Nyírségi Magyar Nép, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-01 / 148. szám

Ara 60 filiter \ ___ 1 0 V. évfolyam, 148. szám. J­jaj tu 1948. m­iius hó 1., Csütörtök Ni, Ha a mmm­mm K?fel­te: A kommunista pártok Tájékoztató Irodája határozatának világvisszhangja A kommunista pártok Tájékoztató Irodájának hatá­rozata Jugoszlávia kommunista pártjának helyzetéről Június második felében Romániában a Tájékoztató Iroda értekezletet tartott amelyen megtárgyalta Ju­goszlávia Kommunista Pártjának helyzetét és­ egy­hangú határozatot hozott. A Tájékoztató Iroda a Bolgár Munkás (kommu­nista) Párt, a Román Mun­káspárt, a Magyar Dolgo­zók Pártja, a Lengyel Mun­káspárt, a ■ ' Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja, a Francia Kommu­nista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, az Olasz Kommunista Párt képviselőinek részvételével . i ' -., ,1 T „ - .. _1 f. ., • alíccu; iú l y ál v a o fi&» r^/Aa v J;t^ Kommunista Pártjának helyzetét és megállapítva, hogy Jugoszlávia Kommu­nista Pártjának képviselői megtagadták a Tájékoztató Iroda ülésén­­való megjele­nésüket, egyhangúig az alábbi következtetésre ju­tott: " DJ A Tájékoztató Iroda meg­állapítja, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt vezető­ségének az utóbbi időben a kül -és belpolitika­ alapvető kérdéseiben helytelen az irányvonala, eltér a marxiz­mus-len­inizmus­tól.­­ Ezzel kapcsolatban a Tájékoztató Iroda jóváhagyja a Szov­jetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja Közpon­ni Bi­zottságának cselekedeteit, melyekkel vállalta a kezde­ményezést Jugoszlávia Kom­munista Pártja Központi Vezetősége helytelen politi­kájának és elsősorban Tito, Kard­ély és Rankovic-­ elv­­társak helytelen politikájá­nak leleplezésére. Itt A Tájékoztató Iroda meg­állapítja, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt vezetősé­ge barátságtalan politikát folytat a Szovjetunióval és a SzUK(b)P-val szemben . Jugoszláviában a szovjet katonai szakemberek befe­­ketítésének és a szovjet­ hadsereg diszkreditálásának méltatlan politikáját kö­vették. A szovjet polgári szakembereket Jugoszláviá­ban különleges ren­dszabá­lyoknak vetették alá, a ju­goszláv államvédelmi szer­vek felügyelete alá helyez­ték és megfigyelték őket. Ugyanilyen felügyeletnek és megfigyelésnek vetették alá a jugoszláv államvédelmi szervek a SzUK(b) P-t­ak képviselőjét a Tájékoztató Irodában, Judin elvtársat és a Szovjetunió számos hivatalos képviselőjét Ju­goszláviában. Ezek és ezekhez h­asonló egyéb tények arról t más­­kodnak, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártjának ve­zetői kommunistákhoz nem méltó álláspontot foglaltak v­i.^­i/Uiii hCZQl­ték a Szovjetunió külpoliti­káját az imperialista hatal­mak külpolitikájával és a Szovjetunióval szemben ugyanolyan magatartást ta­núsítanak, mint a burzsoá államokkal szemben. A Jug. K. P. Központi Pszk átla­gának ebből a szov­jetelle­­nes magatartásából követ­kezett az ellenforradalmi trockizmus fegyvertárából kölcsönzött rágalmazó pro­paganda elterjedése a SzTJK(b)P ..elfajulásáról“, a Szovjetunió „elfajulásá­ról“’, stb. A Tájékoztató Iroda el­ítéli Jugoszlávia Kontinu­­t­ista Pártja vezetőinek ezt a szovjetellenes magatartá-­­­sát, amely összeegyeztethe­tetlen a marxizmus-lerciniz­­mussal és amely csak na­cionalistáknál található. DJ Jugoszlávia Kommun­ista Pártjának vezetői az ország belpolitikájában letértek a munkásosztály álláspontjá­ról és szakítanak az osz­tályharc marxista elméle­tével. Tagadják, hogy az országban nőnek a tőkés elemek és hogy ezzel kap­csolatban kiélesedik az osz­tályharc a jugoszláv falu­ban. A jugoszláv vezetők hely­telen politikát folytatnak a faluban, szemet hún­ynak a falun végbemenő oszályta­­gozódás előtt. TI A Tájékoztató Iroda sze­­rint Jugoszlávia Kommu­nista Pártjának vezetősége revíziónak veti alá a párt­ról szóló marxista-leninista tanítást. A marxizmus-le­­ninizmus elmélete szerint a­­t a döntő vezető és irá­nyító erő az országban, amelynek külön programja van és amely nem oldódik fel a pártonkívüli tömeg­ben. A párt a munkásosz­tály legfelsőbb szervezeti formája és legfontosabb fegyvere. Ezzel szemben Jugoszláviában nem a Kommunista Pártot tekin­tik az ország döntő vezető­erejének, hanem a Népfron­tot. Az a tény, hogy Jugoszlá­vban a politikai színpa­don csak a Népfront szere­pel, a párt és szervezetei pedig nem lépnek fel nyíltan saját nevükben a nép előtt, nemcsak lecsökkenti a párt szerepét az ország politikai életében, hanem aláássa a pártot, mint önálló politikai erőt, amely arra hivatott, hogy nyílt politikai tevé­kenységével, nézeteinek és programjának nyílt hirde­­téséve­l mindinkább meg­nyerje a nép bizalmát és a dolgozók mind szélesebb tö­megeire terjessze ki befo­lyását. A Jugoszlávi Kom­munista Párt vezetői meg­ismétlik az orosz mensevi­­kek hibáit, feloldják a marxista pártot egy párton­­ kívüli tömegszervezetben. Mindez arról tanúskodik, hogy Jugoszláviában irány­­zatok vannak a Kommunis­ta Párt felszámolására. A Tájékoztató Iroda sze­­rint a Jugoszláv Kommu­nista Párt Központi Bi­zottságának ez a politikája magát a Kommunista Párt létét fenyegeti és végső so­ron a Jugoszláv Népköz­­társaság elfajulásának ve­szélyét rejti magában. A Tájékoztató Iroda sze­rint a jugoszláv vezetők ál­tal párton belül megvalósí­tott bürokratikus rendszer végzetes a Jugoszláv Kom­­munista Párt életére és fej­lődésére. A pártba ninc­­selső demokrácia, nincs vá­lasztás, nincs bírálat és ön­bírálat. A Jugoszláv Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága Tito és Kardelj elvtársak üres bizonykodása ellenére, többségben nem választott, hanem behívott tagokból áll. A Kommu­nista Párt valójában félle­gális helyzetben van. Nem tartanak pártgyűléseket, vagy ha tartanak, akkor tit­kosan, aminek alá kell ás­nia a párt befolyását a tö­megekre. A Jugoszláv Kom­munista Pártnak ezt a szer­vezeti típusát csak szekta­­szerű-bürokratikus­ típus­ként lehet jellemezni. Ez a pártnak, mint cselekvő, öntevékeny organizmusnak felszámolására vezet, a pártban a xator­­ai veretés módszereit fejleszti ki, olyan módszereket, ame­lyeket annak idején Trockij honosított meg. Tűrhetetlen, hogy a Ju­goszláv Kommunista Párt­ban a párttagok legelemibb jogait lábbal tiporják, hogy a párton belül ural­kodó helytelen visz­oyok legcsekélyebb bírálata kí­méletlen megtorlást­ von maga után. A Tájékoztató Iroda gya­­lázatinak tartja,, hogy Zm­­ovics és­ Hebrang elv­társa­kat, a Jugoszláv Kommu­nista Párt Központi Bizott­­ságána­k tagjait kizárták a pártból és letartózta­tták azért, mert bírálni meré­szelte a Jugoszláv Kommu­nista Párt vezetőinek szov­jetellenes magatartását és Jugoszláviának a Szovjet­unióval való barátsága mel­lett szálltak síkra-A Tájékoztató Iroda vé­ ,­leménye szerint nem lehet megtűrni kommunista párt­ban ilyen gyalázatos, tisztá­ra törökbasa, terrorista rendszert. A Jugoszláv Kommunista Párt létérde­ke és fejlődése megköveteli, hogy az ilyen rendszernek véget vessenek.­ ­ A Tájékoztató Iroda sze­rint a SzUKtbiP Központi Bizottságának és a többi kommunista párt központi bizottságának bírálata a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak hibái felett a Jugo­szláv Kommunista Pártnak testvéri segítség, mely a JuKP vezetősége számára megteremti az összes felté­teleket az elkövetett hibák gyors kijavítására. Azon­ban a JuKP vezetői, ahe­lyett, hogy becsületesen el­fogadták volna ezt a bírá­latot és bolsevik módra az ekövetett hibák kijavításá­nak útjára léptek volna- el­telve mérhetetlen becsvágy­­gyal, fennhéjáz­ással és gőggel szuronyt szegeztek a bírálók­­ felé, ellenségesen fogadták a bírálatot, saját hibáik kerek tagadásának pártellene-, útjára léptek, megszegték a marxizm­us­­leninizmus tanítását politi­kai pártok viszonyáról saját hibáikhoz és ezzel mégin­­kább elmélyítették pártelle­nes hibáikat. Minthogy nem tudtak helytállni a jugoszláv veze­tők, pártjuk és népük egye­nes becsapásának útjára léptek, eltitkolva a Jugo­szláv Kommunista Párt előtt a JuKP központi bi­zottsága helytelen poétiká­jának bírálatát, eltitkolva a párt és a nép előtt Zsuro­­vics és Hebrang elvtársak­kal való erőszakos leszámo­lás valóságos okait is. Az utóbbi időben, már az­után, hogy a SzUK(K)P és a testvérpártok Központi Bizottságai bírálatot gya­koroltak a jugoszláv veze­tők hibái fölött, a jugoszláv vezetők egész sor új túlzó­­baloldali­­ rendszabály, tör­­vény deklarálásával, próbál­koztak. A jugoszláv veze­tők elsietve új rendel­eteket hoztak a kisipar és kiske­reskedelem nacionalizálásá­­ról, melynek megvalósítása egyáltalán nincs előkészítve és amely a kapkodó­ révén csak megnehezítheti a jugo­szláv lakosság, élelmezését. Ugyanilyen elsietve ad­tak ki új törvényt a pa­rasztság gabonaadójáról, amely szintén ninc előké­szítve és amely ennek kö­vetkeztében csak szétzül­lesztheti a városi lakosság kenyérellátását. Végül a jugoszláv vezetők nemrég telesen váratlanul lármás nilatkozatokban fejezték­ ki szeretetüket és odaadá­sukat a Szovjetunió iránt, bár kétségtelen, hogy mind a mai napig a gyakorlatban barátságtalan politikát foly-

Next