Magyar Nép, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-01 / 74. szám

1947. április 1. MAGIAK SíláP AZ IPAROSTÁRSADALOM HELYZETE HEH RÓZSÁS — de meg­van a reményünk, hogy naggyá és boldoggá tesszük hazánkat Nyíregyháza iparosai vasárnap délelőtt tartották közgyűlésüket az Iparosszékházban. Már kora délelőtt elterjedt a híre annak, hogy az ipar­­testületi választások elmaradnak alap­szabály módosítások miatt. A székház nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közgyűlésre összejött iparosság. Az elnöki emelvényen az Ipartestület vezetősége mellett ott láttuk dr. Olasz Vilmos főtitkárt és dr. Kókay Károly titkárt, a debre­ceni Iparkamara kiküldötteit is. A közgyűlést Egri József elnök nyitotta meg. Üdvözölte a megjelent iparosokat és a kamara képviselőit, majd ezeket mondta: — Két évvel ezelőtt, amikor a tisztújító közgyűlésen az ipartestület jelenlegi vezetősége átvette a veze­tést, egységet akartunk teremteni. Két év után eljutottunk oda, hogy a múlt szellemét még mindig itt lát­hatjuk az ipartestületben. Az iparos­ságot egyes rétegek igyekeznek ket­tészakítani és békétlenséget szítani. Mi, akik átvettük az ipartestület ve­zetését, semmi néven nevezendő erőszakosságot nem akartunk. — Én nem akarok senki ellen vádat emelni és személyében meg­sérteni. Csak be akarom bizonyítani és feltárni azt, hogy azok, akik ed­dig semmi részt nem vettek az ipar­testület munkájában, most ide jön­nek. Hogy miért jönnek, azt később majd megtudjuk. — Ebben a székházban csak ipa­rosok legyünk és ne demagógok — jelentette ki. Az iparosság érdekében eddig mindent megtettem, amit meg tudtam tenni — mondta Egri József elnök — és ha nem is maradok továbbra is az ipartestület elnöke, mindig az iparosságot fogom szol­gálni. (Éljen! Éljen !) Az elnök megnyitó beszéde után Skriba Zoltán, az Ipartestület jegy­zője tartott beszámolót az Ipartes­tület 1946 évi működéséről, örven­detes eredményeiről. Ezután Bari József elnök ismer­tette az ellenzék által benyújtott ké­relmet, amelyben kérik az alapsza­bályok 4, 16, 28., 29. és 30 pont­jának módosítás­át. Majd ismertette a módosítani kívánt pontokat A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy az ismertetett pontokat egy módo­sító bizottság, majd egy rendkívüli közgyűlés elé terjesztik. Dr. Olasz Vilmos, a debreceni Iparkamara főtitkára felszólalásában többek között ezeket mondotta: — Tudjuk azt, hogy ma az ipa­rostársadalom helyzete nem rózsás, de egy összetört ország építőmun­­kásának az élete nem is lehet rózsás. De meg­van a reményünk, hogy felépítjük, naggyá és boldoggá tesz­szük hazánkat. Ahhoz, hogy épít­sünk, elsősorban hitre, bizalomra és tömörülésre van szükség. Ezt a hi­tét, bizalmat és erőt adó tömörülést kell sugároznunk kormányhatóságunk felé, hogy lássák, együtt akarunk velük dolgozni Beszéde további részében köszö­netet mondott a város polgármeste­rének, mint elsőfokú iparhatóságnak, az alispánnak, mint másodfokú ipar­hatóságnak és a sajtónak eddig vég­zett munkájáért az iparosság érde­kében. Dr. Kókay Károly kamarai kikül­dött felszólalásában az iparosság súlyos adóterheivel foglalkozott, majd 12 30 órakor az elnök a köz­gyűlést bezárta. Felavatták Nyíregyházán a Mártírok tarát Vasárnap délután 4 órakor avat­ták fel a volt Kis teret Mártírok terévé. Az ünnepségen megjelent közönség soraiban ott láttuk a pártok képviselőit (az egyházakét nem) és azokat, akik a fasizmus vérgőzös idejéből megmenekültek. Örök gyásszal a szívükben hall­gatták Fazekas János polgármester beszédét, amelyben rámutatott arra, hogy most három esztendeje kezd­ték meg a világ legbecstelenebb, a fasizmus legaljasabb bűnhalmazatát, ártatlan emberek ezreinek megkín­­zását és kivégzését.­­ Ezen a téren, amelyet most a városi képviselőtestület határozata alapján Mártírok terévé avatunk, — mondta beszéde további során Fazekas János polgármester — em­berek százai, ezrei élték át a pokol minden szenvedését. Most, amikor Mártírok terévé avatjuk a Kis teret, azt azért tesszük, hogy örök me­mentóként álljon a tér névtáblája, hogy meakulpázva és fejet meghajtva haladjunk el előtte, amiért nem tud­tuk meggátolni a fasiszta bűntettek sorozatát. Fazekas János beszéde után dr. Gutmann Márton, budapesti főrabbi emlékezett meg azokról a borzal­makról, amelyeknek színtere volt a Mártírok tere. Történelmet írtak itt és történelmi események zajlottak le. Ezen a téren búcsúzott el sok ezer ember családjától, testvéreitől, gyermekeitől és szeretteitől. Búcsúz­­niok kellett, mert űzték a pribékek, akik nem gondoltak arra, hogy nekik is van édesanyjuk. Nekik nem fájt, ami másoknak fáj , könyörtelenül és szívtelenül hajszolták áldozatai­kat a gázkamrák felé. Beszéde befejező részében köszö­netet mondott a városi képviselő­testületnek, hogy ezt a teret a Már­tírok terének nevezte el, mert ezzel is a fasizmus sokmilliós áldozaté­nak emeltek emléket. A felavatási ünnepség befejezése­képpen Deutsch Miklós gyászimát mondott. Kovách Elekné Korányi Anna, valamint fia Dr. Kovách Dénes és fele­sége Szabó Nóra, továbbá gyermekeik Ádám és Gergely, a kiterjedt rokonság nevében is mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva jelentik, hoogy a legjobb férj, apa, nagyapa és rokon Dr. Kovách Elek nyug. közjegyző, a debreceni Közjegyzői Kamara tiszteletbeli elnöke, a nyíregyházi református egyház tiszteletbeli főgondnoka, a Nyíregyházi Villamossági RT. Nyíregyházavidéki Kisvasutak rt. Nyíregyházi Takarék­­pénztár Egyesület, Nyíregyházi Termény és Áruraktár rt. igazgatósági elnöke 1947. évi március hó 30. napján, munkás életének 8­., boldog házasságá­­nak 58. évében rövid szenvedés után meghalt. " Drága halottunkat 1947. év április hó 1. napján délután 3 órakor fogjuk a nyíregyházi református templomból végső nyugvóhelyére kisérni. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam. Sógornői, unokahúgai és unokaöccsei. Megtalálták a meggyilkolt Wieser József és Weinbauch Mór holttestét Nem mindennapi ügyben folyta­tott le nyomozást a nyíregyházi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. Még a múlt év júliusában meg­jelent a rendőrségen Stark József nyíregyházi magántisztviselő és el­modnotta, hogy 1944 októberében Nyíregyházán teljesített szolgálatot, mint munkaszolgálatos. A felsza­badító csapatok bevonulása előtt Wieser Józseffel, Weinbauch Mór­ral és több nyíregyházi társával a Királyteleki szöllő irányába szöktek, hogy elbújjanak a német csapatok elől. Wiesert és Weinbauchot a Király­­­teleki szöllőben — mint később­­ értesült — a német csapatok elfog­ták és kivégezték. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a két szerencsétlen mun­kaszolgálatost Feczkó Mihály király­­teleki szöllősi földműves udvarán lőtték agyon. Feczkó kihallgatása során elmondta, hogy a kérdéses estén a németek az istállóba csuk­ták őket és megtiltották nekik, hogy az udvarra kijöjjenek. Másnap reg­gel kimásztak az ablakon és az ud­varon két vértócsában fekvő agyon­lőtt holtestet találtak. Értesítették a bírót és az ott állomásozó magyar katonákat, akiknek az utasítására Feczkó János és Zajder Mihály ki­­rálytereki szöllősi földművesek el­temették a két holttestet. Feczkóék útmutatásai szerint Stark ásatni kezdett ott, ahol a temetés történt. Hosszas kutatás útán egy erősen oszlásnak induló emberi kezet találtak, majd rábukkantak a két holttestre is. A szörnyű lelet felfedezésekor megállapították, hogy a két holttestet eltemetésük előtt levetkőztették és a náluk lévő pénzt és értékeket elvették tőlük. Újabb nyomozás indult annak a megállapítására, hogy valóban hul­larablás történt-e. Újból kihallgatták Feczkó Jánost és Zajder Mihályt, akik elmondották, hogy a két ki­végzett munkaszolgálatost a magyar katonák vetkőztetek le, ruháikat és bakancsaikat nekik adták, amiért eltemetik a hullákat. Mint mondot­ták, a pénzről és értékről semmit nem tudtnak. A széleskörű nyomozás most fe­jeződött be és a szomorú tragédia ügyének aktáit most tették át a nyíregyházi államügyészséghez. A németek által agyonlőtt Wieser Jó­zsef és Weinbauch Mór holttesteit a nyíregyházi zsidótemetőben he­lyezik örök nyugalomra. 3- addal. A népbíróság felmentette Bajnai Lászlót A nyíregyházi népbíróság teg­nap délelőtti főtárgyalásán tár­gyalta Bajnai László porcsalmai volt munkaszolgálatos őrmester népellenes bűnügyét. A vádirat szerint Bajnai mint munkaszolgá­­latos parancsnok a keze alá be­osztott munkaszolgálatosokkal ke­­gyetlenkedett, megvonta élelmiszer adagjaikat és visszaélve hatalmá­val, a­­népellenes cselekmények egész sorát követte el. A főtárgyalás folyamán több tanút hallgattak ki. Bajnai László bűnössége nem nyert beigazolást. A tanúvallomások és a rendelke­zésre álló nyomozati adatok mér­legelése után a népbíróság a vád és következményei alól felmen­tette Bajnai Lászlót és elrendelték azonnali szabadlábra helyezését. SPORT M. Textil—Madisz 2:0 (0:0) Napsütéses időben a következő összeállításban fut ki a két csapat. M. Textil: Gödöly, — Zöldi Csapó — Varga Bárány, Zalai, — Ré­vész, Szabó, Bencsik, Füzi, Sán­tori. Madisz: Hudák, — Albert, Gál, — Pokrovenszki, Demeter, Lovász, — Szilágyi, File I., Gönci, Szalai, Mester. A Textil kezdi a játékot, de mindjárt első percben Mester ke­rül jó helyzetbe, azonban kivár és oda a gólszerzési alkalom. Szorongat a Madisz A 6. percben Szalai mellé lő, majd ugyan ő óriási helyeiben hibáz. Állandóan támad a hazai csapat. Mester szabadrúgása, egy percre rá File- Gönczi-Szilágyi támadás után az utóbbi lövése nyomán jut mellé a labda. A 31. percben Albert a gólvonalról kifejeli a labdát. A 32. percben rúgja első szögletét a Textil. A 34. percben Mester szög­lete után tűzijátékot rendez a honi csatársor a vendégek kapuja előtt. Lövés, lövés után zúdul, de emberbe, lábba akad a bőr. A félidő végéig is nyomasztó a Ma­disz fölény, gól azonban nem esik­ Szünet után változatos játék alakul ki. Mindkét kapu többször forog veszélyben, de a kapusok helyükön vannak. A nyíregyházi csapat támad továbbra is, de nincs lövőcsatár. A 10. percben Bencsi­­ket Demeter a 16 oson belül csak kézzel tudja visszahúzni. A meg­ítélt 11-est Füzi bevágja 1:0. A gól után is a Madisz marad tá­madásban. Hatalmas fölényben van a hazai gárda, a Textil véde­lem jól tömörül. Sorozatos helyi támadások után mégis a 30. perc­ben pompás támadás eredménye­képpen Révész védhetetlen lövése kerül hálóba 2:0. Még e gól után is odaszegezi a Madisz ellenfelét kapujához, azonban a csatársor­­ban nincs erő. Befejezés előtt Lo­­vász szabadrúgását fogja vetődve Gödöly, majd Székely játékvezető jelzi a mérkőzés végét. — Felhívás: A famunkások szakcsoport felhívja a munka­­nélküli tagjait, munkanélküli se­gély összeírás végett Károlyi-tér 7 szám, fszt. 3., kedden délelőtt 10—12 óráig saját érdekében , mindenki jelenjen meg. Vezetőség.

Next