Kecskeméti Ujság, 1909. november (2. évfolyam, 140-164. szám)
1909-11-02 / 140. szám
Kecskemét, 1909. november 2—3. Ara 2 fillér Kedd—Szerda, II. évfolyam, 140—141. sz. KECSKEMÉTI ÚJSÁG __________________Kecskemét és vidéke érdekeit szolgáló független napilap^^ Előfizetési ár — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. • Főszerkesztő: Felelősszerkesztő: Kecskeméten. = Kéttemplom-köz ~ vidékre = | Trtnyápé Pál [)r Réti (Ívma “ Telefonszámok: = Egész évre 14 kor. Félévre 7 kor. Negyedévre 3 kor. 50 fill. | ■ * | ■ Felelősszerkesztő 151. sz. Szerkesztőség és kiadóhivatal 176. sz Városunk közegészség-ügye. Legdrágább kincsünk az egészségünk. Legdrágább kincs, amit csak akkor becsülünk, ha nincs. A legtöbb visszaélést ezen a téren tapasztaljuk. Messze mögötte maradunk a civilizált nyugati államoknak. Ott a gazdasági fejlődést a nép egészséges szervezete, ennek ápolása és fenntartása előzte meg. Mit ér a gazdagság, ha nincs erős, egészséges nemzedék, mely a gazdagságot értékesíteni tudná ?! Parlagon hever ilyen viszonyok között a kincs, a vagyon. Értéke csökken. Sok anyagi áldozattal ugyan, de a város azonban részben elérte a célját. A város belterülete az utcák keramit burkolatával szintén a modern városok mintájára, az egészség követelményeinek megfelelőleg, olyan állapotba helyeztetett, mely a portól és az utcai szennytől megtisztította kissé a várost. A tisztaság fenntartására elég gondot fordítanak, de itt megállapodni nem szabad. A tisztaságra az udvarokban és a szállodákban is nagy gondot kell fordítani. A tisztaság már félegészség. Ezért különösen a bérházakat kell időnkint alaposan megvizsgálni és azt a háztulajdonost, ki házában a tisztaságra nem ügyeltet, szigorúan meg kell büntetni. A szemetet hetenként nem egyszer, hanem a szükséghez mérten többször is ki kell hordatni. Ezt a munkát a hajnali órákban kell végeztetni. Különösen nyáron kell erre nagy gondot fordítani. Azután meg ivóvízről is gondoskodnunk kell. Igazán elszomorító, hogy nem tudunk már ebben a kérdésben valami eredményt produkálni. Azzal szoktak előállani, hogy nincs elegendő pénz a vízvezeték előállítására. Ez sajnos így van, ezért nem is forszírozható ezen dolog addig, míg néhány hónap múlva az ügy összes aktái a közgyűlés előtt nem lesznek. Hogy erre pénzt akárhonnan is, de szerezni kell, az csak nagyon természetes dolog. Ezek volnának a főbb passusok, amelyekre a fentiekben rámutattunk. A kisebbekkel, melyek szintén nagy fontosságúak, szintén foglalkoznunk kell. Ilyen a sok között még az iskola hygéniája. A laikus előtt közömbös az iskola hygéniája, pedig de sokat lehetne itt még javítani, amit egy szuszra ilyen rövid vezércikk keretében elmondani nem lehet. Legközelebb azonban részletesen foglalkozunk ezzel is. A TARCA. Színházi levél. Nagyságos Asszonyom ! Mikor szombaton d. u. a Körösi utcán találkoztunk, fanyar, kedvetlen arccal mutatta a színházi jegyét, mely ugyan csak „hátra“ szólt, hirtelen elmondta, hogy Ön és kedves férje elmennek, dacára még bérletben úgyis láthatják a darabot, hogy a kedves leányát ez alkalommal otthon hagyja, hogy a szakácsnéjának felmondott, mert a „káplár“ folyton a ház körül alkalmatlankodik, megígértette velem, hogy majd elmondom a véleményemet a „frivol“ darabról, azután szélsebesen tovatűnt a kecskeméti villanyvilágítás titokzatos homályában, mert „sietni kell az öltözködéssel“. Én pedig megálltam a drogéria kirakata előtt, s miközben a sok szép szappant nézegettem, serlokholmeszi módszeremmel megállapítottam, hogy Ön, kedves asszonyom tisztába van azzal, hogy a ma esti darab illetlen darab lészen — hisz’ a kedves leányát otthon hagyja, a darab megtekintése Önnek sietős — hisz’ a bérletet nem tudja bevárni, sőt nagyon sietős — mert lemegy a földszintre, sőt rész helyre is, hogy Ön nagyon szereti a frivolitásokat — ugyan mi másért sietne olyan nagyon, de hogy Ön egyszersmind az erénynek is nagy barátja — másképpen nem mondana fel kitűnő szakácsnéjának a szépen zsinórozott káplár úr miatt. Ez a jellemző magukra, kedves asszonyom, mindenben következetlenek, csak egyben következetesek, a következetlenségben. Szegény szakácsnéjának felmondott egy-két ártatlan vasárnap délutáni sétáért, egy-két óvatosan eldugott csirkecombért, ellenben saját maga lázas izgalommal siet az olyan darab bemutatójára, melyet az a hír előz meg, hogy „frivol“. De — hogy a Dob utca ősi kérdését idézzem — mit tesz Isten ? A szombati darab éppenséggel nem volt frivol, egyáltalában nem volt kétértelmű. Egyértelmű volt az elejétől végéig és frivolság helyett a legmosdatlanabb, legbrutálisabb malacságok sorakoztak egymás mellé azzal a merész igénnyel, hogy az egészet darabnak tartsuk. A „malacság“ szót finyásságból használom, a tényállást jobban kifejezné a kevésbbé irodalmi „disznóság“. Figyeltem Önt, nagyságos Asszonyom, hisz’ közel ült hozzám. Óvatosan ügyelt, hogy amin más nevet, azt neveletlenül ne hagyja, és néhányszor igyekezett leplezni önkénytelenül előtörő megbotránkozását, pirulását — mint indiszkrét megfigyeléseimből láthatja, nem teljes sikerrel. Oh igen, Asszonyom, Ön meg volt botránkozva, bármennyire szégyeli is ezt, Ön felháborodott a malacságok Niagaráján, melyeket hallott, de azért ült hősiesen, vidáman tovább, egyik oldalon kissé sokat feszengő kedves férjétől, másik oldalon egy teljesen idegen űrtől környékezve. Ült és mosolygott, mert mikor már kedve lett volna kifutni a nézőtérről, eszébe jutott, hogy hány elegáns hölgy nézte végig ezt a darabot Párisban, meg Budapesten és egy sem futott ki a nézőtérről. Pedig azok mellett esetleg mind a két oldalon idegen urak ültek. Lássa Asszonyom, itt van a kutya eltemetve. Az idegen úr és a párisi, elegáns hölgy adják meg az Ön, az Önök óriási tévedésének a titkát. Ismerjük be, hogy mi férfiak, magunk között, vidám poharazás, anekdotázás rendjén, még súlyosabb dolgokat is könnyen elmondunk és meghallgatunk, mint amilyeneket a „Vigyázz a nőre“ szombati bemutatóján elmondottak és meghallgattak. De olyankor nincsenek jelen az asszonyaink és a leányaink Viszont maguk Asszonyom, ha férfimentesen együtt ülnek egy vidám kis budoár vánkosborította szögletében, a legszenzációsabb huncutságokat is meg hányják vetik (hiába rázza a fejét tagadólag, én tudom, hogy így van) de ha véletlenül férfi lép be a szobába, azonnal áttérnek a szalicilos befőtt és a csipkebetétes ruhaujj elméletére. Mert bár az ős asszonyi kíváncsiság minden miszti-Kecskemét, november 2. — KettőS Szám. Lapunk a tegnapi kettős ünnepek miatt, mivel szedőink nem dolgozhattak, csak ma délben jelent meg a kedd és szerdai szám öszszevonásával. — Közgyűlés. A következő meghívót vettük : A város törvényhatósági bizottságának 1. tagjait van szerencsém a 1. 1909. évi november hónap-ik napján (szerdán) délután 1 órakor és folytatólag a városháza közgyűlési termében tartandó rendkívüli közgyűlésre meghívni. Tárgy: A vasúti pályaudvar kibővítése ügyében a városi tanács javaslata. Kecskeméten, 1909. évi okt. 31 én. Kada Elek polgármester. — Mindszenti mulatság Kállai Béla és Taropcsik János drótos-legény csupa passzióból tegnap éjjel lövöldöztek egy revolverrel a Mikiavárosban. Hardi Sándor rendőr odasietett és bekísérte őket a rendőrségre, ahol azt mondták, hogy csak mulatságból lövöldöztek. — Öngyilkosság. Tegnap délben Magyar Sándor ceglédi lakos a háza padlásán felakasztotta magát. Ezt megelőzőleg azonban magára gyújtotta a házat s mire a tüzet észrevették és eloltották, akkorra a szerencsétlen ember korommá égett.