Kecskeméti Lapok, 1949. július-december (82. évfolyam, 150-304. szám)

1949-11-27 / 276. szám

­ Amit „a rejtélyek nagytekintélyű tudorai“ nem tudtak, alapssá válik a­ teszted emlacnk el­átt A technika és az emberi kultúra egész fejlődése kizárólag a tudo­mányon alapul. Ha nem fejlesz­tette volna az ember a tudományt, nem lenne sem vasútunk, sem au­tónk, sem repülőgépünk, az embe­rek továbbra is barlangokban élné­nek félve az állatoktól, ugyanúgy, mint hajdan őseink. A Szikra kiadásában megjelent Természettudományos Kiskönyvtár füzetei a haladó tudomány eszközeivel és eredményeinek ismertetésével szállnak szembe a babonák és rejtelmek tudmány­­ellenes álláspontjával. Érdemes forgatni ezeket a füzeteket, mert megtudjuk, hogy az egész világ, a mindenség, sehogyan sem keletkezett és hogy a világnak soha­sem lesz vége, mert a mindenségben örö­kös mozgás és állandó fejlődés van. Az az anyag például, ami a napot alkotja, már régebben is megvolt, mielőtt nap tett volna belőle, volt idő, amikor a föld még nem létezett, de az anyag, amely földünket alkotja, már azelőtt is megvolt. Ilyenformán csak egyes égitestek és rendszerük keletkezéséről beszélhetünk, de nem a mindenség keletkezéséről álta­lában. Mindennek tudományos magyará­zatát adja Voroncov-Veljaminov tanul­mánya, a „Hogyan keletkezett a világ? Az égi térképekről, a csillagok világáról A. J. Lebe­­gyinszkij írt tanulmányt. Megtud­juk, hogy az éggömb valójában nem létezik, megismerkedünk a bolygókkal, üstökösökkel, csillag­napokkal, az égitestek anyagának összetételével és azokkal a mód-m­­ű­szerekkel, amelyeknek a segítsé­gével megállapították ezt. Minden csillag ugyanolyan elemekből van, mint a föld, élnek és elpusztulnak, bár az élettartamukat a földi élet­tel összemérni nem lehet. A világ leggyorsabb hírvivője a fény, mely egy másodperc alatt 300 ezer kilo­métert tesz meg s némelyik csil­lagról milliárd éve rohan felénk. Az anyag grandiózus körforgása a mindenségben ment végbe, amely­ben örökké folyik a szakadatlan fejlődés- A Mindenség szerkezetét foglalja össze Polák tanulmánya. A csil­lagok, bolygók mozgásáról számol be és arról a törvényszerűségről, amely ren­­denül egy és ugyanaz. Régen azt hitték, hogy a Föld'd bálnák és elefántok tartják. Ma már tudjuk, a tömegmozgás és a szabadesés magyará­zatát. A testek mozgástörvényeinek első kutatója, Gaulei, a nagy olasz tudós volt, akinek tanításait akkor lelki terror alkal­mazásával akarták elhallgattatni. Ma már tudjuk, hogy a többi bolygók is, ame­lyek a nap körül keringenek, ugyanolyan helyzetben vannak, mint a Föld, ugyan­csak a napkörüli pályán haladnak. A hajnalról és az alkonyról, a nappalok és éjszakák váltakozá­sáról, a nyár és tél egymáshoz való viszonyáról, az évszakok vál­takozásáról és ennek tudományos magyarázatáról ír Kunyickij „Mi­ért változnak az évszakok?”-ban. Világosan bebizonyosodik ebből a füzetből, hogy a Föld semmieset-, sem a mindenség alapja, csak egy, a nagyszámú kísérő csillagok kö­­zü­l: a Napnak kísérője, amely ha­talmas gyorsasággal mozog a vi­lágűrben, hasonlóan más, milliónyi izzó gömbhöz,­­ a csillagokhoz. A talaj keletkezésével és életével foglalkozik N. A. Kacsinszkij. Ismerteti a talaj tulajdonságait, a talaj­fajtákat és azt ,s megtud­juk, hogyan változik a talaj élete egy esztendő folya­mán. B. A. Keller beszámol arról Hogyan ke­letkezett az élet? Minde­n élő­­ny magá­ban hordja régebbi ősei nyomát és meg­állapítja, hogy feltételezhetjük, vannak a mindenségben még olyan bolygók, me­lyen van növényzet, állatvilág és vannak az emberhez hasonló értelmes lények. Az élő­ és élettelen világról W. A. Dorfman írt könyvet. Az élők világa változatos és óriási. De bármi erősen is különböznek egy­mástól első látásra az élőlények, mégis sok közös vonásuk van­ Mindnyájan ugyanannak az anya­­természetnek a gyermekei és mind a földön keletkezett ősrégi szerve­zetek utódai A Föld története megmutatja: első legegyszerűbb lakói fokozato­san alakultak át egyre bonyolul­tabb állatokká és növényekké. A Szikra Tudományos Kiskönyvtárban kiadott füzetsorozatnak igen nagy jelen­tősége van a mai fejlődő élettel kapcso­latban. Ma mindenkinek megvan rá a módja, hogy belenézzen a tudomány ku­lisszái mögé és hasznosan értékesítse azt maga és a társadalom számára. Ezeket a füzeteket a legkiválóbb szovjet tudósok tanulmányaiból állították össze és két­ségtelenül­­e!világos!­ó, nevelő munkánk­ban igen nagy segítségünkre lesznek. A füzeteket a Természettudományos Kiskönyvtár népszerűen, mindenki által megérthető módon adja közkézre. Min­den dolgozó embernek helyesebb elképze­lése lehet a természet jelenségeiről, mint a legkiválóbb régi tudósnak, vagy a rej­télyek nagytekintélyű tudorainak, mág­lyák és babonák hirdetőinek. 5. Spanyol­ játék Kérész Löwenitsch 1. e4, e6 2. Hf3, Hc6 3. Fb6, a6 4. Fa4, Hf6 5. 0-0, He4­ 6. d4, b6 7. Fb3, d5 8. de­, Fe5 9. c3, Fe7 10. a4, b4 11- Hd4, He5­ 12. f4, Fg4 13. Vc2, c6 14. fe:, cd: 15. cd, Bac8 16. Vd3, 0­ 0 17. Hbd2, Hg5 18. Bf2, Bc6 19. Hf 1, Fh5 20. Hg3 Fg6 21. Hf6, Kh8 22. Fe3, He6 23. Vd2, Fg6 24. Hd6, Fe3­ 26. Ve3­, Hc7 26. a6, Ve7 27. Vd2, Bfb8 28. Fa4, Bc4 29. Hc4:, de: 30- Bad­, Ve6 31. de, Hde: 32. Bc4:, He7 33. Fb3, Ve6: 34. Bfe2, Vf6 33. Vb4:­ és sötét feladta. Érdekes játszma, remek befejezés. Bronstein és Szmiszlov küzdenek a Szovjetunió bajnokságáért A XVII- szovjet sakkbajnoki küz­delemben Bronstein és Szmiszlov nagymesterek kerültek az első és második helyre. A bajnoki címért hatjátszmás páros mérkőzést ját­szanak. Két rendkívül tehetséges fiatal játékos, az odesszai Geller és a leningrádi Taimanov megelőz­te Bond­arevszki­j és Kotov nagy­mestereket. Kérész, a két év előtti bajnok csak a nyolcadik helyet tudta biztosítani. A feltörekvő if­júság győzelme a szovjet sakkozás gazdag erőforrásainak és magas színvonalának ékes bizonysága. Rövid hírek a sakkvilágból Munkaverseny indult a MADOS megyei szervezetei között.­­ Va­sárnap veszi át a Zuglói Albart sakkcsapata a Népszava serlegét. — A bukaresti nemzetközi verse­nyen kitűnően szerepelnek a ma­gyar mesterek, különösen Benkő és Flórián. Hármas holtverseny Kecskemét 1949. évi egyéni sakkbaj­nokságának végeredménye: I—Hr. Bal­a, Sahin-Tóth dr., Tőrtek 11.5, IV. Fápai S. A további sorrend: Mihályi 8, if­j. Kovács 7.5, Morvay, Ury 7, R­­óczy 5, Szili 4.5, Kubinyi 3.5, T. Nagy, Zilahi,Sebess 2, Kökény I. 1. A vigasz versenyben: Kö­kény J. 6, Hajdú 5.5, Mester 4.5, Felcsíki, Kasza 4, Pálinkás, Szabó 2, Labodi , Bar­­la, Sahin-Tóti dr. és Törteli Januárban körmérkőzésen küzd a bajnoki címért. A versenyen különösen Bálla és Morvay eredménye figyelemre méltó. Pápai, Ko­vács, Őry és Rimóczy várakozáson alul szerepel. Megyei csapatbajnokság A MADOS délpest megyei­­ alszövetsége december 4. és február 28. között rendezi a megyei csapatversenyeket. Kecskemétről az I. osztályban előreláthatólag neem indul csapat, a II. osztály „kecskeméti csoport­jában“ eddig a következő csapatok indu­lása bizonyos: BKK, Barnevál, Kereske­delmi Alkalmazónak. A KSzTE, mint „mi­­nőségi" csapat, a megyék közötti verse­nyen indul és Szolnok, Jászberény, Ceg­léd, Nagykőrös és Kiskunhalas minőségi csapatával küzd az NB II., illetve a fel­állítandó NB I­I.-ba jutásért. SAKKHÍREK és JÁTSZMA-ír­ók Külföldi Zsoltiban álló bűnszövetkezetet lepleztek le a Demokratikus Németországban Szász-Anhalt tartomány volt munkaügyi miniszterét, Leo Her­­wegent letartóztatták, mert nyolc bűntársával együtt, részben hiva­talos állásukkal visszaélve 44 mil­lió márka értékű értékpapírt akar­tak külföldi zsoldban álló kémek és ügynökök segítségével Nyugat- Németországba kicsempészni. A tartományi törvényszék elnö­ke és a Deutsche Bank volt igaz­gatója is a letartóztatottak között van. „HARCOLUNK A KETTESEK ÉS HÁRMASOK, A KÉSESEK ÉS SÚGÁSOK ELLENI“ A hivatalok és az üzemek után végig­néztük a kecskeméti iskolák faliújságjait. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy diák­jaink gonddal és rendszeresen készítik ez iskola- és osztály-faliújságokat, nemcsak a diák-mindennapok problémáit: a tanu­lást, az iskolafegyelmet tárgyalják cik­keikben hanem hozászólnak a világpoliti­ka nagy eseményeihez is. Az iskolai fali­újságok azt mutatják, hogy a tanulók nagy része már helyesen ítéli meg azo­kat a kül- és belpolitikai történéseket, amelyek a béke védelmének erősítésével és a szocializmus útjának mind egyene­sebbé tételével az ő jövendő boldogabb életüknek is lerakják az alapjait. Éppe­n ezért majd valamennyi iskolai faliújság fokozottabb munkakedvre, mind jobb és jobb tanulmányi eredményekre buzdítja a jövő értelmiségét. Sok jó faliújságot olvastunk az iskolák folyosóin, vagy a tantermekben, de azért láttunk egy-két olyan faliújságot is, amelyekről a legna­gyobb jóakaratai sem lehetne dícsérőleg szólni. A közgazdasági leánygimnáziumban kezdtük e­ szemlénket. Az ízléses kiállí­tású faliújság foglalkozik az Októberi Forradalommal, a Világifjúsági Nappal és több időszerű eseménnyel, e mellett ügyes cikk hangsúlyozza a jó tanulás fontosságát, mint a tanuló­­jóság hozzá­járulását a békefront harcához. A Katona József-gimnázium előcsarno­kában nemrégen készült el a szép fali­tábla, amelyen máris találunk cikkeket az iskolai fegyelemről és mint általában minden iskolában, a tanulásról, a diákélet nap mint nap ,,izgalmas‘‘ problémájáról. Egy igen jól összeállított tanulmány az atomerő tudományos kérdéseit vizsgálja. A gimnáziumban az egyes osztályok külön faliújságokat is szerkesztenek, amelyeken a tanulók nemcsak a külső eseményekkel foglalkoznak, hanem az osztály és az osztálytársak eredményeivel, vagy éppen mulasztásaival is. A Szenczi Molnár Albert leánygmmá-­iumban is találtunk a folyósón egy fali­­újságot. Mindössze két kis cikk függ a tábla sarkában. Bíztató azonban, hogy mindkettő a világ dolgozóinak nagy ün­nepéről, Sztálin születésnapjáról emléke­zik meg. A legszebb összeállítású faliújságot az iparostanuló iskola SzIT-csoportja szer­keszti. Nemcsak maga a tábla szép, de az egyes cikkek elhelyezése, néha kü­lön díszítés is művészi érzékre vall. A „Komszomolt követjük" cím­ű cikk az is­kola ifjúságának példaképül állítja a hős szovjet ifjúságot, amely munkájával és harcaival nagy részt vállalt az Októberi Forradalom eszméinek megvalósításából. Az imperializmus és a béketáb­or küzdel­mével foglalkozik „A múltat végképp el­töröljük" című cikk, amelyet a követke­zőkkel fejez be írója: „Tüzesen lángol a Nagy Forradalom csillaga, amely szabadságot, alkotó mun­kát és boldog jövőt hirdet, amely harcra, győzelemre hív minden dolgozót a ki­zsákmányolok a békét fenyegető vérszo­­pók ellen.“ A közgazdasági fiúgimnázuim faliúj­ságja ezzel szemben nem sok elismerést érdemel. Nemcsak a kivitelezésben nincs gond és ízlés, de nem találunk olyan cik­ket, amely hozzászólna a mindannyiunkat érintő eseményekhez, vagy akár az isko­la problémáihoz. Némileg enyhíti az olva­só rossz benyomását az életversenyre való felhívás. Ez ügyes kérdéseket vet fel, amelyekre a legötletesebb diák tud leghamarabb válaszolni. Az „észcsiszolás­nak" ez is eszköze. Igen szép és ügyes faliújságokat ol­vastunk a pedagógiai gimnázium tanter­meiben. Látszik, hogy a tanulók az isko­­la, az osztály problémáin kívül figyelem­mel kísérik a dolgozók összes problémáit. A III. és IV. osztály faliújságját lá­tuk, mindkető ízléses és tartalmas. A cikkek jobb tanulásra, versenyre szólítják fel a diákokat, figyelmeztetnek a Kom­s­z­omol példájára. A III. osztály tábláján Ker­tész Mária ír Sztálin születésnapjának méltó megünnepléséről. Arról szól, hogy a diákok sem maradhatnak el az ünnep­lésben az üzemek és földek fiataljai mö­gött. A mostani negyedévi konferencia jó alkalom arra, hogy meggondolják, mi­­vel ünnepelhetnének legszebben. Majd így ír: „Nincs nagyobb dicsőség, mint abban a hadseregben harcolni, amelynek élén Sz­áen áll. Mi is ebben a hadseregben akarunk harcolni a kettesek és hármasok ellen, a késések, súgások és mulasztások ellen, a tudományok tudatosabb elsajátí­tásáért. Ezzel kívánjuk erősí­eni a Ma­gyar Népköztársaságot és a nagy Sztálin vezette béketábort." U}áU ax iska.ai {■aliuis ág.&U

Next