Kecskeméti Ujság, 1909. augusztus (2. évfolyam, 63-87. szám)
1909-08-01 / 63. szám
2. oldal. KECSKEMÉTI ÚJSÁG De legnagyobb károsodás éri a modern városfejlesztés helyesen kitűzött politikáját, amely arrafelé megbénítva, a kaszárnya colossális tömege által az utat elállva, nem érvényesíthető, teljesen sutbavetendő. Mert csak nem képzelhető el, hogy a város lakossága ott, azokon a helyeken, mint előbb tervezve is volt, villasorokat, magánházakat létesítsen és emeljen, mert ez ma lehetetlen, ilyen körülmények között kivihetetlen. Nem is értünk egyet most e kérdésben, sem a tanácsosai, sem a közgyűlés többségével, mert e kérdést nem oldották meg azzal a körültekintéssel, avval a bölcs előrelátással, amely egy ilyen kérdéshez szükséges, de amely tettel a város fejlődésre legalkalmasabb területét örökre elzárták a forgalomból, abból a nagy munkából, amely Kecskemét városát naggyá, hatalmassá, egészségileg kiválóvá és külszínre tetszetőssé van hivatva fejleszteni. Ha így haladnak intéző köreink, ez teljesen egyértelmű lesz az általuk kitűzött modern városfejlesztési politika rombadőlésével, el nem kerülhető csődjével. Az egyéniség. Sajátos nyelven ír a költő, Nyelven, mely páratlan, csodás. Egyéni nyelv ez, szembeötlő, Nem irigy soha senki más. Ősöktől mit sem örökölt ő, Nem úr ő rajta múlt, szokás. S magasan áll a ma fölött ő, Jövő felett is óriás. — A maga nyelvén ir e költő, Hát nem is érti soha más, ott úszott a levegőben és olykor lecsapódott a széles udvarra, amely egy egy pillanatra egészen elsötétült. A fojtó füst az ablak finom hasadékain bevette magát az irodába, melynek levegője lassan megtelt kőszénszaggal. A könyvelő bosszúsan csapta össze a könyvet. — Lehetetlen ma dolgozni, megöl ez az átkozott kőszénfüst. A gyakornok nevetve kapta fel az írások közül fejét. — A leghelyesebb volna hazamenni Róth úr. — A munkások a hibásak — zsörtölődött Mann, a pénztáros és abbahagyta a pénzolvasást. Megrakták a kazánt veszettül, csakhogy bennünket bosszantsanak. A két leány minden figyelmét a levelezés kötötte le. Egy-egy pillanatra, mikor csend lett, szorgalmas sercegése hallatszott a tollnak. — így van ez folytonosan. Vagy a gépet búgatják, vagy kifüstölnek bennünket az irodából — szólott nagy mérgesen a könyvelő és előszedte a vonalzót, hogy lezárja a főkönyv lapjain a számadásokat. A pénztáros apró, gyors lépésekkel járta a szobát. — Ez a bosszújok, amiért nem emeltük a bérüket. Elégedetlenkednek már hetek óta. Fenyegetőiknek, lázongnak, s a mi türelmünk határt nem ismer. El kellene bocsájtani valamennyit, kivetni őket a havas utcára. A meleg szobában meghúzódott, jóllakott ember üres fenyegetődzése volt ez. A gépek között napról napra szított elégedetlenség benne volt az ő szívében is, mint minden ember lelkében, aki sorsával elégedetlen. De még azok lármásan lázongtak, az ő lelkében nem volt meg a bátorság arra, hogy a torkát szorongató nagy keserűséget kikiabálja. Egyebet nem tehetett, hát puffogott a munkások ellen, akiknek pedig nagy igazat elrejtve, titkosan érezte maga is. — Szeless Imre munkavezető áll a békéjének élén — kockáztatta meg félénken a gyakornok. A korcsmában naponkint gyűlést is tartanak és lázító iratokat osztogatnak széjjel az emberek között, akiket szintén magukkal ragad növekedő elégedetlenségük égő, izzó izgalma. Mióta visszatért a katonaságtól, azóta nem lehet bírni ezzel az emberrel. Új tanokat hirdet a nép között, amelyek eddig még ismeretlenek voltak e gyár jámbor munkásai között. — Pedig milyen szelibek, ha hetibérükért jönnek. Úgy áll itt mindenik a pénztár rácsa előtt, mintha mukkani sem tudna, holom lángoló tűz ég ereiben valamennyinek. És hajlongva, siránkozva kérnek előleget. De hiszen majd adok én nektek előleget. A pénztáros összeolvasta napi kaszszáját, azután becsapta az ajtót és elment. A könyvelő odahúzódott a két leány háta mögé. — Elkészültek a levelezéssel? — Most fejeztem be Pohl prágai cég levelét — szólott szelíden Vágó Erzsiké, miközben reá emelte szúró tekintetét a könyvelőre. Salamon Vilma is abbahagyta az írást és felelet helyett átnyújtotta a feldolgozott postáját Róthnak. Dél volt. Kinn erős bőrüléssel szólalt meg a gyár kéménye. Lassan kezdette és egyszerre erősebb lett a hangja, azután hirtelen megszakadt. A munkások zaja megindult. Apró csoportokban szállingóztak haza az emberek, végig ballagtak a havas udvaron, a porhanyóé hó ropogott a lábuk alatt. Azután elment a könyvvezető is, a gyakornok is, mélységes csend borult az irodára, a két leány magára maradt. — Erzsi — szólt rejtelmes titoktartással a leány, miután meggyőződött arról, hogy teljesen egyedül maradt. A szél másfelé hordta a füstöt, az udvar tele van ragyogással, a téli nap egész erejével világított be az ablakon. A leány felemelte szép fejét a félig kész írásból. Az órákkal előbb átérzett nagy gyönyörűség boldog ragyogása mindig ott csillogott szemeiben. A másik odahúzódott, simult egészen Működjék az adóprés! Kecskemét, július 31. (I.)A pénzügyigazgatóságokhoz és a vármegyékhez is leérkezett Wekerle bizalmas levele, hogy neki kell fordulni az adóhátralékok és esedékes adók behajtásának, mert üres az állam kasszája, a milliós beruházások nem várhatnak tovább; a katonaság, az annexió költségei s a delegáció őszi ülésén utólagosan megszavazandó dolgokra tömérdek pénzt kell elkölteni. Odakint a rossz termésű földeken pedig gyöngyöző homlokkal gondolkodik a földmíves az adóreformról, meg a progresszív adózásról, — ha ugyan gondolkodik erről — de mindenesetre szidja azt, aki kitalálta az adózást. Bent a városban kereskedő és iparos üres üzletekben és műhelyekben tépelődik a mindennapi megélhetési gondok közepette, hogy milyen csapásokat, milyen rosszabb körülményeket hozhat a holnap. Az egész országon nyomasztó csendesség fekszik és annyi tragikum, annyi fájdalmas, eredmény nélküli vesződség sir Wekerle bizalmas rendeletében. A história tejjel és mézzel folyó Kánaánról tud, egy dúsan, arannyal felbarázdált országról és mi, ahogy estenkint letöröljük homlokunkról a verejtéket, nem látunk mást, mint szegénységet. És a Wekerle bizalmas levele árnyékában egyszerre nagy perspektívákban tűnik elénk ennek az országnak szomorú helyzete. Látjuk, hogy megfeküdte a nagy magyar földet valami keserves meddőség és lassan pusztulnak el az energiák, sorjában sorvad el a dolgozó milliók minden munkabírása. Egy evangélium él a vágyakban: a pénz utáni tisztes éhség. A szédítő lendületnek mindig idegen föld volt a magyar föld. Itt nem tudtak gyökeret verni a nagyobb stílben kivitt méretek, az erős középszerűség beleette magát az akaratokba és itt mindenki csak élni akar. És mégis minden kísértés, minden vágyakozás, a pénz. Az a kevés, ami nincs meg. Ami ott él a százezrek vesződségében és nap-nap után egyre vadabbul tépi meg a munkakedvünket. Ami ott üt a közgazdaság egységén, ami útját állja a merészebb ívben való fejlődésnek. És ahonnan minden szegénységünk sarjad. Ez az esztendő különösen nehéz esztendő. A nagy válságot még nem hevertük ki. A föld mostohán bánt el velünk. Kicsiny kamatot fizet. A nap tüzén aranyszínűre égett kalász is éppen egy marokkal akadt csak. Az ipar és kereskedelem nem lábalt ki a régi betegségekből, sőt új intézményekkel sújtották és tán még sohasem volt olyan nagyon igaz a frázis : koldus szegény ez az ország. És éppen most jön a bizalmas rendelet, melylyel a kormány a felgyülemlett adótartozásokat sürgősen akarja behajtani. Az indokot akceptáljuk: a pénz kell. Olyan kiadásokon ment és megy át a magyar államiság, hogy minden krajcárra szükség van. De kell, hogy a kormány is akceptálja a kisember érvét. Ha kell is a pénz, de hát honnan vegyük a pénzt? Hisz az adót eddig sem azért fizettük, mert volt pénzünk. És exisztenciákon szánthat könnyen végig az adósról, melyet ime fokozottabb energiával állít munkába az államhatalom. A pénzügyminiszter számokkal dolgozik. És a számokat nem hatja meg semmiféle siránkozás Az államkassza üres, a dolgok továbbvitele 63. sz. « VI ■ ■ | ■ cukorka gyári raktárában, Kecskemét, Kossuth tér, Bonbomer- es csokoládé-cukorka-L fi|*iy m3 LlVl All különlegességek nagy választékban kaphatók. Nagy választék sütemény különleges£j|H W Jf m f |f f |j 11 sédekben, darabja 1 és íg y T 10 deka vaníliás csokoládé *1 ^ V J Jb 10 deka töltött csokoládé *1 1^ y — 1 kiló I a szaloncukor JfefcJK*«* pflT ",sz.id.éls.i megrrendelései5, mindenkor pontosan eszközöltetnek.