Kecskeméti nagy képes naptár, 1893

A múltak emléke, s a jelen tükre

- 166 neki, érvényesíteni kezdte hatalmasan nyilatkozó szellemi kincseit. Rendbeszedte a parlagon heverő elhanyagolt iskolaügyet, talpra állította az egyház lelki, szellemi és anyagi dolgát, kenetteljes, szívhez­­szóló, lélekemelő prédikáczió és tanításai benépesítették a templomot, reorganizáló erős keze felépítette az anyagiakat arány­lag igen rövid idő alatt. Prédikált, imádko­zott, nevelt, oktatott és gondos kézzel gaz­dálkodott a minek eredménye az lett, hogy az ő egyházmegyéjében Gyomamintaképül szolgálhat a többi egyházaknak. Garzó valódi reform, pap. Ritka tevékenységű ember, szellemes férfiú és igazán Kálvin jellem ! A protestáns irodalom terén mint mély tudományu búvár és alapos bölcselő emelkedik ki. A társadalmi és világi életben nem kevésbbé játszik sze­repet. Mint városi és megyei képviselő hűséggel és szeretettel szolgálja és mun­kálja a közügyeket. Családott alapított az 1865 év október 29-én, nőül véve a műveit lelkű Pongó Juliannát. Boldog házasságukat három leány gyermekkel áldotta meg az ég, kik közül kettő: Olga, férjezett Nagy Dezsőné és Izabella ki még hajadon, ma is élnek. Garzó élte delén levő ember, a szó teljes értelmében a cselekvés embere. Adja a mindenható Isten, hogy világító sugarait a haladás utján még sokáig árassza a népre és egyházára. Legyen nemes munkáján, melyet az Egyház és Haza javára végez, az Ég áldó kegyelme a jövőben is. Dr. Kohut Adolf született 1848-ban Mindszenten, Csongrád megyében. Már két hónapos korában Kecskemétre került, s ott végzett a ref. lyceumban. 1866-ban, miután az érettségit »cum laude« letette, elhagyta hazáját, s Boroszlónak vette útját s ott a papnöveldét látogatta. Majd Berlinbe került, hol az egyetemen főleg a keleti nyelveket hallgatta. Három évig volt rabbijelölt, midőn meggyőződött róla, hogy ő nem papnak való s végkép ott­hagyta a szemináriumot. Ezóta egész ide­jét és tehetségét az irodalomnak és hir­­lapirásnak szenteli. Egymásután szer­kesztő a Breslauer Nachrichten-t Borosz­lóban, a Düsseldorfer Zeitung-ot, a Tri­­bü­né-t Berlinben, a Schleswig Holstei­nisches Tageblatt-ot s végre hat éven át Berlinben a Berliner Zeitung czimű napi­lapot. Most pedig a »Berliner Bank-und Handelszeitung« szerkesztője. Időközben 1877-ben januárban »cum laude« nyerte el a doctoratust s akkor vezette oltár­hoz Mannstein Erzsébetet Dresdából, ki mint kitűnő énekesnő elismert nevet szerzett magának a német színpadon. Kohut Németországnak egyik legtermé­kenyebb írója. Művei maradandó érté­kűek s általuk a legkiválóbb politiku­sok és irók barátságát nyerte meg. Közel hetvenre rúgnak önálló munkái, czikkeinek száma pedig, melyeket német­­országi lapokba írt, meghaladják az ötezret! Magyarországra vonatkozó szép­­irodalmi és társadalmi dolgozataiban számos hazai ismert író munkáját ültette át németbe, így Beniczky Bajza Lenke regényeiből néhányat, Hevesi József »Ha­mis gyémántok« czímű novellakötetét, Balázs Sándor humoros elbeszéléseit, Bérczik Árpád néhány színdarabját, to­vábbá Kacziány Géza és Porzsolt Kál­mán munkáit. Alig van német előkelőbb társadalmi lap, melyben Kohutnak szép­­irodalmi vagy ismeretterjesztő (s leg­többször hazánkra vonatkozó) czikkeivel GARZÓ GYULA.

Next