Kecskeméti Napló, 1913. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1913-03-01 / 51. szám
II. évfolyam, 51. szám Ara 2 fillér. Szombat, 1913. március 1. Előfizetési ár: HH fi 8 fi Q Előfizetési ár: Helyben házhoz | H Vidékre postán Egész évre 8 kor. — f. I jf|| H Egész 14 kor.— Félévre . . 4 . — , » 1 9 S 8 fi 9 Félévre 1 „ Egyes szára ára 2 fillér. HP Vasár- ünnepnapon 4 fiit 8 és 8 fi % Megjelenik minden nap reggel telefonszám: 274. hétfő és ünnep utáni nap kivételével. H ^^8H| HBk H * * Szerkesztőség és kiadóhivatal: ■ ^1 fi fi fi fi fi fi M Előfizetéseket és hirdetéseket Kecskeméten, III., Arany János utca 6. szám. M ^ felvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi tér felől is, a katholikus és Szél Nándor (ezelőtt G. Fekete Mihály) bérház második kapuján át. könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám. Felelős szerkesztő: PQPITY JftHOS Or | Független politikai napilap, 1 . kecske'ISI.X. A fogyasztó közönség és a gazdasági válság. Kecskemét, márc. 1. Kétségtelen, hogy a kül- és belpolitikai bonyodalmak folytán felidézett pénzügyi válságot a gazdasági életnek minden ágában megérezték, de ez a válság legjobban érezte hatását a kereskedelmi életre. A fővárosban nap-nap után nagyobb számú becsukott boltajtó, napnap után szaporodó kereskedői bukás jelzi annak a pusztító viharnak az útját, amelyet csakis erős gazdasági szervezetek tudnak megrázkódtatás nélkül kibírni. Sajnos, a magyar kereskedelemben ilyen erős szervezetek meglehetős gyér számmal vannak. Nálunk, hogy valaki kereskedelmi vállalkozásba bocsájtkozzék, ahhoz teljesen elegendő kelléknek tartják, ha az illető kinyit egy kicsit az üzlethez. A szükséges alap és forgótőkét, az üzleti szolidságot, az úgynevezett erkölcsi alapot kereskedelmi vállalkozásoknál másodrendű kelléknek tartják. Ez okozza aztán azt, hogy Magyarországon az esetleges gazdasági válságok vihara aránylag jóval nagyobb pusztítást okoz, mint külföldön, különösen a műveltebb nyugati államokban. Hogy ez így van, arra nézve elég bizonyíték a fogyasztási szövetkezetek legnagyobb magyar központjának, a „ Hangya “-nak a múlt üzletévről kiadott igazgatósági jelentése, amelyben szinte örvendetesnek mondható kivételképen nem találjuk fel a valóságos pénzügyi helyzet miatt megszokott siránkozásokat, hanem annak éppen az ellenkezőjét. A válságos helyzet nem hogy rosz hatással lett volna arra az 1195 falusi fogyasztási szövetkezetre, amely a Hangya kötelékében működik, hanem inkább megszilárdító hatással. Bebizonyosodott tehát ismét az, hogy a tűz a forgácsot elhamvasztja, az acélt ellenben még keményebbé edzi. A fogyasztási szövetkezetek sikereinek a titkát nem kell tehát másban keresnünk, minthogy a szövetkezetek megfelelnek a reális üzlet minden követelményeinek. Van elegendő alap- és forgótőkéjük, feltalálhatjuk bennük a kereskedői szaktudást is s végül meg van a kellő erkölcsi alapjuk is, mert a szövetkezetek nem nyerészkednek, nem akarnak a fogyasztó közönség rovására gazdagodni. Úgy látszik, hogy ezt a körülményt minálunk is mindjobban kezdik felismerni. A fogyasztási szövetkezetek száma ugyanis az elmúlt évben ismét több, mint százzal szaporodott, de meggyarapodott e szövetkezetek központjának, a Hangyának a forgalma is. Mégpedig kerek négy millióval, úgy, hogy elérte a 28 millió koronát, ami annyit jelent, hogy számbeli eredményt tekintve, a Hangya, amelynek üzleti tőkéje legnagyobb részben a falusi nép összerakott filléreiből képződött, ma már úgyszólván a legnagyobb magyar kereskedelmi vállalkozás. Pedig hát ezt a fényes eredményt aránylag igen rövid idő alatt, mindöszsze 14 év munkájával érték el. A fogyasztó közönség szervezkedésének, öntudatra ébredésének megvolt tehát az eredménye. Pedig a magyar szövetkezeteknek sokkal nagyobb akadályokon kellett keresztülgázolniok, sokkal több ellenséggel kellett csatározniuk, mint a külföldi fogyasztási szövetkezeteknek. Itt azonban ismét csak arra hivatkozunk, hogy a tűz az acélt nemhogy elégetné, hanem még keményebbé teszi. Talán éppen a folytonos ellenállás tette szívóssá és kitartóvá a szövetkezetekbe tömörült fogyasztókat, akiknek száma ma már jóval meghaladja a kétszázezret s amely szám különösen az utóbbi években mutat fel mondhatni igazán örvendetes szaporodást. Ez a szaporodás aligha következett volna be, ha nálunk, főleg a falvaknak sok minden bajtól szorongatott földmivelő népe kézzelfoghatólag bebizonyítva nem látná a fogyasztási szövetkezetek nagy anyagi és erkölcsi előnyeit. Láthatja a fogyasztó közönség azt is, hogy a szervezkedés erején megtörik minden hatalom, láthatja, hogy a fogyasztási szövetkezetekben eltanult szervezkedést más téren alkalmazva, az anyagi és erkölcsi boldogulásnak egész új útjai tárulnak fel részére. Csak egyebet ne említsünk, amióta a fogyasztási szövetkezetekben rendszeresen folyik a nép kereskedelmi kiképzése, azóta mindig szűkebb körre szorítkozik azoknak önző manipulációja, akik a nép kereskedelmi tudatlanságát kihasználva jutottak nagy vagyonhoz. Ez talán mindenekfölött legszebb eredménye a fogyasztási szövetkezetek 14 évi munkásságának. POLITIKA. A képviselőház ülése. A képviselőház tegnapi ülésén Senyey Miklós volt Kossuth-párti képviselő megjelent és napirend előtt felszólalt. Felszólalásában többek közt ezeket mondta: Oly fontos törvényt, mint a választójogi reform, a jelen parlamenti viszonyok között, amikor az ellenzéknek a tárgyaláson részt venni erkölcsi lehetetlenség, egyoldalú tárgyalás alapján megalkotni lehetetlennek tartom. Nem hiszem, hogy bárkinek akinek a jövője szívén fekszik, lelkiismeretét nyugodtan hagyhatja az a gondolat, hogy az ellenzéki képviselők erőszakos eltávolítása által oly sérelem esett, amely orvosolatlanul nem maradhat. Ezt a sérelmet bármily lehetséges módon orvosolni kell, mert nem lehet föltételezni, hogy mint az iskolás gyermekek, büntetésük kiállása után egyszerűen vissza fognak sompolyogni ide az ellenzéki képviselők. Nem lehet közönnyel nézni azt, hogy az indulatok végső felszításával áthidalhatatlan ellentétek támadjanak a pártok között és a társadalomban. Ennek a kárát csak a nemzet fizetné meg. Bármiként is, de orvosolni kell az ellenzék sérelmeit, ha pedig nem lehet, akkor méltóztassék az országgyűlést föloszlatni, döntsön a nemzet. A munkapártot feszélyezte Sennyey beszéde, hamar napirendre tértek felette és jegyzővé megválasztották Almássy László munkapártit. Ezután tárgyalni kezdték az osztatlan közös legelőkről szóló törvényjavaslatot, melyet Pirkner János ajánlott elfogadásra. A javaslat ellen felszólalt Pop, Cs. István román nemzetiségi és Szabó István kisgazdapárti. Az elnök a vitát 2 órakor másnapra halasztotta és az ülést bezárta. Az általános sztrájk küszöbén. Fővárosi tudósítónk jelenti: Ma délelőtt megjelentek Boda Dezső főkapitány előtt a szociáldemokrata párt megbízásából Buchinger és Farkas és bejelentették, hogy a jövő héten az általános sztrájk a fővárosban és vidéken megkezdődik. Az a nap, amelyen a sztrájk kitör, még ugyan nincsen