Kecskeméti nagy képes naptár, 1893
A múltak emléke, s a jelen tükre
- 166 neki, érvényesíteni kezdte hatalmasan nyilatkozó szellemi kincseit. Rendbeszedte a parlagon heverő elhanyagolt iskolaügyet, talpra állította az egyház lelki, szellemi és anyagi dolgát, kenetteljes, szívhezszóló, lélekemelő prédikáczió és tanításai benépesítették a templomot, reorganizáló erős keze felépítette az anyagiakat aránylag igen rövid idő alatt. Prédikált, imádkozott, nevelt, oktatott és gondos kézzel gazdálkodott a minek eredménye az lett, hogy az ő egyházmegyéjében Gyomamintaképül szolgálhat a többi egyházaknak. Garzó valódi reform, pap. Ritka tevékenységű ember, szellemes férfiú és igazán Kálvin jellem ! A protestáns irodalom terén mint mély tudományu búvár és alapos bölcselő emelkedik ki. A társadalmi és világi életben nem kevésbbé játszik szerepet. Mint városi és megyei képviselő hűséggel és szeretettel szolgálja és munkálja a közügyeket. Családott alapított az 1865 év október 29-én, nőül véve a műveit lelkű Pongó Juliannát. Boldog házasságukat három leány gyermekkel áldotta meg az ég, kik közül kettő: Olga, férjezett Nagy Dezsőné és Izabella ki még hajadon, ma is élnek. Garzó élte delén levő ember, a szó teljes értelmében a cselekvés embere. Adja a mindenható Isten, hogy világító sugarait a haladás utján még sokáig árassza a népre és egyházára. Legyen nemes munkáján, melyet az Egyház és Haza javára végez, az Ég áldó kegyelme a jövőben is. Dr. Kohut Adolf született 1848-ban Mindszenten, Csongrád megyében. Már két hónapos korában Kecskemétre került, s ott végzett a ref. lyceumban. 1866-ban, miután az érettségit »cum laude« letette, elhagyta hazáját, s Boroszlónak vette útját s ott a papnöveldét látogatta. Majd Berlinbe került, hol az egyetemen főleg a keleti nyelveket hallgatta. Három évig volt rabbijelölt, midőn meggyőződött róla, hogy ő nem papnak való s végkép otthagyta a szemináriumot. Ezóta egész idejét és tehetségét az irodalomnak és hirlapirásnak szenteli. Egymásután szerkesztő a Breslauer Nachrichten-t Boroszlóban, a Düsseldorfer Zeitung-ot, a Tribüné-t Berlinben, a Schleswig Holsteinisches Tageblatt-ot s végre hat éven át Berlinben a Berliner Zeitung czimű napilapot. Most pedig a »Berliner Bank-und Handelszeitung« szerkesztője. Időközben 1877-ben januárban »cum laude« nyerte el a doctoratust s akkor vezette oltárhoz Mannstein Erzsébetet Dresdából, ki mint kitűnő énekesnő elismert nevet szerzett magának a német színpadon. Kohut Németországnak egyik legtermékenyebb írója. Művei maradandó értékűek s általuk a legkiválóbb politikusok és irók barátságát nyerte meg. Közel hetvenre rúgnak önálló munkái, czikkeinek száma pedig, melyeket németországi lapokba írt, meghaladják az ötezret! Magyarországra vonatkozó szépirodalmi és társadalmi dolgozataiban számos hazai ismert író munkáját ültette át németbe, így Beniczky Bajza Lenke regényeiből néhányat, Hevesi József »Hamis gyémántok« czímű novellakötetét, Balázs Sándor humoros elbeszéléseit, Bérczik Árpád néhány színdarabját, továbbá Kacziány Géza és Porzsolt Kálmán munkáit. Alig van német előkelőbb társadalmi lap, melyben Kohutnak szépirodalmi vagy ismeretterjesztő (s legtöbbször hazánkra vonatkozó) czikkeivel GARZÓ GYULA.