Kecskeméti Napló, 1914. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1914-02-01 / 26. szám

III. évfolyam, 26. szám. Ára 4 fillér. Vasárnap, 1914. februárul. Előfizetési ár: ft 11 ft % ft # Előfizetési ár: Helyben házhoz hordva: ft Vidékre[fpcstdn küldve Egész évre 8 kor.— f. Bg ^ fjPqjT ff# IllPiPl Bh»ft | Egész évre 1ákor. —f Negyedévre 1­­ ’ 1 f ( | | ^évre I ) & Egyes szára ára 2 fillér. —^ ^ Vasár- és ünnepnapok 4'd­'. Megjelenik minden nap délután Sp­ag telefonszám: 274. vasár- és ünnep­nap kivételével. lg 1» v t Szerkesztőség és kiadóhivatal: i» fturfJaBfojW ft Előfizetéseket és hirdetéseket Kecskeméten, ul., Arany János­ utca 6. szám. BP felvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi-tér felől is, a katholikus H és Szél Nándor bérház második kapuján át. TM könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám. A szerkesztésért felelős: Dr. NYÚL PÁL. Független politikai napilap. Laptulajdonos és kiadó: a KECSKEMÉTI NAPLÓ lapkiadó társaság, k­­ö­t . Bagi László ügyvéd. Egy szerény kis hirecske húzódott meg minap a hivatalos lap ügyvédi kamarákról vezetett rovatában. Az egy­soros hír mindössze annyit árul csak el, hogy a kecskeméti ügyvédi kamara Bagi Lászlót, városunk érdemekben gaz­dag nyugalmazott h. polgármesterét az ügyvédek lajstromába bejegyezte. Az óriási szellemi és fizikai mun­kával járó nehéz közszolgálatban eltöl­tött 42 esztendő után csodálkozás lepne meg bennünket még akkor is, ha olyas­valakiről lenne csak szó, aki talán va­lami kényelmesebb, csöndes hivatalban töltött volna el majd egy félszázadot. Kit bámuljunk tehát jobban, a nagy szellemi és testi frisseséget, vagy az emberekben oly ritkán feltalálható tör­hetetlen munkakedvet annál férfiúnál, aki azt a csaknem félszáz esztendőt mint 70 ezer lélek kormányzó főtiszt­viselője töltötte el súlyos, nehéz mun­kával járó, felelősségteljes állásban. Bagi Lászlónak épen abban az időszakban kellett ennek a városnak bőven buzogó erőforrásait megnyitnia, előteremtenie, amikor ez a kultúra után szomjazó vad, turáni magyar és az elmaradottság folytó levegőjében vegetált város, szinte át­menet nélkül, a sas szárnyain akart át­lendülni a haladás, a kultúra kristály­­tiszta légkörébe. Ez a szinte erőszakos, nagy lelki erők felszabadulását jelző merész neki­­vágás Kada Elek zsenijéből forrongott ki, az ő poétikus lelkének szemei bá­multak, vágyakoztak előre a haladás utópiájának világába, ő volt a szeme ennek a parasztvárosnak, ennek a repülni vágyó sasmadárnak. De aki ezt a fölfelé­­emelkedést­­ lehetővé tette az, Bagi László volt. Ő adta a szárnyat, az erőforrást hozzá ő tette lehetővé, hogy Kecskemét, ez a vágyakozó sas­madár elrepülhessen arra a virágos mezőkre, felemelkedhessék abba a ma­gasságokba, ahová a szemek sóvárogva csak kívánkozhattak. S ennek a szárnynak sokkal ne­hezebb, sokkal idegölőbb, fárasztóbb volt a munkája, mint a szeme, me­lyet a zseni rej­télyes inflációt táplál­tak, halmoztak el új eszmékkel, új gondolatokkal. Aki végiglatolgatja az ilyen lég­körben, ilyen feladatokkal leélt 42 esz­tendő történetét, akinek csak kissé is van fogalma arról, hogy mennyi nehéz, gondterhes, fárasztó órát kellett éjjel­nappal, idegroncsoló unalmas akták, tervek, költségvetések tanulmányozásá­ban átélni, az csakugyan tisztelettelje­sen hajlik meg egy olyan ember előtt, akinek törhetetlen munkakedvét nem őrölte meg az a rengeteg fáradságos munka, amely a vérébe ment át s amely nélkül úgy látszik már élni sem tud, amely elkíséri életének abba a korszakába is, amelyben a többi ezrek­nek a vegetatív testi pihenés a boldogság non plus ultrája. Már az ezévi költségvetést tár­gyaló pénzügyi bizottsági üléseken lát­tuk, hogy nem lohadt le az ő tevé­kenysége. Okos, bölcs, leszűrődött tapasztalataival ott is szinte irányítója volt a nehéz munkának. Most pedig ügyvédi irodát nyitott. Nem azért, mintha reá szorulna, hanem mert a munkaszeretet rabja, mert ha már aktíve nem is, de legalább így közvetve még ezután is szolgálja akar maradni a közéletnek. S mindezt nem nagyhangú reklámból tudta meg a köz­vélemény, hanem szerényen, cégér nél­kül, egy hivatalos bejegyzésből tudtuk meg mi épúgy, mint a közönség. Emeljünk kalapot a munka, a köz­érdek szeretetének e hatalmas bajnoka előtt, mert ilyen törzsekre, fáradó, buzgó munkásokra van szüksége ennek a szo­morú magyar közéletnek s ezért hisszük,­­ hogy Kecskemét városának minden­­ polgárának érzését tolmácsoljuk akkor, amidőn azt kívánjuk, hogy lelje édes örömét ebben az uj munkakörében úgy, mint ahogy a régiben. Magyar közigazgatás. Két évi türelmes várakozás után meg­­kapta Kecskemét lakossága a belügyminisz­tertől a kórház építési terveire vonatkozó felülbirálatát. Egy nagy, népes város kö­zönsége, mely haladni, fejlődni kíván s a fejlődésnek árául megfeszítő áldozatot hoz egyetlen kultúrintézmény létesítésére , egy modern kórház felállítására a magáéból majdnem kerek egy millió koronát szavaz meg, nem képes ezen intézményét a meg­valósulás stádiumáig juttatni, mert a bel­ügyminisztérium évekig visszatartja aktáit s midőn már égetően sürgős az ügy, mi­dőn már tényleg periculum in mora, akkor jön a kifogások áradata s kezdődhetik a nagy munka elölről. Minden előhaladásunknak egyik leg­alattomosabb kerékkötője a bürokratikus magyar közigazgatás. Vesződünk, küzkö­­dünk, harcolunk elavult gazdasági viszo­nyokkal, természeti csapások ritkítják erőn­ket s mindennek tetejébe itt van még a formaságok bilincsébe nyűgözött magyar közigazgatásunk, amelynek lassúsága pél­dátlan. A dolgozó milliók magukra hagyot­­tan harcolnak, mert attól az organizmustól, melyet közigazgatásnak hivnak s mely az állam cselekvő élete, hiába várnak küzkö­­déseikben segítséget. A közigazgatás aktái, szabályrendeletei, átiratai, bizottságai, kü­lönböző fokú fórumai között véget érhetet­­len utat kell megtenni a gondolatnak, a tervnek, amíg az testet ölthet. Hiányzik ebből a hatalmas, gépies organizmusból a gyors cselekvés, a megértő támogatás. Mit ér az, mikor az egyéni kiválóságok itt-ott keserves erőfeszítéssel kibontakoznak a for­­maiság nyűgeiből, mikor maga a rendszer része, avult s a kerékkötő szerepét játsza? A kor emelkedő színvonala követeli, hogy ez állapotok megváltozzanak. A köz­­igazgatást közelebb kell hozni az élethez, alkalmasabbá tenni egy modern állam, egy fejlődő nemzet kívánalmainak a kielégíté­­­­sére. A társadalmi élet szükségleteit csak­­ a modern, gyors és pontos közigazgatás­­ elégítheti ki, hol az emberanyag, a tiszt­viselői kar föltétlen megbízhatósága mel- Udvardy János elektrotechnikai, elektroerő­­átviteli és felszerelési vállalata KECSKEMÉT, Nagykőrösi­ u. 10. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, hogy a Nagy­kőrösi-utca 10. sz. alatt (Fleischman házban) egy a mai kornak megfelelő elektrotechnikai vállalatot nyitottam. Vállalatom működése kiterjed : villanycsengő, villanyvilágítási, villanyos motorok, házi telefonok stb. berendezésére, azok szállítására, javítására és jó karban tartására. Üzletemben kaphatók a legszebb (árjegyzék szerint kiválasztott) csillárok, továbbá a valódi, (75 %-ot megtakarító) „Fémszálas“ lámpák, melyeknek minőségéért szavatosságot vállalok. Vállalatomat a n. é. közönség szíves jóindulatába ajánlva, vagyok kiváló tisztelettel UDVARDY JÁNOS.

Next