Kecskeméti Lapok, 1937. július-december (70. évfolyam, 27-52. szám)

1937-07-04 / 27. szám

Kecskemét, 1937 július 4. Ara 10 fillér 70. évfolyam, 27. szám FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP • MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Balásfalvi Kiss Albert 1874-1937 k­orán ment el tőlünk, korán még ennek a mai világnak számítása szerint is, amelyben — hogy Tompa Mihály nagy papköltőnk sza­vait idézzem — „letolja a fáról az ifjú lomb a tavalyit“. E­mbernek nem volt még idős. Professzor­nak fiatal volt, mert fiatal volt a lelkesedése, a hite, a hivatása iránt érzett mérhetetlen szeretete. „ Hamar elment tőlünk, kora előtt ment el.“ Nem vagyunk olyan gazdagok igazi tudós ta­nárokban és egész emberekben, hogy ne érez­­nék nagyon-nagyon korainak a halálát. Igazi tudóst siratunk: olyat, aki szinte eggyé lett a maga tudományával. Egész embert, aki nem tudta magát megosztani. A közé volt minden, amit alkotott. Elmúlását a mindnyájunk gyá­szának érezzük. De a maga szomorú oroszlán­­részét követeli ebből a gyászból elsősorban a magyar jogászvilág: az ő nagy kiterjedt csa­ládja, amelynek felmenői a Deák Ferencek, az Apponyiak, a Szilágyiak — lemenői pedig mi vagyunk, a tisztelők és tanítványok tágabb köre, akik a szőkébb értelemben vett vérsze­rinti családdal együtt ontják könnyeinket az elköltözöttért. A jogtudománynak — legalább is a közhit szerint — kevés fa szerelmese. A­z orvostudományt, a művészettel is kap­csolatban levő mérnökséget bizonyos roman­tika lengi körül a kívülállók szemében. A lét és nem lét nagy problémájával foglalkozó, a Hallálal állandóan párviadalt vívó orvos, a tempomokat és királyi várakat alkotó mér­nök: érdekes életet élő költői foglalkozású lény; nem egyszer verseknek és regényeknek hőse. A jogász: a legprózaibb foglalkozású ember a világon; a legszárazabb tudomány kutatója, értelmezője és továbbvivője, — legalább is a közhit szerint. B­izonyára sokan felvetették már magukban a kérdést: lehet-e rajongásból jogi pályára menni? Lehet-e ezt az ember alkotta, rideg, paragrafusokban megnyilatkozó tudományt szeretni? A­nnak a nagy halottnak hideg ajaka, aki­nek nevét gyászkeretben írtam mai megemlé­kezésem fölé, azt felelné: lehet. V­annak olyan emberek is, akik jogászi te­hetséggel jönnek a világra, amint mások ze­nei vagy festői vagy költői tehetséggel. A kottabetűk sok fekete feje semmit sem mond annak, aki nem zeneértő. A paragrafusok ezer meg ezer kacskaringója az alatta foglalt sza­kaszokkal: zene annak a fülében, akinek épen ezt a zenét adatott meghallania az Égtől. M­i a jog? Paragrafusokba foglalt igazság, méltányosság, végső eredményben: ember­szeretet. Mi az igazi jogász? Ugyanaz, ami az igazi orvos, vagy az igazi pedagógus: az em­beriség szolgája, barátja és jótevője. A­z igazi jogász — vagyis a született jogász — ritka jelenség. Nem azért, mert tudománya, nehezebb más tudományoknál, hanem azért, mert az az út, amelyet a jog szerelmesének meg kell tennie, hogy a mélységes lényeget megértse, járatlanabb és ismeretlenebb, mint a rajongva tisztelt többi stúdiumok útja. A jog szeretetével születettek rendesen csak később veszik észre hivatásukat — még ná­lunk is, a Werbőczyek, táblabírák, a Szi­lágyi Dezsők Magyarországában. E­zeknek a ritka, született jogászoknak egyike volt balásfalvi Kiss Albert. V­alóságos jogi csodagyermek. 1874 novem­ber hó 2-án született és már 1898, tehát 24 éves korában a kecskeméti református Jogaka­démia tanára, később, 1905-től igazgatója volt; itt működött 9 esztendeig, az első 4 év­ben, mint rendkívüli, az utolsó 5 évben már mint rendes tanár, tehát alig 28 esztendős ko­rában érte el a rendes tanárságot! 1907-től 1914-ig a kassai állami jogakadémián, 1914 —1922-ig a pozsonyi Erzsébet Tudományegye­temen adta elő a magyar magánjogot. 1922- ben a szegedi egyetemen a római jog rendes tanára lett. M­unkálkodása nem merült ki a tanárság­on. Jelentékeny irodalmi hagyatéka maradt: ebből a polgári törvénykönyv tervezetének kodifikációjához fűzött bírálatain kívül „Az elévülés a magyar magánjogban“; „Az elévü­lés a magyar polgári törvénykönyv terveze­tében“; „Dolgozatok a magyar magánjog kö­réből“ és „A római jog receptiójáról“ című munkái a legnevezetesebbek, különböző jogi szakfolyóiratokban megjelent cikkein kívül. É­rdeklődésének köre a magánjogra irá­nyult. A jognak ez a része, amelyet a nagy­­közönség még a büntetőjognál is szárazabb és érdektelenebb tudománynak ismer: volta­­képen a gondolkodás és a kutatás kimeríthe­tetlen tárháza a logikus jogászi elme számára. Ága számtalan, változatossága szinte határ­talan épen, mert emberi alkotása, az állam fejlődő és alakuló lombikban életrehívott, de mégis élő valami. Ennek az élő tudománynak és élet­tudománynak papja, hirdetője, tanára volt s balásfalvi Kiss Albert. N­em hiába emlegettük megemlékezésünk elején a nagy ma­gyar jogászokat: balásfalvi K­iss Albert ezeknek egyik — talán egyik utol­só — szellemi örököse volt. Nemcsak tudós, de tanár, nevelő és apostol is. J­ustitia, a bekötött szemű istenasszony szemtakaró kendője könnytől nedves. Egyik legderekabb lovagját siratja. Dezső Gyula dr. b Az angol-francia barátság sohasem volt olyan szoros, mint most f A Kecskeméti Lapok szombat éjszakai te­lefonjelentései.) London, július 3. Eden kül­ügyminiszter a spanyol üggyel kapcsolatban nagy beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy Angliát semmi érdek sem fűzi Spanyol­­országhoz, de a Földközi tengerhez ragasz­kodni köteles, mert ez Anglia testén az ütőér. Anglia és Franciaország barátsága sohasem volt olyan szoros, mint most és ugyanilyen a barátság Amerika felé is — mondotta Eden. Bilbao, július 3. A köztársasági repülők bombázták Burgost, a nemzetiek főhadiszál­lását. A bombázásnak 21 halottja van, az anyagi kár igen jelentékeny. A nemzetiek megtorlásra készülnek.­­ A baszk harctéren tovább tart a nemzetiek előrenyomulása. San­tander védői ma rádiógramot küldtek Mad­ridba, melyben segítséget kérnek, mert a ka­tonaság kiképzetten, a hadiszer pedig fogytán­an. Biztosra vehető, hogy a nemzetiek a háború évfordulóját Santanderben „ülik meg“. London, július 3. Az angol fővárost kom­munista plakátokkal szórták és ragasztották tele. A képviselők egy nagy csoportja a kor­mányhoz fordult, hogy erélyesen vessen vé­get az izgatásnak. Dublin, július 3. Az ír választások végered­ménye még ismeretlen, de az eddigi eredmé­nyeikből máris megállapítható, hogy De Valera elnök abszolút többséget nyer. Amsterdam, július 3. A holland kikötőbe Bilbaóból egy nagy hajó futott be, roskadásig tele ezüsttel, kincsekkel. A vörösök horribilis vagyont érő szállítmányát lefoglalták. Tokió, július 3. Az orosz csapatok kiürítet­ték az Amur folyó két szigetét, melyet egy hete megszálltak. A szovjet kijelentése szerint ez a béke érdekében történt. v Súlyos akadályok az uborka exportjánál Svájc nyolcvan vagon barack bevitelére adott engedélyt, de még nem indult el az első szállítmány A­z elmúlt hét az uborka katasztrófája volt. Az ára előbb 8, majd 5 és 3 fillérre zuhant. Mindössze egy kereskedő vásárolt három na­pon át s ez a körülmény természetesen leszo­rította az árat. Az áresés legfőbb oka a német beviteli engedélyeik késése volt. Szombaton ugyan megérkezett a várva-várt névsor, de mindössze nyolc német importőr engedélye-

Next