Magyar Nép, 1947. március (4. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-01 / 50. szám

1947. március 1. Szombat IV. évfolyam 50. szám. Tagadnak a penészleki vérengzők 1 Sé**'- .'^BB ílllsPsiiiik $EEiB ^^s|_ «^^^^^^KStk-ais^y^r^^ fii^yL^t^^MÍgP^^^»fe3a ft^rSPafl 'QssSä^'"^ Tití^MgiSMra ^BM^fev-''v~':foffifc*p|f isgiSKäSl| moű Wm K^iSi fegailaB S^gM^aii^ msS&sa tomI 18{bM__ gy5%%£ A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja A népbíróság tegnapi tárgyalási napján Dálnoki Veress Lajost a földalatti összeesküvés fővezérét hallgatták ki Pénteken folytatták a budapesti népbíróságon az összeesküvők bűnperének tárgyalását. A tegnapi na­pon Dálnoki Veres Lajos vezérezredes kihallgatására került sor. Dálnoki az el­zök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bű­nösnek. Tagadta, hogy az államhatalom erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedésben résztvev volna. Csupán a honvéd­ség megszervezését vál­lalta arra az esetre, ha a békeszerződést aláírják. Beismerte, hogy október közepe táján Szentmiklóssy István lakásán összejöve­telen vett részt, melyen Ve­ress Lajos megbízatásáról beszéltek. A honvédség, illetve katonaság megszer­vezésére a megbízatást el­vállalta. Ezen az ülésen határozták el, hogy négy szakértőt választanak ki. Két hét múlva újabb összejövetel volt Veress Lajos lakásán. Amikor Kiss Károly felkérte őt szere­pének vállalására, sejtette, hogy a Magyar Közösség nevében történt a felké­rés. Újabb két hét eltelté­vel ismét összejövetelt tar­tottak, amelyen Szentmik­lóssy átnyújtotta a had­parancs tervezetét. A jelen­lévők véleményének meg­hal­gatása után úgy dön­tött, hogy a hadparancsot nem írja alá és nem adja ki. Szentmiklóssy ekkor közölte vele, hogy a kö­zösség polgári vonala ezt nem fogja jó szemmel nézni és ezt a véleményt erősí­tette meg Donáth is. Az elnök további kér­déseire Veress Lajos ki­jelentette, hogy a jogfoly­tonosság kitétellel azono­sítja magát, de helyteleníti, hogy ezt a hadparancsba belevették, mert ez politika. A hadparancs többi ré­szével nem azonosít­ A tanácselnök ezután megkérdezte, milyen jog­címen használta azokat a kifejezéseket, hogy „elren­delem“, „kinevezem“, „megbízom“. Dálnoki Ve­ress Lajos azt felelte, hogy katona volt és megszokta, hogy vagy parancsol, vagy engedelmeskedik. Külön­­ben is Szentmiklóssy azon a véleményen volt, hogy az ellenállási mozgalom is azért bukott meg, mert senki sem parancsolt. — Ön párhuzamot állít fel az ellenállási mozga­lommal? — szólt a ta­nácselnök. Az ellenállási mozgalom az akkori tény­leges hatalmi tényezőkkel szemben állt. Ön is feljo­gosítva érezte magát arra, hogy a jelenlegi államha­talommal szemben paran­csoljon ilyen jogcímen ? — Nem ezen a jogcí­men — hangzott a felelet. — Azt a helyzetváltozást, amikor ön esetleg honvédja magát, mert másra nem kívánt támaszkodni, mint a meglévő honvédségvé­­delmi miniszter lesz, saját erőiktől független erők po­litikájától várták ? — kér­dezte az elnök. — Igen — hangzott a felelet. — A Magyar Közösség politikájától függetlenül ? — A Donáthék által elő­idézett politikai helyzetválto­zástól nem, a Magyar Kö­zösség politikáját azonban számításba vettem — fe­lelte a vádlott. Az elnök ezután szüne­tet rendelt el. Szünet után az elnök a hadparancs pél­dányainak sorsáról tett fel kérdéseket. Dálnoki Veress Lajos azt vallotta ezzel kap­csolatban, hogy ő és Andráss megsemmisítették példá­nyaikat, a tartalékpéldány Szentmiklóssy kezében volt, annak sorsáról nem tud. Ezután szembesítették Dál­­noki Veresst Donáthhal, de nem sikerült tisztázni, hogy a hadparancs letárgyalása után hány fővezérségi ülé­sen vettek részt. Dálnoki Veress Lajos to­vábbi vallomásában a csend­­­őrség főparancsnokának ki­szemeléséről beszélt. Vá­lasztásuk Kozma Istvánra esett. Dálnoki Veress elkép­zelése szerint a csendőrsé­get csak az ő személyének pozícióiba juttatása után ál­lították volna fel, a hon­védség n­ugati alakulat­áról azonban szerinte nem volt szó. Az elnök Veress Lajos elé tárta az előző kihallga­tás alkalmával felvett jegy­zőkönyvet, amely szerint Veress kifejezetten fővezér­­ségről beszélt, míg most e helyett a honvédség szót használja. Veress előadta, hogy akkori kihallgatásánál tiltakozott a fővezérség meg­jelölés ellen és tiltakozott az ellen is, mintha a katonai szervezkedés a hatalom át­vételét célozta volna. „Elrendelem“ „Kinevezem“ „Megbízom“ Átmeneti hőemelkedés Élénk, időnként viha­ros szél. Sokfelé eső, ha­vaseső, ónos eső, később havazás. Átmeneti hőmér­séklet emelkedés után újabb lehűlés valószínű. A „jogfolytonosság“ három miniszterelnöke Vallomása további részé­ben elmondta Dálnoki, hogy 1944. augusztus 5 én elő­zetes telefonértesítés után levelet kapott Horthytól, amit Vattay főhadsegéd juttatott el hozzá. Ebben a levélben Horthy arra az esetre, ha őt egy idegen hatalom megakadá­lyozná kormányzói jogainak gyakorlásába Veress Lajost nevezi ki miniszterelnöknek és megbízza a kormányala­kítással. Erről a levélről em­ ütést tett az ostrom után Donáthnak, aki erre azt mondta, hogy akkor tulaj­donképpen Dálnoki a mi­niszterelnök. Ő azonban fel­hívta Donáth figyelmét ar­ra, hogy sem Kállay, sem Lakatos nem mondtak le a miniszterelnökségről és ezek­­szerint három miniszterel­nöke lenne az országnak. (MTI) Letartóztatták dr. Korompay Károlyt Ismeretes, hogy a nyír­egyházi népbíróság dr. Korompay Károly volt kór­házi igazgató főorvost az elmúlt fasiszta időkben ta­nusított háborús és népel­lenes magatartásáért 10 évi fegyházra ítélte. Dr. Korom­pay Károlyt a NOT felmen­tette és elrendelte azonnali szabadlábra helyezését. A nyíregyházi rendőrség ál­­lamvédelmi osztályának az újból megindított nyomozás során olyan adatok kerültek birtokába, amelyek alapján a nyíregyházi népbíróság NB 17/1947. szám alatt kelt határozatával háborús és népellenes bűntett miatt el­rendelte dr. Korompay Ká­roly ügyének újrafelvételi tárgyalását. A népügyészség az újra­felvételi indítvány alapjául az 1944. március 9 én fel­vett, törvényhatósági bizott­sági ülésről készült eredeti jegyzőkönyv, mint közokirat tartalmára hivatkozott,amely­ből kétséget kizárólag meg­állapítja a népbíróság, hogy a közokirat tartalma csak­nem szó szerint megfelel a „Nyírvidék” 1944. március 10-i számában közzétett, dr. Korompay Károly beszédé­ről szóló tudósítás tartal­mával. Dr. Korompay Károly eb­ben a beszédében a háború fokozottabb továbbfolytatá­sára izgatott. Ezt a beszédét a Sztójay-kormány hivatal­balépése alkalmával mondta. A Magyarországot megszálló német hadsereg működésé­ről, mint természetes szük­ségességről beszélt. Ebben a beszédében a zsidókról hozott intézkedéseket helye­selte, a hozott rendeleteket feldicsérte és a háborúval kapcsolatban a nép- és de­mokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődött. A nyíregyházi népbíróság tegnap hirdette ki az újra felvételi tárgyalásról szóló határozatát és egyben elren­delte dr. Korompay Károly előzetes letartóztatását. ARA: 40 FILLÉR Változás a Kisgazda Párt politikai bizottságában István főtitkárnál értekez­letet tartott, amelyen párt­­szervezeti kérdésekkel fog­lalkoztak és a politikai bi­zottság határozatainak vég­rehajtása érdekében tettek intézkedéseket. A politikai bizottság összetételében vál­tozás következik be, mert le kell vonni a konzekvenciá­kat azoknak, akik még az utolsó pillanatban is téves­nek bizonyult álláspontért harcoltak. Nagy Ferenc miniszter­­elnök egyébként tegnap dél­előtt hosszasan tárgyalt Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád államminiszterekkel. A pártvezérek a pártközi tárgyalások előkészítéséről tanácskoztak. A pártközi megbeszélések valószínűleg hétfőn kezdődnek. Először gazdasági, majd politikai kérdéseket tárgyalnak meg. Cél az, hogy olyan politikai légkört teremtsenek, amely alkalmassá teszi a helyzetet a gazdasági problémák meg­oldására. A Független Kisgazda Párt végrehajtó bizottsága pénteken délelőtt Balogh

Next