Magyar Nép, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-01 / 1. szám

1947. janu­er Szerda IV. évfolyam *z®m- MBS Újévi szám: 6 oldal A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja Tildo# ujedJUendőt válunk h gyar nemzet, amelyne'ddi91 élete egy nagy a«01 volt a í°bb jövő v,saban, méltán várja, !V a rákövetkező uj ejsz*dő i°bb legyen mint ^ddi91, mert való­ban ,.s bünhődte már a nép multat... Se köszönhetünk az eimiesztendőnek. Való­ban magyar nép életé­­ben orszagos fordulóje­­lenségű változások tör­teik, mint a Magyar K­ársaság megteremtése alig véglegesen eldön­ti a hosszú idő óta hú­zó nemzeti kérdésünket ,államforma ügyét. Sokat javított országunk mevén és gazdasági erünkön az alkotni, épí­­lni akarásnak az a világ­méretekben is feltűnő gyekezete és méltán fi­gyel fel a világ azokra az alkotásokra, amelyeket ez a nagy alkotókészség, ez a nagy nemzeti erő ho­zott létre A rohamgyor­sasággal elkészült hidak a posta, táviró, rádió és egyéb berendezések, a vasúti sínhálózat és gör­dülő anyag, a gombamód­ra újjáéledő gyárüzemek amelyekben európai szin­ten állt helyre a munka­­fegyelem és a munka ter­melékenysége. Ezekre az eredményekre b­üzke le­het az egész nemzet. Ez az év hozta a stabil pénzt is, amelyre szilárdan épülhet fel a magyar gaz­dasági élet nagy termelő­­apparátusa. Ebben az év­ben alakult ki éppen a stabil pénz megőrzése céljából a magyar társa­dalom együttes akaratá­ból az élősdiek elleni küzdelem fokozottabb ere­jű mozgalma is, hogy a feketézők és más, a fo­­rintrontók ellen határo­zottabb intézkedéseket hozzon. Az idei szárazság meg­akadályozta, hogy az élel­miszerekben, ha viszony­lagosan is, gondtalan élet jusson az ország népének De helyes gazdálkodással a meglévő készletek már magasabb élelmezési szín­vonalat jelentenek az egy év előtti helyzethez viszo­nyítva. Sajnos, hiányzott a kellő gondosság és az országos közellátás leg­főbb őrei nem akadályoz­ták meg tervszerűen, hogy ennek a mezőgazdasági évnek az eredményei egyenlően és igazságosan osztassanak szét a dolgo­zók között. Nemcsak eredményekre tekinthetünk azonban visz­­sza, hanem a mindnyájun­kat sanyargató, mindnyá­junkat megkínzó tényekre is, amelyeknél ezt az évet bűnösnek kell kimonda­nunk. Az ugusztus 1-ig tartó infláció, amely a világtörténelem talán leg­nagyobb pénzhígulása volt óriási nyomort jelentett a fizikai és szellemi dolgo­zókra egyaránt. Vissza kell emlékeznünk a fize­tések akkori reálértékére amikor a fizikai vagy szel­lemi dolgozók asszonyai heti vagy havi bérük fejé­ben néhány csomó zöld­séget, vagy egy-két fej káposztát tudtak csak vá­sárolni. De meg kell hogy emlékezzünk a még min­dig fenálló másik bűnére is az ó esztendőnek, a munkanélküliség jelen­ségére. A szellemi, vagy fizikai munkások az inflá­cióban a tőke által kihasz­nálva, az inflációt átnyo­morogva az utcára kerül­tek és bár a gazdasági helyzet stabilizálódott, ők mégis tovább sínylik a nincstelenséget és a nyo­mort. Ebben az évben alakult meg a Sulyok-párt is, hogy keretet adjon azoknak a politikusoknak, akik a nemzet nyomorával szem­ben a legsürgősebb fela­datnak tartják a fantomok elleni küzdelmet, a szoci­alizmus ellen hadakozva akkor, amikor pedig a ma­gyar koalíció minden párt­ja, beleértve a baloldali munkáspártokat is, leszö­gezték politikai céljukat: a népi demokrácia meg­teremtését. Ez az év nem hozott tisztulást a magyar politi­kában, a válságok meg­ismétlődnek, a válságpe­riódusok meggyorsulnak, így a márciusi válság el­intézése előtt már ismét újabb válság következett júliusban A válság oka az, hogy a Kisgazda Párt felismeri, mint ahogy Nagy Ferenc legutóbb tette, hogy a pártban politikája ellen intrikáló és a párt politikájával szembenálló elemek vannak, azonban nem hajlandók ezek el­len határozottan és eré­lyesen állást foglalni. A Kisgazda Párt jobb­oldalán helyet foglaló ele­mek együttműködnek a pártból kizárt és a Sulyok pártban elhelyezkedett po­litikusokkal. Mindezeket egybevetve, a magyar népnek legfor­róbb kívánsága, hogy a gazdasági élet után a po­litikai helyzet is stabilizá­lódjon. Öntsön­­, minden párt tisztáz vizet a pohár­ba. Ne bújjanak meg más szándékú politikusok a pártokban, csak azok, akiknek a világnézetét fe­jezi ki az illető párt. Így a Kommunista és a Szociáldemokrata Pártban a szocializmus világnéze­tét valló munkások és ér­telmiségiek, a Paraszt Párt­ban a demokrata parasz­tok és a Kisgazda Párt­ban pedig a kisgazda tár­sadalom tömör­üljen. Ne is bújjanak el mögéjük a megbántott úri elemek, gyárosok, tőkések, banká­rok és a demokráciával szemben álló, a demokrá­cia bukására számító dzsentrik és más, a pártra csak terhet és fejlődésben békjót jelentő elemek. Az új esztendőtől a ma­gyar politika megszilárdu­lását várja a magyar nép. Várja a megalkotott Ma­gyar Köztársaság megerő­sítését, olyan módon, hogy a koalíció felszámolja a Magyar Köztársaság és a demokrácia ellenfeleinek táborát. Várja, hogy az eddigi elkészült hidak, vasutak, utak példájára további építő szellem érvényesül­jön, de most már ipari, mezőgazdasági, kulturális, pénzügyi és egyéb kérdé­sekre is kiterjedve, orszá­gos terv alapján, ahogyan , azt Gerő miniszter ismer-­­ tette. Kívánja a magyar nép, hogy az igazságügyi, köz­­igazgatási erőkkel és ha kell, a legkeményebb esz­közökkel is akadályozzák meg pénzünk vásárló ér­tékének leromlását, drákói szigorral büntetve meg minden forintrontást, spe­kulációt, árurejtegetést, fe­­ketézést. Őszintén kívánja a ma­gyar nép a munkanélküli­ség felszámolását és re­méli, hogy a hároméves terv segítségével 1947-ben ez is megszűnik. 1947. csak úgy lehet a megbékélés és a nyugodt élet éve, ha politikailag megnyugszanak a kedé­lyek és ha mindenki vég­legesnek veszi a rendszer­változást Magyarországon Ha nem lesznek olyan szemléletek, amelyek a demokratikus rendszer időleges voltára számíta­nak. Ha nem fogja magát a hivatalt viselő ember különbnek tartani, mint a kétkezi munkás. Ha már nem suttogják maguk kö­zöt, hogy «nem kell ne­künk a suszterok és kő­­mivesek uralta demokrá­cia.» Ha nem nézik bug­­risnak a parasztot, vagy valamely, a demokrácia jóvoltából vezető állást betöltő munkást. Ha nem igyekeznek éket verni a munkások és a parasztok közé. Ha nem törekszenek politikai szándékkal vallá­si nyugtalanságot kelteni az emberek között. Ha tudomásul veszik, hogy az egyház lelki téren ugyan­azokért a célokért küzd, mint földiek terén a párt, a becsületes, megtisztult és az igazakat jutalmazó, a gonoszokat büntető élet­re. Ha nem zavarják ösz­­sze a kettőt és ha az egyház hivei nem foglalkoznak pártpolitikával, ha politi­kusok nem viselkednek úgy, mint lelkészek, akkor az 1947-es év a megnyug­vás éve lesz. Várjuk távollévő hozzá­tartozóink visszatérését a fogságból, várjuk, hogy a határokon túlszorult ki­sebbségeinknek zavartalan nyugodt, az egyenjogúsá­gon alapuló élete lesz a szomszédos államokban. Várjuk, hogy a becsmérlő kritika és intrika helyett az eddigi szembenállók is beilleszkednek az őszin­tén demokrata építőerők közé, így és ekkor lehet csak 1947 az egész magyar nemzet boldog újéve. PÁLFY ERNŐ ÁR­A: 50 FILLÉR Boldog újévet kíván a Magyar Nép­­ a magyar népnek

Next