Kecskeméti Napló, 1917. január (6. évfolyam, 1-13. szám)
1917-01-03 / 1. szám
Sötét felhők tornyosultak az új esztendő egére. Az entente kereken viszautasította a mi békeajánlatunkat és kiadta a tets szót, hogy csak három feltételalatt köt békét: ha tökéletes lesz a megtorlás, a jóvátétel és a biztosíték. Szankció, reparáció és garanciák, ez az, amit az entente követel, tehát még többet, mint amennyit Lloyd George kívánt. Ez tudniillik csupán a háború előtti helyzet visszaállását akarta, míg ezek már megtorlásrólbeszélnek. Tiltakoznak az ellen, hogy ők kezdték a háborút, tehát a vérontásért a felelősséget mireánk hárítják s ugyanakkor tiltakoznak az ellen is, hogy mi győzőknek nevezzük magunkat. A kezeinkben lévő óriási területek ugyan világosan bizonyítják, hogy győzők vagyunk, de akiket a gyűlölet elvakított, azoknak ugyan hiábavaló a legragyogóbb világosság. Megverni nem tudnak bennünket, a harctereken fölöttük maradunk, de ez nem zsenirozza őket, azért álokoskodással és hanggal még győzik, a mellüket még verik, hogy majd megmutassák ők is, mit tudnak, csak várjunk reájuk. Lebecsülik sikereinket, meggyanúsítják tisztességes békeajánlatunkat, háborús manővernek nevezik a békére való törekvéseinket; mi idéztük föl a háború rémét — hazudják ők, most — a megtorlás következik a múltért. Szégyenteljes ez a jegyzék, talán még csúfabb, mint maga a háború. Ott legalább hősök állanak szemben egymással, kik az életüket viszik a vágóhídra, de ebben a válaszjegyzékben a diplomácia olyan kiáltó hazugságokkal dolgozik, hogy szinte csodálkozni lehet a diplomáciai készségnek ilyen sülyedése láttára. Az unalomig elcsépelt frázisokat puffogtatni, vén asszony módjára perbeszállni a feleősség kérdésén, ahelyett, hogy öszszeülnének, valóban oly lelkiismeretlenség, mely miatt pirulnia kellene nekik saját népeik előtt. Igaz őszinteséggel tettük meg békeajánlatunkat, ezt ők csalárdságnak nevezik; béketárgyalást indítványoztunk s ők ezt kelepcének mondják; vissza akartunk térni a békés munkához és ők ebben háborús manővert látnak. Az álnokság és tehetetlen düh kapcsolódott egybe, hogy megakadályozza az emberiség békéjét. Átok azokra, kik ezt cselekszik, mert ők az okai, hogy az új évben tovább pusztul az emberiség. s másutt és nálunk. Napról-napra olvassuk a híreket a szövetkezeti szeszfőzdék megalakulásáról. Újabban Félegyházán, Nagykörösön, Várpalotán, Siófokon, Enyingen, Debrecenben, Makón, Nagybányán, Aranyosgyéresen, Balatonkenesén, Pakson, Bakonyszilászlón alakultak ily szeszfőzőszövetkezetek s további 300 pedig most van alakulóban. Íme újabb és újabb dokumentumok arra, hogy a központi szeszfőzdét Kecskeméten is szövetkezeti alapon kellett volna megalkotni. Hisz ha az egész országban úgy csinálják, akkor nem láthatni be, hogy Kecskeméten mi indokolja az extra-megoldástItt arról volt szó, hogy a kisgazdákat, akik a kisüstök megszüntetésével, régi szerzett jogaikat minden néven nevezendő kárpótlás nélkül veszítik el, valamikép mégis kártalanítsuk ! Azzal, hogy azon üzem nyereségéből, amely az ő kisüstjét elnyelte s amely megfosztotta őt a kisüstön kifőzött pálinkája értékétől, üzletrésze arányában mégis csak kapjon valamicskét. Mert eddig a szőlősgazda, ha törkölyéből, cefréjéből pálinkát főzetett, az igy nyert annyi meg annyi liter pálinka bizony már 1—2 hold szőlőnél is nem megvetendő értéket képezett. És ez egyszerűen az övé volt! Most pedig elveszik majd tőle a törkölyt, cefrét a megállapított árakon, pálinkája azonban többé nem lesz, pedig annak literjéért még a régi olcsó világban is könnyűszerrel kapott 4—6 koronát. Ez elmaradt jövedelmet pótolhatta volna a szövetkezeti nyereségből az egy-egy gazdára eső hányad. Pótolni is fogja az egész országban szerte, csak nálunk nem. Mert Kecskemét mindig peches a bölcsességben. A szövetkezetek a halom után. A háború, e huszonnyolchónapos pokol kegyetlen pusztítása mellett igen sok j új gondolatot, nemes törekvést szabadított föl és sok ósdi fölfogást temetett el örökre. Még a háború előtt gyakran lehetett hallani hangokat a szövetkezetek ellen, persze legtöbb esetben féltékenységből, mert akik leghangosabbak voltak, azok a szövetkezetek erősbödésével saját önző érdekeiket írták veszélyeztetve. Szinte bámulatban ejtő fantáziával találtak ki lehetetlennél lehetetlenebb dolgokat a szövetkezetek ócsárlására. Különösen azon álmeggyőződésük mellett szálltak síkra a szövetkezetfalók, hogy szerintük a szövetkezetek nagy elterjedése megbénítja a közgazdasági életet, a kereskedelmet megfosztja rugalmasságától és a több termelés lehetőségét is kizárja. Vegyük kés alá ezen állításokat és látni fogjuk, hogy már a háború előtt sem állták meg helyüket; a háború pedig ezen állításokat még a valószínűség látszatától is megfosztotta. Vájjon megbénítása-e a közgazdasági életnek, ha valahol tőkeszükséglet van és erős szövetkezet nyújthat segélyt mérsékelt kamat mellet és vájjon ez nem jobban biztosítja-e a több termelést, mint az uzsorakamatra dolgozó tőke? Aztán látjuk, hogy a szövetkezés nem csak az egyénekre fontos, hanem, mint azt az Országos Központi Hitelszövetkezet a háború alatt igazolta, az államra is. Az állam már békeidőben szükségesnek látta, a közgazdasági élet egészséges fejlődése szempontjából az O. K. H. alapítását és az 1898. évi XXIII. t.-c. alapján meg is alapította. Az O. K. H. a hozzáfűzött reményeknek minden irányban eleget tett, különösen a háború alatt igazolta legfényesbben létjogosultságát, mert nemcsak mint a kisemberek védelmezője jelentkezett, hanem az államnak is hatalmas támogatója lett, amely a ma már 4500-ra rugó szövetkezeteivel minden egyes hadikölcsön-jegyzésből oroszlánrészt vett ki magának. Hogy a szövetkezetek miként fosztják meg a kereskedelmet rugalmasságától, elég ha abból a mindnyájunk előtt annyira ismert háborús dolgokból hozok föl példát. Ugyanis, ha a falusi fogyasztási szövetkezetnél van készletben cukor, petróleum, stb., akkor ebben a faluban a szatócsnál ezeket nem lehet kapni; de, ha a szövetkezet készlete elfogyott, a szatócsnál mindjárt van minden, csakhogy jóval magasabb árno . I - VI. évf. l.sz. Araef ill. Szerda Kecskemét, 1917. január 3. Előfizetést arak: r ...... Megjelenik minden héten háromszor „„ér, uu„ független politikai lap. hétfőn, csütörtökön és szombaton délután. Ji. 12_E,i.t irr. . . Jt. 18___ dzerveszteseg es kiadó hivata I rr ... .__Fii irr. . . . , á._ ^ Széchenyi-tér 1 SZ. — Zsl.fon.tim: 274 ■*•***'*"" ‘ • 41 Felelős szerkesztő: DIÓSZEG MjJ JÓZSEF ~ „ c ^JT"’ k"d6’ ~ Egy .tér, 6 *,,Ji E o Jf S E M ÉJI NA PL 0" lapkiadó firs... I