Kecskeméti Ujság, 1911. április (4. évfolyam, 76-101. szám)

1911-04-01 / 76. szám

I­I. Klein D. 3. szállító Budapest, ajánlja gyűjtőkocsi forgalmát. — Utcán alvó részeg. Piroska János szarkási lakos részegen aludt a Serházlak­­tanya mellett. Az ott szolgálatot teljesítő rendőr a rendőrség napos kocsiján beszál­lította a városházára, honnan kijózanodás után fogják továbbítani. — „Erdő mellett nem jó lakni.“ Ifj. Mészáros Rokolya János, id. Mészáros Ro­kolya János és Hornyák János bajai lakosok fölött ítélkezett a kir. tszék márc. hó 8-án azért, mert a nevezettek Sükösd község ha­tárában levő s a kalocsai érseki uradalom tulajdonát képező, úgynevezett kékhegyi erdőből 1910. márc. 9-én több darab, ösz­­szesen 65 korona értékű élő akácfát kivág­tak és elvittek. Ifj. Mészáros Rokolya Jánost 4 havi, társait pedig egy-egy havi fogházra és egyenként 2—2 évi hivatalvesztésre és politikai jogaiknak felfüggesztésére ítélték. 76. (567.) szám. KECSKEMÉTI ÚJSÁG Parasztfurfang. fl kecskeméti piac ártatlan kofái. [Minden eladó! Saját .. .: tudósitónktól. Kecskemét, m­árcius 31. Élelmesség és furfang dolgában a tanyai és falusi köznép ma már utolérhetet­len s ez a két kiváló tulajdonság föltétlenül biztosítja népünk jólétét, jövő boldogságát. Az egykori együgyü, jámbor tanyai és itt falusi nép szeme kinyílott s annyira kifejlő­ső­­dött benne a pénzszerzés ösztöne, hogy ere most már minden gondolata, minden törek-­­ vése arra összpontosul, hogy mentől több pénzt vegyen be. A tanyai és falusi nép mindenből pén­zelni akar, még a felhőket is megfejné s a csillagos eget is leszüretelné és behozná a kecskeméti piacra, hogy itt pénzzé tegye, ha lehetne. A fák oldaláról lekaparják a mohát, gyökerestől kiszakgatják az erdei repkényt, a harasztot, a kikeleti hóvirágot, a sárga primulát, a zöld hunyort, a gyógy­füveket, a kannamosó zsurlót s Kecskemétre hozzák, hogy itt pénzt kapjanak érte. Be­hozzák az elviselt selyem viganókat, röpiké­­ket s ott árulják a zsibpiacon. Csodák csodája, hogy a szép leányok és szép asszonyok mosdóvizébe nem hoztak be a mai hetivásárra néhány kocsi márciusi havat. Hozott ehelyett egyik környékbeli menyecske két zsák kalácsot és házi süte­ményt, ami annyira szokatlan jelenség a kecskeméti piacon, hogy a vásárló közönség nemcsak hogy megakadt a tanyai sütemé­nyen, de mindenki csodálkozva kérdezte a menyecskét, hogy mit jelentsen a kalács­árulás ; talán a kecskeméti cukrászoknak akar konkurrenciát csinálni? A menyecske elég őszinte volt s elmonta, hogy „paszita“ volt náluk s a komaasszonyok, szomszéd­­asszonyok annyi kalácsot, süteményt küld­tek ajándékba, hogy legalább a kétharmada kárba veszett volna. Hogy a drága kalács kárba ne vesszék, behozta a piacra. Az éhes városi nép mindent megvesz, még a cserebogarat is megveszik, megeszik. Kár lett volna a drága, jó kalácsot otthon elpocsékolni. Jó lesz a kecskemétieknek! S jó is lett. Úgy elkapkodták, mintha ingyen adták volna. Pedig tanyai szokás szerint: jól megfizettette a menyecske a kalács árát. Elvégre a jó tanyaiak és falusiak dühösen utaznak a pénzre. A régi világban is volt „paszita“, hegyen-völgyön lakodásottt, éjjel­nappal sütöttek, főztek, de sohase tudtak annyit sütni-főzni, hogy abból valami meg­maradt volna s ami megmaradt, a kecske­méti piacra került volna. Amennyiben több került az asztalra, mint amennyit el tudtak fogyasztani, kiosztották a tanyák és faluk szegényei között, hogy azoknak is részük legyen benne. Ma a szegényekkel nem sokat törőd­ T. . A tavaszi állatvizsgálás. Kecs­keméten holnap fejezik be a tavaszi állat­­vizsgálást. Épen azért, mindazok, akik eddig a vizsgálatra köteles állataikat a vizsgáló bizottság elé nem hajtották, holnap ezt meg­tenni annyival inkább is el ne mulasszák, mert az állatok meg nem vizsgáltatása bün­tetéssel jár. Holnap a vizsgáló bizottság a tanyákon kezdi meg működését. — Football mérkőzés. A KAC 1. football csapata vasárnap délután Szegeden mérkőzik a Szegedi Athletikai Club football­­csapatával. Ez igen érdekes revanche mér­kőzés lesz. Ismert dolog, hogy a KAC tavaly megverte a szegedieket s igy a szegedi sportot kedvelő közönség igen nagy érdeklő­déssel néz a mostani mérkőzés elé. Úgy értesülünk, hogy Kecskemétről nagy társaság rándul át Szegedre a mérkőzés megtekinté­sére. Footbalistáink a fél 12 órai személy­­vonattal mennek Szegedre. — A Polgári Kör nyári helyisége. A Polgári Kör vezetősége tagjainak nagy számára való tekintettel elhatározta, hogy tagjai részére nyári helyiséget bérel, hogy ezzel alkalmat adjon tagjainak a tavasz és nyár folyamán is a kellemes összejövetelek­hez. Úgy hallottuk, hogy a kör vezetősége a Vígadóban akar Ábel vendéglőstől egy külön, elzárt helyiséget bérelni kuglizóval. Erre nézve most folynak a tárgyalások. — Köszönetnyilvánítás. Az iparos tanonc- és segédmunka-kiállítás céljaira a Református Egyház 20 K-t volt szíves ado­mányozni, melyért ezúton is hálás köszö­netét nyilvánítja az iparos- és kereskedő­tanonciskola felügyelő bizottsága és igazga­tósága.­­ Kellemes meglepetést okozott általában az az újítás, amelyet henteseink sátrainál tapasztalhatunk. A miniszteri ren­delet értelmében ugyanis födött sátrak alatt tartoznak a hentesek árulni. Ennek követ­keztében a mi henteseink is csinos sátor­födeleket készitettek, mely vízhatlan, erős vászonból van s az áruszéket oldalról és hátulról úgy betakarja, hogy az árucikkek ezen részek felől védve van az esőtől és portól; természetesen élülről egész hosszá­ban szabadon nyitva van az áruló hentesek padja, illetőleg asztala, úgy, hogy a vevő­közönség egészen odaférhet. — Sebeshajtás. Tudva való, hogy Papp György főkapitány a korzó idejére, este 6—8-ig, eltiltotta a sebeshajtást a Körösi-utcának Dávid Bertalan és Politzer­­féle kereskedések közötti részén. Dacára a fentieknek, Domokos Ferenc postakocsis 29-én este a Körösi-utcán, korzó idején sebesen hajtotta lovait és sebes hajtásával többszöri felszólításra sem hagyott fel. Meg­indították ellene az eljárást. — A tanonc- és segédmunka-kiállí­tás céljaira a Szabó Ipartársulat nem 10 K-t, — mint azt előzőleg közöltük — hanem 30 K-t volt szíves adományozni, amit ezen­nel helyreigazítunk. — Megkerült lopott Holmik. Annak idejében megírtuk, hogy Kanyó Mihály bugacmonostori lakos tanyájából március 4-én virradóra két lovat, kocsit, húsneműe­­ket és zsírt több száz korona értékben ismeretlen tettesek elloptak. A tettesek kézre­­kerítésére a kecskeméti rendőrség nagyarányú nyomozást vezetett be, amellett körözvények­­ben hívták fel a többi városok rendőrségé­nek figyelmét is a tolvajlásokra. Az aradi rendőrség ma tudatta bűnügyi osztályunk vezetőjével, hogy egy ottani kültelki korcs­mában megtalálták az ellopott kocsit és a szerszámokat, de értesítést adott arról is az aradi rendőrség, hogy a valószínűség szerint nyomában van a tolvajoknak. Négy kóbor cigány járt ugyanis abban a kültelki korcs­mában s azok hagyták ott a kocsit,és szer­számot. Az aradi rendőrség most ezeket a cigányokat hajszolja. _ — Kocsiverseny. Kereke­s László Zöldfa­ utca 54. szám alatti lakos és B­á­n Imre 6. tized 74. szám alatti lakos tegnap reggel 8 órakor kocsiversenyt rendeztek a Budai­ utcától a ref. temetőig. A két legény őrült vágtatással robogott végig az utcákon s ezer szerencse, hogy egy csomó embert el nem gázoltak. Az egyik kocsi kerekéről a ref. temetőnél leesett az abroncs, s igy ál­lottak csak meg a versenyzők.. A kihágási osztályon a két hevesvérű lóhajót ellen meg­indították az eljárást. nek. A szegényeket tartsa el az állam. Az e" egyéni jólét azt­­kívánja, hogy minden em­­u"­bér zsebeljen s mindenből pénzt csináljon.­­" Most a pénz Démonának hódol a világ. .. Minden eladó, ve Kecskemét, 1911. március 31. — A pusztai tanító. A tegnapi na­pon nem a legkedvezőbb képet alkottuk meg magunknak a pusztai tanítóról. Kurucz Gyula királyi tanfelügyelő a közigazgatási bizottsághoz terjesztett jelentésében, két oly pusztai tanítóra is rámutatott, akik nem a legnagyobb lelkiismeretességgel végzik ok­­tási munkájukat. Az egyik különösen nem, — nem akarjuk nevét mulasztásáért meg­hurcolni — leszögezzük azonban, hogy még azt sem tudta szegény, hogy tanítványait mire tanította, mikor eziránt a tanfelügyelő megkérdezte. A közigazgatási bizottság uta­sította a kir. tanfelügyelőt, hogy saját hatás­körében indítsa meg a fegyelmit a hanyag tanító ellen.­ ­ HÍREK. Az ágasegyházi uton a várostól 10 kilo­méter, a ballószögi állomástól 10 perc­nyire 4 hold termő-szőlő edények­kel, jó ház és jó kutakkal kedvező feltételek mellett eladó. Bővebb felvi­lágosítás Vartóczky Ferencné Balló­­szeg 42. sz. alatt vagy dr. Hollósy Kálmán ügyvédi irodájában nyerhető. 3. oldal. Megette a szénát. Egy pikáns akta története Kecskemét, március 31. A pusztai embernek télen nincs sok dolga és rá­ér elmélkedni. Az asszony át megy a szomszédba beszélgetni, a nyitott kemencébe tököt tesznek és az ott senyved egész nap. Előtte ül a gazda és piszkaiéval a tököt piszkálja, elmélkedik és pipál. — Közepes volt a termés, fogytán az ennivaló. Még a széna tartja, legalább a jószágnak van mit enni. Annak jó, megél a szénán is. Hm ! De hát ha a jószág megél a szénán, hát az ember nem ehetne olcsóbb eleséget, mint a kenyér. Hiszen ha a szénát jól el­készítenék, megpárolnák, megsóznák, meg­­ehetné az ember is. Csak meg kellene próbálni. De hát ki próbálja meg. Bene István kemény ember, már az ősei is törökkel-tatárral, némettel megbirkóztak. Ő bizony megpróbálja. És Bene István neki­vágott a széna­evésnek és harmadnapig csak párolt és só­zott sarjat evett. Családja megijedt, hogy elment az esze és elhívta a sógorokat. A sógorok elhívták a doktort. De Bene István nem engedett. Vitatta, hogyha a jószág megélhet szénán, az ember sem halhat meg tőle. Végre az asszony visszament a pusztai lovasrendőrhöz, hogy tegyen az urával valamit, mert csúffá teszi a famíliáját, ha fel nem hagy a marhának való koszttal. A pusztai rendőr kiment az állatorvos­sal s megvizsgálták az embert és a szénát is, s ráijesztettek Bene Istvánra, hogy ha fel nem hagy a legújabb vegetáriám­sággal, hát bevitetik a városba, a bolondok házába, ahol holta napjáig makarónit kell ennie. A bolondokházától és a makarónitól úgy meg­ijedt Bene István, hogy a jobbik eszét vette elő és a jobbik eszével elővette bicskáját és szalonáját és embernek való koszthoz tért vissza. Ez az eset pedig a bíróság előtt egy perben pattant ki, ahol öt ember bizonyí­totta Bene István különcségét, ki még a szénát is megeszi nyakasságból. Bene István tanyai bölcsész, mint a tanuk egybehangzóan vallják, azt is hirdette, hogy ember és állat között nincs más különbség, minthogy egy­más nyelvét nem értik meg.

Next