Magyar Nép, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-01 / 26. szám

1948. február 1. Vasárnap 6 Oldal v. évfolyam 26. Mám. demokratikus napilap WKBttKKKKEBI&MESSfSM^MHHHIHI Borzalmat rablógyilkosság Megkezdődött a textilvásárlási igazolványok kiosztása városunkban A Nemzeti Sportbizottság egyik vezetője nyilatkozik a nyíregyházi sport jövőjéről Minden erőnket megfeszítve folytassuk az építést Tildy Zoltán ünnepi nyilatkozata­ ­ Tildy Zoltán elnök a Magyar Köztársaság ki­kiáltásának második év­fordulója alkalmával nyi­latkozatot tett közzé. A nyilatkozat megállapítja többek közt, hogy a nép nagy többsége megingat­hatatlan bizalommal van a demokrácia iránt. A dolgozókban egyre in­kább tudatosodik, hogy az országot maguknak építik. Eddigi sikereink egyik magyarázata az, hogy népünk hitt jövőjében. Nem fáradt emberek kö­telességteljesítése jellem­zi munkánkat, hanem a jövőben bízó munkásse­regek lelkesedése. Az ed­digi eredmények azt mu­tatják, hogy demokrá­ciánk jó úton jár: veze­tőinek munkája céltuda­tos, bölcs és helyes volt. Nem ingadoztak­,­­amikor a nép kivívott jogait kel­lett megvédelmezni a re­akció feltámadt kísérle­teivel szemben. Az első évben a demo­krácia őszinte erői szoro­sabbra zárták soraikat és ez döntő jelentőségű nem­zetünk jövője szempont­jából. A jövő feladata az, hogy minden erőnket megfeszítve folytassuk az építést, kiküszöböljük az építést akadályozó ténye­zőket és kifejlesszük a demokrácia frontjának megbonthatatlan egysé­gét. I­ Magyar Köztársaság sm­ásodik évfordulóját ünnepli a magyar nép. Ez az évforduló egybeesik a magyar szabadságharc százéves évfordulójával. Méltóbban nem is ünnepel­hetnénk a fiatal Magyar Köztársaság megteremtésé­nek második évfordulóját, mint úgy, hogy megemlé­kezünk az 1848-49 es sza­badságharc és az I. Magyar Köztársaság kikiáltásának történelmi eseményeiről. Az 1848-as szabadság­­harcról, amely végül a deb­receni eseményekhez veze­tett, ahol a rendek megfosz­tották trónjuktól a Habs­burgokat és kikiáltották a respublicát. Tudjuk, hogy ez a köztársaság csak rövid ideig tartott, mert a Habs­burgok cselédei Windisch­­grätz és a hozzá hasonlók, —­ na meg az árulók, akik hátbatámadták a for­radalmat, — végülis győ­zedelmeskedtek a szabad­ságharc felett. Nem a saját erőü­kből ugyan, hanem a forradalom ellen segítséget nyújtó reakciós cári rend­szer jóvoltából, amely had­sereget adott a Habsburgok elnyomó céljaira. A legdöntőbb talán az a tény, hogy az első ma­gyar respublica megterem­tését a felkelő nemesség ve­zetésével teremtette meg a magyar nép. Még hiányoz­­tak a népi forradalom erői, a magyar polgári osztály és főleg a fejlett magyar ipari proletáriátus. A IIl. Magyar Köztársa­ságot azonban a magyar dolgozó nép teremtette meg a munkásság, a parasztság és értelmiség nagy szövet­sége, amely már nem veze­tett volt abban a küzde­lemben, amelyet a­ köztár­saságért folytatott, hanem vezetővé lépett elő. A fel­­szabadulás után, amikor régi elnyomóitól megszaba­dult, azonnal hozzálátott a demokratikus szabadságjo­gaik biztosítása után a né­pi magyar államforma, a népköztársaság megterem­téséhez. A köztársaság megterem­tése és megtartása nem volt könnyű dolog. Állan­dóan támadtak ellenségei, a történelem színpadáról eltávolított fasiszták, demo­kraikus álarcban járó reak­ciósok és az új fasizmus és imperializmus ügynökei. A magyar nép azonban a fia­tal Magyar Köztársaság vé­­lelmében felszámolta eze­ket az erőket megtisztította tőlük a politikai életet és ezek után hozzálátott, hogy gazdaságilag is megépítse­­ és lerakja a köztársaság alapjait. A második évfordulót már úgy ünnepelhetjük, hogy a magyar d­emokráci­án szerkezeti változás ment keresztül és a Sulyok, Nagy Ferenc, Pfeiffer és ezek klikkjeihez tartozó Peyer demokráciája helyére a né­pi demokrácia lépett- Az izmos, fiatal magyar demok­­kr­ácia dicsőségesen halad a hároméves terv útján megerősödése felé. Ugyan­­akkor pedig politikai vo­nalon létrehozta a kossuthi gondolatot, amely a dunai népek e­gyüttműködésének és barátságánk a politiká­ját tűzte maga elé. •Köztársaságunk második­­ évfordulójának ünnepén­­ érezned kell, hogy tiéd­ az ország, magadnak­ építed. És ha ez a gondolat gyö­keret ver minden magyar­ban, tartozzék akár a föld, akár a gyár, vagy írodta munkásai közé, akkor lesz a legerősebb a magyar de­mokrácia és a Magyar Köz­társaság. A köztársaságot megteremtő szövetség, a­­mely egyezíette a magyar dolgozóosztályokat,­­ kell, hogy a jövőben még szo­rosabbá váljék, mert ennek a szövetségnek óvnia kell a Magyar Köztársaságot, a magyar függetlenséget, a magyar szabadságot az új reakciótól, a nemzetközi imperializmustól, amely a kis népek és nemzetek sza­badsága ellen tör. Valósítsuk meg Kossuth szellemében a demokrati­kus erők frontját belül a hazában és kívül Európá­ban, hogy ezen a fronton megtörjön, megrekedjen az imperializmus, a nemzet­közi nagytőke igyekezete, amellyel a dolárimperializ­muson keresztül­ a világfe­­jletti uralomra tör. Hogy ez sikerüljön, gon­doljunk a nagy költő sza­vaira: „Könnyű bánni kül­ső elleneinkkel, ha kivesz­nek a belső bitangok.“ Pálfy Ernő A háborús félelem az afrikai imperializmus kardcsörtete­n Mezipe Rákosi Mátyás állam­miniszter nyilatkozott a newyorki Dayl­ Worker munkatársának. Az új­ságíró kérdéseire vála­szolva Rákosi Mátyás el­mondta, hogy a magyar demokrácia célja a béke fenntartása az imperialis­ta háborús törekvésekkel szemben. A keleteurópai országok között kötött egyezmények senki ellen sem irányulnak és nem jelentenek tömbalakítást. Tömbalakulás azokban a nyugati államokban fi­gyelhető meg, a­melyek kénytelenek követni az Egyesült Államok köl­­csönfeltételei­­által előírt bel- és külpolitikát. A há­borús félelem az ameri­kai imperializmus kard­csörtető politikájának a következménye. A demokratikus orszá­gokban csak a fasiszták támogatják a háborút, mert azt remélik, hogy a háború és az amerikai re­akció ismét nyerészbe se­gíti őket. Az amerikai farmerek, munkások, nők és hadviseltek sem kí­vánnak új háborút. A Marshal­l-terv vesze­­szélyezteti a benne lévő országok függetlenségét, mert megakadályozza, hogy ezek az országok j­ó­l szabadon használhassák i­s gazdasági javaikat. Az amerikai újságíró végül a magyar-amerikai kapcsolatok iránt érdek­lődött. Ezzel kapcsolatban Rá­kosi Mátyás­­rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok tervszerűen szál­lítják Amerikába az ma­gyar demokrácia ellensé­geit és rendelkezésükre bocsátja a hivatalos rá­diót. Ez és számos más jelenség azt mutatja, hogy az Egyesült Álla­mok Magyarország irá­nyában tanúsított politi­kája nem a demokrácia, hanem a reakció erőit se­gíti.

Next