Kecskeméti Lapok, 1950. január-április (83. évfolyam, 1-99. szám)
1950-03-12 / 61. szám
Petőfi és Jókai Kecskemétje Néhány lap választ el bennünket március tiz..r.cicáikétól, a magyarság nagy szabadságünnepétől. Kecskemét népe szerette a szabadságot, küzdött is érte, lelkes ifjúsága vett. Itt élt Petőfi és Jókai, a márciusi ifjak vezetői, hosszabb ideig. Petőfi Sándor itt töltötte gyermekkorának egy részét és később, mint vándorszínész Karait vissza ismét Kecskemétre. Itt találkozott újra Jókai Mórral, aki az Ó Kollégium alakja volt. Itt álmodozott öröklő hírnévről és nem véletlen, hogy a városháza falán arany betűk hirdetik páratlan jövendölését: Anyám, az álmok nem hazudnak; takarjon bár a szemvödés: Dicső névé költő fiadnak, Anyám, soká, örökkön él. 1828 május 10-én egy porlepte parasztzekér kocogott be Kecskemét hepe, hupás utcám át a Nagykőt ősi utcába és bei.k.ult R.-.úr Mináry portájára, aki Peoli anyjának kecskeméti rokona volt. A ház a mai Beretvás helyén állt. Petőfi bzétei úgy határoztak, hogy Kecskeméten fogják taníttatni fiukat és be is iratják a kis hatéves Sándort még aznap Rház Mihályékkal majdnem szembenfekvő evangélikus iskolába. Tanítója Sona, Bereektier Dániel v kántortanító volt, akinek jegyzetei máig is fennmaradtak és közöttük szerepel Petőfi neve is. Rlúz Erzsébet, a család legidősebb lánya vitte a háztartást, mivel édesanyjuk korán meghalt, ő foglalkozott a gyerekekkel, mesét mondott nekik, énekeit és Petőfi „Szülőföldem*’ című költeményének refrénje, a „Cserebogár, sárga cserebogár“ Rlúz Erzsébet énekének emléke, aki soksszer énekelje a gyermekeknek ezt az akkor d’Vates nótát. 1828 májusától 1831-ig volt Kecskeméten a gyermek Petőfi, majd tizenhárom esztendő múlva került ismét vissza, akkor már mint vándorszínész Szabó Józsa jóhírű vidéki színtársulatával. A Trombitához címzett vendégfogadóban szállottak meg, amely most is megvan a Katona József Színház épülete mellett, a mentőállomás garázsaként. Petőfi az érkezés után rövid félóra múlva már a kollégiumba — mai ókollégium — sietett, hogy találkozzon barátjával, Jókai Mórral. Az egykori vasárnapi újságban Böszörményi Mihály írt erről a találkozásról: — Borongós hűvös léd nap volt, amikor egy galérköpecyes, sz.kár ifjú fordult be a kollégium kapuján és megállt a kapu alatti tanterem ajtajában, kérdezve, hol találhatná meg Jókai Móricot. Elő is áll hamarosan az ifjúság szemerénye és a hát jóbatát örömujjongva borult egymás nyakába. Ettől fogva a két jóbarát minden üres idejét együtt töltötte, együtt építgették jövendőjüket. Jókai, — aki 1842-ben érkezett Kecskemétre, — sokfelé bevezettte hátját, Petőfi Sándort. Kecskemét akkor, ahogyan Jókai jellemezte, a puszták metropolisa volt. Nagy falu 35.000 lakossal, a hosszú főutcák kezdetén nagy gömpölyű tetejű nádpalotákkal, szárazmalmokkal, ahol csak három emeletes ház volt, a piaristák rendháza, az óbester ház és a katonai kórház. Egyetlen kétemeletes épülete az G-Kollégium. Az utcák kövezetlenek, a házak szegélyében palló vonult végig a gyalogjáróknak. Ez volt az egyetlen ,,fényűzés’*, mert egyébként minden olyan volt, mint ahogy a természet megalkotta, télen sár, nyáron por, éjjel sötét, nappal tűző nap. Kultúra azonban volt Kecskeméten. Sokkal élénkebb, mint a későbbi években. Az egész főiskolai ifjúság, számszerint százkilencvenen, nagy baráti társaságot alkotott, akikben élt egy hagyományos jószokás — ma szemináriumnak neveznék, — ahol kinek mlyen gyakorlati ismerete, vagy ügyessége volt, a köz hasznára váltotta, így tanultak egymástól francia nyelvet, zenét, éneket, táncot, rajzot. Jókai, az akkori Nagybudai-utcában, — irta Jókai-utca — Gyenes Mihály ügyvéd, később törvényeire házában lakott. Petőfi egy színésztársával együtt a mai Petőfi-utca 18-as számú házban, amelynek helyén Dudásné asszony kis parasztháza állott. Kis egyablakos szobát béreltek s havonként koszttal együtt 10— 13 váltóforintot fizettek. Petőfi Sándor a színházban csak kisebb szerepeket kapott, de amikor esténként fellépett, a mai gőzfürdő helyén álló épületbe, Jókai és diáktársai mindannyiszor hatalmas tüntetést rendeztek mellette. " Szinésztársai nem voltak színészképessége felől valami jó véleménnyel. Epizódszereplő volt és a társulat szintapkihordója. Kitűnően tudott azonban parodizálni, egyszer Shakespeare Lear királyában váratlanul a bolond szerepéhez jutott s pompásan sikerült alakítása nemcsak a közönség tetszésnyilvánításához, hanem szinesztársai elismeréséhez is vezetett. Petőfi Kecskeméten tartózkodásakor fejezte be Jókai Mór első irodalmi próbálkozását, „A zsidó íú‘‘ című verses drámáját. Jókai Kecskeméten ismerkedett meg különben a magyar faj eredeti sajátságaival. Összejött a pusztapírákkal, járt Szikrában, a fehértói csárdában, kinn a pusztákon. „Egy magyar nábob** című regényének erős és merész csikóslegényét a kecskeméti Kis Miskáról mintázta. Petőfit is bevonta a kollégium neves tanárainak: Tatai Andrásnak, Tömöri Szabó Sándornak, Vállai Sipos Imrének társaságába. A színtársulat, amellyel Petőfi Kecskemétre jött, március végén hagyta el a várost. A társulatnak rosszul ment és Petőfinek jutalomjátékából már csak tíz váltóforint jutott. Petőfi búcsúzásul — versei akkor már az Athenaeumban jelentek meg — verset írt barátaihoz a színészekről. Ma is megvan a kis piros cédulára nyomatott Emlény, amely tulajdonképpen a szatlapkihordó búcsúja volt, de az akkori időknek megfelelően fogalmazta meg a színész hivatását: A színész útain virág s tövis terem. A színész élete öröm és gyötrelem. Büvös- szellemkezel vezérek lépteit, Leplezve gondosan az élet r°rheit. Szép álmot álmodik, öröklő hírnevet, Szelleme bejárja a földet és eget. Nem sokkal később Jókai is elhagyja Kecskemétet, de még itt kezdte írni itteni benyomás alapján első regényét, a ,,Hétköznapok*’-at. Ezekben a napokban, amikor a magyar szabadságharc két nagy alakjára emlékezünk, talán időszerűbb az a kérdés, várjon mégissz ? mindent Kecskemét népe azért, hogy a haladó kultúra városa legyen? Ismerjük az előttünk álló feladatokat, tudjuk, hogy a kultúrával szabadságunkat, nékénket védjük és arra kell törekednünk, hogy Kecskemét kulturális élete minél szélesebb körben kiépüljön, nagy céljaink érdekében minél tökéletesebb legyen. Miénk lesz újból a ságvári sászió , kecskeméti úttörő pajtások lelkesen éltették az egységes ifjúsági szervezetet Kedves ünnepséget rendeztek a kecskeméti úttól ők! A Ságvári vándorzászló eddigi büszke birtokosa a Dózsa György úttörő csapat a szabályok értelmében átadta a zászlót a városi úttörő titkainak. Letelt az év, amíg a jó tanulással, jó munkával elnyert zászló birtokukban van és legközelebb az az úttörő csapat kapja, amelyik az új kiértékelésnél az első helyre kerül. Természetes, hogy nagy a versengés, mert a zászló büszke birtokosának lenni minden kis úttörő vágyálma. Akarástól kipirult arcok néznek a zászlóra, fegyelmezett sorokban állanak a fehéringes, piros és kéknyakkendős csapatok, magasba szárnyal az ének, fel küzdelemre hős haza ... A pajtások érdeklődéssel hallgatják Tóth Gyula volt csapatvezető-pajtást, akinek vezetésével a Dózsa György csapat 1948 március 15-én elnyerte a Ságvári-zászlót. — A Dózsa György útörőcsapat volt a legelső, amely megalakult Kecskemétn. A mi csapatunk volt a kezdeményező, az élenjáró az iskola díszítésében, a faliújság -szerkesztésben. Eddig jó munkát végeztünk, de a jövőben még jobban kell dolgoznunk. Gaál Mária városi úttörő titkár ismertette ezután Ságvári Endre életét, harcát, amelyet az Egységes Ifjúsági Szervezetért folytatott. Hatalmas éljent kiáltanak az úttörők, amikor kijelenti: — Ságvári pajtásunk ifjú életének álmát a magyar ifjúság most váltja valóra, amikor célul tűzte ki és rövidesen létrehozza a dolgozó ifjúság egységén alapuló, hatalmas egységes ifjúsági szervezetet, aminek ti is tagjai lesztek. Mintegy feleletül hangzott kl a Dózsa György úttörő csapat vezetőjének szava: — Én Sági János, a Dózsa György úttörő csapattanács elnöke, ígérem minden pajtásom nevében, hogy úgy fokozzuk munkánkat és úgy tanulunk, hogy a Ságvári zászlót ismét megszerezzük és április 4-én ugyanolyan boldog lesz a csapat, mint 1949 március 15-én volt. A MINSz megyetitkára szólt ezután az úttörőkhöz, majd felcsendült a szovjet pionírok tetteit idéző vers. Minden szem a zászlóra tapadt és a szemekben égett az elhatározás: jó tanulással, példás út. Jó:ő magatartással újból mi érdemeljük ki a Ságvári-zászlót! Féláron vásárolhatunk koedányás üvegárut Az Üveg- és Porcellánértékesító Nemzeti Vállalat március 6-tól 18- ig „üveghetet”” rendez az országban. Ez alatt az idő alatt 40—60 százalékkal vásárolhatnak a dolgozók olcsóbban kőedény- és üvegárut. Az üveghétnek már az első napokban hatalmas sikere volt, az olcsó árukból hatalmas mennyiséget vásároltak a városi dolgozók és a dolgozó parasztok.A nagy érdeklődés mindenben indokolt, mert az üveghéten a 4 fornt 47 filléres gránit tányér árát 2 forint 20 filérre, az 1 forint 60 filléres vizespohárét 90 fillérre, az 1 forint 23 filléres borospohárét 76 fillérre, a II forint 93 filléres levesestálét 6 forint 50 fillérre szállították le. De nemcsak az egyes edénydarabok lettek olcsóbbak, hanem a különféle ét- és italkészletek is. Az üveghét alatt a 156 forintos 6 személyes kőedénykészlet mindössze 87 forint 14 fillérbe kerül, a 32 forintos csiszolt boroskészlet ára pedig mindössze 18 forint 20 fillér. A salgótarjáni- a tokodi, a sajószentpéteri üveggyár s a kispesti kőedénygyár ipari munkásságának kitűnő eredményeit dicsérik az üveghét kiváló minőségű, árban eddig még soha nem látott olcsóságú gyártmányai. Bulgária felszabadította a gabonaforgalmat A bolgár minisztertanács és a bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága határozatot adott ki, amely megengedi a búza, rozs- kukorica árpa, zab és liszt szabad eladását vételét és cseréjét az egész országban. Megható a VIT-film Kedves Szerkesztőség! Kérem soraim leközlését, amelyért előre is köszönetet mondok. Március 8-án a Városi Moziban meg isnéztem a „Világifjúsági Találkozó" nagy filmjét, amely részemre felejthetetlen. Már kezdettől fogva megható jelenet, amikor a világ minden részéből a pályaudvarokra bejutnak a felboogózott, felvirágzott vonatok, a békét megvédő, a békéért harcoló demokratikus fiatalsággal. Azon színpompás, lelket emelő jelenetek után, amelyek ebben a filmben eléfünk tárulnak, minden ember csak a w-skét kívánhatja. Őt megláthatjuk, hogy mennyire egyre kell forrnunk, mennyit kell harcolnunk a „békéért*’, a „szekcciságért‘‘, amelyet nagy felszabadítónk adott meg minekünk sok áldozattal, Szovjetunió és ennek legnagyobb erős béke őre, Sztáli'nemvtárs. Tehát ezt a nagy filmet minden jó elvtársnak és jó demokratikus érzésű embertársamnak ajánlom, mert csak tavulhat belőle. Igács József nyomdász Cservenkovot választotta elnökévé a bolgár Hazafias Front A Hazafias Front nemzeti tanácsa csütörtökön tartotta teljes ülését Szófiában. Az ülésen Vlka Cservenkov miniszerelnököt, a bolgár Kommunista Párt titkárát, a Hazafias Front Nemzeti Tanácsának elnökévé Ferdinand Kozovskit, a nemzetgyűlés bizottságának elnökét a Hazafias Front Nemzeti Tanácsának főtitkárává választották. Győzelemmel végződött 80.000 amerikai feketeszén bányász bérharca is Az amerikai rádió jelentése szerint 80.000 amerikai szénbányász bérharca is győzelemmel végződött. Washingtonban aláírták az új kollektív szerződést, amely a barnaszén, bányászokhoz hasonló munkabér emelése és munkafeltételeket ad az antracit bányászoknak, akik decembber 5-e óta csak háromhónapos munkahéten voltak hajlandók dolgozni. in ■nffRflmi... m « ■» —... u i»m”i 1 Városi mozi A Márc. 9-tól 15-ig Csütörtöktől-szerdárt IS Magyarul beszélő színes Magyar-Szovjet film! A világ ifúságai i ( dicsé U ~£ Gyapjú kalapok 53-—11 helyett 38-— F: Nyúlszőr „ 97-50 „ „ 76-95 „ — "ÜBIfIIM KECSKEMÉT ioo Film a budapesti Világifjúsági n Talákozóról Előadások hétköznap Vs 6, Va S _ Vasárnap Va 4, 1/2 6, Va 8 órakor P Árpád mozi Márc. 9-tól 15 ig Csütörtöktől-szerdáig Egy életen át I n Egy szovjet tanítónő küzdelmes élete Ö, a hős nemzedék felnevelésében 9] Clóadások hétköznap 6 és 8 órakor jáá| Oj Vasárnap 4 6 és 8 órakor Bj [S]Jön! LUDAS MAiYl Jönl-B