Kecskeméti Napló, 1914. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-01 / 26. szám
III. évfolyam, 26. szám. Ára 4 fillér. Vasárnap, 1914. februárul. Előfizetési ár: ft 11 ft % ft # Előfizetési ár: Helyben házhoz hordva: ft Vidékre[fpcstdn küldve Egész évre 8 kor.— f. Bg ^ fjPqjT ff# IllPiPl Bh»ft | Egész évre 1ákor. —f Negyedévre 1 ’ 1 f ( | | ^évre I ) & Egyes szára ára 2 fillér. —^ ^ Vasár- és ünnepnapok 4'd'. Megjelenik minden nap délután Spag telefonszám: 274. vasár- és ünnepnap kivételével. lg 1» v t Szerkesztőség és kiadóhivatal: i» fturfJaBfojW ft Előfizetéseket és hirdetéseket Kecskeméten, ul., Arany János utca 6. szám. BP felvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi-tér felől is, a katholikus H és Szél Nándor bérház második kapuján át. TM könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám. A szerkesztésért felelős: Dr. NYÚL PÁL. Független politikai napilap. Laptulajdonos és kiadó: a KECSKEMÉTI NAPLÓ lapkiadó társaság, köt . Bagi László ügyvéd. Egy szerény kis hirecske húzódott meg minap a hivatalos lap ügyvédi kamarákról vezetett rovatában. Az egysoros hír mindössze annyit árul csak el, hogy a kecskeméti ügyvédi kamara Bagi Lászlót, városunk érdemekben gazdag nyugalmazott h. polgármesterét az ügyvédek lajstromába bejegyezte. Az óriási szellemi és fizikai munkával járó nehéz közszolgálatban eltöltött 42 esztendő után csodálkozás lepne meg bennünket még akkor is, ha olyasvalakiről lenne csak szó, aki talán valami kényelmesebb, csöndes hivatalban töltött volna el majd egy félszázadot. Kit bámuljunk tehát jobban, a nagy szellemi és testi frisseséget, vagy az emberekben oly ritkán feltalálható törhetetlen munkakedvet annál férfiúnál, aki azt a csaknem félszáz esztendőt mint 70 ezer lélek kormányzó főtisztviselője töltötte el súlyos, nehéz munkával járó, felelősségteljes állásban. Bagi Lászlónak épen abban az időszakban kellett ennek a városnak bőven buzogó erőforrásait megnyitnia, előteremtenie, amikor ez a kultúra után szomjazó vad, turáni magyar és az elmaradottság folytó levegőjében vegetált város, szinte átmenet nélkül, a sas szárnyain akart átlendülni a haladás, a kultúra kristálytiszta légkörébe. Ez a szinte erőszakos, nagy lelki erők felszabadulását jelző merész nekivágás Kada Elek zsenijéből forrongott ki, az ő poétikus lelkének szemei bámultak, vágyakoztak előre a haladás utópiájának világába, ő volt a szeme ennek a parasztvárosnak, ennek a repülni vágyó sasmadárnak. De aki ezt a fölfeléemelkedést lehetővé tette az, Bagi László volt. Ő adta a szárnyat, az erőforrást hozzá ő tette lehetővé, hogy Kecskemét, ez a vágyakozó sasmadár elrepülhessen arra a virágos mezőkre, felemelkedhessék abba a magasságokba, ahová a szemek sóvárogva csak kívánkozhattak. S ennek a szárnynak sokkal nehezebb, sokkal idegölőbb, fárasztóbb volt a munkája, mint a szeme, melyet a zseni rejtélyes inflációt tápláltak, halmoztak el új eszmékkel, új gondolatokkal. Aki végiglatolgatja az ilyen légkörben, ilyen feladatokkal leélt 42 esztendő történetét, akinek csak kissé is van fogalma arról, hogy mennyi nehéz, gondterhes, fárasztó órát kellett éjjelnappal, idegroncsoló unalmas akták, tervek, költségvetések tanulmányozásában átélni, az csakugyan tiszteletteljesen hajlik meg egy olyan ember előtt, akinek törhetetlen munkakedvét nem őrölte meg az a rengeteg fáradságos munka, amely a vérébe ment át s amely nélkül úgy látszik már élni sem tud, amely elkíséri életének abba a korszakába is, amelyben a többi ezreknek a vegetatív testi pihenés a boldogság non plus ultrája. Már az ezévi költségvetést tárgyaló pénzügyi bizottsági üléseken láttuk, hogy nem lohadt le az ő tevékenysége. Okos, bölcs, leszűrődött tapasztalataival ott is szinte irányítója volt a nehéz munkának. Most pedig ügyvédi irodát nyitott. Nem azért, mintha reá szorulna, hanem mert a munkaszeretet rabja, mert ha már aktíve nem is, de legalább így közvetve még ezután is szolgálja akar maradni a közéletnek. S mindezt nem nagyhangú reklámból tudta meg a közvélemény, hanem szerényen, cégér nélkül, egy hivatalos bejegyzésből tudtuk meg mi épúgy, mint a közönség. Emeljünk kalapot a munka, a közérdek szeretetének e hatalmas bajnoka előtt, mert ilyen törzsekre, fáradó, buzgó munkásokra van szüksége ennek a szomorú magyar közéletnek s ezért hisszük, hogy Kecskemét városának minden polgárának érzését tolmácsoljuk akkor, amidőn azt kívánjuk, hogy lelje édes örömét ebben az uj munkakörében úgy, mint ahogy a régiben. Magyar közigazgatás. Két évi türelmes várakozás után megkapta Kecskemét lakossága a belügyminisztertől a kórház építési terveire vonatkozó felülbirálatát. Egy nagy, népes város közönsége, mely haladni, fejlődni kíván s a fejlődésnek árául megfeszítő áldozatot hoz egyetlen kultúrintézmény létesítésére , egy modern kórház felállítására a magáéból majdnem kerek egy millió koronát szavaz meg, nem képes ezen intézményét a megvalósulás stádiumáig juttatni, mert a belügyminisztérium évekig visszatartja aktáit s midőn már égetően sürgős az ügy, midőn már tényleg periculum in mora, akkor jön a kifogások áradata s kezdődhetik a nagy munka elölről. Minden előhaladásunknak egyik legalattomosabb kerékkötője a bürokratikus magyar közigazgatás. Vesződünk, küzködünk, harcolunk elavult gazdasági viszonyokkal, természeti csapások ritkítják erőnket s mindennek tetejébe itt van még a formaságok bilincsébe nyűgözött magyar közigazgatásunk, amelynek lassúsága példátlan. A dolgozó milliók magukra hagyottan harcolnak, mert attól az organizmustól, melyet közigazgatásnak hivnak s mely az állam cselekvő élete, hiába várnak küzködéseikben segítséget. A közigazgatás aktái, szabályrendeletei, átiratai, bizottságai, különböző fokú fórumai között véget érhetetlen utat kell megtenni a gondolatnak, a tervnek, amíg az testet ölthet. Hiányzik ebből a hatalmas, gépies organizmusból a gyors cselekvés, a megértő támogatás. Mit ér az, mikor az egyéni kiválóságok itt-ott keserves erőfeszítéssel kibontakoznak a formaiság nyűgeiből, mikor maga a rendszer része, avult s a kerékkötő szerepét játsza? A kor emelkedő színvonala követeli, hogy ez állapotok megváltozzanak. A közigazgatást közelebb kell hozni az élethez, alkalmasabbá tenni egy modern állam, egy fejlődő nemzet kívánalmainak a kielégítésére. A társadalmi élet szükségleteit csak a modern, gyors és pontos közigazgatás elégítheti ki, hol az emberanyag, a tisztviselői kar föltétlen megbízhatósága mel- Udvardy János elektrotechnikai, elektroerőátviteli és felszerelési vállalata KECSKEMÉT, Nagykőrösi u. 10. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, hogy a Nagykőrösi-utca 10. sz. alatt (Fleischman házban) egy a mai kornak megfelelő elektrotechnikai vállalatot nyitottam. Vállalatom működése kiterjed : villanycsengő, villanyvilágítási, villanyos motorok, házi telefonok stb. berendezésére, azok szállítására, javítására és jó karban tartására. Üzletemben kaphatók a legszebb (árjegyzék szerint kiválasztott) csillárok, továbbá a valódi, (75 %-ot megtakarító) „Fémszálas“ lámpák, melyeknek minőségéért szavatosságot vállalok. Vállalatomat a n. é. közönség szíves jóindulatába ajánlva, vagyok kiváló tisztelettel UDVARDY JÁNOS.