Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-01 / 26. szám
&" Ara 60 fillér VI. évfolyam, 26. agro 1949. február 1. Kedd A Magyar Függetlenségi Népfront programja Magyarország demokratikus erői elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Függetlenségi Népfrontot, amely a megváltozott viszonyoknak megfelelően folytatja és továbbfejleszti a német fasizmus elleni háború alatt a magyar nemzeti ellenállás megszervezésére megalakult Magyar Front és a belőle kifejlődött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front munkáját. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front amely a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére alakult programmját megvalósította: a hazánkat felszabadító Szovjetunió segítségével kivezette a nemzetet a vesztett háború katasztrófájából újra teremtette a rombadőlt magyar államiságot, biztosította az ország békéjét és függetlenségét- végrehajtotta az 1848—49-ben megkezdett és egy évszázadra félbemaradt magyar demokratikus átalakulás feladatait, felosztotta a dolgozó parasztság között anagybirtokosok földjét, megvalósította a magyar nép szabadságjogait, létrahozta a Köztársaságot. A külföldi imperialisták által támogatott nagybirtokos és nagytőkés osztályok reakciós törekvései ellen, a fasizmus maradványainak megsemmisítéséért folytatott kemény harc közben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front demokratikus erői gátat vetettek a pusztító pénzromlásnak, újjáépítették az országot. A magyar demokrácia megszilárdítása, vívmányainakbiztosítása és továbbfejlesztése szükségessé és elkerülhetetlenné tette, hogy a magyar demkratikus erők túlhaladjanak a Magyar Nemzetiségi Függetlenségi Front programján. Megváltoztak a nemzetközi és belső viszonyok, amelyek annak idején a magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot létrehozták.A német fasizmus örökébe azmerikai imperializmus és csatlósai léptek. Kiéleződött a harc a népi, demokrácia és a polgári demokrácia jelszavával fellépő reakciós erők között, amelynek során a reakcióserők túlnyomórészt kiszorultak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontból. A feudális maradványok felszámolásán túl napirendre került a nagytőke elleni harc, harc a kapitalisták kizsákmányolásának korlátozásáért, a tőkés elemek fokozatos felszámolásáért. Büszkeelégtétellel állapíthatjuk meg, hogy gyengesége éshibái ellenére a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front teljesítette történelmi hivatását, de a változott viszonyok megkövetelik a magyar demokratikus erők összefogását új alapokon új feladatokra. Szükséges, hogy közös erővel harcoljunk a kizsákmányoló osztályok és maradványaik reakciós törekvései ellen és semmisítsük meg a nagybirtokos és nagytőkés, valamint a velük szövetkező kulák, és klerikális reakciót, közös erőivel védjük meg népi demokráciánk nagy vívmányait, népünk békéjét, hazánk függetlenségét, az imperialisták gyarmatosító háborús törekvéseivel szemben, közös erővel építsük fel a magyar dolgozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes új társadalmat . A Magyar Függetlenségi Népfront a magyar munikásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek harci és építő szövetsége a leghaladóbb, a legcéltudatosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a munkásosztály vezetésével. A Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesült demokratikus erők a következő fő célokat tűzik ki maguk elé: 1. A Magyar Köztársaság következetes kifejlesztését a dolgozó nép államává, népköztársasággá a szó teljes értelméiben. Az állami gépezet megtisztítását a reakciós maradványoktól és a bürokratizmstól. A dolgozó nép egyre szélesebb körű bevonását a hatalom gyakorlásába a közigazgatásba, az állami szervek ellenőrzésébe. A nép politikai jogainak (általános, egyenlő, titkos választójog, gyülekezési és egyesülési szabadság, szólás- és sajtószabadság, a munkához és művelődéshez való jog) biztosítását, a gyakorlásukhoz szükséges anyagi feltételek minél tökéletesebb megvalósítása útján. Az új népköztársasági alkotmány megteremtését, amely a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait a népi demokrácia alaptörvényévé emelik. 2. A népért végzett közös munka alapján a demokratikus erők egyre szorosabb egységét a pártversengés helyett. A demokratikus erők szoros egységének és közös munkájának biztosítására ademokratikus szervezetek közös megtisztítását a reakciós elemektől, együttes munkát a Függetlenségi Népfront szerveiben, valamint az egyéb demokratikus tömegszervezetekben. A munkásság és a dolgozó parasztság szövetségének további elmélyítését a munkásosztálynak és pártjának vezetésével. 3. A magyar nemzetgazdaság felvirágoztatását a tervgazdálkodás tökéletesítése és kiterjesztése, az állami ipar, közlekedés, áruelosztás erősítése, a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése, a hároméves tervnek két év és öt hónap alatt való megvalósítása, tíz ötéves terv, tízéves villamosítási és öntözési terv útján. A nehéz és gépipar kifejlesztését. A magyar föld mélyében rejlő nyersanyag, kincsek és energiaforrások, feltárását. A magyar mezőgazdaság évszázados elmaradottságának megszüntetését. A technika, a tudomny eredményeinek felhasználását a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaság gépesítését, elsősorban mezőgazdasági gépállomások hálózatának kiépítésével, ilyen módon a dolgozó parasztság felszabadítását a nehéz testi munka igája alól. Az aszálypusztítás megfékezésére az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését, az ország erdősítését, a város és falu közötti öröklött különbségek fokozatos felszámolá(Folytatás a 2. oldalon) Sztálin nyilatkozott a békéről, a leszerelésről és Berlinről Sztálin válaszai Kingsbury Smith, az International News Service amerikai hírügynökség európai vezérigazgatójának január 27-én hozzáintézett kérdéseire. Első kérdés: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya megfontolni az USA kormányával közösen kiadandó nyilatkozat kérdését, amely megerősítené, hogy sem az egyik, sem a másik kormánynak nincs szándékában háborúhoz folyamodni egymás ellen. Válasz: A szovjet kormány hajlandó lenne ilyen irányú nyilatkozat közzétételének kérdését megfontolni. Második kérdés: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya az Egyesült Államok kormányával közösen a békepaktum megvalósítására irányuló intézkedéseket tenni, mint például a fokozatos ipay prpla. Válasz: Magától értetődik! A Szovjetunió kormánya együttműködhetik az Egyesült Államok kormányával olyan intézkedések végrehajtásában, amelyek a békepaktum megvalósítására irányulnak és a fokozatos leszereléshez vezetnek. Harmadik kérdés: Ha az Egyesült Államok, az EgyePárizs, Sztálin békenyilatkozatának visszhangját nemcsak a sajtó, de az utca embere is óriási érdeklődéssel követi. Hétfőn reggel Párizs utcáin úgyszólván csak erről lehetett hallani. A sajtó — még a jobboldali is — megállapítja, hogy a békenyilatkozat nehéz helyzetbe hozta az angol- amerikai diplomáciát, Trumannak most állást kell foglalnia, meg kell nyíltan mondania, hogy megtartja-e, megtagadja-e választási ígéreteit? A Sztálin-intervjú Washingtonban nagy zavart keltett, mert a szovjet békgakarat hangsúlyozása ökölcsapást jelent a háborús uszítók és rémhírterjesztők arcába. Az amerikai diplomácia most védelemre kényszerül, éppen sült. Királyság és Franciaország kormányai hajlandók elhalasztani a nyugatnémet különállam megalakítását a külügyminiszterek tanácsának összeüléséig, amely egészében megvitatná a német kérdést, hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya megszüntetni azokat a korlátozásokat, amelyeket a szovjet hatóságok a Berlin és Németország nyugati övezetei közötti forgalomban léptettek életbe? Válasz: Ha az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország megtartja a harmadik kérdésben felsorolt feltételeket, a szovjet kormány nem látja akadályát a közlekedési korlátozások megszüntetésének, de csak azzal a feltétellel, ha egyidejűleg megszüntetik a három hatalom által elrendelt közlekedési és kereskedelmi korlátozásokat is. Negyedik kérdés: Hajlandó volna-e ön, Miniszterelnök Úr, Truman elnökkel találkozni mindkettőjük számára megfelelő helyen, hogy megvitassák ilyen békepaktum megkötésének lehetőségét? Válasz: Már régebben kijelentettem, hogy a találkozás ellen nincs kifogásom, abban a pillanatban, amikor az atlanti háborús egyezmény valósággá vált. A Sztálinintervjúra ugyanolyan hangnemben kell válaszolni, amelyet Sztálin is használt, tehát: a béke lehetséges és szükséges. Más szóval: Washington olyan helyzetbe került, hogy igenlően kell válaszolnia, mert mindenki a békét akarja. Sztálin vasárnap adott nyilatkozatában* írja a l'Humanité — újból a béke hívének ■vallotta magát. A Szovjetunió erejének és jogának tudatában a béke kártyáját játszotta ki, amikor azt ajánlotta: küszöböljék ki még a lehetőségét is annak, hogy háborúra kerüljön a sor. A népiek — fejezte be cikkét a la Humanité — a nyilvánosságra került tények alapján döntenek majd. Sztálin békenyilatkozatának világvisszhangja