Kecskeméti Lapok, 1945. január-június (78. évfolyam, 2-52. szám)

1945-01-07 / 2. szám

1945. január,?? __________Ára 20 fillér_________ 2. (78.) évfolyam 2. szám Kecskeméti toron MEGJELENIK A HETENKÉNT KÉTSZER­I ELŐFIZETÉSI ÁR EGY HÓRA 2 PENGŐ Ma már igen jól tudja mindenki, milyen kegyetlenségek, mennyi vér, milyen irtózatos szenvedések tapadnak a németek hóhér kezé­hez. Tudjuk, hogy miként teszik tönkre, mi­ként pusztítják el szép országunkat, miként fosztják ki földünket, rabolják ki a népet. A tapasztaltak után már ismerjük Hitler germán­jainak lelkét, olyan gaztettre azonban embert nem tartottunk eddig képesnek, mint amilyen gaztett történt múlt hó 29-én fővárosunk kö­zelében. Ekkor már teljesen körül volt zárva Budapest, a front nyugat felé is oly messze járt már, hogy a bekerített seregek kiszabadulása lehetetlenné vált. Az orosz parancsnokság az emberi nagylelkűség végső határáig elment és elhatározta, hogy Budapestet, az ott összezsú­folt lakosságot, de a védő hadsereget is meg­kíméli a teljes pusztulástól. Ezen a napon az orosz parancsnok az alábbi feltételeit juttatta el fehér zászlós parlament őrei révén Budapest védőinek parancsnokához : »1.­ Valamennyi fegyveres német és ma­gyar csapat, élén Önnel és az Ön törzskarával, haladéktalanul szüntesse be a harci tevékeny­séget. 2. Átadja nekünk csapatai egész személy­állományát, fegyverzetét, minden harci felsze­relését, közlekedési eszközeit, még­pedig sér­tetlen állapotban. 3. Mindazon tábornokok, tisztek és kato­nák számára, akik felhagynak az ellenállással, szavatolják életüket és biztonságukat. Biztosít­juk, hogy a németek a háború után visszatér­hetnek Németországba, vagy személyes kíván­ságuknak megfelelően bármely más országba. A Vörös Hadseregnek magukat megadó magya­rok számára pedig biztosítjuk, hogy összeírásuk és kihallgatásuk után hazatérhetnek. 4. A magukat megadó csapatok egész sze­mélyzete megtarthatja katonai egyenruháját, kitüntetéseit, egyéni felszereléseit és értéktár­gyait. A törzstisztek ezenkívül megtarthatják kardjaikat is. 5. Valamennyi sebesült és beteg orvosi segélyben fog részesülni.­ 6. Valamennyi magát megadó tábornok, tiszt, altiszt és katona számára megfelelő élel­met biztosítunk. Amennyiben elutasítják a fegyverletételre vonatkozó javaslatunkat, úgy a Vörös Hadse­reg és a légihaderő megkezdi a körülzárt csa­patok megsemmisítésére irányuló tevékenysé­gét. A megsemmisítésért, valamint minden bu­dapesti rombolásért és Budapest lakosságának pusztulásáért Önöket fogja terhelni a felelős­ség.“ A nagylelkű gesztusra, melyet egy való­ban nemes lelkű hős katona emberi elhatáro­zása diktált, hivatalos jelentés szerint a néme­tek részéről az volt a válasz, hogy a parla­mentőröket, akik a zsebükben az orosz kegyelmet vitték, a németek orvul lelőtték. A felháborító, semmivel sem menthető eseményt igen élénken tárgyalja a művelt vi­lág sajtója és egyértelműleg megállapítja, hogy hasonló bűncselekmény még nem fordult elő a hadtörténelemben. A Times szerint a becsü­letesen gondolkozó katona számára nincs na­gyobb gaztett, mint fehér zászló alatt közle­kedő­ katonákra rálőni. A gyilkosságnak­ a legsúlyosabb következményei lesznek és a ná­cik ezzel is bebizonyították, hogy minden írott és íratlan szabályát a háborúnak véres kezük­kel félrelökték. A német gaztett után megszólaltak a hős orosz hadsereg ágyúinak ezrei és el­kezdték okádni a mindent megsemmisítő tüzet Európa legszebb fővárosára, amely nem érdemelte meg a németektől azt, hogy nyílt várossá nyilvánítsák. Ide jutott el a magyarság annak a szövetségnek az útján, melyet rákényszerí­­tettek és amelyet lerázni életbevágó kötelesség. A Magyar Nemzeti Kormány a magyar nép nevében cselekedve már megtalálta az egyetlen helyes utat, amikor hadat üzent a náci Német­országnak. Most rajtunk, magyarokon a sor, hogy fegyvert fogjunk és megtoroljuk mindazt a gonosztettet, amelyet a német banditák ha­­­zánk megsemmisítésének útján elkövettek. " A magyar fegyverszüneti bizottság Moszkvában A fegyverszünetet Budapest eleste után írják alá Újév másnapján jelentette a Tass-iroda, hogy a magyar fegyverszüneti bizottság, útban Moszkávba, Kievbe érkezett, ahol a pályaudva­ron Dekanov külügyi népbiztos és magasrangú orosz személyiségek fogadták. Az orosz fegy­verszüneti feltételek átvételére a magyar kor­mány részéről Gyöngyösi János külügyminisz­ter, Vörös János vezérezredes, honvédelmi mi­niszter és dr. Balogh István miniszterelnökségi államtitkár utazott el. A magyar fegyverszüneti bizottság már Moszkvába érkezett és a Reuter iroda közli Vörös vezérezredes hadügyminiszter nyilatko­zatát, amely szerint Budapest Bécs kulcsa és a németek addig fognak ott harcolni, amíg csak tudnak. Az új magyar kormány demokratikus hadsereget akar szervezni a németek ellen és az új magyar hadseregben, szemben a múlttal, csak magyarok lesznek. Gyöngyösi külügyminiszter elmondotta, hogy a németek elrabolták a magyar gépeket, a lakosság élelmét és százezerszámra hurcol­ták el a 18—60 éves férfiakat. A moszkvai fegyverszüneti tárgyalásokról állandóan tájékoztatják Harrymant, Roosevelt moszkvai megbízottját és az egyes pontok megbeszéléseinél figyelembe veszik az angol és amerikai szempontokat is. Londoni jelentés szerint a magyar küldöttek remélik, hogy a szövetségesek tekintetbe veszik Magyarország tragikus helyzetét. A magyar nép a vörös had­sereget felszabadítójának tekinti. A fegyver­szüneti szerződés aláírására csak Budapest eleste után kerül sor. A Reuter iroda még közli Miklós vezér­­ezredes miniszterelnök nyilatkozatát is, amely szerint Magyarország fegyverszünetet akar kötni és szövetségre lépni minden demokrati­kus országgal és együtt akar működni szom­szédaival. Fogjon fegyvert minden magyar, hogy a diadalmas Vörös Hadsereg oldalán végleg megsemmisítse Hitler Németországát! Külpolitika hírei A külpolitika hírei között Churchil angol miniszterelnök a dán ellenálló mozgalomnak üzent: „Az ellenség mindent elkövet, hogy megmentse magát és most még brutálisabb lesz. Erős szívre és elszánt lélekre van szükség és így menetelünk a győzelem felé.“ Görögországban kezd helyreállni a nyuga­lom, a kormány letette az esküt. A baloldali pártok elfogadták a szövetségesek feltételeit. Athénben már elcsendesedett a harc. Massaryk, a londoni csehszlovák kormány külügyminisztere kijelentette, hogy kormányá­nak külpolitikája a Szovjetunióval való meg­értésen alapszik, a szomszédos népekkel pedig kormánya a legjobb barátságban igyekszik majd élni, vannak ellentámadásban és megindult Bastogne felszabadításáért a küzdelem. Ma már kiderült, hogy Rundstädt kétségbeesett támadása csak agitációs célokat szolgált. Az idő javulásával egyre nagyobb számban szállnak fel az angol repülőgépek. Újabb jelentés szerint az egyetemnél és a parlamentnél folynak igen erős harcok. Január 4-én az oroszok 237 háztömböt foglaltak el. Komáromnál nagy tankcsata dúl, amelyet az oroszok fölényesen vezetnek. Budapest központjában folynak a kemény harcok Budapesten a szovjet csapatok folytatják a bekerített ellenség megsemmisítését. Már igen sok házból vetették ki a német ellenálló fész­keket és a harc úgyszólván házról-házra dúl. Buda nagyobb része már az oroszoké, itt jan. 2-ig már 300 házcsoport­­ került orosz kézre. A védők vesztesége igen nagy. Későbbi jelen­tés szerint a harcok átterjedtek a fővárosnak Dunáninneni oldalára és már a főváros köz­pontjából verik ki a németeket. Léva után Nyitra is orosz kézre került és ezzel a harcok szintere már Pozsony és Bécs közvetlen közelébe érkezett. A Budapesttől északra nyúló tereprészt teljesen megtisztították a szétvert németektől. A nyugati arcvonalon már a szövetségesek A Nemzeti Bizottság második ülése folytatólag a munkáseloasztás kérdését tárgyalta Rigó Ferenc városi munkaelosztó előterjeszté­sében. Kara Balázs javasolta a városi alkalma­zottak számának csökkentését és azt, hogy fi­zetni kell az alkalmazottakat a számvevőség által elkészített és a Nemzeti Bizottsághoz jó­váhagyás végett terjesztett lista alapján Fekete Sándor javasolta, hogy a város ad­jon engedélyt a pékeknek lisztkészletük feldol­gozására, az erdőirtásokból kikerülő rézsét pe­dig haza kell szállítani. Kara Balázs szerint számba kell venni a meglévő traktorokat a tavaszi mezőmunkák elvégzéséhez, a városi üzemek pedig a város kezelésében maradjanak. Sztróka József indítványa szerint a bíró­ságok és az ügyészség a legsürgősebben kezd­jék meg működésüket és a foglyos ügyeket a legrövidebb időn belül tárgyalják le. Ugyanő indítványozta azt is, hogy a bárhol tapasztal­ható súlyosabb panaszokat jelenteni kell a vá­­rosi hatóságnak és a lakosság támogassa a hatóságot a közbiztonság helyreállításában.

Next