Kecskeméti Napló, 1915. március (4. évfolyam, 49-73. szám)
1915-03-02 / 49. szám
*****************************************************************J¥*WWWWWWWWW¥¥WWWWWWM segíthet egyéb, mint a tehenek igázása. így van ez a nyugoti országokban s ma ez a gazdasági rend ott még jobban érvényre jut. Ott a gazda tehenét szántásra, zöld-takarmány, trágya és egyébb teherhordásra s szántásra is mindenütt járomba fogja. De ez a magyar gazda sokkal büszkébb sem hogy ezt a hasznos, jó szokást gazdaságába bevezette légyen. S utolsó embernek nézte lesajnálta volna azt, aki tehenét igába fogta , s mezőgazdasági munkáját, ha részben is teheneivel végeztette volna. Pedig ott, ahol különösen most, minden garast nagyon meg kell nézni s amint a nép szavajárása mondja: a fogunkhoz kellene verni — milyen megtakarítással járna ez. Mert a tehéniga sokkal olcsóbb az ökör, vagy a lóigánál. Ott, ahol gyorsaságról beszélünk, természetesen első helyen áll a ló. De ki járna most vásárra, búcsúra, vagy lakziba — mikor lova nincsen, az ökör pedig, az igaz, hogy szép sommás jószág. De ha betegségre hajló, vagy elöregszik, vájjon nem több takarmányba, gondozásba kerül e, mint amennyit igavonó munkájával szerez a gazdájának? Csak tehén volna még. Ez az aminek igázásától a magyar gazda eddig úgy fázott. Mert ugyan, hogy lehetne egy rókáról két bőrt nyúzni. Pedig ez, különösen a jelen esetben nemcsak lehetséges, hanem ésszerű is. Bizonyságul idézhető a nyugat országainak valamennyi gazdája, aki tehenét, mégpedig kiváló fajtehenét idők ideje óta egyaránt igázásra és fejésre is használja. Az a tehén amit gazdája igavonásra nem használ, az évnek felerészét állandóan zárt levegőjű istállóban tölti. Innen és ebből származik tehát elsősorban is a hajlandósága a tehenek között nagyon elterjedt gümőkorra. Ellenben az igavonásra használt tehén sokkal többet van szabad levegőn, miáltal ellentálló képessége is fokozódik. Igaz, hogy a tejbősége megcsappan, de gondos kezelés és jótakarmányozás mellett súlyát is megtartja. Ügyelni kell arra, hogy a tehenek leborjazásuk előtt 8—10 héttel és azt követőleg 4—6 hétig igavonásra ne használtassanak a külföldről behozott teheneket sem szabad addig igézni, amig azok nem aklimizálódtak. Sokra tanít bennünket a háború, elsősorban a gazdaságos gazdálkodásra és ebben benne van a tehenek igázása is, amit bizonyára megtanul a magyar gazda. Levél a táborból. Édes feleségem! Mikor e sorodat Otthon olvassátok Lelkem régen megtér Teremtő Urához! Je várjatok haza, Ji is lakunk küszöbét Én már át nem lépem! — Jia kérdi kis fiam: /)puskám hol marad ? ... Mutass majd északra, Visztula partjain Csodákat műveltünk, Öreg razervisták ... J Nem tudom, hogy történt, ... Egy eltévedt golyó Mellemet fúrta át!... tudjon meg az Isten Drága feleségem ! .. Tőled utoljára !-Ezt az egyet kérem : fia megnő kis fiam, 1 ember lesz belőle, E szóra tanítsd meg : Előre !... Előre I SERELME. 0 1 HÍREK. * Requiem. A hősi halált halt Csornák Jenő honvédhadnagy lelkiüdvéért ma reggel volt az ünnepélyes requiem, melyet Révész István prelátus plébános végzett papi segédlettel. A templomban ez alkalommal a gyászoló családon és rokonságon kívül igen sokan voltak jelen az elhunyt ismerősei tisztelői és jóbarátai közül, hogy legalább így í róhassák le kegyeletüket a hazájáért oly fiatalon porba hullott hős előtt. * Pártülés: A „Függetlenségi párt és Népkör“ febr. 28-án d. u. 4 órakor tartotta a már előre jelzett ülését, melyben a tisztújítás határnapjául márc. 21-ikét tűzte ki. Továbbá kijelölte az alsókerületi függetlenségi pártkörrel kibővítve a 100-as vezérbizottság tagjait is. Majd elhatározta, hogy már 15 én d. u. 4 órakor a mozgóképházban ünnepséget fog tartani, amelyen a többek közt az eddig elhunyt és kitüntetet katonák képét is be fogják mutatni. * Befejező felolvasó délután a Kath. Legényegyletben. Tegnap, d. u. volt a befejező délutánja a Kath. Legényegyletnek. A műsor maga teljesen kifogástalan volt, úgy hogy a nagy közönség, mely teljesen megtöltötte a helyiséget, méltán gyönyörködhetett benne és élvezhette. Első Demcsák Teruska úrhölgy szavalata volt. Ábrányi E.-nek „Van a koldusnak is hazája“ c. költeményt adta elő. Nagyon szépen szavalt és ügyesen domborította ki az egyes érzelmesebb részleteket. Meg is tapsolták s ekkor egy igen aktuális költeményt adott elő, melyért hasonlóan megtapsolták. Majd dr. Péch Aladár főreáliskolai igazgató foglalt helyet a felolvasó asztalnál és Magyarország azon vidékeiről és falvairól tartott előadást, amelyek már látták falaik közt az oroszt. A felolvasás igen szép és tartalmas volt s az érdekjlődőknek minden kívánságát kielégíthette, a vetített képek szintén kifogástalanok voltak. Harmadik szám Bátory Rózsika urleány cim-balomszáma volt. Játékával nagy mértékben gyönyörködtette és elbájolta a közönséget, úgy hogy kénytelen volt megismételni. Ez-után Hackl Kálmán énekelt Halász György tanító harmónium kíséretével. Hackl az ő kedves hangján szintén kénytelen volt megismételni énekét. Végül Liszka Béla I. é. ih. szavalta Váradi A. „Utolsó sor“ c. költeményét. Szavalásáról a legjobbat mondhatjuk, amennyiben a költeményt egészen átérezve és megértve adta elő. A Kath. Legényegylet ez évi szereplése tehát igen s az egylethez méltóan fejeződött be s reméljük, hogy a jövőben is hasonlóan fog működni s erre kérjük is a vezetőséget. * A Vörös Kereszt Egyesület hálás köszönettel vette a következő fehérnemű adományokat: Kenéz Zoltánné 6 párna, 6 huzattal, Fekete Adolfné 2 ing, 1 lábravaló, 20 sarkos ruha, 3 törülköző, dr. Móricz Károly tanár 5 meleg lábravaló, 2 vászon lábravaló, 11 ing, 3 meleg ing, Heler Róza 1 végvászon, Kiss Mihályné 11 ing, 3 lepedő, 1 dumahaj, 2 trikó, özv. Nagy Sándorné 6 uj tenisz ing, özv. Grosz Albertné 2 tekercs fásli, Sándor László 3 uj lábravaló, 3 uj ing, Sándor Rozika 20 kor., sebesülteknek fehérneműk. * A m. kir. központi statisztikai hivatal rendelete. A m. kir. központi statisztikai hivatal több évet küldött le a városhoz, melyben a háborús jótékonysági mozgalmak feltüntetését kéri. * Köszönő levél. A polgármesteri hivatalhoz a mai napon érkezett a táborból egy igen szép levél, amelyben a 29-ik népfölkelő gyalogezred hadtápzászlóaljának parancsnoka köszöni meg a kecskemétiek jószívű gyűjtését. A levéltartalma a következő: 29-ik népfölkelő gyalogezred Nagyságos Sándor István Kecskemét város polgármesterének Kecskemét, Tábori posta, 85. 1915. febr. 26. Kecskemét sz. kir. város érdemes közönségének 600 drb. ajándékcsomagja és 2 láda fehérneműje ma érkezett meg s ugyanazzal a szeretettel és lelki örömmel mellyel Kecskemét város közönsége összegyűjtötte, osztottam ki a parancsnokságom alatt álló V/29. népfölkelő hadtápzászlóalj legénysége között. Zászlóaljam legénysége megannyi meglett férfi, de mindegyik szemében az öröm könnye csillogott, látván a szerető gondosságot, mely őket a szülőföldjük szép határától ide kisérte. Kérem Kecskemét város közönségét fogadja a legénységem nevében szívből jövő köszönetemet a jóleső megemlékezéséért, melyhez úgy a magam, mint zászlóaljam tisztjeinek köszönetét fűzöm. Tartsák meg zászlóaljam népfölkelőit továbbra is szerzetükben. Megérdemlik. Megtette és megteszi mind szent kötelességét. Az Isten áldása legyen hazánkon és kisérje továbbra is fegyvereinket. Igaz nagyrabecsülésem és mély tiszteletem kifejezésével: Farkas, őrnagy zászlóaljparancsnok. * Nem csalódtunk, amikor előre megjósoltuk a Rott-film legteljesebb sikerét. A közönség többször zsúfolásig megtöltötte a színházat és mindannyiszor megelégedéssel távozott onnan. Rótt Sándor kitűnő különb suszterinast az élet sem tud produkálni. Ami huncutságot, leleményességet, rosszaságot eddig a suszterinasokról feltettünk, az a Rótt suszterinasában mind meg van. Éppen ilyen jók a többiek is. A darab ma kerül utoljára bemutatásra. ******************************** FIGYELMEZTETÉS! Csak még ma, hétfőn este utoljára látható a moziban az első Rott-film, a . t •' Kv $ v'T* Suszter herceg. c. criat ******************************** SZÍNHÁZ. Katica. Szentgróti Pál kisvárosi nyugorvos házában szeretettel ápolják a háborúban sebesült katonákat. Az ápolók közt van a ház eladó lánya, a szőke szendeségű, bájos Katica is, aki a sebesültek közül beleszeret Badár Jóska tartalékos hadnagyba, viszont ez őbelé. Az öreg Szentgróti oda is adja lánya kezét Jóskának, eközben látogatására érkezik régi ideálja, egy gazdag berlini gyáros leánya, Else a papájával, akinek Jóska cégtársa. Else visszaédesgeti Jóskát és megigérteti vele, hogy együtt mennek Pestre s ott egybekelnek. A második felvonásban, egy pesti szálló halljában a háborús teadélutánon Katica találkozóra hívja Jóskát. Trombitást pedig megbízza, hogy amikor ők csókolóznak, fújjon bele a trombitájába. A trombita harsogásra bevonul az egész társaság és Else megtudja, hogy vőlegénye mást szeret. Katica Jóskáé lesz, Else pedig egy untauglich ficsurral kárpótolja magát, a harmadik felvonásra már egy kis korcsolya imitációnál nem jutván, végetér az előadás. A cselekmény bár nagyon taposott utakon halad, semmi újat nem ad, mégis Szomory Emil ezt is simán és könnyedén oldotta meg. És ez a fő, a darab sikere igazán Gajári István szerencsésen komponált muzsikájában rejlik. Könnyen perdülő indulók, lágyan simuló, hangulatos keringők és dalok váltakoznak a darabban formás tartalmassággal. A szombati bemutatón meglátszott a készületlenség. Csak a csókolódzások mentek jól! Módot és időt kell adni a szereplőknek, hogy szerepeiket, jól betanulják és összevágó, jó együttest adjanak, ne döcögjenek egyes szereplők. A rendező ne legyen kénytelen nyílt színen dirigálni, legyen mindenki a hellén évadja kötelességét. Bántóan érzett az előadáson a döcögés és szerep nem tudás. Miatta senki se lekesedett volna túlságosan a szerepéért a