Kecskeméti Ujság, 1918. október (11. évfolyam, 215-241. szám)
1918-10-11 / 224. szám
2 oldal. KECSKEMÉTI ÚJSÁG 1918 október 11. Sötét felhők láthatárunkon. Miért nem intézkedik a hatóság? Nem jó kinéznünk az ablakon. Ólmos eső veri a világot s fönn a fellegek egyre szaporodnak. Nagyon sötétek ezek a fellegek, olyanok, mint a háború gondjai, amelyek bizony alaposan megnövekedtek. A külpolitika láthatára nem könnyen tisztul, belső politikánk is a régi pártviszályok és személyes ellentétek keretein belül mozog. Az ellenség már azt hiszi, hogy oka van vesztünkön ujjongani, a csehek és magyarországi szövetségeseik nyíltan kifejezik a bolgár dolgok felett való örömüket, a mi vezető politikusaink pedig még mindig folytatják kisded játékaikat s azon viaskodnak, melyik párt győzze, gyűrje le a másikat ?! Az önző politikának megtestesült alakjai nem látnak és nem hallanak. Nem látják az újhodó világ változásait s nem hallják a jövő zenéjét, melynek főismertetője: a harmónia. Az összetartás, az egyetértés, az ezekben rejlő erő, amely talán egyedül képes a tornyosuló fellegek veszedelmét elűzni. Nem jó kinéznünk e sötét világra. Mégis meg kell tennünk. Mert odakünn zug az élet s a fellegekből hulló hideg eső is cselekvésre ösztönző memento. A korán beköszöntött zordon őszi idő hatalmasan figyelmeztet némely vezetőink rövidlátásra s a dolgok meritumán könnyen átsikló könnyelműségére. A jajkiáltás állandóan hangzik. Nincs fánk! nincs szenünk! de nem nagyon veszszük észre, hogy ez a panasz orvosoltatnék. Nem a legkellemesebb feladatok közé tartozik, hogy a vezetőket állandóan figyelmeztessük kötelességeikre. Végre is az volna rendjén, ha a gondolkoznék, de úgy látszik, a mi vezetésre elhívott hatóságaink némelyike a gondolkozást szívesen átengedik másoknak. Íme : egy-két hónap óta egyebet se hallunk, mint hogy Magyarországon veszedelmes arányokat öltött a spanyol betegség. A főváros utcáin óriásplakátok hívják fel a közönséget arra, hogy a betegségtől hogyan óvakodjék. Ugyanezt cselekszik a vidéki nagy városok is melyeknek lapjaiban kormánybiztosok, főispánok figyelmeztetik a lakosságot, mit tegyen és mit kerüljön el. Kecskeméten legfeljebb a tiszti főorvos nyilatkozik egy-két fürge újságírónak, hogy mennyire enyhe lefolyású a járvány, hogy csak ezeren feküsznek lázban, kicserepesedett ajkkal és megtámadott tüdővel spanyolnáthában. Ez a horribilis szám nem hallatszik el a város vezetőinek a füléhez, a magas székekből senki meg nem szólal, senki se mond ennek a gondokban élő városi lakosságnak egyetlen vigasztaló szót. Állunk és járunk sötét fellegek alatt, nehéz esőben, háborús sejtelmektől kínzottan, a spanyol baj rémének közeledését várva s nem jön segítségünkre senki. Nem ismerjük a baj kórokozóját! mondják ékesen, tehát csökkeni fog a járvány s aki meg nem hal, az felgyógyul Igazán felháborító ez a közöny, amelyben könnyen pusztul el az emberélet s nem ragasztjuk ki az óvóintézkedéseket tartalmazó plakátokat. Hiszen az ma már kétségtelen, hogy ez a betegség ragályos. Ha ragályos, mért nem kezelik úgy, mint más ragályos betegségeket ? Mért nem különítik el a betegeket az egészségesektől ? Miért nem hirdetik ki falragaszok, újságok útján, ha kell, dobszóval, hogy mik azok a preventív intézkedések, melyek elejét vethetik a baj megszerzésének. Ott kellene lenni az utcasarkokon, nyilvános épületekben, hivatalokban színházakban, mozikban, hogy a betegség ellen való védekezés legjobb módszere, ha szabad időnket mennél tovább jó levegőn, a szabadban töltjük. Hogy kerülnünk kell a rosszul szellőzött, füstös, bűzös helyiségeket, kerülnünk kell az éjjelezéseket, a mulatozást s gondoskodnunk kell a műhelynek, hivatalnak, iskolának, a nappali tartózkodási helyeknek tisztaságáról s azok gyakori szellőztetéséről. Ezeknek és egyebeknek már régen ki kellett volna függesztve lennie, hogy elolvashassa mindenki s magát a ragály pusztításától megóvja. Igazán csak az Isten a megmondhatója, hogy e város némely vezetői mivel töltik a köznek szánt idejüket, ha ennyire keveset törődnek e város lakosságának fenyegetett életével és érdekével . . . ...................................... A németek megkapták tilson válaszát Fegyverszünet csak a megszállott területek kiürítése után lehetséges. Az elnök kérdései a németekhez, Hágából és egyidejűleg Berlinből is érkezik a híre annak, hogy Németország már megkapta Wilson válaszát békejegyzékére. Wilson elnök válasza Németország békét és fegyverszünetet felajánló jegyzékére következőkép hangzik : Mielőtt válasz lenne adható az elnök még a következő előzetes kérdéseket teszi fel: Tudni óhajtja: 1. Várjon a német kormány úgy értelmezi-e a jegyzéket, hogy mindazokat a feltételeket, amelyet az elnök január 8-iki kongresszusi üzenetében felajánlott, elfogadja- és hogy a felajánlott megbeszéléseknek csak az lenne a céljuk, hogy ezeknek a feltételeknek a gyakorlati keresztülvitelét szabályozzák. 2. Az elnök kijelenti, hogy mindaddig nem egyezhet bele a fegyverszünetbe, míg a megszállott területeket ki nem ürítik. 3. Az elnök tudni óhajtja, vájjon a birodalmi kancellár mindazoknak az alkotmányos tényezőknek nevében beszélt, akik eddig a háborút vezették. Ezekre a kérdésekre adandó válasznak a legnagyobb fontossága van. HÍREK. — Hausser Rezső tábornok temetése. Kapuvári Hausser Rezső tábornok temetése tegnap délután 3 órakor volt a nagytemlom előtti téren. A gyászszertást Révész István praelatus végezte fényes segédlettel, majd költői lendületű beszédet mondott, melyben az elhunyt hős kiváló érdemeit méltatta. A temetésen megjelent az egész helyőrség, Márton Frigyes ezredes vezetése alatt a 94. gyalogezred küldöttsége, a városi tanács és rengeteg sok részvevő. A díszszázadot a 30. honvéd gyalogezred szolgáltatta. — Bérletet a visszatérőknek. Sándor István polgármester, amint értesülünk a városi tanács elé javaslatot terjesztett, amelyben a nagyobb kisbérletek felosztását mondja szükségesnek, hogy olyanok is hozzájuthassanak ismét bérlethez, akik hadbavonulásuk miatt kénytelenek voltak bérletükről lemondani. A javaslat, amely erős szociális érzésről tesz tanúságot annyira indokolt és helyes, hogy a városi tanács minden bizonyára magáévá fogja tenni. -- Jótékony eső. Az éjjel hatalmas zápor zúdult a városra és környékére, amely alaposan megáztatta a földeket és az üres boroskádakat és hordókat a szőlőkultura nagy és igaz örömére. — A leendő jegyzőkért. A belügyminiszter éresítette a polgármestert, hogy a jegyzői pályára lépni szándékozó azon ifjak részére, akiket katonai szolgálatra történt bevonulásuk akadályozott a községi közigazgatási tanfolyam elvégzésében, részükre külön rövidített tanfolyamot szervez. Ezeknek az ifjaknak október 20-ig kell jelentkezniük az illetékes főbíráknál, illetve a polgármesternél. — Védekezés a spanyolnátha ellen. A belügyminiszter rendeletet küldött a város polgármesteréhez, amely a nagy mérvben fellépett spanyol járvány elleni védekezésre hívja fel a város közönségét. A belügyminiszter utasításokkal szolgál a veszedelmes járvány fellépésének meggátolására és lokalizálására. A polgármester a belügyminiszter rendeletét valószínűleg falragaszon fogja közölni a város közönségével. Pusztulnak a sertések. Különböző helyekről kapjuk a jelentéseket, hogy az uradalmakban a sertésvészen egy ízben már átesett sertések is tömegesen pusztulnak és igy fokozódik azon aggodalom, hogy az élelmezés és zsírellátás terén a közeljövőben igen nagy nehézségek lesznek. Elsősorban is lényegesen megapadt országszerte a sertésállomány úgy, hogy a hizlaldákban alig hizlalnak számbavehető sertéseket, amit pedig uradalomban hizlalnak, melyeket a hadsereg ellátására hizlalásba vettek és a sertés központok által lekötött sertéseket megtizedeli a vész, amellen alig tudnak a gazdák védekezni. A baj igen nagy és eltekintve a sertéshús árai és zsiráfnak továbbra is várható áremelkedésétől, még nagyobb baj, hogy a szükséglet kielégítésére bízott sertések igen jelentéktelen mennyiségben fognak vidékünk rendelkezésére állani. x Orvosi rendelés. Dr. Rohrböck Ferem belgyógyász, bakteriológus, orvos chemia és bakteriológiai laboratóriummal rendelését Rákóczy út 3 sz. alatt (Klapka utca oldalon) megkezdte. — A húsuzsora Kecskeméten. A naivitásunkban méltóztatik bízni és azt méltóztatik hinni, igen tisztelt mészáros úr hogy mi azért írunk ma ismét husuzson címen, mert a hús ára túlságosan magasra van megállapítva. Tévedni tetszik mészáro úr, a közönség — mit tegyen mást — beletörődött már a legmagasabb árba, hiszen a legtöbb embernek legföljebb hetenkin vagy kéthetenkint, esetleg csak négyheten kint egyszer jut húsra. De ez egyszer, ritka ünnepi alkalomkor húst szeretne pénzéért és nem csontot, amelyen bosszantásul marad csekélyke hús. A közönség méltatlankodik és lázong. Egy háziasszony pld. bemutatta nálunk azt a nagy dara csontot azzal a kis darab hússal együt amelyet önök közül az egyik, mészáro uraimék, egy kiló hús árában adott el nek Ez úgy nem mehet tovább ! Ez ellen tiltakozi és tenni kell. A mészárszékekre és húspiacra kell irányítani a hatóság, különösen a rendőrség figyelmét. Annyival inkább mert egy másik háziasszony azt adta el nekünk hogy nem meri visszakülden ismét önök közül az egyiknek, mészáro uraimék, a hús árában kapott csontot, de akkor legközelebb csontot sem kap és nem lesz min rágódnia sem két-, esetleg négyhetenkint egyszer A húsuzsora erélyes , gyors letörésére nyomban intézkedni kell A jövő évben sem lesznek olcsóbbak a termények. Gróf Serényi Béla féle mivelésügyi miniszter értesítette a törvényhatóságokat, hogy a főbb mezőgazdaság termények és pedig a búza, rozs, kétszere árpa, zab és tengeri ára a jövő évben sem lesz alacsonyabb a folyó évi termésrendslerbeli megállapított áraknál. Keresnek egy rokkant katonát elősnek. A sétatérre egy csőszt keres a gazdasági hivatal, lehetőleg rokkant katonát.