Nyírségi Magyar Nép, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)
1948-08-01 / 175. szám
Áfa 60 fillér 0 fi Hi fi ffl V. évfolyam, 175. szám. 9gP Umm 1948. augusztus 1. Vasársp ^^mAGYAR KÉP Az első tervév eredményei írta: BÉRES ANDOR A tőkés gazdasági rendben hónapokig, sőt évekig tartott, amíg egy-egy időszak gazdasági fejlődésének eredményeit számszerűen megismerhettük. De a demokrácia tervgazdálkodásában módunkban áll már a tizenkettedik hónap lezárásakor is megállapítani, elértük-e a tervben kitűzött célokat és ha igen, milyen mértékben? Az eredmények időben való megismerése és értékelése nemcsak azért fontos, mert így lemérhetjük eddigi munkánk helyességét, hanem azért is, mert a most következő időszak munkájára vonatkozólag hasznos tanulságokat vonhatunk le az eddigi tények, adatok és eredmények alapján. Hároméves tervünk célul tűzte ki a munkásság, a dolgozói parasztság és az értelmiség életszínvonalának emelését a termelés gyors növeléserévén. A termelés növelését viszont Magyarországon eddig soha nem ismert nagymértékű beruházásokkal igyekezett előmozdítani. Ha tehát a hároméves terv első évének eredményeit akarjuk lemérni, a vizsgálatot három szempontból kell elvégeznünk: a beruhások, a termelés és az életszínvonal emelkedésének szempontjából. Ami a beruházásokat illeti: az első tervévben 1.800 millió forint értékű beruházási munkálatot irányzott elő a hároméves terv a mezőgazdaságban, bányászatban, iparban, közlekedésben, a szociális éskulturális jellegű építkezésekben. Ma a rendelkezésre álló adatok szerint megállapíthatjuk, hogy ezt az előirányzatot az elmúlt tizenkét hónap folyamán jelentősen túlhaladtuk. 1.800 millióval szemben több, mint 2.200 millió forint értékű beruházást hajtottunk végre és így a nemzetgazdaság minden ágazatában túlteljesítettük a beruházási tervet. A mezőgazdaságban a beruházások végösszege 579 millió forint előirányzattal szemben közel 700 millió forint. Ez annyit jelent, hogy nagyobb mértékben fejlesztettük állatállományunkat, gyorsabb ütemben építettük ki öntözőrendszereinket elsősorban a Tisza vidékén, mint ahogy ezt a terv előírta. így vált lehetségessé, hogy mezőgazdasági szakoktatásunkat kifejlesszük, s így ma 56-tal több intézményben juttathassunk szaktudást parasztságunknak. Így volt lehetséges, hogy megkezdjük az állami mezőgazdasági gépüzem és traktor állomásaink létesítését, amelyek a dolgozó parasztság egyre szélesebbrétegeit vannak hivatva traktorokkalés mezőgazdasági gépekkel ellátni és őket így a zsírosparasztok uzsorájától megszabadítani. A hároméves terv mezőgazdasági beruházásai jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az idei termés lényegesen jobb a tavalyinál és csak kenyérgabonában 5 millióval többet termeltünk, mint tavaly, a kapásnövényeknél pedig rekordtermésre számíthatunk. Ahhoz azonban, hogy a dolgozó parasztság termelőképességét és ezen keresztül életszínvonalát emeljük, nélkülözhetetlen volt a városi dolgozók, elsősorban az ipari munkások áldozatkész munkája, ami fokozott termelésben, munkaversenyben és a munkásfeltalálók mozgalmában nyilvánult meg. A bányászat és ipar fejlődését eredetileg 554 milló forint értékű beruházás révén kívánta fejleszteni a hároméves terv. A valóságban végrehajtott beruházások értéke azonban meghaladja a 784 millió forintot. Nagyösszegű befektetésekkel biztosítottuk elsősorban a bányászat fejlesztését, ami szilárd alapja nem csak az ipar többi ágai felemelkedésének, hanem a mezőgazdasági gépesítésének, korszerű szerszámokkal ésfelszerelései való ellátásának is A magyar ipar az első tervévben, az eddigi számítások szerint mindegy 10 százalékkal haladta túl a tervelőirányzatot. Az év 12 hónapjára előirányzott 12 milliárd forint értékű iparcikkeket üzemeink már az év első 11 hónapjában legyártották. Ez annyit jelent, hogy 50 százalékkal termelünk többet, mint tavaly és 2,3 százalék híján már elérjük a békebeli ipari termelés mennyiségét. Közlekedésünk újjáépítése rohamtempóban folyt a hároméves terv első felében. A beruházások az eredeti 427 millió forinttal szemben több, mint 470 millió forintot tesznek ki és ezzel elértük azt, hogy közlekedésünk teljesítőképessége megközelíti, sőt egyes pontokban túlhaladja a békebelit. A legnagyobb mértékben azonban a szociális és kulturális építkezések és egyéb beruházások tervét haladtuk túl. Az előirányzott 235 millió forint értékű beruházás helyett 420 millió forint értékes munkát hajtottunk végre, kórházak, csecsemőotthonok, iskolák, szanatóriumok, lakások, stb. építésével, újjáépítésével és felszerelésével. Ezek a beruházások közvetlenül hozzájárulnak a nép életszínvonalának emeléséhez. De az életszínvonal emelkedett a bérek és fizetések, valamint a parasztság pénzjövedelmének növekvése révén is. Igaz, hogy az árak is emelkedtek különösen az év első hónapjaiban, de a dolgozók jövedelmének emelkedése jóval meghaladta az életfenntartási költségek növekvését. Ebben különbözik a mi országunk a tőkés országok egész sorától, ahol az árak gyorsabb ütemben növekszenek, mint a dolgozók jövedelmei. Az életszínvonal javulását a dolgozó lakosság azon mérheti le, hogy jövedelméből ma jóval több' élelmiszert és iparcikket tud' vásárolni, mint egy esztendővel ezelőtt. Mindezek az eredmények nem hulltak ölünkbe harc és fáradság nélkül. Hogy idáig eljussunk nem egy csapást kellett mérnünk a demokrácia és hároméves terv ellenségeire, az áruló Nagy Ferenc híveire, a reakció jobboldali szociáldemokrata híveire. Hogy a hároméves tervet eredményesenvégre lehessen hajtani, a népi demokrácia államának saját kezébe kellett vennie a gyáriparnak és a hitelszervezetnek azokat a kulcspozícióit, amelyek egy évvel ezelőtt még a magántőke érdekeit szolgálták. Ma már az összes fontos bankok állami vezetés alatt állanak: gyáripari munkásságunk 80 százaléka, a gyáripar erőgépeinek 90 százaléka a társadalmastiszt szektorhoz tartozik. E történelmi jelentőségű változások mellett a munkásság, a technikai és egyéb értelmiségi dolgozók és velük együtt a dolgozó magyar parasztság akaraterejének, munkabírásának és fegyelmezettségének, ami legjobban a termelési és munkaversenyben nyert kifejezést — köszönhetjük, hogy a sok szempontból kedvezőtlen körülmények között, a kezdet tömérdek nehézsége ellenére, ezeket a hatalmas eredményeket el tudtuk érni. Jogos önérzettel tekinthetünk vissza az első tervévre és bizalommal fordulhatunk elkövetkezendő nagy feladataink: az öthónapos terv, majd a hároméves terv'utolsó évének végrehajtása, felé, hogy így két év ,és öt hónap, alatt megvalósítsuk a hároméves tervet és ezután megkezdjük az új ötéves nemzetgazdasági terv végrehajtását, amelynek folyamán új, az eddiginél öszszehasonlíthatatlanul szélesebb és szilárdabb gazdasági alapokra helyezzük az országot és eddig soha nem is-s mert életfeltételeket biztosítttunk dolgozó népünk számára. az Országos Tervhivatal főtitkára Szakasits Árpádot jelöli a köztársasági elnöki tisztségre a Magyar Dolgozók Pártja Szombaton, július 31-én, a Magyar Dolgozók Pártjának kibővített Központi Vezetősége ülést tartott. A kibővített Központi Vezetőség Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója alapján foglalkozott a köztársasági elnök lemondását előidéző kérdésekkel és az elnök lemondásával előállott helyzettel és egyhangúlag a következő határozatot hozta: 1. A kibővített Központi Vezetőség tudomásul veszi és elfogadja a köztársasági elnök lemondását. 2. Helyesli és teljes egészében jóváhagyja a Politikai Bizottságnak a köztársasági elnök lemondásával kapcsolatos intézkedését. 3. Megállapítja, hogy sikerült meghiúsítani azimperialisták újabb provokációs kísérletét a magyar népi demokrácia ellen, ami népi demokráciánk megnövekedett erejét és szilárdságát bizonyítja. 4. Fokozott éberségre hívja fel a Magyar Dolgozók Pártját és a többi demokratikus erőket az imperialisták és a megvert, de még meg nem semmisített belső reakciós erők újabb provokációs terveire és aknamunkájának veszélyére. 5. Tekintettel arra, hogy a július 30-án megtartott pártközi értekezlet egyhangúlag arra az álláspontra hevezkedett, hogy a köztársasági elnök tisztségére a jelöltet az ország legnagyobb és legerősebb pártja, a Magyar Dolgozók Pártja adja, a kibővített Központi Vezetőség köztársasági elnökül Szakasits Árpád elvtársat jelöli. Gerő Ernő: Népi demokráciánk nem feledkezik meg a fiatal nemzedékről Tegnap nyitották meg lelkes, nagy ünnepség keretében az úttörő köztársaság vasútját. Az ünnepségen részt vett Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rákosi Mátyás állam- miniszter, Gerő Ernő közlekedésügyi, Nyárádi Miklós pénzügyi-, Veres Péter honvédelmi miniszterek, Mihályfi Ernő miniszter, az államtitkári kar számos tagja, a honvédség, rendőrség és a magyar közélet számos vezetője. Gerő Ernő elvtárs, közlekedésügyi miniszter beszédében rámutatott arra, hogy a felszabadulás óta gyors ütemben halad előre az ország újjáépítése. Úgyszólván nincs olyan hét, amikor ne adnánk át a forgalomnak egy-egy bekötő utat, újjáépített hidat, vagy mezőgazdasági gépállomást. De ez az ünnepség valahogyan mégis ittas, mint a többiek. Úttörő vasutat még soha senki sem éptett. Mi építettünk. Népi demokráciánk ezzel a cselekedetével megmutatta, hogy nehéz munkája közepette sem feledkezik meg a fiatal nemzedékről. Háláljátok meg úttörő pajtások ezt a gondoskodást azzal, hogy jobban és többet tanultok, fegyelmezettebben viselkedtek és igyekeztek jobb hazafiakká válni. A beszéd után egy úttörő pajtás köszönte meg a vasút építését. Minden erőnkkel azon leszünk — mondta, hogy megháláljuk azt az áldozatot, amelyet a demokrácia hozott értünk. Végül Gerő Ernő elvtárs megadta az engedélyt az úttörő vasút megindítására. Időjárás Mérsékelt északkeleti szél, száraz idő. A meleg tovább tart.