Magyar Nép, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)
1947-07-01 / 146. szám
2 oldal MAGYAR NÉP Megkezdett tíz grids Szabolcsban Szabolcsban is — mint az ország többi részében — Péter. Pál napján megkezdődött az aratás. Egy esztendő munkája után alázatos elismeréssel hajlik meg a beérett kalász test feje az ember csillogó kaszája előtt, diadalmasan görbéd meg a kenyércsata győztesének az arató paraszt izmos dereka. Győzött a diadalmas munka, életet, kenyeret arat a falu. A kenyér reményében új élet pezsdül a gyárakban, az üzemekben az íróasztaloknál. Jön a kenyér, az új kenyér, születik az új élet. Aratják az elvetett reménységet, az izmok, a tervek, a jövő év munkájának erőtadóját. A kaszás minden görnyedt lépése egy lépés a jövő év terveinek útján, a kasza után leboruló minden kéve egy része a megvalósítandó tervek új alapjának. Péter- Pál napja az uj kenyér születése napja ... Áldott a kenyér.. áldott az, aki azt verejtékével öntötte. A kisiparosok és kiskereskedők az ország egyik legértékebb, dolgozó társadalmi rétegét alkotják. Ha helyesen akarjuk értékelni a a szerepet, amelyet ez a társadalmi réteg országunk gazdasági életében betölt, akkor foglalkoznunk azokkal az érdemekkel, amelyeket ők országunk újjáépítésénél szereztek és azokkal a sérelmekkel is, amelyek őket érték és érik. Az egész világ csodálattal fordul Magyarország felé amiatt a hallatlan gyorsaság miatt, amellyel az ország újjáépül. Ennek a gyorsaságnak oka nemcsak parasztságunk hősies erőfeszítése, nemcsak a munkások hóval, faggyal dacoló lelkesedése volt, hanem a kisiparosoknak és kiskereskedőknek hatalmas tömege is. Még alig takarították el a háború törmelékét az utcákról, máris megindult az élet, a műhelyekben, az üzletekben, s ezzel nagy lépést tett az ország a békeviszonyok felé. . . Ha nagy az érdem, amit kisiparosaink és kiskereskedőink az ország újjáépítése körül szereztek, őszintén meg kell mondanunk, voltak és vannak hibák és hiányosságok, amelyek miatt méltán tiltakoztak , i. A Horthy-rendszer sok egyéb mellett arról is közismert volt, hogy adópolitikájának az alapelve a nagyok kímélése és a kisemberek súlyos megterhelése volt. Adókiszabó és végrehajtó szervezetünk keveset változott a magyar demokrácia hatalomra jutása óta. Nem csoda tehát, hogy a fentebbi szellem sok esetben érvényesül az adókivetéseknél. A kisiparosok és kiskereskedők joggal követelhetik, hogy az erős vállakra a bankárok, gyárosok és nagykereskedők vállára rakják az adóterheknek legnagyobb részét. Komoly sérelme kisiparostársadalmunknak az, hogy közszálításoknál megokolhatatlan hátrányba kerül a nagyvállalkozókkal szemben. Ennek kapcsán fel kell, hogy vessük azt a kérdést is, milyen módon és milyen összeköttetésekkel tudják ezt a nagyvállalkozók elérni ? Kereskedőink állandóan megújuló panasza az álszövetkezetek tűrhetetlen versenye. Nem többről és nem kevesebbről van itt szó, mint hogy ezeket a konjunkturális tőkés vállalkozásokat a becsületesen dolgozó kiskereskedők terhére részesítik komoly adókedvezményben. Az ország elsőrendű gazdasági érdeke, hogy itt rendet teremtsenek. Vizsgálják felül az álszövetkezeteket és tiltsák be őket. A valódi szövetkezetek versenyétől a kiskereskedőknek nincs mit tartaniuk. Döntő fontosságú kérdés a kisiparosok és kiskereskedők betegségi, öregségi, házassági és rokkantsági biztosítása is. A kisiparos és kiskereskedő ebben a kérdésben messze lemaradt a társadalom más rétegei mögött Csak kevesen engedhették meg közülük azt a „fényűzést", hogy rendszeres orvosi felügyelet alatt tarthassák magukat és családjuk tagjait. A kisiparos, a kiskereskedő fölött állandóan ott lebeg az öregkori elszegényedés réme Márpedig az, aki életében becsületesen dolgozott megérdemli, hogy öregségére nyugodt élete lehessen. Ezt a nyugodt életet kell, hogy a magyar demokrácia biztosítsa a számára. Efelé a nyugodt élet felé visz hatalmas lépéssel az a javaslat, amit Molnár Erik népjóléti miniszter a kisiparosok és kiskereskedők kötelező társadalmi biztosításáról a közeljövőben benyújt a képviselőháznak. KOCSIS FERENC 1947 július 1 30.000 forint értékű csipkét és rövidárut loptak el Szőnyi István nyírbátori kereskedő bejelentette a rendőrségen, hogy raktárát három hónap óta ismeretlen tettesek állandóan fosztogatják és már mintegy 30 000 forint értékű csipkét és rövidárut loptak ki. A lefolytatott nyomozás eredményre nem vezetett. A raktárfosztogató tolvajok olyan ügyességgel követték el fosztogatásaikat, hogy semmiféle nyomot nem hagytak maguk után. Letartóztatták a kéki Földmives Szövetkezet két igazgatóját és raktárkezelőjét Elsikkasztottak 232 mázsa beszolgáltatott terményt. A razzia hírére felgyújtották a terménnyel telt magtárat. Lapunk egyik maltheti számában megírtuk, hogy a közellátás zavartalan biztosítására a vármegye négy körzetében megkezdték a helyszíni készletfelvételt a közellátási felügyelőség emberei, élükön Tomasovszki Mihály főispánnal, Szabolcs vármegye közellátási kormánybiztosával. A meglepetésszerű készletellenőrzés hírére pánikszerű hangulat lett úrrá a szabolcsi gabonakereskedők köreiben. 21 én délelőtt történt, hogy a kéki Földmives Szövetkezet terményraktárát ismeretlen tettesek felgyújtották. Mint a későbbi vizsgálat megállapította, a terménnyel telt magtárat ifjú Veress Gábor szövetkezeti raktárkezelő gyújtotta fel az ellenőrző razzia hírére, hogy Győri Pál és Szép János szövetkezeti igazgatókkal, bűntársaival együtt kibújjon a felelősségrevonás alól. Veress és társai ugyanis 232 mázsa terményt, 11 mázsa búzát, 29 mázsa rozsot, 19 mázsa kukoricát, 39 mázsa babot, 134 mázsa napraforgómagot sikkasztottak el. Veress Gábor kihallgatása során beismerte, hogy társai unszolására öntötte le petróleummal és gyújtotta fel a raktárát, ahol szerencsére csak kis mennyiségű termény égett el. Veress Gábort, Győri Pált ás Szép Jánost letartóztatták és átfelsárték a nyíregyházi államügyészséghez. Nagy a valószínűsége annak, hogy a súlyos bűncselekményekért mindhárman a rögtönítélő bíróság elé kerülnek. Miért kapott fittüntetést dr. Vastaghi volt nyíregyházi rendőrfőtanácsos? Érdemei voltak a baloldaliak üldözésében A nyíregyházi népügyészség megkeresésére a szegedi államrendőrség államvédelmi osztálya letartóztatta és a nyíregyházi népügyészséghez kísérte dr. Vastagh Zoltán rendőralezredest, a nyíregyházi rendőrség volt vezetőjét, aki a gettózás idején teljesített itt szolgálatot. Dr. Vastagh Zoltánt tegnap hallgatta ki a népügyész. Megállapította, hogy Vastagh volt rendőrfőtanácsos 1943. év elejétő 1944. május 1- ig a nyíregyházi rendőrkapitányság vezetője volt és a belügyminisztériumnak azzal az utasításával jött Nyíregyházára, hogy a baloldali elemekkel szemben a legkíméletlenebbül lépjen fel. Dr. Vastagh Zoltán már szolgálata megkezdésekor utasította beosztott közegeit, hogy a baloldali érzelmű és magatartású embereket vegyék őrizetbe és internálják. Beosztottjai teljesítették parancsát és Nyíregyházán megkezdték a baloldaliak összeszedését. Dr. Vastagh Zoltán volt a nyíregyházi gettó parancsnoka is, aki ebbeli minőségében is a legembertelenebb utasításokat és rendelkezéseket adta ki alantasainak. 60—70 embert zsúfoltatott be egy szobába úgy, hogy a szerencsétlenek még leülni sem tudtak, ő rendelte el a nők megmotoztatását és minden értéktárgyaiktól való megfosztását. Dr. Vastagh Zoltánt az itteni , akkori kormányzatnak megfelelő — tevékenységeiért kitüntetésképpen Újvidékre helyezték. Újvidéken teljesen a nyilas hatóságok rendelkezésére bocsátotta az általa vezetett rendőrséget. A kapubejárat fölé a következő szövegű táblát helyeztette: »Testvér! Ha belépsz e kapun, kitartással köszönj!“ Az előzetes letartóztatásba helyezett volt rendőrkapitány újvidéki és nyíregyháziügyei“ jelenleg kivizsgálás alatt állanak- A nyomozás befejezésével dr. Vastagh Zoltán a nyíregyházi népbiróság elé kerül. Tolemonilözés a Uszk-taityh Bodnár István nagykállói László tanyai lakos a napokban a feleségével lakásuktól néhány száz méterre dolgoztak, amikor észrevették, hogy a nyitvahagyott lakásból négy cigány surran ki és szaladnak az országút felé. Bodnár eldobva a szerszámját a tolvajok után futott. Hosszas üldözés után egyiküket sikerült elfogni Lakatos Zsuzsanna 58 éves többszörösen büntetett nyíregyházi cigányasszony személyében. Az elfogott tolvajnál Bodnár megtalálta a lakásából ellopott ruhaneműk egy rézát, 45 darab tojást, 50 forintot tartalmazó bőrtárcáját, óráját és különféle élelmiszereket. Lakatos Zsuzsannát átadták a rendőrségnek, ahol sikerült belőle kiszedni társai nevét A tolvaj cigányasszonyt átadták az ügyészségnek. Kifosztotta édesanyját és megszökött Özvegy Gáti Andrásné gebei lakos lakását ismeretlen tettes álkulccsal felnyitotta és teljesen kifosztotta. Mint később megállapítást nyert, a betörő az özvegyasszerty leánya, Gáti Jolán volt. Bűn lejtőjére jutott 21 éves leány az édesanyjától ellopott ruhákat és ingóságokat Debrecenben, az ócskapiacon adta el, majd megszökött egy férfi ismerősével. Gáti Jolánt a rendőrségnek sikerült elfogni Letartóztatták és átadták a nyíregyházi államügyészségnek. Nagy a valószínűsége annak, hogy Gáti Jolán több bűncselekményt is elkövetett. Bűnlajstroma összeállítása után a nyíregyházi törvényszék elé kerül. Kerékpárok, rádiók részletfizetésre ^ ..... ^..... ||||n |mn .... | _L _| | — s kerékpárjavítást és villanyszerelést vállalok — ||