Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-27 / 172. szám
4. oldal I mmmmm* 11 Jíf nagy lelkesedéssel készül a Világifjúsági Találkozóra. Az elmúlt napokban a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Elnöksége felhívással fordult a magyar ifjúsághoz Petőfi halálának 100 éves évfordulójának méltó megünneplésére. Ez a felhívás újabb lendületet ad a Világifjúsági találkozóra való készülődésre, az üzemekben folyó munkaversenyek és a termény gyors begyűjtéséért folytatott küzdelemnek. Általában tehát a Petőfiről való megemlékezés újabb nagyszerű eredményekre serkenti az ifjúmunkások brigádjait, a parasztfiatalok munkáját. Mindez azt mutatja, hogy Petőfi hősi példája elevenen él ifjúságunk között. Így volt ez a múltban is. Az elnyomás éveiben a forradalmi munkásosztály és annak ifjúsága őrizte meg tisztán Petőfi emlékét. A nehéz harcokban az illegális Kommunista Párt vezetése alatt a fasiszták ellen küzdő ifjúmunkásokat Petőfi lelkesítette elszánt, kemény harcra. Csak a szakszervezeti előadásokon, illegális ifjúsági találkozókon szólalhatott meg az igazi Petőfi. Petőfi neve egyet jelentett a fasizmus elleni küzdelemmel, egyet jelentett az ifjúmunkások bátor harcával. És később a felszabadulás után is az ő szellemében indultak harcba a fiatal kommunisták, ifjúmunkások és a legjobb forradalmi hagyományokat őrző szervezetük, a SzIT, az ifjúság egységének kiharcolásáért, a dolgozó fiatalok harcos, egységes szervezetének megteremtéséért. „ Mi az erő ! “SJI, 7£~, nyíre az ifjak ügyévé teszi? Miért az, hogy a Szirtesek példájára a foltozó és tanuló fiatalok százezrei olyan lelkesedéssel készülnek a Petőfi-ünnepségekre? -Révai József elvtárs írja Petőfi- ről: ,,Nemcsak népköltő volt, hanem népvezér is!... Nemcsak a magyai■ irodalom, hanem az egész nemzeti fejlődés számára jelezte az utat.“ A] fiatal forradalmárt izzó hazaszeretet emlete a nemzet legjobbjai közé. Verseinek minden sorából kicsendül,; minden tettéből kiérződik harcosi szabadságvágya, hazájának lángoló szeretete. Megalkuvást nem tűrve, pellengérezte ki a nemzet ellensé Petőfi-művek • százezer példányban Petőfi-plakátokat kénett a Szikra A Honvéd utcai Szikra-nyomdaüzem dolgozói Petőfit ábrázoló plakátsorozatot nyomnak, amelyeken a nagy költő életének egy-egy állomása látható. A plakátok szövegét a Petőfi-bizottság állította össze. A Szikra, nyomda dolgozói nagy szeretettel gondossággal készítik a nyomtatást, öt színnyomásban készülnek a plakátok. A plakátok kereteit korabeli minták díszítik, s egy-egy két vagy festmény reprodukciója alatt verssorok, naplórészletek láthatók Ez az öt különféle plakát egyenkén 10—10.000 példányban készül és nyomása a napokban befejeződik. Ezzel egyidőben a Szikra dolgozó nyomják Petőfi összes verseit is. A könyv rövidesen százezer példányban jelenik meg. A Szikra kiadványai mellett a többi állami és közületi kiadó is kiveszi részét Petőfi propagálásában. Közös kiadásban jelentetik meg öszszes verseit. A Franklin-kiadó „Petőfi forradalmi versei" címen 110 oldalas antológiát készít. A könyvet Barabás Tibor állította össze, ára egy forint. E kiadványon kívül „Dícsértessék a nép neve“ címen Petőfi prózai írásaiból és útijegyzeteiből is megjelennek részletek. A Hungária könyvkiadó Petőfi és Arany levelezését adja ki 10.000 példányban. Úgyszintén a Hungária adja ki „A tintásüveg“ című verset, mesekönyv alakú kiadóban, színes rajzokkal. NYÍRSÉGI magyar nép. * -* • -»« !»« ■ im mi A. . SZERDA, 1947. JÚLIUS 27. Petőfi és a békéért küzdi ifjúság géit, támadta a dolgozó nép vérszívóit. Hazáját boldognak akarta látni. Nem elégeden meg halogató, a kérdést alapjában meg nem oldó engedményekkel. Nem az volt a célja: ,A haza kopott bocskorát örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt“, hanem hazáját egészében akarta újjáformálni. Minden erejével azon küzdött, hogy széttörje a feudális rabszolgaságot, hozzájáruljon egy szabad, független Magyarország megteremtéséhez.Mindez amagiánl a jóság széles tömegeit, ha nem lenn egy olyan erő, amely nemzetünk értékeit megőrzi, továbbfejleszti, amely ifjúságunkat igaz hazafiságra neveli, amely ifjúságunkban a legszebb, legértékesebb tulajdonságokat oltja be. Ez az erő a Magyar Dolgozók Pártja. Rákosi Mátyás mondotta egyik beszédében: „Mi, akik annyi vértanút adtunk a felszabadulás ügyének, büszkén valljuk őseinknek Rákóczit, Kossuthot, Petőfit, Ady Endrét, József Attilát és mindazokat, akik hazánk fennmaradásáért és nemzeti felvirágoztatásáért írtak küzdöttek és vérüket ontottak.“ A Párt, Rákosi elvtárs tanít bennünket olyanokká, hogy méltó örököseivé és továbbfejlesztőivé váljunk Petőfi nagyszerű életművének. Ez volt élete célja és amikor már kevésnek bizonyult a szó, fegyverrel kezében harcolt elveiért, állta meg a helyét. Ezért példamutató az életa magyar ifjúság számára. Mini Unis SAT* Számos akadályt kell leküzdenünk az ellenség elkeseredett támadásait kell visszavernünk, hogy fel tudjuk építeni. Ha megtanuljuk Petőfitől a nép igaz szeretetét, ha megtanuljuk a nehézségekkel való kemény leszámolást, ha következetesek és bátrak vagyunk a küzdelemben, a siker nem maradhat el. Petőfitől tanuljuk, hogy a mi ügyünk nem választható el a világ szabadságszerető, békéért küzdő népeinek ügyétől. Petőfi büszke hazájára, de hazafisága soha nem jelentett nacionalizmust, sohasem irányult egyetlen más nép ellen sem. Nemzeti büszkeségét is elsősorban az fűti, hogy 1918-ban nemzetünk haladásért vívott harc élén járt. A Világifjúsági Találkozóra készült magyar ifjúság Petőfit követi, amikor magasra emeli a proletárnemzetköziség zászlaját. A szabadságért vívott harcnak mint ma a békéért folytatott küzdelmeinknek, meg voltak az ellenségei. Petőfi azt vallotta, hogy nem szereti eléggé a nép ügyét az, ak nem gyűlöli a nép ellenségét. Ezért fordult kérlelhetetlen dühvel a népeket elnyomó urak, királyok ellen Ezért volt halálos ellensége az országot enyomó német hatalomnak. Ma, a külső zsarnokság szerepét az amerikai imperializmus játsza. ők akarják megsemmisíteni a dolgozólep szbadságát, ők támadnak a világ békéjére. Ahhoz, hogy békéért vívott harcunk sikerrel járjon, izzóan kell gyűlölnünk a béke ellenségnt erre tanít bennünket Petőfi. Petőfi gyűlölettel fordul a nép ■ ellenségei felé. De szintén határtalan szeretettel gondol a nép ügyének pártfogóira, a szabadság igazi harcosaira. Még egészen fiatal korában nagy lelkesedéssel olvassa a francia forradalom történetét és annak eseményeiből merített erőt harcaihoz. Abban az időben a haladás élén még Franciaország haladt. Ahogy Petőfi akkor a haladás élenjáróira tekintett, úgy kell ragaszkodnunk és követnünk a mostani idők élenjáróját, a győzelmes Szovjetuniót. Ahogy Petőfi a svádság legjobb harcosait szeretettel övezte, úgy kell szeretnünk és követnünk a Pártot, amely a békéén, nemzetünk felemelkedéséért vívott harcnak lelkesítője és szervezője. Meghamisítanák Petőfi örökségét, méhtadarnokká válnánk szelleméhez, ha nem erősítenénk a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat, ha nem zárkóznánk fel egy emberként Petőfi és Kossuth munkájának örököéhez és továbbfejlesztőjéhez a Ma Tyar Dolírozók Pártjához. I flditás ifjúsági találkozóragyár számba veszi nemzetünk értékeit, eredményeit, mindazt, amiről messze országokból jött, fiatal társainak be akar számolni. Büszkén ■óraijuk fel hatalmas eredményesvlei, amelyeket a Szovjetunió segítégével a többi népi demokráciákkal egyvonalban elértünk országunk bpntésében, a béke védelmében. De az építés eredményein túl felelevenítjük szabadságharcos múltunkat is. Elmondjuk majd, hogy a magyar népet ifjúságunkat, népünk múltja, békéért való harcos, kemény kiállásra kötelezi. S ezek közben büszkén emlékezünk meg Petőfi Sándorról is, annál is inkább, mert Petőfi nemcsak a miénk, hanem az egész haladó emberiségé. Nevét világszerte jól ismerik a dolgozók, de különösen ismerik és kedvelik a szocializmus országaiban, a Szovjetunióban. Mi magyar fiatalok kötelességünkének tartjuk, hogy a Világifjúsági találkozón sokezer külföldi fiatallal megismertessük a haladás a szabadság nagy harcosát Petőfi Sándort. A Világifjúsági Találkozó a béke és a szabadság harcos nagy ünnepe lesz, a 70 nemzet küldöttje kiáltja majd Petőfivel: „Békét, békét a világnak, de ne zsarnoki kénytől. Léket csupán a szabadság felszentelt kezéből.“ Hollós Ervin eh élő Petőfi mjomálllatokódi Petőfi nyomában járok a fűlencsés Holtszámos partján. Keresem a Kurta-kocsma helyét, amely több, mint száz esztendővel ezelőtt nézegette magát a közelgő éjszaka bizonytalan fényeit tükröző folyóban. Meg is találom a romok téglatörmelékeit egy papsajttal benőtt dombon, a régi komp kikötőhelyénél. Azon a helyen, ahol egyszer udarcot vallott az úr és győzött a szegény. ...Régi idők hangulata ragad magával, tulatdom a víg nótázást. Úszom a hangyaltul, mint a Szamos fűlencséje. Pillantásom ráesik egy feldíszített, felkoszorúzott házra... Zalka Máté szülőháza. Hősök földjén járok... Élő hősök földjén... * A pesti urak gerendát keresgéltek a Kurtakocsma romjai közt. Pedig ha Petőfi emlékét akarták volna felkutatni, akkor nem a kocsma gerendáit kellett volna forgatniuk... Nem. ...Ha átnéztek volna a Szamos túlsó startjára, arra Tunyog felé, megakadt volna szenük a Kölcsey nagyságosurak kastélyán... Az volt az egyik gerenda egy rottangó rendszer szemében... ...Vagy talán épien azért nem látták meg? Matolcs népe sokat tudott volna mondani róla. ...Ha megkérdezték volna Madarasi Károly szegényparasztot, hogy miért nyomorék, elmondta volna, hogy csendőrsortüzet kapott a képviselőválasztáskor... ...Az urak nem ezt a gerendát keresték. ...Papp Károly a Kölcseyek egykori rétesmunkása elmondta volna, hogyan fogta rá adászfegyverét az úr, mert nem tűrte, hogy kmért krumplirészét disznóval falassa fel mindenható ura, ...Az urak nem ezt a gerendát keresték. Pedig a nép, Matolcs népe, amelyben elevenen él Petőfi Sándor és Zalka Máté forraalmi szeleme, meg tudta volna mutatni az igazi gerendát. Az urak, ahelyett hogy a nép szívében, anép hagyományaiban, szellemében keresték volna Petőfit, ahelyett, hogy azokat a nyomokat keresték volna, amelyeket Petőfi lánglelke ütött Matolcs népébe, a Kurta-kocsma gerendáit emeltették Farkas Jánossal és Borcsuk Péterrel. * Ha alkonyati mesét hallgat a gyermek a konyha rőzseszikrákat rúgó, meleg tűzhelye mellett, öregek emlékeit hungatja tűzbe néző szemekkel. És Szabó néni, ki tudja hányadszor, elmondja, hogy k is volt az a kurtakocsmánál... — Ezt én nagyapámtól hallottam lelkecskéim, mert én még akkor nem éltem, ők mondták, hogy Petőfi Sándor sokszor utazott Szatmárban. Mindig ezen a kompon jött át és a Kurta-kocsmában pihent meg. Mi is ott volt, mikor megesett az a história az úrral. Hogy esett Szabó néni? A Kurta-kocsma tőszomszédságában, ahol most Kövér Pólók vannak, Csehi Erzs lakott, egy nagyon szegény és nagyon botos öregasszony. A másik oldalról pedig Klein Menyhért, a falu akkori leggazdagabb embere Úgy hívják csak, hogy a vén Mendy. Csehi Erzsi beteg volt, nem szívlelhette a nagy csürdöngölést, ami ott volt, hát átüzent a lányával, hogy legyenek csendesebben. A lány gondolti, így mondta nagyapám hogy nagyobb lesz a nyomatéka, ha ráfogja az Úrra, vén Mendura, hogy ő üzen. Hát meg is kapta a választ a legényektől. Másodszor aztán már szép szóval ment át, mire a legények elcsendesedtek, ki erre, ki arra hazaballagott. * Szabó néni elbeszélése nyomán ismét megelevenedik előttem a halott Kurta-kocsma. „A legények kurjongatnak Szinte reng belé az ablak. És a nagy mulatósban bátortalan leányujjak kopogtatnak az ablakon: „Ne zúgjtok olyan nagyon. Azt üzeni az uraság, Mert lefekütt, alulni vágy Forradalomtól terhes idők... Ökölbe szorul a legények keze. Mit? Az uraság? „Ördög bújjék az uradba, Te pedig menj a pokolba!...“ Ésmegint jönnek, kopogtatnak „Csendesebben vigadjanak, Isten áldja meg kenteket, Szegény édesanyám, beteg?" Csend támad a kérés nyomán. Egymásra néznek a legények, csak szemük villanása mondja: Gyerünk haza. Abbahagyja a cimbalmos, bezárja a kármentőt a „korcsmárosi arany virág“. „Kihörpintik boraikat, Végét vetik a zenének, S haza mennek a legények,‘r * Nézem a Szamoson líszó fűlencsét. Hallom, amint hátam megött becsukódik a kocsma ajtaja, kilép rajta az uolsó mulató legény is. A korcsmárosné becsukja a zsalukat, kihuny a kocsmai ablakainak fénye a Szamos tükrében. A legények sötéten pillantanak vén Mendy háza felé... Csordás Erzsi házánál lehalkítják lépéseiket... aludjék hát a szegényasszony, ha beteg... * ...Az urak a kocsma gerendáit keresték... de.„ ...Petőfi népét örökre elvesztették. fi Szabadságharcos Szövetség egységesen vesz részt a vasárnapi Petőfi ünnepségen Mint megírtuk, Nyíregyházán vasárnnap, július 31-én hatalmas ünnepségget rendeznek Petőfi halálának századik évfordulóján. Az ünnepségeik már szombaton este kezdődnek a Lenin-téri tábortűzzel, majd másnap délelőtt felvonuláson vesznek részt a város dolgozói, társadalmi szervezetei. A Szabadságharcos Szövetség most bocsátotta ki felhívását, amelyben közli, hogy a Szövetség tagjai délelőtt 10 órakor gyülekeznek a Szövetség székházában és onnan egy csoportban indulnak, hogy részt vegyenek a felvonuláson és az ünnepségeken. Új felszereléseket kapnak a naményi járás napközi otthonai A vásárosnaményi járásban 19 napközi otthon van. A napközi otthonok fenntartásához valamennyi község hozzájárult. Lányán, Márokpapin és Gergelyiugornyán például a községek dolgozói maguk állítottak fel napközi otthonokat. Ezek az otthonok most egyenként négyszáz forintos jutalmat kaptak a vármegyétől. Ezenkívül valamennyi napközi otthon felszerelését kibővítették azoknak a napközi otthonoknak a felszerelésével, amelyek az árvíz idején ideiglenesen alakultak Szamár meg ■Evében.