Nyírségi Magyar Nép, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-01 / 123. szám

Ára 60 fillér I­V. évfolyam, 123. szám, 1 . 1948. június hó 1. Kedd ■ A­^^Magyar N­é­p Gázbombákkal harcolnak az arabok Palesztinában Ufiban lévő hadifoglyok üzeneteit közöljük Az egyesülés alapja a marxizmus-leninizmus forradalmi elmélete lesz — mondta Kovács István a két munkáspárt szabolcsmegyei egyesítő konferenciáján „Éljen Rákosi Mátyás, a magyar dolgozók nagy ve­zére“ — hirdette a két munkáspárt szabolcsmegyei szervezetének egyesítő kon­ferenciáján a díszemel­vén­y hatalmas felirata Szabolcs dolgozóinak üdvözletét. — „Éljen az MDP I. szabolcs­megyei konferenciája'" — üdvözölte feliratával az Iparosok Székházának fel­díszített nagyterme a két munkáspárt 400 küldöttjét. Az elnökség megválasztá­sa után a küldöttek szűnni nem akaró tapsa és lelkes éljenzése közben foglaltak volt az első napirend előtti­­ felszólaló.­­ Kijelentette, hogy a Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata a nép felemelését fogja szolgálni. Az egyházi isko­lák államosítása kérdésében az­ egyházi iskolák államo­sításával kapcsolatban kije­lentette, hogy a Nemzeti Parasztpárt minden erejé­vel támogatja az iskolák­ ál­lamosítását. Látjuk és tud­juk — mondta —, hogy a magyar parasztságnak az Kovács István, a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének képviselője a kiküldöttek nagy tapsa, és általános érdeklődése közben emelkedett szólásra, hogy elmondja politikai be­számolóját. — A mai­ egyesülés győ­zelmes megkoronázása a magyar munkásosztály és a dolgozó nép évtizedes har­cának. Ma nemcsak Sza­bolcsban, hanem­ az egész országban befejeződött a két párt egyesülése. Ezzel az egyesüléssel véget vetünk az évtizedes megosztottság­nak. Ez az egyesülés dia­dala a marxizmus és leni­­nizmus tanításának. Nem volt könnyű az út, nem ju­tottunk el könnyen az egye­sülésig — állapította meg Kovács István. Beszéde további során visszapillantást vetett arra a harcra, amit a kommünik­és helyüket az elnöki emel­vényen Kovács István MKP központi vezetőségi tag, Szurdi István SzDP központi vezetőségi tag mellett Gyenge Károly or­szággyűlési képviselő, Pálfy Ernő Szabolcs főispánja, Palitz Mihály vármegyénk alispánja, Siska József élmunkással együtt Szabolcs legderekabb ipara és mező­­gazdasági munkásai és asz­­szonyai. Gombos Aladár az egyesítő konferencia elnöke meleg szavakkal üdvözölte a központi képviselőket "és a konferencia küldötteit. a Független Kisgazdapárt állásfoglalása egyértelmű : népünk kulturális színvona­lának felemelése csakis az egyházi iskolák államosítá­­sával érhető el. évszázadok folyamán az úri­világ módszeres elnyomása következtében kialakult hátrányos helyzetét csak ab­ban az esetben számolhat­juk fel, ha végre megte­remtjük a korszerű iskola­­reformot. tárk és baloldali szociálde­mokraták folytattak a mun­kásosztály soraiba ékelő­dött osztályidegen, osztály­­áruló elemek ellen, majd megállapította: ezzel az egyesüléssel újabb hatalmas csapást mértünk a magyar nép ellenségeire. A­­jobboldali szociáldemo­krata vezetők aknamunká­járól szólva megemlékezett Pásztor József, Bácsik Jó­zsef és dr. Tompos Endre a fasisztamentő alispán tevé­kenységéről. Ezeknek az elemeknek a kizárása meg­változtatta a levegőt Sza­bolcsban, kialakult a ba­ráti, elvtársi viszony a kom­munisták és szociáldemokra­ták között. „ A mai egyesüléssel lezá­rul a munkásosztály törté­netének egy szakasza.­­ Az egyesüléssel ugrássze­rűen megnőtt a dolgozó nép ereje, a demokrácia hatal­ma és ereje. Az államosítás terén nagy lépést mentünk előre, döntő csapást mér­tünk a kapitalizmusra, és lerakjuk az új szocialista társadalom alapjait. Város­ban és falun emelkedett a termelés. Az idén több föl­det vetettek be az ország­ban, mint 26 év óta bármi­kor. Új hősök születnek az országban, a munka és ter­melés hősei. A szabolcsiak is büsz­kék lehetnek arra — folytatta Kovács elvtárs, — hogy Czifronics Mihály és Tarr Imre Kossuth-díjat kaptak. Büszék lehetnek a gyulaházi és ibrányi Kos­­suth-díjas földművesszvet­­kezetekre. Büszkék lehet­nek Kirilla Jánosra, aki termelési versenyre hívta ki a vármegye minden pa­rasztját, büszkék lehetnek Siska József élmunkásra. A továbbiakban a Ma­gyar Dolgozók Pártja szer­vezeti és ideológiai felépí­téséről beszélt. Az MDP a munkásosztály élcsapata lesz, de egyben a legna­gyobb és legszervezettebb parasztpárt is Hozzánk tar­toznak a haladó értelmiség legjobbjai is, nemkülönben a­ kiskereskedők és kisiparo­sok. Ezért lett az ifj párt neve Magyar Dolgozók Pártja. Az egyesülés nem je­lenthet egy lépést sem hátra Az egyesülés elvi alapon fog történni és alapja a marxizmus és leninizmus forradalmi elmélete lesz. Az egyesülés után nem lesznek megkülönböztetett pártta­gok a Magyar Dolgozók Pártjában. Aszerint fogjuk megítélni a Párt tagjait, hogy mennyire szeretik pártjukat, mennyire ráter­mettek, mennyit dolgoznak a népért. A Magyar Dolgozók Párt­jának programnyilatkozatát , ismertette ezután főbb vo­nalaiban. Ez a program a magyar nemzet felemelke­désének programja — álla­pította, meg Kovács elvtárs. Új ötéves tervet, öntözési és villamosítási 10 éves ter­vet foglal magában ez a program. Tra­ktorállomások létesítését tűzte ki célul az MDP programnyilatkozata. Az egységes, demokratikus nevelés érdekében követelt Pártunk programja az egy-Pártunk leszögezi mondta Kovács István —, hogy a teljes vallásszabad­ság alapján tiszteletben tartja a vallásos emberek hitét, de szükségesnek tart­­ja az egyház és állam kö­zötti békés megegyezést.­­ De ugyanakkor leszögezi, hogy kíméletlenül fellép az egyház palástja mögé bújó reakciós erőik ellen. A föld­reformmal megvertük a nagybirtokosokat. A ban­­kokat és az üzemeket álla­mosítottuk; maradt még egy erő, amely összefonó­dott a feudális nagybirto­kosokkal és a városi kapi­talistákkal. Ez az­ erő a kle­rikális reakció, az egyház mögött meghúzódó reakciós erő. Most napirendre tűz­zük ennek az erőnek kímé­letlen felszámolását. Mi nem bántjuk a nép vallásos érzelmeit — jelen­tette ki Kovács István. De nem engedjük meg azt, hogy visszaéljenek egyes reakciósok az Úristen nevé­vel és kisajátítsák magának a reakciónak az Úristent.. Azt akarjuk, hogy az egy­házi erők­ is a népet szolgál­ják. Az evangélikus és re­formátus egyházzal már lét­rejött a megegyezés­. Hogy a katolikus egyházzal eddig nem jöhetett létre megegye­zés, az azért van, mert a kat. egyház élén Mindszenty áll. A nagy ünnepléssel foga­dott beszéd­ után Szurdi Ist­ván, a Szociáldemokrata Párt Központi Vezetőségé­nek tagja emelkedett szó­lásra. Bevezetőül megállapítot­ta: a két szomszédvárról bevonták a lobogókat. A munkás és parasztkezek egymásba fonódnak, hogy­ soha többé el ne eresszék egymást. A baloldali szociáldemo­krata elvtársak mindig érez­ték, hogy a további naiv feladatok elvégzése szük­ségessé teszi ebben az őr­házi iskolák államosítását. Ez a követelés nem új kö­vetelés. 100 évvel ezelőtt ha­ladó elődeink már követel­tek, aki nem a katolikusoknak, hanem a magyar fasiszták­nak, a magyar és a nemzet­közi reakciónak az ügynöke. Amikor Mindszentyt tá­madjuk, akkor nem a bíboros prímást,'' nem az egyházfőt, hanem a reakciónak az ügy­nökét támadjuk Mindszen­­tyben. Az egyházi sskolák álla­mosítása a kultúra, a mű­veltség bevitelét jelenti a faluba. Műveltséget akarunk nem­csak a városi, hanem a falu­si embereknek is. Befejezésül méltatta an­nak jelentőségét, hogy vé­get vetünk a munkásosztá­lyon belül az évtizedes harc­­­nak és egyesítjük erőinket. A küldöttek ünneplése köz­ben nyújtott k­ezet Szurdi Istvánnak, a SzDP közpon­ti kiküldöttjének, miközben ezeket mondta: Arra kérek mindenkit, ahogy én kinyúj­tom kezemet és kezet szök­­­tök Szurdi elvtárssal, úgy nyújtsa ki minden kommu­nista elvtárs a kezét a szo­ciáldemokrata elvtársak fe­lé. Fogadják meg ezen a konferencián, hogy ezt a kezet soha nem fogják egy­más ellen emelni, és ha ez a kéz még egyszer a magasba lendül, nem egymásra, ha­nem a közös ellenségre fog lesújtani.­számban a munkásosztály harci egységének megterem­tését. A Magyar Dolgozók Párt­jának programnyilatkozatá­val és a munkaversenyekkel foglalkozott ezután Szurdi elvtárs, majd az egyház és demokrácia viszonyának rendezésével kapcsolatban megállapította: A munkás­pártok ebben az országban jó viszonyt akarnak az egy­házakkal. A magyar dolgo­zóknak semmi bajuk sincs az egyházzal. Nekünk azzal a reakcióval van diferen­­ciánk és elintézni valónk. Márkus András a Független Kisgazdapárt megyei titkára Tégládi Lajos, a Nemzeti Parasztpárt szabolcsmegyei titkára Kovács István: Véget vetünk az évtizedes megosztottságnak Az egyházi iskolák államosítása több művelt­séget jelent Szurdi István: A reakció akkor is reakció, ha az Mindszenty palástja mögött húzódik is meg

Next