Magyar Nép, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-01 / 122. szám

2 oldal A kertészeti középiskoláért Mindenki előtt ismeretes az a kemény harc, amit Pálfy­ Ernő ve­­zetésével a kertészeti középiskoláért folytattunk. Abból a megállapítás­ból indultunk ki, hogy Szabolcs­­vármegyének az ország egyik gyü­­­mölcsöskertjévé kell válnia. Hogy ezt a célt elérhessük, nemcsak kellő mennyiségű facsemetére, növény­védőszerekre és műtrágyára van szükség, hanem szakemberekre is. Ezeket a szakembereket a kertészeti középiskolának kell Szabolcs vár­­megye részére adni. A kertészeti középiskola szerény keretek közt máris működik s a következő tanévtől kezdve, Nyír­egyháza egyik legkomolyabb kul­túrintézményévé lesz. Szabolcsvárm­egye parasztsága megértette miről van szó Sok köz­ség szegényparasztjai elküldték gyer­mekeiket az iskolába, hogy meg­tanulják: Hogyan lehet 3—4—5 hold földből annyi jövedelmet sze­rezni, amennyi egy család tisztes­séges megélhetéséhez szükséges 86 tanulója van az iskola első osztá­lyának s nem kétséges, hogy jövőre ebből a 86 ből 200, 3 esztendő múlva pedig legalább 400 lesz. Ahhoz azonban, hogy az iskola ezt a döntő feladatot megoldhassa, szükséges, hogy a jelenlegi szűk keretekből kiemelkedjék. A tanter­mek most zsúfoltak és még foko­zottabb mértékben áll ez az inter­­nátusra. Ha azt akarjuk, hogy az iskola elvégezze azt, amit várunk ele, lehetőséget kell nyújtani arra, hogy elfoglalhassa a város által adományozott kórház laktanya épü­leteit. A kórház laktanyában folynak ugyan az átalakítási munkálatok, de azoknak üteme nem kielégítő, mert az iskolások nem áll rendelkezé­sére elegendő pénz. Segítségre van szükség. Segítséget sokan nyújtottak. Leg­elsősorban a város, amely az épü­leteken kívül az iskola rendelkezé­sére bocsátotta a városi kertészet épületeit és 38 hold földet. A föld­művelésügyi minisztériumtól is ka­­pott az iskola anyagi támogatást. Most az újjáépítési miniszteren van a sor, hogy az iskola segítségére siessen. A kérés ebben az irányban már rég elment. A város vezetőinek a feladata, hogy a válasz kielé­gítő legyen. Valószínűleg nem kerülte el ol­vasóink figyelmét hogy ebben a felsorolásban szó sem esett arról a közületről, amelynek legéletbevágóbb feladata lenne az iskola támoga­tása­­ a vármegyéről. Meg kell mon­danunk, hogy az iskolának sem a felállítására, sem fenntartására, sem támogatására az állítólag paraszti érdekeket képviselni akaró vár­megye egy huncut, megveszekedett vasat sem adott. Hogy miért? Nem tudom. Nem akarom azt hinni, hogy azért nem, mert ez az iskola a parasztság fiai­nak felemelkedését szolgálja és ez egyeseknek talán nem érdekük. Nem akarom ezt mondani, csak éppen elgondolkozom a dolgon. Kocsis Ferenc — Felhívás: A szakszervezetek városi titkársága felhívja a város munkaadóit, hogy a június 3-i izraelita gyászünnepre való tekin­tettel, izraelita alkalmazottaikat e napra szabadságolják. Egri Sándor szakmaközi titkár. MAGYAR NÉP Még láttam, amikor Mester arccal előre bukik A Friedmann-telepi Hősök temetője mellett ismét lejátszatták az április elsejei rablógyilkosságot A város közvéleményét élénken foglalkoztatja az a szenzációs for­dulat, amely pénteken következett be a Friedmann-telepi rablógyilkos­ság ügyében és amiről lapunk teg­napi számában részletesen beszá­moltunk. Kiderült, hogy a szerdára virradó hajnalban elfogott két fegy­veres bandita egyike, a 19 éves Tornai András fosztotta ki és lőtte agyon Mester Frigyes MÁV­ szállí­tót. Tornai András — mint meg­írtuk — pénteki kihallgatása során beismerte tettét. A rendőrkapitányság bűnügyi osz­tályának nyomozói pénteken a dél­utáni órákban az Ér patak partjára vitték a megbilincselt fiatal gyil­kost, Tornai Andrást, aki m­egmu­tatta, hol vette ki a Mestertől elvett aktatáskából az iratokat — fuvar­leveleket, családi iratokat, Mester Frigyesné Bécsben kiállított okmá­nyát és egy „Babi“ szappant. A patak partján elégette a papírokat, a szappant pedig eldobta. A rendőrnyomozók — a gyilkos útmutatása szerint — a Betlen utca végétől a Friedmann telep felé ve­zető út közelében végigkutatták a patakot, mert Tornai azt állította, hogy a hídról itt dobta bele az Ér patakba Mester aktatáskáját és le­véltárcáját. Minden kutatás azonban hiába­való volt, mert sem az aktatáskát, sem a levéltárcát nem sikerült meg­találni. Tornai vallomása szerint, amikor a táskát beledobta a patakba, az mintegy nyolc métert úszott a vizen, tovább nem látta. A feltevé­sek szerint a patakban eltüntetett tárgyakat messzire sodorta a víz de lehet, hogy valaki megtalálta és már kivette két hónap hosszú idő és ez megnehezítette a kutatásokat. nál helyezkedett el. Innen látta, hogy a két férfi elbúcsúzik egymás­tól, egyikük visszatér a város felé, a másik pedig — akiben Mester Frigyest ismerte fel — elindul rej­tekhelye felé. Amikor Mester a közelébe ért, Tornai előlépett rejtekhelyéről és megszólította. Köszöntés után meg­kérdezte Mestert, hova megy. — Haza, itt lakom a Pozsony­­utcában — válaszolta Mester Frigyes. — És maga hova megy? — kér­dezte. Lejátszatták a véres drámát A hosszú és hiábavaló kutatások után a gyilkost nyomozók kíséreté­ben a rablógyilkosság színhelyére kisérték . Eközben Tornai elmondta — kiegészítve a rendőrségen tett vallomását — hogy április elsején este a Kálvin­ téri irodája előtt várta Mester Frigyest. — Hallottam, amikor 7 órát ha­rangoznak — mondta menet közben Tornai András Láttam a kivilágított ablakon keresztül, amint­­Mesterék felvették a kabátjukat, magukhoz vették holmijaikat és kifelé indul­tak Erre végigsiettem­ a Széchenyi­­utcán és elrejtőztem a Hadikfalva utolsó házánál a temető felé eső kerítés mögött. Itt vártam Mesterre. Tornai a helyszínen megmutatta a helyet, ahol Mester elhaladását várta. Április elején még szántás volt itt, most friss vetés zöldül, azóta a temető felé vezető gyalogút egy részét is felszántották. Elmondta, hogy várakozása közben kitekintett rejtekhelyéről és a Kerényi László főmozdonyvezető házától néhány méterre világító villany fényében látta, hogy két ember jön a Fried­mann telep felé. Mestert ekkor még nem ismerte fel, de attól félt, feltűnő lesz a két közeledő férfinek, ha to­­vábbra is a kerítés mellett marad. Átvágott a Hősök temetője és a Hadikfalva közötti téren és új rej­tekhelyén, a Hősök temetője sarka­ 1947. június 1. Pénzt vagy életet — A Kassa utcára, az egyik ba­rátomhoz — válaszolta Tornai Csak azért válaszolt Mester kérdésére, hogy körültekintsen, nem jön e va­laki mögöttük. Amikor meggyőződött arról, hogy senki sem követi őket, elővette csőre töltött 7­65 ös From­mer pisztolyát, Mester oldalának szegezte és követelte, hogy adja át pénzét és értékeit. Mester azt vála­szolta, nincsen nála pénz, de az összes értékeit odaadja Átadta Tor­nainak aktatáskáját, levéltárcáját, pénztárcáját, töltőtollát és lecsatolta karóráját is. Ekkor Tornai úgy vette észre, hogy Mester felismerte őt, mert hirtelen elfordult tőle és el akart menekülni. Két lépést tehetett csak, mert Tornai golyója utólérte Mint Tornai a helyszínen történt kihallgatása során elmondta, látta még, hogy Mester arccal előre bu­kik és hogy tarkójából szivárog a vér. Villámgyorsan zsebeibe rejtette még füstölgő revolverét és a Mes­tertől elvett holmikat, kezében az aktatáskával futásnak eredt a Fűtő­­ház felé és a Bethlen utca felől Friedmann-telep felé vezető út vasúti aluljárója alatt menekült a város felé. Az Ér patak partján elrejtőzött és itt tüntette el a bűnjeleket, majd nyugodtan besétált a városba. A helyszíni szemle után a gyilkost visszakisérték a rendőrkapitányság fogdájába. Mester Frigyes órájának a felkutatására, amit Losonczi adott el , nyomozók utaztak vidékre. A nyomozás még tart. Bonyodalmak egy riasztólövés körei Nemrégiben megírtuk, hogy isme­retlen tettesek megtámadták és le­ütötték a napkori Barucha faiskola éjjeliőrét, Erdős Imrét, majd be­hatoltak a faiskolába és sok értékes facsemetét elloptak. A történtek után Erdős fokozott­­ figyelemmel őrködött. Az elmúlt napok egyikén a késő esti órákban három férfi közeledett a faiskola felé, akiket Erdős megállásra szólí­tőtt fel A közeledők nem vették figyelembe a felszólítást és tovább jöttek, amire Erdős a nála lévő ártalmatlan kutyariasztó pisztollyal feléjük lőtt. A lövésre a közeledők egyike — mint később megállapították Támba Mihály napkori gazda­legény — megtámadta az éjjeliőrt és meg akarta szúrni, de az ügyesebb volt és a nála lévő vasvillával le­ütötte és elmenekült. Támba követte á­s elmenekült Erdőst és a reggeli órákig várakozott a lakása előtt. Többször beszólt az ablakon és megfenyegette Erdőst. Tomba Mihály a rendőrségen történt kihallgatása során azzal vé­dekezett, nem tudta, hogy Erdős csak riasztópisztollyal lőtt rá és azért támadta meg. Gyászünnepet tart a nyíregyházi Harmadik évfordulója lesz jú­nius 3 án annak, hogy a fasiszta barbárság és embertelenség Ma­gyarországon egyik legnagyobb és legszörnyűbb bűnét követte el: ártatlan gyermekek, asszonyok, öregek és emberek tíz és száz ezreit emberi méltóságuktól meg­fosztva, állati módon bevágom­­rozva a te­ljes pusztulást hozó halál lágerekbe hurcolta. A ma­gyar fasiszták jóvátehetetlen bűne, hogy segédkeztek és készséges szolgálatot nyújtott a német banditizmusnak az emberiség ellen elkövetett bűnök végrehajtásához. A gyászos múltra való emléke­zés és annak szilárd kifejezése, hogy itt a fasizmus sötét esemé­nyei soha többet nem ismétlőd­hetnek meg, vezeti az üldözöttek megmaradottjait, hogy gyászuknak külső megnyilvánulást adjanak. A nyíregyházi zsidó hitközség júni­us hó - án, este hét órakor Szarvasi utcai templomában gyász­istentiszteletet tart, amelynek ke­retében gyászbeszédet mond fő­­tisztelendő dr. Eisenberger Béla győri főrabbi. Kedden reggel a 8 órakor tartandó istentisztelet után a nyíregyházi zsidóság már­tírjaira való emlékezéseképp egy­öntetűen vonul ki a temetőbe. A zsidó vallású kereskedők gyászuk jeléül üzleteiket a keddi nap fo­lyamán zárva tartják. — Búzaföldedé hátralékok „Búzakötvénnyel” velé fizetése. A 92800/1947. VII. P. M. sz. ren­delet alapján közhírré teszem, hogy mindazok a búzaföldadó hátralékosok, akik az 1945 évi és 1946 évről terhükre előírt „ Búza­földedének“ a felerészét termény­ben kifizették, vagy legkésőbb június hó 30-ig kifizetik a fennálló buzaföldadó tartozásukat a birto­kukban lévő búzaköt­vényekkel rendezhetik. Bővebb felvilágosí­­tást a városi adóhivatal nyújt- Városi adóhivatal.

Next