Magyar Nép, 1946. november (3. évfolyam, 207-231. szám)

1946-11-01 / 207. szám

2. oldal. ■ r&aat&s VT A G­YAR­N­S Két hónap után derült fény egy rejtélyes gyilkosságra Augusztus utolsó hónapjaiban történt, hogy Gáborján községben halva találták a lakásán Tirincsi Sándor jómódú gazdálkodót. Fe­lesége bukkant rá először a ha­lottra és csaknem elájult a rémü­lettől, amidőn férjét a földön fekve megpillantotta és különösen az töltötte el borzadállyal, hogy fia a halott mellett ülve, meredt szemek­kel bámulta apját. Az asszony azt is észrevette, hogy férje halántékán két zúzott seb van. A községi orvos meg­állapítása szerint Tirincsi Sándor két halántékát tompa eszközzel zúzta be valaki. A megindult nyomozás megálla­pítása szerint a tragikus körülmé­nyek között elhunyt gazdálkodó fia, Tirincsi Károly meg akarta vesz­tegetni a községi orvost, arra kérve, hogy hamis látleletet állít­son ki a halálesetről. Tirincsi Károlyt a rendőrség őri­zetbe akarta venni, azonban a fiú Romániába szökött. Váratlan fordulat A tegnapi napon új fordulat­ ál­lott elő a rejtélyes bűnügyben. Tirincsi Károly több, mint két hó­napi távollét­e után jelentkezett az ügyészségen. Előadta, hogy Ro­mániába szökött át, de a határon elfogták és letartóztatták.* Most szabadult a fogságból. Első útja az ügyészségre vezetett. Tirincsi Károly kihallgatása folya­­matban van. Most fog kiderülni a több, mint két hónappal ezelőtt elkövetett gyilkossága. 1946. november 1. ze ? Nyíregyháza burgonyanagy­kereskedői talán ki akarják éhez­­tetni a várost? Nem ajánljuk so­káig ezt a fonák burgonyapoliti­­­kát, mert egyre jobban közeledik a tél és a város dolgozóit nem lehet erre az időre burgonya nél­kül hagyni. Azonnal, de most már határo­zottan oldják meg a város bur­gonyaellátásának kérdését. — Ha másképpen n­em megy, akkor tör­vényerejű rendelkezéssel kötelez­zék a városi hatóságok a burgo­nyanagykereskedőket a város ellá­tására. Nevetségesnek tartjuk, hogy csak Szabolcsban a burgonya ha­zájában Nyíregyházának nincs burgonyája. Ugyanakkor vagonté­telekben szállítják el innen az or­szág más részeibe. Nyíregyházi mozaik A város legnagyobb része a szür­kület beállta után, ahogy ráborul az éjszaka a városra, áthatolhatatlan sötétségbe burkolózik A sötétség leple alatt megindulnak éjszakai körútjaikra az utca démonai és a vagyonbiztonság ellenségei. Szapo­rodnak a betörések, a lopások. Kü­lönösen az állomás környéke és a Friedmann-telep az a rész, ahol leg­nagyobb erővel tört fel a szenny és ahol a sötétség leple alatt leg­több kárt okoz a bűnözés. A Friedmann-telepieknek súlyos panaszuk a cigánykérdés. A cigá­nyok közül már nappal is beme­részkednek az udvarokra és el-elra­­gadnak valami értéket, vagy jószá­got. A rendőrségre várna a feladat, hogy kemény kézzel, gyakori raz­ziák alkalmazásával vessen véget ezeknek az állapotoknak,, de termé­szetesen szükséges a város megfe­lelő kivilágítása is. Már előfordul­tak esetek, amikor a sötétségben megtámadtak járókelőket. Egy alka­lommal a sütőrláztól 12 mázsa kül­földi szenet vittek el az éjszaka kalózai. Feltörték a dohánymagazint és ott kerestek értékeket a sötétség bűnözői. A lakásuzsora Azok a szegények, akiknek saját ház nem adatott, igen gyakran áll­nak harcban mostanában a nagy­­lakások tulajdonosaival. Előfordult ugyanis — mégpedig elég gyakran —­, hogy a gazdátlanul maradt nagy­­lakásokba szegény emberek költöz­­tek be, sokszor két három cs­alád. A rendelkezések­ szerint másképpen kell kiszámítani a négy szobák­ aluli és megint másképpen a négy­ szo­bán felüli lakások béréi. Emiatt áll­nak egymással harcban a lakók és háztulajdonosok, mert a lakásban lakó szegény emberek azt akarják, hogy csak azért a lakrészért kelljen fizetniük, amelyben laknak. A burgonya A burgonya teljesen eltűnt a nyír­egyházi piacról. Vannak, akik azt mondják, hogy nem régen r­­ég bő­ségesen lehetett kapni, azonban a nyíregyházi munkások és tisztvi­selők sem akkor, sem most­ nem tudnak vásárolni, részben a pénz­hiány, részben pedig az áru eltű­nése miatt. Az a veszély fenyeget, hogy a féléve még ezzel az egy­szerű táplálékkal sem lesz ellátva .Nyíregyháza népe. Versenyt futnak az ipari és mezőgazdasági árak Egy tojás már 1 forint 20 fillér és kéz alatt 70 fillért, sőt már újab­ban 1 forintot is kérnek egy fej fokhagymáért. Ugyanez a helyzet a vereshagyma, a káposzta és még sok más cikk frontján. A parasztság viszont arról panaszkodik, hogy nem tudja megvásárolni a magas árak miatt az iparcikkeket és ebben igaza van. Amint látjuk, megindult a ver-­­ senyfutás." Ezt azonban mi, nyíregy­­házi dolgozók nem bírjuk. Ebben a versenyben mi leszünk a legtöb­bet szenvedő fél. Hogy mi köze ennek az egésznek a politikához ? Csak annyi, hogy a falvakban a polgári pártok egyes szónokai a magas ipari árakért általánosságban a városi lakosokat teszik felelőssé, vagy egyenesen a munkásságot. Tollat, nyersbőrt és vadbőrt ! A l­­egmagasabb napi áron vásárol­t játis toll és bőrkereskedő, Jókai­ utca 3. Lakás : Kossuth utca 38. sásár Klseztttási politika a n­MMzi burnaMon­ Lapunkban már­­ jónéhányszor felvetettük a nyíregyházi burgonya­­ellátás kérdését, míg végre, is is­mételt sürgetésünkre komolyan hozzáláttak illetékeseink a burgo­nya­kérdés megoldásához. Két vagon burgonyát valóban szállí­tottak is Nyíregyházának, a hely­­­zet azonban az volt, hogy a vé­gén a két vagon burgonyát takar­mányozási céllokra kellett értéke­síteni, mert emberi élvezetre telje­sen alkalmatlan volt. A két vagon burgonya kudarca után végképpen el is alud ez a kérdés. Azóta sem láttunk burgo­nyát. Nem szólnánk semmit, ha­ va­lóban nem lenne Szabolcsban burgonya. De nap mint nap azt kell látnunk, hogy vagontételekben viszik Szabolcs burgonyatermését az ipari városoknak. Egyik deb­receni napilap éppen tegnapi szá­mában jelentette be nagy öröm­ujjongással olvasóinak, hogy 11 vagon szabolcsi burgonya érkezett és másnapra újabb 19 vagon bur­gonyát várnak. Nem­ vagyunk ellensége senki gyomrának és nem a célunk az, hogy szóvátegyük más vármegyék ipari és szellemi dolgozóinak az ellátását. De mégis szokatlannak és furcsának találjuk azt, hogy mindenkinek jut szabolcsi burgo­nya, csak éppen Nyíregyházának nem. Értesüléseink szerint az­ iparvá­rosokat néhány nyíregyházi bur­gonyakereskedő látja el. Arról is tudomásunk van, hogy az ország egész területén egyöntetűen álla­pították meg a burgonyaárakat, tehát Miskolcon, vagy Debrecen­ben is éppen annyi a burgonya ára mint Nyíregyházán. Hát ez lep meg bennünket a legjobban, mert mennyivel értéke­sebb Miskolc forintja, mint a nyíregyházi koplaló dolgozó­kén­ Népbíróság A nyíregyházi népbíróság szer­dán tárgyalta Jeney István, volt csendőrtörzsőrmester, bessenyődi lakos né­pellenes bűnügyét. A vád szerint Jeney István, mint a tornyospálcai csendőrőrs helyet­tes parancsnoka Tornyospálcén és Kisvárdán 1944. évben a nép egyes rétegei ellen olyan, cseleke­deteket foganatosított, amelyek egyesek testi épségét súlyosan ve­szélyeztették. Többeket előállított a csendőr­ségen és ott addig ütlegelte őket puszta kézzel és gumibotjával, amíg be nem vallották elrejtett ér­tékeik rejtekhelyét. A vádlott tagadta a terhére rótt bűcselekményt. A főtárgyaláson a tanúvallomások során azonban be­igazolódott a vád és a népbíró­­sági tanács Jeney Istvánt egy évi börtönbüntetésre ítélte- Mellékbün­tetésként politikai jogainak 5 évi felfüggesztésére ítélték. Nagyértékű ékszereket loptak Engel Andor nagyhalászi ter­ménykereskedő bejelentette a rend­őrkapitányságon, hogy amíg a la­kásától távol volt, oda ismeretlen tettes behatolt és a nagyértékű ruhaneműeken kívül mintegy 350 gramm aranyat tartalmazó éksze­reket elvitt. A betörő a rosszul bezárt elő­szoba ablakon hatolt be, a belső ajtókat pedig álkulccsal nyitotta fel. A feljelentés után a rendőrség azonnal megindította a nyomozást.­­ A Szabolcsvármegy­ei Mun­kásegészségügyi Szövetkezet kéri az igazgatóság tagjait, hogy novem­ber 3 án, vasárnap délelőtt 10 óra­kor a Rákóczi u. 4. szám alatti hi­vatalos helyiségben fontos ügy meg­tárgyalása végett megjelenni szíves­kedjenek. Ügyvezető. Pedig a munkások és a tisztvi­selők egyáltalán nem tehetnek arról, hogy magasan van megállapítva az iparcikkek ára, mert nekik a haszon­hoz semmi közük nincs. A jövő évi közellátási kilátások Ha lehetséges, még rosszabbak, mint az ideiek, mert tavaly 3 mil­lió hold föld volt bevetve kalászos­sal, míg eddig legfeljebb a múlt évinek csupán egyharmada. A hadifoglyok hozzátartozói A hadifogoly hozzátartozók ügyén segíteni , kell és ezért javasoltuk, hogy segélyük mellé természetben kapjanak burgonyát, lisztet, zsírt, vagy olajat és némi tüzelőt. A párt­közi értekezlet elvben megegyezett ebben a kérdésben és a belügy­miniszter jelenlévő megbízottja vál­lalta Budapesten a közbenjárást. A kulturtanácsnak úrra­ összeállítottuk részletesen a város lakosságának további kívánságait és egy javaslat­­ot tettünk, hogy a népjóléti minisz­ter úr , állítson fel Nyíregyházán háziipari műhelyt ,abból a célból, hogy itt a hadifogoly hozzátartozók megtanulhassák a háziipari jellegű munkákat és lehetővé váljon, hogy kéréseire tegyenek szert. Kértük to­vábbá a népjóléti minisztériumot, hogy a napközi otthonok részére a külföldi támogatásból tápszereket és egyéb segítséget adjon. A népjóléti minisztérium segítsé­gével talán megoldható lesz a böl­csőde is Nyíregyházán, amelyet ugyancsak abból a célból állítaná­nak fel, hogy a hadifoglyok hozzá­tartozói itt el tudják helyezni nap­palra kicsinyeiket, amikor munkába indulnak. Sok a panaszunk, sok a keser­vünk, de mégis bátran, az erőket összefogva megoldhatjuk legnehe­zebb kérdéseinket, ha ezt mindnyá­jan őszintén akarjuk és mindnyájan részt veszünk azok megoldásában. PÁLFY ERNŐ

Next