Kecskeméti Napló, 1915. december (4. évfolyam, 275-299. szám)

1915-12-01 / 275. szám

ék­ét?/ ^75. sz. «/?ra 4. fill. Szerda Kecskemét 1915. december 1. / ^HT^m JffiF i^jdy S|k mraA A J®7 j«& djjjS* wS jS gil/ jgj|y JR 3m w 8» *B gjv 4$?*’ Független politikai napilap —* m Előfizetési árak: *% n ..... . ., Megjelenik minden nap délután Metéken kézhez küldve: Vidékre pofon küldve: rZ/^e/fetf politikai napilap " ~+- » *“• , » X. 12- Egész évre . . A. 16 5 2 6 rk 6 S­zto S­eg 63 k 13 d 0 I» 3 t a I. M­ évre . . 6 Fél évre . . . 8. Arany Jár­va-utca 6. az. —“ Telefonazom: 274 Megyed évre . . . J._ Megyed évre . . . 4_ Ffi/file* Vfírkosztő ■ DIOSZEGJIU JÓZSEF --- Captulejdonos és kiadó, --­^ „tm 4 fim Egy szén, 4 fill. h^IOS SZerfreSZtO. UIUO/.COJiy JUZ­OL.r ' "XECSMEMETI MA PL 0" lapkiadó térs.ség StSt. Felelős szerkesztő: DIOSZEGJijJ JÓZSEF m Előfizetési árak: s&, Melyben kézhez küldte: Vidékre poefin küldve: Sféez évre A 1?_Egész évre . . A. 16— M­ évre .... 6— Fél évre .... 8.— Megyed évre . . . 1— Megyed évre . . . 4— Xff elém 4 filh Egy síim 4 fill. mt^tßßMIf^ßßf^kßßßitt^tßßßßM^tf^ßßß/lß/lßßßßßi^ßßßßßßßßßßßßßßßßßßßßßMßßßßßßßßßßMßßßßßßfißßßMßßßßßMßßßßßßßikm ÜronteiK^i­ói offenzivánk. ‘ Délkeleti hadszíntér: Északi és északkeleti frontenegró elleni offenzivánk halad, a cs. és kir. csapatok a Hetalka nyergen és Prihajtól délre nyomul­nak előre. Bolgárok az ellenséget Prizrend irányba üldözik. Balkán hadszíntér: Német főhadiszállás jelentése. Az üldözés tovább folyik. Több mint egyezerötszáz szerbet elfogtunk. A szerb hadjárat eddigi lefolyásáról szóló tegnapi jelentésben kiegészítőleg meg kell jegyeznünk, hogy a szerbektől eddig elvett ágyú 502, köztük sok nehéz ágyú.­ ­Az orosz hadszíntéren nincs újság. Az Isonzó-menti nagy csata Olasz hadszíntér: Az Isonzó menti csata tovább tart. A tegnapi kemény harcok is azzal végződtek, hogy csapataink az összes hadállásaikat teljesen megtartották. Olaszok a görzi hídfő ellen ismét új ezredeket irányítottak és hasztalan veszteségeik dacára roham­rohamra következett. Az ellenség csak Oslaviánál és Podgoren tudott állásainkba behatolni, de újra kivertük, más pontokon összes támadásaik már tüzünkben meghiúsultak. Monte San Michele körüli terület mindkét oldalát szintén nagyon je­lentékeny olasz haderő hasztalanul támadta. San Martinónál a harminckilences számú gyalogezred és az Eger vi­déki hatodik számú népfölkelő gyalogezred tűnt ki e harcokban különösen. Északi Isonzó szakaszon, Tolmeintől északra fekvő hegyi állásaink ellen in­tézett támadásokat vertük vissza. 502 ágyú a szerbiai zsákmány Nyugati hadszíntér: Az egész arcvonalon derült fagyos időjárás mellett élénk tüzérségi és repülőtevékenység uralkodott. San Michéitől nyugatra egy ellenséges repülőgépet arcvonalunk előtt leszállásra kényszerítettünk és azután tüzérségi tüzelésünk szétlőtte. Cammnessben legutóbbi két hét alatt az ellenséges tüzelés huszonkét lakost megölt és nyolcat megsebesített. Keleti hadszíntér: A helyzet általában változatlan. A bolgárok elindultak Monasztirba A bolgárok megkezdték az előnyomulást Monasztir felé. Már megszállot­ták Makovót. A szerbek helyzete kétségbeejtő. Sebesültjeiket sietve szállítják el Albánia felé. Monasztir kiürítése várható.­­ Orosz hadszíntér : Nincs újság. Karácsonyi kilátások. Komoly forrásból jön a híre, hogy őszentsége a pápa karácsonyra ötna­pos fegyverszünetet akar kérni, amely­nek alapján esetleg megindulhatnának a béketárgyalások a háborús hatalmak között. Az időpont a békére alkalmas volna, mert hiszen a döntés lényegé­ben véve már megtörtént, a középponti hatalmak mindenütt olyan jelentékeny eredményt értek el, amelyet visszacsi­nálni, vagy vitássá tenni aligha lesz lehetséges és a középponti hatalmak, amelyek nem hódítási vágyból és nem is bosszúból indították a háborút, haj­landók is lennének a békére, amelyért annyit áldoztak és amelyért annyit küzdöttek. Ámde fél esztendő óta, amely idő alatt a győzelem egyre jobban kezdett mifelénk hajolni,­­ nőttön-nőtt irán­tunk és a németek iránt a gyűlölet azokban az országokban, amelyek a háborút fölidézték, vagy legalább is meg nem akadályozták. Franciaország­ban, Angliában, Olaszországban a gyű­lölet és elkeseredés lángjai oly ma­gasra csapnak, mint még soha. A né­metet ezekben az országokban már csak csúfnéven emlegetik, a legkomo­lyabb szónokok és a legkomolyabb újságok a németek leveretéséről, sőt kiirtásáról beszélnek s hallani sem akar­nak a békéről addig, amig Németor­szág föl nincs darabolva és lehetet­lenné nincs téve. Nem a nép, nem a sokaság vad és szilaj, nem a társada­lom háborús és hangos, hanem egyes politikusok, egyes miniszterek, vagy esetleg egész kormányok. Az angolok vagy franciák máig sem tudják, hogy mi az igazság s csakis igy lehetséges hogy nagyralátásuk ép oly határtalan, gyűlöletük ép oly lángoló, mint volt a háború legelején. Másfél évvel ezelőtt az egész en­tente sajtó az entente számbeli és gaz­dasági túlsúlyát állította a népek elé és azzal érvelt, hogy ezen az alapon a háború rövid idő alatt véget fog érni. Amikor ez a számítás nem sikerült, az ellenséges sajtó a blokádot tüntette fel annak a hatalomnak, amely Német­országot meg fogja törni és mindenki bizonyos volt abban, hogy az éhező Németország meg fogja magát adni az

Next