­vány minden fiókja egy ember koponyáját és csontvázát rejti. Itt gugyonülő halottak teme­tőjének feltárásáról van szó és bajos megálla­pítani hogy a rég letűnt korszakok emberei ambicionálták-e, hogy egykor mint ládatölte­lékek, mintaszerűen kartotékolva támadjanak fel? ■Elmúlás ide­i elmúlás oda: ma még fiata­lok vagyunk és élni akarunk! Sietünk a város gyönyörű strandjára, melynek kétemeletes fürdőépülete 500 kabinnal, modern tusokkal kapcsolatos, ahol a pompás föveny és főleg az óriási uszoda valóságos eldorádója az üdülni vágyónak. Szellő és napsütés rendbehozza a sok látnivalótól kissé megviselt idegzetünket. Kecskemét legfontosabb terményének, a gyü­mölcs zamaténak és költészetének nem árt, ha sebtében néhány számot említünk: Kecskemé­ten 1.149.000 gyümölcsfa van, még­pedig 31,4 százalék szilvafa és 25,2 százalék hajszínba­­rackfa. Kecskemét gyümölcskivitele több mint 40 százaléka az egész magyar gyümölcsexport­nak és ez a szám hat színbaracknál 64, cseresz­nyénél 60 százalékra emelkedik. Kerek 5000 vágón gyümölcs és zöldség hagyja el évenkint Kecskemétet, többnyire gyorsított különvona­­ton, hogy a gyümölcs a hűtőkocsiban gyorsan és azon frissiben érjen rendeltetési helyére. A gyümölccsel és zöldséggel, salátával még nem merült ki a sora azoknak a­ cikkeknek, melyeket Kecskemét, a gyümölcs városa, vi­lágszerte exportál. Az alföldi homokon kitűnő bor terem, melynek megkóstolására a várostól kerek 30 kilométerre fekvő szőlőtelepre uta­zom. Máté felügyelő ünnepélyes mozdulattal zárja ki a pinceajtót, amely mögött hatalmas hordókban mindenféle fajú, színű és évfolya­mú borok pihennek. Élvezet a nemes italt a gégén átszűrni. Az úgynevezett szikrai borok csiklandozzák ínyemet; a rizsing, kövidinka, zerfandler, kadarka nevek époly jóhangzású­­ak, mint amily jóízűek maguk a borok. Itt, a város szép szellejében is nagy károkat tett a fagy, az 1935-ös évfolyam az igen jó 1934-essel nem fogja felvenni tudni a versenyt. A továbbiakban a konzervgyárakban és a Be­­nedek-telepen tett látogatásairól ír F. Lach­­mann, majd a következő sorokkal fejezi be hangulatos emlékezését: Kecskemét meredek vonalban tör előre. Az idei évad elemi csapásai, melyek a várost job­ban sújtották, mint az országot, súlyos katasz­trófát­­­ri­tenek. A nép eltökéltséggel és biza­lommal vette fel a küzdelmet az elemekkel: a jég által elvert ültetvényeket új palántákkal pótolják, az elfagyott, agyonvert gyümölcsfák és szőlőtőkék helyére újakat ültetnek. Nem kétséges, hogy a szörnyű esztendő nyomait nem lehet máról holnapra eltüntetni, még jövő nyáron is az idei károkat kell majd szenvedni. Kecskemét magasra törő és széles vonalú fejlő­dése azonban feltarthatatlan és a Kecskemét pusztájára zarándokoló nagy idegenforgalom áramlata hozzá fog járulni ahhoz, hogy a vá­rosnak és terményeinek hírét-nevét világszerte elvigye, hiszen már az első nyári hónapon 1800 lelkes idegen zengte Bugac és Kecskemét dícséretit! Kecskeméti­­napflv ► Tavaszi öltönyök­ és felöltők a legmodernebb kivitelben T­ömegében jelentkeznek a pénzintézeteknél kedvezményes k­ölcsönre V W T mm ÚRISZABÓSÁGÁBAN készülnek. Hajdu-u. 2­0 Hazai és angol szövetek nagy választékban. 1001 Gyümölcstelepítési kölcsön 17 évre A jégkárosult gazdáknak nyújtandó 5 és fél százalékos hitel iránt érezhetően nagy az érdeklődés. A pénzintézetekhez nap-nap után számos igénylés érkezett és amint arról meggyőződtünk, mindenütt igyekeznek a kölcsön­ igényléseket méltányosan elbírálni. Több esetben védett gazdák számára is folyó­sítottak kölcsönt, amely hat hónaponkint újí­tandó meg és, 1936. decemberében fizetendő vissza. A pénzintézetek kérésére Fáy István kormánybiztos a hét folyamán a pénzügymi­nisztériumban és a Pénzintézeti Központban interveniált a kölcsön felvételének minél mél­­tányosabb megállapítása érdekében. A helyi pénzintézeteknek — értesülésünk szerint —-­egyelőre 300.000 pengő áll rendel­kezésre. Ez az összeg azonban máris kime­rültnek tekinthető. A hitelkeret felemelése nem fog nehézségekbe ütközni, mert magá­nak a pénzügyminisztériumnak is az a véle­ménye, hogy holdanként átlagban 75 pengő termelési hitel indokolt és Kecskemét gazda­sági élete a segélynyújtásnak ezt a módját sem nélkülözheti. Szó van gyümölcstelepítési kölcsönről is, hogy az elpusztult százezer darab fát pótolni lehessen. A gyümölcstelepítési kölcsön szintén 5 és fél százalékos lenne. Ezt azonban csak 17 év múlva kell visszafizetni. Meggyőződhet arról, hogy az érett fa­epret 590 jó árban lehet értékesíteni. Szedje fel, (nem kell kézzel szedni) hozza be a városi Szeszfőzdébe 1935 július 7. Megérkeztek a várva várt legújabb fürdőruhák, cipők és sapkák a _____________________ H E J J A S harisnyaházba. 575

Next