Kecskeméti Napló, 1916. február (5. évfolyam, 25-48. szám)
1916-02-08 / 30. szám
30. szám Kecskeméti fapló • 3. oldal * Sok a kóbor kutya. A rendőrkapitányság szigorú rendelete dacára az ebtulajdonosok az utcára engedik kutyáikat, ami tekintve az erősen dúló veszettséget közveszélyes dolog. A rendőrség figyelmezteti az ebtulajdonosokat, hogy a szabadon járkáló állatok kiirtásán kívül az illető tulajdonosokat szigorú büntetésben fogja részesíteni. * A kártyaadó és a Kereskedői Casinó. A szentendrei Casinónak a kártyások és kibiceik megadóztatására vonatkozó akciója mindnyájunk előtt ismeretes. Amint értesülünk, a helyi Kereskedői Casino a mozgalomhoz csatlakozott s elhatározta, hogy megadóztatja a kártyának hódoló tagjait. Ahetenként befolyó összeget a vak katonák javára takarékpénztárban gyümölcsöztetik. * Halálozási statisztika. Január hónapban meghalt a város lakosságából 142 egyén. Ezek közül volt róm. kanf. 100, ev. ref. 39, evangélikus 1, zsidó 2. Öngyilkosság volt 2, (önakasztás), gyilkosság 1, egy menházi fiú vigyázatlanságból marólúgod ivott s ebbe belehalt. Az elhaltak közül 13 éven aluli volt 44, külterületi lakos 61. * Anyakönyvi kivonat. Születések: Görög Imre rk., Csorba Sándor rk., Polgár Gergely ref., Laczi István ref., Klement Piroska Emilia ág. h. ev. Kasza Sándor rk.. Halálozások: Szabó Mária Magdolna 6 éves rk. (vörheny) Berente Ilona 2 éves rk. (tüdőgyulladás) özv. Nagy Andrásné Zs. Kovács Rozália rk. 76 éves (tüdőtágulás) Wächter István népfelkelő 19 gy.-e. rk. 27 éves (A hazáért hősi halált halt.) Blajtai Etel rk. 4 éves (Agyhártyagyulladás.) Balog Mária 2 hónapos rk. (tüdőgyulladás.) özv. pinók Józsefné sz. Bari Judit 77 éves rk. (Aggkór.) Közérdekű hírek. * A 43—50 évesek bevonulása. Amint bennünket értesítenek, a népfelkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak talált népfölkelő kötelesek, akik 1865, 1866, 1867 és 1868 évben születtek, 1916 évi február hó 28-án, azok pedig akik 1869, 1870, 1871, 1872, 1873 és 1874. évben születtek, 1916 évi február 29-én tartoznak bevonulni. * Szabad-e pénzt adni a foglyoknak. Egyik helyi lap tévesen azt írta, hogy a hadifogoly munkások kezébe pénzt adni nem szabad. A rendőrségen azt az értesítést kaptuk, hogy az előírt köteles bért (30 f.) mindenki tartozik a fogolynak átadni , ezenkívül rendkívüli munkáért külön jutalomdíj is adható. * A fölmentési kérvények bélyegmentesek. A katonai fölmerítés iránt beadott kérvényekre eddig egykoronás bélyeget kellett ragasztani, a mellékletekre egyenként harminfillérest, akik ezt elmulasztották, azokat megleletezték. Mint most értesülünk, a pénzügyminiszter a bírságot törölte és akként intézkedett, hogy a felmentés iránt való kérvények bélyegmentesek. * A dohány beváltási árának felemelése. A dohány beváltási árának felemelése végett — mint azt annak idején megírtuk — az OMGE mozgalmat indított. A mozgalom, mint az Az Újság írja, eredménnyel járt, mert a pénzügyminiszter hozzájárult a beváltási árak emeléséhez. A beváltási árak növekedése elég tetemes lesz, amennyiben az 1916 évben termesztendő dohányra elhatározott áremelés a következő: 1. Mindazon dohánytermesztők, akik a termesztést — habár az eddiginél csekélyebb terjedelemben — fentartják, az 1915. évre megállapított dohányárakon felül általában 30 százalék pótlékban részesülnek; 2. azok a dohánytermesztők, akik az 1915. évi terjedelemben tartják fenn dohánytermésüket, 40 százalék pótlékot kapnak; 3. azok a dohánytermesztők pedig, akik az 1915. évi dohánytermesztésüknél nagyobb területen ültetnek dohányt, vagy egészen új termelők, 50 százalék pótlékban fognak részesülni. * Az ötvenévesek és a katonai szolgálat. A hadügyminiszter rendeletet bocsájtott ki, melyben kimondja, hogy azok a népfelkelők, akik az ötven évet elérték, ennek a korhatárnak az elérése a népfelkelői kötelezettséget abban az esetben nem szünteti meg, ha a népfelkelői felhívás előbb történt meg. Ezt azért mondotta ki rendeletileg a hadügyminiszter, mert igen sokféle vélemény volt elterjedve erre vonatkozólag. Kecskeméten is sokan vannak, akik alkalmasok lettek az ősszel a 43—50 évesek sorozó szemléjén. Most már azonban az ötvenegyedikbe léptek. A miniszteri rendelet szerint nekik is majd be kell vonulniok a 43—50 évesekkel, mert a tavalyi korhatár számít. * A tábori lelkészek sorsa a háborúban. A magyar és osztrák hadsereg tábori püspöke Bjelik Imre ez év elején kiadta egybegyűjtve a háború alatti körleveleiéit és rendelkezéseit. Ebben a könyvben statisztikát közöl a tábori lelkészek sorsáról. Hősi halált halt: Rozmárt Valentin katonalelkész. Megsebesültek : tizen. Fogságba estek: negyvenketten, köztük több magyar is van. Kitüntetésben részesült több mint 600 katonalelkész. Többen közülök a „Signum laudis“ érdemkeresztet nyerték el, amelyet csak harcoló tiszteknek adnak. Ebből világos, hogy a katonalelkészek harcolni is segítettek. * Gazdasági tisztviselők és munkások szabadságolása. A mezőgazdasági üzemekből különösen méltánylást érdemlő esetekben az alábbi foglalkozást űzőknek előre meghatározott időre, de legfeljebb három hónapra a katonai paracsnokságok szabadságot engedélyeznek. Önálló mezőgazdáknak, nagybirtokosoknak, önálló hatáskörű vezető tiszteknek, mezőgazdasági szövetkezetek egyes tisztviselőinek, illetőleg alkalmazottainak, mezőgazdasági üzemben nélkülözhetetlen kovács és bognároknak, ispánoknak, béresgazdáknak, majorosoknak, udvarbirók és munkavezetőknek, erdőgazdáknak, fatermelők és ezek üzemvezetőinek, felügyelőknek, gépészeti személyzetnek, molnárok, halászok, kádárok és alagcsővezetőknek. a szabadságolási kérelmeket az érdekelt gazdasági üzemek, illetőleg intézmények terjeszthetik elő a főispánhoz, aki azt véleményezés végett hivatalos úton teszi át a szabadságolandó egyén csapatteste szerint illetékes katonai vagy honvédkerületi parancsnoksághoz. * Német veteménymagvak behozatala. Mint értesülünk, a német kormány engedélyt adott arra nézve, hogy a legtöbb veteményféle magját kiviteli engedély nélkül is exportálhassák Ausztria-Magyarországba. Ez az engedély nem vonatkozik a kerti borsóra, kerti babra, parajra, salátára, uborkára, hagymára, karalábéra, fehér répára, sárgarépára, őszi répára és majoránnára. Ez utóbbi cikkeknek kivitele csak korlátolt mértékben van megengedve és ezeknek magvait csakis külön kiviteli engedély alapján lehet kivinni. színház, Egyszeri királyfi - Pethes Imre felléptével — „Plátó szerint a filozófia nem egyéb, mnt elmélkedés — a halálról, így hát filozófia se volna, talán nem is elmélkednének az emberek, ha a vég, a halál nem volna. A végtelen a gondolatot, — mely véges, — is feleslegessé tenné. A nagy ellentmondások legnagyobbja, sőt bátran állítható, hogy legfelseje: a meghalás, ellentmondása az élet ösztönünknek s örök hazugság lesz mindaddig a halálszeretet, mig a halandó emberek leszünk. Az ember már ösztöneinél fogva boldogtalan. Hol vannak ezenkivül a számnélküli vágyak, boldogtalanságunknak bizonyítékai ! A boldogság csak álom, képzelet, nem is képzet, mert még a képzet alkatrészei is hiányoznak belőle. Milyen zavarba jönnénk, ha valaki azt kérdezné tőlünk, hogy mit is tartunk boldogságnak? A felelet mindenesetre az volna, amiben Tolstoj a boldogságot definiálja : „Itt, ami nincsen !“ Az eudac “monológiának, a boldogságtannak alaptétele, hogy nyugalom nélkül a boldogságot elképzelni teljes lehetetlen! Öntudatlanul vágyakozunk utána, de ember voltunk nem tud kibékülni a gondolattal, hogy a teljes nyugalmi állapot a halál s igy végeredményben a boldogság is. A halált azonban ismerjük. Nekünk olyasmire van szükségünk ami nincs. Mást, csak ne a halált! S ezért boldogságvágyunk kielégítése nem a nyugalomban, hanem a fájdalomkeresésben merül ki. Boldogság után vágyakozni, fájdalmat keresni! Ha a fájdalom lesz úrrá felettünk, úgy nyugtot keresünk; ha nyugalomban vagyunk, kell a küzdés, kell a fájdalom. Örök nyugtalanság, nyugalom és küzdés utáni vágy bolygózsidóivá válunk. A nyugalmi vágy a halálszeretet, a fájdalomkeresés, a legemberibb vonás, mert hisz „az élet célja — a küzdés maga.“ — (Madách) A fájdalom és nyugalom örökös hajszájában múlik el az élet, hogy örökös boldogtalanságunk teljes legyen. „A félelem s idő bolondjai vagyunk mindnyájan . Lopvást jönnek a tűnő napok, lopvást osonnak el, Élünk utálva életünk s — meghalni mégis félünk!“ — (Byron). Szép Ernő a halálszeretetet, a nyugalmi vágyat teszi meg darabjának tárgyául. Gondolatnak is — lehetetlen. De amint a fájdalmakkal terhelt embert felvonultatja előttünk, az örökös boldogtalanság kibékítését semmi másban nem adhatja meg, mint a halál utáni vágyban, mely költői színben csillog, mikor az emberrel még a tündérbirodalmat is otthagyatja, még a halál gondolatával is kiengeszteli, ha arról van szó, hogy új fájdalma legyen. A mithosz félistenné, hérosszá teszi az embert, Hérakleszt 12 munkájának elvégzésével; a legenda az Istent a földre szállasztja, hogy ember legyen, hogy fájdalma legyen, hogy küzdjön. Mondják, hogy a dalai láma fényes trónusáról olykor-olykor lekivánkozik, az emberek közé elegyedik, mert félistenségét megunva az emberek közé vágyakozik, hogy legyen neki is fájdalma, hogy a nyugalom, a trónus fénye annál jobban essék neki. A fájdalom így már nem is emberi, hanem isteni tulajdonná magasul. A fájdalom egy mindenféleképen célra vezető úttá válik, mely az embert — Istenné, az Istent — emberré teszi, de csak azért, hogy végcélját az örökös nyugalomban, a halálban megtalálja. Így lesz a halál eudaemonológjai szempontból — céllá, de nem az élet jegyében. Ezt, — bármikép is jeleníti meg vonzó formában előttünk a szerző, hogy még a halálnak is kijut a tapsból, — csak úgy tudjuk elfogadni, hogy a halálszeretetet meseformában hozza szinre, hogy eleve, hátsó mentőgondolatképen a néző hozzátehesse, hogy hiszen az egész csak mese, — a szerző se gondolta ezt — komolyan.“ — A halálszerepet adó Pethes Imrének a szerepe azért oly nehéz, mert a legelriasztóbb gondolatot rokonszenvessé kell tennie, hogy ne mondjuk, kedves halált kell megjelenítenie. S ez sikerült is neki különösen a végső jelenetben. Oly vonzó a befejezés, oly meggyőző a pihenésre vágy, hogy természetesnek találjuk a halál kaszaköszörülését. Csak egy mesternek való szerep, hogy a halál ebben a formájában ne diseradizálja. — Tömöry Anna a naiv szerepkörben ha túltette volna magát a leányos vonásokon, eredménnyel kecsegtetne. Dalai, amíg a gyenge, gyermekded kifejezésmódon túl nem lépnek, kedvesek. Drámai szerepekben biztató eredményt igér fellépte. A többi szereplő méltó volt a darab sikeréhez, csak sajnos redukált nézőközönség előtt. (bl.) Egyetlen cikk, mely több, mint tíz óta nem drágult meg : a valódi Yei-szappan Ára 1 korona 50 finér. Legtökéletesebb és legkellemesebb illatú pipere-szappan, mely minden házban nélkülözhetetlen. Yes púder 1. 3,5 kor. dobozonként. Yes-krém 3 kor. tégelyenként. tUflT Mindenütt kapható. Magyarországi főraktár : ERÉNYI BÉLA Diana gyógyszertára Budapest, Károly körút 5.