Kecskeméti Napló, 1915. július (4. évfolyam, 147-173. szám)

1915-07-01 / 147. szám

IV. évf. 147 sz. Jfra 4 fill. Csütörtök |Kecskemet, 1515. julius 1. gy Előfizetési árak: a* r ., ..... . .Megjelenik minden nap délután im: MM. mű.*«*... független politikai napil — »».­ ~ -»»»*«..»../ i,i.r . i Ji.H— Egészéi . . Jt. 16— _ S­z e­r­k­e­s­zto­s­e­g es kiadoivatal fH imn .... 6__Fél évre .... 8__ ^ Jtrany János­ utca 6. 82. — Telefonszám: 274. Jfegyed érre ... 3- JF.gysd érre . 4 Felelős szerkesztő: DIOSZEGJÍÍJ JÓZSEF " TM t , ~ i$g nim 4 fill. Egy szám 4 fill. a nJi ECSJiEMETI JF J1 P C 0 lapkiadó társaság (idézzük az oroszokat Budapest, jun. 30. Hadiszállásról jelentik: Orosz hadszíntéren ellenség üldözése tovább folyik. Csapataink folytonos harcok közben elérték a Snilla Lipa folyót és Komionska, Sturmillowat várostól északnyugatra német csapatok szétugrasztottak egy orosz előcsapatot amely túl soká állott ellent To­­masow birtokunkban van a Tanew és San vidékét teljesen megtisztítottuk az ellenségtől. Orosz földön nyomulunk előre Budapest, junius 30. (A K. N. eredeti távirata.) Kelet-Galiciában a szövetséges hadsereg folytatja az üldözést. Szaka­datlan utóvédharc közepette Lembergtől északkeletre tegnap a Klodzienka— Zadvorce-vidéket érték el, majd élcsapatokkal a Svirzet, amelynek utolsó fo­lyásán már átkeltek. Halics birtokunkban van Halicstól fölfelé a Dnyeszter déli partján nincs ellenség. Öt napi súlyos harc után a Lisingen-hadsereg szövetséges csa­patai kierőszakolták a Dnyeszteren való átkelést. A Dnyeszter arcvonal többi részén nyugalom van. József Ferdinánd királyi herceg hadseregének csapatai tegnap Naroltól délnyugatra rohammal elfoglalták Platovot és ma éjjel benyomultak a hely­ségtől északkeletre emelkedő magaslatokon lévő ellenséges hadállásokba. Az oroszok Naro­on át visszavonulnak. Egyébként északkeleten a helyzet nem változott. Ágyyúharc az olasz harctéren Délnyugati hadszíntér : Az olasz harctéren a helyzet változatlan. Az ellenség csaknem teljesen tétlen. Csak az ágyúharc tart tovább valamennyi arcvonalon. »Egyik tengerészeti repülőnk e hó 27-én Villa Vicsentinánál egy ellenséges kötött léghajót eltalált és leszállásra kény­szerített. 28-án a Szán Kancsá­­nóban levő ellenséges tüzérségi telep kellő közepébe pusz­­tíló hatással nehéz bombát dobott és a Szdobbában egy gőzöst bombával oly súlyosan rongált meg, hogy hátulsó részével fenékre sülyedt. Szakadatlan francia támadás Berlin, június 30. (A K. N. eredeti távirata) N Nyugati hadszíntér: Arrastól északra a souchez— aix—noulette-i út mindkét oldalán és a Labyrintnál, Ecuiietől északra ellenséges éjjeli támadásokat visszavertük. Az Argonnok nyugati részében a franciák tegnap megkísérelték, hogy elveszett állásaikat visszaszerezzék. Tüzérségük tömeges harcba állítása ellenére táma­dásaik teljesen meghiúsultak. Ugyanígy végződött a Tranchée mindkét oldalán két kilométer szélességben ellenünk intézett gyalogsági támadás. Szokatlanul nagy veszteségek után az ellenség visszamenekült állásába. A Vogézekben rajtaütöttünk azon ellenséges csapaton, amely megszállva tartotta a Metzeral­­tól közvetlen keletre emelkedő hegykupon. 50 fogoly és egy géppuska ma­radt a kezünkön. Kiváló sikereink voltak harcvonalunk délkeleti részén ellen­séges repülők ellen. A sajtób­ól. Sokat beszéltünk, írtunk, gondtal­­a­koztunk már eddig is a sajtó nég­y­­hatalmi jelentőségéről, de talán soha­­­­sem állott oly világosan lelkünk előtt a sajtó mindenhatósága, mint a jelen háború folyamán. A háború oly ször­nyű csapás, hogy attól mindenki ter­mészetszerűleg irtózik. S különösen oly államok, melyeknek nem létérdeke hanem legfeljebb kalmár-érdeke a háború, lélektanilag érthetetlen volna, hogy a nép s a közönség tág rétegei szimpatikusan fogadják a kitörő világ­­fergeteget. És mégis mit látunk ? Azok a nemzetek, melyeknek legfeljebb száz diplomáciai és financiális téren vezető embere láthat igazi előnyt a háború­ban, mégis fanatizálni tudták alattva­lóiknak legszélesebb tömegeit a létér­deküket nem is érintő embermészár­­lás mellett. Mi lehet az a csodaeszköz, az a varázslatos bűvös pálca, amely­­lyel ezeknek a nemzeteknek ambició­zus vezetői népeikkel a saját érdekük­be ütköző felfogást elhitetni tudták ? A felelet ott lebeg mindnyájunk ajkán, valahányszor csak egyes részleteiben is megismerkedünk az ellenséges saj­tónak merész és mindenre vállalkozó felderítéseivel. Valóban elmondhatjuk, hogy aki eddig kételkedett abban, hogy a sajtó mindenható, aki eddig nem tudta, hogy micsoda irtózatos milliókaru ezermester az s mennyire el tudja fogadtatni az emberekkel az igazságnak kerek ellenkezőjét is, az most a világháború közepette, valóban meggyőződhetett róla. Ez a bűvös erejű nagyhatalom nagyon jól is érzi az erejét, minden­­hatóságát; érzi jól, hogy neki minden szabad, hogy nincs az a lehetetlenség nincs az a valószínűség, nincs az a fából vaskarika, amelyet kellő szónoki fordulatokkal, kellő zsurnalisztikai be­állítások segítségével el ne lehetne hitetni tíz és százezrekkel. A háború kitörése egy ellenséges ország főváro­sában ért s mondhatom, amit ott né­hány nap alatt a sajtó vakmerősége dolgában megismertem, magamat is megdöbbentett, aki pedig régtől fogva megszoktam gyanakodva fogadni, amit az újság mond. Óriási betűkkel hirdet­ték a londoni lapok, hogy Őfelsége

Next