Nyírségi Magyar Nép, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)
1948-08-01 / 175. szám
1948. AUGUSZTUS Hó 1. Folynak a kísérletek a cellulózegyártásra A petőházi cukorgyárban folyó cellulózegyártási nagyüzemi kísérletek során megúvdult a harmadik kísérleti folyamat. Az első két kedvező kísérleti folyamat után ennek az a célja, hogy megállapítsa, vájjon a cukorgyártás menetében több főzőüstben egyidőben történhet-e a gyártás. A kezdeti eredmények igen biztatók. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP Lúgkóoldatot ivott egy fiatal lány Szatmári Mária 22 éves lakos öngyilkossági szándékból nagyobb mennyiségű lúgkövet oldott fel és ivott meg. Haldokolva szállították be a nyíregyházi Erzsébet kórházba, ahol néhány órai szenvedés után meghalt. Tettének oka ismeretlen. Szétszaggatott egy gyermeket a felrobbant kézigránát Július 27-én, borzalmas szerencsétlenség történt Újfehértó község határában. Özv. Nagy Lajosné 10 éves István nevű gyermeke a mezőn egy kézigránátot talált, melyet addig ütögetett, amíg a gránát felrobbant és valósággal széttépte a szerencsétlen gyermekét. ,,A demokratikus nevelés egységének biztosításáért...“ giMa ur a 8®, most ni alapira ápol a taoiipazpalas Másfél óra a tanfelügyelőnél A munkásság, dolgozó parasztság, haladó értelmiség, az egész dolgozó nép pártja programjának egy része már testet öltött. A demokratikus nevelés egységének biztosításáért... a tanügyigazgatás egységesítését és korszerű reformját, az egyházi iskolák államosítását követelte a Magyar Dolgozók Pártja az egész dolgozó nép érdekében és a Párttal együtt akarta az egész dolgozó nép, a népé lett az iskola is. * A Széchenyi utca egyik épületében nincs talán ilyen nagy forgalom, mint itt, a tanfelügyelőségen. Nem csoda, töméntelen munka van most, őszre pedig mindennek rendben kell lenni, hogy Szabolcs valamennyi állami iskolájában meginduljon a tanulás Tanítók jönnek-menek, nyíregyháziak, vidékiek, jelentéseket hoznak, kérelmeik, panaszaik vannak, percenként cseng a telefon, öt írógép kattog egyszerre vészesen. Az ajtó, amelyikben egy kis réztábla van, Bácskai János tanfeligyelő szaporán nyílik-csukódik. * Tarján Béláné beosztott állami tanítónő vagyok a Nagykálló, Vadas-tanyai iskolából— nyújtja a kezét egy fiatal tanítónő Bácskai elvtárs tanfelügyelőnek. Férjével áthelyezésüket kérik a Dunántúlra. Természetes semmi akadálya nincs, most, az átcsoportosításoknál az ő szempontjaikat is figyelembe veszik. Az útiköltséggel sincs baj, ötven százalékos kedvezményt kapnak. A pedagógusok ügye szívügye a demokrácia kormányának. — A föld ügyében jöttem, tanfelügyelő úr, úgy halottam elveszik tőlünk a földet — mondja Novotni Lajos orosi tanító. — Dehogy veszik kartársam! Az a föld a tanítói javadalmazás, a tanítóké az. Igaz, hogy sokan bérbe adták. Ez még kevesebb baj, de olyannak adták bérbe, akinek 80, meg száz holdja van és még a tanítókéból is hasznot akar húzni. Aztán belátták a tanítók is a huncutságot és visszavették a kulákoktól a földet. — Én nem adom az én földemet. Eddig is magam műveltem, dehogy adom a kuláknak! Hogy még jobban zsirosodjék? ! Bácskai elvárás megnyugtatása után könnyű szívvel távozik: miért venné el a demokrácia a tanítók földjét? Inkább ad hozzá, meg annak, akiék nincs. Görbeházán is földdel várja a falu az új tanítókat!* Cseng a telefon közben, Fábián János nyirkarászi tanítónak várni kell egy kicsit, félénken áll meg az ajtóban. — Halló, itt tanfelügyelőség! — ... I j 1 — Persze, hogy lehetséges! Mindig tarthatnak istentiszteletet az államosított iskolákban. j _i i — Kérem szépen, viszonthallásra. I — Török Dezső római katolikus kanonok volt — mondja felém Bácskai elvtárs. — A siposbokori államosított evangélikus iskolában szeretnének vasárnaponként katolikus istentiszteletet tartani. Persze, ennek semmi akadálya nincs. Most legalább Török kanonok úr is láthatja, hogy az államosított iskolában nem hogy nem lesz vallásoktatás, de még istentiszteletet is tarthatnak.Esküszöveg kerül az asztalra és Fábián János nyirkarászi ,átvett állami“ lesz az eskütétel után. Aztán az iskolák helyreállításáról érdeklődik. Nyirkarász a világtól elzárt kisközközség, de napok múlva odáig is eljutt a mozgalom: „Dolgozók az iskoláért“. A nyirkarásziak felépítik, kijavítják iskoláikat. Fábián Jánosnak felcsilan a szeme ezek hallattán. Látszik, hogy szívügye az iskola. Hogyne, hiszen ott pergett le eddigi élete. — Én, is segítek! Rendezünk majd műkedvelő előadásokat, a bevételből meg javítjuk az iskolát, padokat veszünk, felszerelést! És amikor elment, mintha új Fábián János ment volna ki. Lelkesen indul neki az új feladatoknak, szavai még itt csengtek a szobában „feladataimat a nép érdekeinek szem előtt tartásával végzem...“ * — Halló?! Szén jött a kótaji iskolának? Két vagon? — Nincs pénzük? Majd mi adunk kölcsön, amig meg jön a VKM. kiutalás. Nemsokára megjön a kótaji tanító az 1.500 forintért, hogy kiváltsa a két vagon szenet, amit már most elküldött az állam a kótaji államosított iskolának. Jó meleg tantermek lesznek télen! Ezeket írja alá tanfelügyelő elvtárs. Egy halom kimutatás az iskolákról, az igazgatókról, a tanerőkről, tanerőcsoportosítás, iskolaöszevonás, iskolakörzetek — ezeket már csak alá kell írni, milyen jó, hogy segítenek a munkatársak is. — János este nyolcra össze kell hívni az igazgatókat és a tanárokat a tanerők arányos szétosztásának megbeszélésére. Most megyek ebédelni. . . · Félhárom. Egy órától vagyok itt a tanfelügyelőségen, de olyan forgalmat láttam, mint még sehol. Úgy megy reggeltől késő estig, de menteni kell a munkának, mert a nép iskoláiban ősszel kezdődik a tanítás. P. J. E . 3. oldal Ma este lesz a Vöröskereszt táncestélye a „Dolgozók az iskoláért“ mozgalom javára Megírtuk, hogy a Vöröskereszt nyíregyházi szervezete is bekapcsolódott a „Dolgozók az iskoláért“ mozgalomba és műkedvelő előadások, táncestélyek bevételét fordítják az akció javára. A Vöröskereszt első táncestélye ma kezdődik az Iparosok Székházában. A jótékony célú táncmulatság — tekintettel a nagy előkészületekre — jó szórakozásnak ígérkezik. A táncestély bevételéből tanszereket vesznek az államosított iskoláknak. díRNK MÜVEK BUDAPESt V. MARX-TÉR S. nenil 12 Olcsó Iirit Ifial! Még nincs egészen két hónapja, hogy országszerte megrendezték a könyvnapokat, amely a legtöbb városban nem várt sikerrel zárultak. — Százszámra keltek el a könyvek, vásárolt mindenki, aki csak tehette, a munkái?, a paraszt, az értelmiségi. Most a könyvnapokhoz hasonló olcsó könyvhetet rendeztek ismét, amely Nyíregyrházán csütörtökön nyílt meg. Augusztus 10-ig, csaknem két hétig rendkívül olcsó áron adják a könyveket a város öszszes kereskedői. Az árleszállítás vonatkozik mindenféle könyvre — tankönyveket kivéve. Minden könyvet legalább 10 százalékkal olcsóbban adnak, de nem egy olyan könyv is van, amelynek árát 60 százalékkal szállították le. Mindenki vásárolja szívesen a magyar és a világirodalom remekeit. Helyreállították a baktalórántházi középületeket A bakdalórnátházi középületeket a háborús évek során nem tatarozták, a háború utáni évek költségvetési nehézségei pedig nem tették lehetővé, hogy a község áldozzon a háború során még jobban megrongálódott épületekre. Az idei költségvetési év azonban már lehetővé tette, hogy erre a célra is áldozzon Baktalórrántháza. Már helyre is állították, tatarozták a községházét, a körorvosi lakást és a község vágóhídját Három nap alatt 10 vagon terményt szolgáltattak be a nyíregyházakörnyéki kisparasztok Alig lehet átfurakodni a nagy forgatagon. A Buzatérnél lelassul a forgalom, valóságos bábeli zűrzavar. A városból kifelé igyekvő gépkocsik vészes tülkölése lenyerítésbe, tehénbőgésbe fül, a Buza-téren többszáz szekér zsúfolódik egymás hegyérehátára. A szekereken kövérre dagad zsákok, újgazdák, dolgozó kisparasztok hozták a beszolgáltatást a gyűjtő Sóstóhegyi Földmivesszövetkezetnek. A szövetkezet két átvevő helyén gyorsan megy a munka, sok szekér vár kint. Izzadnak az emberek, megfeszülnek az izmok a kövér zsák engedelmesen emelkedik a mázsáról a vállra, aztán petyhüdten hullik a földre, a gabona-, meg a búzahegyek pedig egyre emelkednek az öt raktárhelyiségben. Három nap alatt 10 vagon terményt vett át a földmivesszövetkezet. Hiába igyekeztek zavart kelteni a zsirosparasztok, hiába hangolták a beszolgáltatás ellen a dolgozó kisparasztságot, azok cséplés után másnap már teljesítették kötelességüket. A beszolgáltatók a mázsánkénti megállapított ár mellett mázsánként 10 forint prémiumot kaptak. * —, Jól jött ez a tíz forint is mázsánként, de nem azért siettünk a terménnyel —mondja derűs arccal Hován András újgazda a Rozsrétiszöllőből. —Szépen termett az idén a föld, nekünk van már kenyerünk, de kell a városiaknak is, a munkásoknak, meg a többi ellátatlanoknak. Én csütörtökön csépeltem, ma hajnalban aztán el is indultam ide, behoztam az életet. * Svékoveralos villanytelepi munkás kiált az egyik szekér felé: — Mi jót hozott a városba Pista bácsi?! — Maguknak kenyeret, hogy jobban tudják húzni a drótot! Aztán jöhetnének már mifelénk, hogy jöjjön az az elektrika hozzánk is. — Jövünk Pista bácsi! Lesz kenyér, szebb, * nagyobb karéj. A szövetkezeti raktárban egyre nőnek az életmaghegyek, hozzák a dolgozó parasztok a terményt mert kell a városiaknak, a „jegyeseknek“. Kezet fog a város és a falu, a kisparaszt és a munkás, meg a tisztviselő. Megszorítják egymás kezét, szétválaszthatatlan, örökig tartó szövetségre lépnek: együtt a bajban, együtt az örömben, együtt a jobb életért. P. J. SÚPTJA t MiriiB UIMHiUimvil n,