Kecskeméti Ujság, 1917. május (11. évfolyam, 99-122. szám)
1917-05-01 / 99. szám
v. oldal.___________ A felmentések revíziójának célja Dr. Steuer György *in. titkártól. A katonai szolgálat alól engedélyezett felmentésekhez fűződő közérdeknek mennél teljesebb megóvása és a felmentések ellen emelt panaszok megszüntetését sürgető közvélemény megnyugtatása tette szükségessé a katonai felmentéseknek elrendelt revízióját. Minden felmentett egyén a községi elöljáróság, illetőleg városi polgármester által közhírré tett időben, a tartózkodási, illetőleg alkalmaztatási helyén, a birtokában levő katonai igazolvánnyal (felmentési lappal) a községi elöljáróságnál, illetőleg városi polgármesternél személyesen jelentkezni tartozik. A felmentések további fentartása, illetőleg hatályon kívül helyezésére vonatkozólag véleményt nyilvánítanak: a községi elöljáróságok, városi polgármesterek, járási főszolgabírák, a felettes hatóságok, kereskedelmi és iparkamarák, főispánok és szakminisztériumok. A felmentéseket véleményező alsófokú hatóságoknak legszigorúbb kötelességévé tétetett, hogy a felmentések igazságos és sikeres felülvizsgálhatása céljából előírt kötelességüknek idejében, lelkiismeretesen és pártatlanul tegyenek eleget. A felmentések revíziójára vonatkozó általános irányelvek a honvédelmi miniszternek 1917. évi 4100 tvr. 4. számú körrendelete, a közelebbi részletes elveket pedig a honvédelmi minisztérium által megszerkesztett, nyomdailag elkészített és az összes községi elöljáróságnak és városi polgármestereknek megküldött névjegyzékek tartalmazzák. A felmentésekhez fűződő közérdek megkívánja, hogy a felmentések minden foglalkozásnál csak a foglalkozás fontosságához és a háborúban teljesítendő feladataihoz képest engedélyeztessenek. A különböző közgazdasági érdekeket meg kell óvni. A közélet, közigazgatás és rendészet, az egészségügyi, forgalmi és kulturális közintézmények, a hadsereg céljaira dolgozó, az élet- és közszükségleteket kielégíteni hivatott fizetnek, gyárak és vállalatok zavartalan fenntartásáról okvetlen gondoskodnia kell. A felmentésekhez fűződő közérdek azonban leghatározottabban tiltja, hogy a különböző üzemek, gyárak és vállalatok menedékhelyei legyenek a katonai szolgálat alól kibúvóknak. Igen sok az oly fölmentett, aki női munkaerővel helyettesíthető, mert fiatal koránál és feladatkörénél fogva csak másod- vagy harmadrendű munkát végez. Sok üzem a háború elején leírt jelentőségét már elvesztette vagy teljesen megszűnt. A különböző üzemek, intézetek és vállalatok fiókját felosztották vagy azok további fenntartásának a jogosultsága indokolatlan és gyakran egyeseknek a katonai szolgálat alól való fölmentését biztosítják. Mezőgazdasági érdekből is, sajnos, sok olyan egyén mentetett föl, akinek a gazdálkodás a háború előtt nem volt a hivatása. Rendszerint csak azért gazdálkodnak az illetők hivatás és szakértelemnélkül, hogy a katonai szolgálat alól való felmentésüket kieszközöljék. Korcsmárosok, szatócsok, ügyvédek és egyéb elemek igen sok esetben jogtalanul élvezik a hivatásos mezőgazdákat megillető fölmentés kedvezményét. Hazánk féltve őrzött létérdekéért és jövőjéért folyó háborús siker vitele és győzelmes befejezhetése érdekében mindenkinek azon a helyen kell feladatot teljesítenie, amely helyre a magyar nemzetért folyó élethalálharcban hivatásszerüleg rendelve van. H 1i H 1 K Kecskemét, 1917. április 30— Lapunk legközelebbi száma csütörtökön reggel jelenik meg. — Közgyűlés. Kecskemét város törvényhatósága ma raggal 9 órától tartotta Ráday Gedeon gróf főispán elnöklete mellett e havi rendes közgyűlését. A polgármesteri jelentés a közigazgatás Március havi állapotáról tudomásul szolgált. Egy egész sereg apróbb interpelláció után, melyek közül kiemelkedő különösen kettő volt és pedig Muraközy Imréé, aki azt sérelmezte, hogy a tisztviselők magángazdálkodást is folytatnak és így különösen a bugaci intézet támadta; de megnyugtató volt e támadásra D. Lajos tanácsnok által adott válasz, aki pregnánsan kimutatta, hogy Muraközy bizottsági tag csak két év óta sérelmezi az intéző gazdálkodását, pedig már hosszú évek óta bizottsági tag, s előbb ő ösztökölte épen földvételre és földbérletre. Jelezte is a szaktanácsnok a nagy támadásnak okait, s ezzel kapcsolatban nem mulasztjuk el leszögezni, hogy bizottsági tag a magánérdeket sohase helyezze közérdeke felé. Francsek József a liszthiány miatt panaszkodott. Sándor István polgármester hazafias tőitől áthatott beszédben kérte a bizottsági tagokat, s általuk Kecskemét várta közönségét, hogy a most körszrnzi legsúlyosabb időszakban csak tűrni és szenvedni tudjon mindenki. Még ha jogos is a panasz és keserűség, el kell fojtani, mert legszentebb ügyünk, a haza érdeke kívánja ezt. Ráday Gedeon gróf főiapán ugyan ezeket kötötte a bizottsági tagok lelkére, s maga is kitartásra, türelemre buzdította a város közönségét. A közgyűlés 10 órakor rátért a tárgysorozatra. A városok május 1 -iki kongresszusára e közgyűlés a város képviseletéül Sándor István polgármestert, Györffy Pál főjegyzőt, Kovács Sándor, Pacsa Mihály, Gömöry Sándor és Faragó Bált törvényhatósági bizottsági tagokét küldte ki. Az 1915 évi zárszámadást a közgyűlés úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Tormássy Ferenc főszámvevő ezután bemutatta az 1917 évi költségelőirányzatot. A számvevőség kimutatása szerint a költségvetési hiány 343*835 korona, a pénzügyi bizottság összeállítása szerint 174*343 korona volna. Fél 11 órakor a közgyűlés rátért a költségvetés részletes tárgyalására. Május 1-én nem jelennek meg lapok. A szervezett munkásság, a szociáldemokrata párt határozata alapján az idei május elsejét, mint a békeidőben, munkaszünettel ünnepli meg. Minden ipari és gyári üzemben egy napra megáll a munka, nem dolgoznak tehát a nyomdák sem és így szerdán reggel a kecskeméti napilapok nem fognak megjelenni. Az állatállomány biztonsága érdekében felhívja a városi tanács az állattartó közönség figyelmét arra, hogy a nagyobbára rosszul telelt ló, szarvasmarha és juh állomány a fertőző betegségek ellen jóval kissebb ellenálló képességgel bir mint rendes táplálás mellett, jó erőben levő állatok és igy ezen lesoványodott állatok különösen a lépfene pusztításának ez idő szerint sokkal inkább ki vannak téve, mely ellen egyedül biztos védekezési rand az idejekorán (tavaszi hónapok) alkalmazott védőoltás, mely az állat ellen álló képességét tetemesen növeli és fertőzés mentessé teszi. Kecskeméten, 1917 évi ápril. hó 19- én tartott tanácsülésből. Sándor István polgármester. — A gazdasági burgonyakészlet. A földmivelésügyi miniszter utóbb kiadott rendelete értelmében gazdasági szükséglet címén csak akkor lehet burgonyát visszatartani, ha a tulajdonosnak csakugyan szüksége van burgonyára. Hogy ez a szükség csakugyan fennforog-e, ezt a rekviráláshoz kiküldött megbízottak állapítják meg. — Hadseregi szükségleti cikkek behozatala Németországból. Azok, akik hadseregi szükségleti cikkeket a Német Birodalomból importálnak, fontos fulvilágositás céljából fordulnak a Miskolci Kereskedelmi és iparkamarához. KECSKEMÉTI UJSAO 99. (?405.) -é- í világ e—crhabb. «Így írt Rih ráka Myc: “MODIANO-CLUB SPECIALITÉ" |