Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-02 / 177. szám

KEDD, 1949. AUGUSZTUS 2. NYÍRSÉGI magyar nép Napi két mázsával több nyersanyagot dolgozunk fel... Az Alkaloida munkásainak felajánlása nyomában . A zúzógép olyan, mint egy nagy megvadult állat. Zúgva, zakatolva ugrik előre-hátra. Előre-hátra... előre-hátra. A zúzó levegőjében át­látszó, finom por lebeg. Ahogy előrehátra mozog a gép, úgy ring, ■kavarog a millió pici porszem, am­e­­lyekne­k egyikét-másikát megcsillog­tatják a belopózó fények A légtisz­­títón most dolgoznak. Az összetört mákgubóval teli zsákok közt szürke emberek mozognak. A fekete ver­senytáblát is vékony porréteg lepte b­e. De a szürke porfátyol mögött is ott világít a­ táblán a fehér fel­írás : üzemrészünk napi két mázsá­val több mákgubó feldolgozását vállalja . . . amikor összeültek az üzemrészek a zúzó, az áztató, a besűrítő, a ki­kavaró, a laboratórium, a készáru­­ü­zem, a gépház, a szállítók és végig­hallgatták a zúzóból Kiss József elv., társ javaslatát (hogy vállalják a ■napi két mázsával több anyag feldol­­gozását) szinte egy emberként lelke­sen vállalkoztak: minden üzemrész­­támogatja a zúzósok felajánlását és vállalják ők is a két mázsa plusz­anyag feldolgozását. a zúzából indult el­ ­a két mázsa pluszanyag. A szállítók jobban nekigyűrkőztek a szecskás. ■zsákoknak, az áztatóban a jobb munkaszervezéssel — a minőség ron­tása nélkül — meggyorsult a munka­menet. (Hogy száz százalékig kive­gyék a mákszecskából a morfint, vagy a lehető legminimálisabb mor­finanyag maradjon a nyersanyagban, azon most kísérletezik Mezei főmér­­nök elvtárs.) A többi üzemrész is végrehajtja a felajánlást. És amellett minden igye­kezetük odairányul, hogy csökkent­sék az önköltséget, a selejtet. A kikavaróban azelőtt igen sok volt a szeszveszteség Szentesi Miklós elvtárs ésmunkás, meg Dombrádi Sándor elvtárs javas­­latit most valóra váltották. Egysze­rű, ügyes berendezésekkel zárnak le minden nyílást a gépeken. Mi az eredmény? Azelőtt nyolcvan hekto­literfok volt a szeszveszteség, amely ötvenötre csökkent, most pedig 35—10 hektoliterfok. A kikavaróban nagyhasú keverő, gépek fölött csapkodják a kerekeket a szíjak. Forog minden tengely. Dombrádi elvtárs az alkoholos ele­­■gyet szívatja le a keverőgépből. Az­tán gondosan elzárja az új faszerke­zettel a nyílást. A kövér keverőkből lassan folyik a barna, csillogó guzi. Lent, a föld­szinti kádba gyűlik. Ott is biztosan záródik a fedőszerkezet. Minden csepp szeszért kár, így lesz csak 35­­hektoliterfok a szeszveszteség. a készáruban kiküszöbölték a selejtet Eddig szűkszájú üveglombikok­ban csinálták a kristályosítást Ba­logh elvtársék. Aztán kigondolták, hogy rosszak a szűkszájú üveglom­­­bikok, amik sokszor a kezükben pattantak szét, ahogy a kristályo­sításra váró anyagot beléjük gyö­möszölték.­­Egy nagy, negyven lite­res edényben kristályosítanak és a készáruban egyszerre legyőzték a selejtet. (Munkaasztalukon ott vö­rösült az üzem vándorzászlaja. — Megérdemelték. De most nagy a valószínűsége, hogy­­ tovább ván­dorol a zászló a vasasok brigádjá­hoz. Azok rugtattak egy nagy tel­jesítménnyel előre.) Veszélyben a vándorzászló de most azon dolgozik a készáru­­ü­zem Kabai-brigádja, ha elvesztet­te a zászlót, hát vissza is szerezze tüstént. Nagy újítást terveznek az etiltranszformálásnál. Alföldi és Mezei elvtársak azon kísérletez­nek hogy megdöntve minden ed­digi tudományos irodalmi útmuta­tást, kevesebb anyagfelhasználással háromszoros eredményt érjenek el. Már mutatkozott is siker! És az sem megvetendő, hogy toulol he­lyett benzolt használnak, ami fe­leannyiba kerül és éppen úgy megfelel a munkához, mint a drága toulol! A laboratórium munkásai semmi maradnak el Dombrádi Lajos elvtárs elemző már le is csökkentette a három és félórás elemzési rendszert két órára. Az üzemrész egyik fiatal munkása, László Béla pedig újítá­sával eredményesen szállt harcba a selejt ellen. Készüléke megszün­teti a tálcán száradt morfin elpor­­lását. A büdszentmihályi Alkaloida minden üzemrésze egymás után je­lenti be ötleteit, újításait, számol be kitűnő eredményekről. A gép­háziak sem kisebb lelkesedéssel támogatják a felajánlást. Tóth La­jos elvtárs gépész brigádvezető és elvtársai most foglalkoznak a ka­lóriakérdéssel. Minden üzemrész­ből összegyűjtik a kondenzvizet, a szárítóból is megépítik a vasasbri­gád segítségével a vezetéket és így­­ a visszatérő nyolcvan fokos kondenzvíz a gépházban gyorsab­ban melegszik, gőze hamarabb jut ismét az üzemrészekbe és öt száza­lékkal csökken a szénfogyasztás! * Tíz és száz apró történet lelke­sít, ahogy üzemrészről­ üzemrészre haladsz a kétmázsás felajánlás nyo­mában. Történetek, amelyek arról szólnak, hogyan csökken az ön­­hősiesség­ ügyévé; hogyan érzik az hogyan lesz több, jobb a termelés; hogyan vált a munka a büdszent­­mihályfi Alkaloidában becsület és hősiesség ügyévé hogyan selzik az üzem dolgozói a munkásosztály fe­lelősségét. A felelősséget, amelyet az egész magyar munkásosztály érez azért, hogyan halad a nép ügye megvalósítása felé. Vasárnap vármegyeszerte terménybeadási ünnepet rendeztek a községek Vasárnap Petőfi Sándor halálá­nak századik évfordulóját ünne­pelte Szabolcs minden községe.­­ Ezen a napon azonban nemcsak a nagy költő halálának évfordulóját ünnepelték, hanem egybekötötték ezt­ az ünnepet az első termény­beadással is. Nagykálló, Nyírbo­gát, Újfehértó, Balkány dolgozó parasztsága a nép államával szem­beni kötelezettsége teljesítésének megkezdését egybekapcsolta a százéves évfordulóval. Nyírbogáton­­Pálvölgyi Miklós adta be elsőnek terményét. Fia, Pálvölgyi Sándor, a termelőszö­vetkezet tagja mondott ünnepi beszédet, egyben beszélt tapasz­talatairól is, amelyeket a Szovjet­unióban tett látogatása során szerzett. Nyírbátorban ugyancsak nagy­szabású terménybegyűjtési ünnep­séget­­rendeztek vasárnap. A nyí­­restanyai dolgozók, élükön ifj. Csikós Mihállyal,­­ Vislóczky Györggyel több mint 200 száza­lékban teljesítették beadási köte­lezettségüket. Nagykállóban az ünnepség kere­tében elsőnek özv. Erdei Lászlóné adta be terményét, majd Bereczky András, Péter Gábor,­ Barócsi János, Oláh János kisbirtokosok tették mérlegre beadott termé­nyüket. Nyírmadán Szűcs József szállí­totta be elsőnek terményét. Ter­ménye az esős idő ellenére szá­raz, kifogástalan, gondosan ke­zelt volt. Jakab Miklós kisbirto­kos szerződéses terményét adta be elsőnek. Most, hogy a napos, száraz idő engedi, megindultak a cséplések és Szabolcs dolgozó parasztsága lelkesen teljesíti a falunapokon elhangzott versenykihívások felté­teleit. 11 hónap végén megkezdi működését a nyíregyházi temetkezési vállalat Írtunk már arról, hogy Nyíregyháza város képviselő­testülete elfogadta a városi üzemek létesítéséről szóló javaslatot. A létesítendő üzemek között van­­a községi temetkezési vállalat is. A temetkezési vállalat — értesülésünk sze­rint — augusztus második felében kezdi meg­ működését, augusztus 19-én telik le ugyanis a bejelentéstől szá­mított hatvan nap, amely szükséges ahhoz, hogy a vál­lalat létesítését közzétegyék a hivatalos lapban. A város vezetősége minden intézkedést megtett, hogy a temetkezési intézet időben megkezdhesse működését. Nagy János mindig elszámol, de tohatem fizet Kilenc hónapig dolgozott Nagy János jánosbokori ba­saparasztnál Dankó Ilona. Amikor fizetésre került a sor, Nagy mindig csak előle­get adott azzal, hogy a jövő hónapban „majd elszámo­lunk.“ A napokban János­bokor­­ban járt az egyeztető bizott­ság és felülvizsgálta Nagy János „elszámolásait“. Kide­rült, Nagy János holta napjá­ig csak „elszámoláson“­­ tar­totta volna Dankó Ilonát, ugyanis esze ágában sem volt többet fizetni havonta, mint 80 forintot. A Défosz földmunkástago­zata védelmébe vette Dankó Ilona jogos érdekeit és köte­lezte a János-bokori basapa­rasztot az elmaradt bérösszeg megfizetésére is. 3. oldal Megtartották értekezletüket a szabolcsi gépállomások Vasárnap délelőtt értekezletre ül­tek össze a szabolcs megyei gépállo­mások vezetői. Az értekezleten résztvettek Pártunk megyebizottsá­­gának és járási bizottságainak kép­viselői, a termelőszövetkezetek veze­tői, a legjobb földművesszövetkeze­tek meghívott kiküldöttei. Az értekezlet résztvevői megvitat­­ták és Szabolcs megyére konkreti­­zál­ták a földművelésügyi miniszter két legújabb rendeletét a géphasz­nálatról és a gépállomási tanácsok felállításáról. Szakály András elvtárs, a mezőgaz­dasági igazgtóság vezetőjének meg­nyitóbeszéde után Szarvas Ernő elv­társ az ÁMG alközpont vezetője ismer­tette részletesen a szerződéses géphasz­nálatról szóló rendeletet. Megállapí­­totta, hogy a rendelet nagyban hozzá­­járul majd dolgozó parasztságunk eredményes munkájához. Kiemelte, hogy a szántási díj százalékos meg­állapítása a gépállomások dolgozóit is érdekeltté teszi a teremelésben, ugyanis a százalékot a termésered­­ménynek megfelelően kapja a gép­állomás. Simonyi Gyula gazdasági felügyelő Szabolcs vetéstervét ismertette. Hangoztatta, hogy ezt a vetéstervet idejében ki fogják dolgozni a járá­sok, a községek és az egyeztetés után minden egyes dűlő, minden egyes dolgozója meg fogja ismerni.­­ Az értekezlet közben érkezett meg az apagyi Rákosi Mátyás ter­melőszövetkezet küldöttége. Arató, koszorút nyújtottak át Pártunk Megyebizottsága és a mezőgazdasági igazgatóság képviselőinek. Bodogán János elvtárs az aratókoszorú átvé­­t­elekor hangoztatta : a Párt továbbra is és az eddiginél fokozottabban támogatja a termelőszövetkezeteket. Az értekezlet résztvevői az üdvözlő­beszédek elhangzása során helyük­ről felállva, percekig, leírhatatlan lelkesedéssel ünnepelték a Pártot, Rákosi Mátyás elvtársat és népünk nagy barátját, a Szovjetuniót. A referátumok után hozzászólá­­sokra került sor. Bodogán János elvtárs, Pártunk kiküldöttje komoly felszólalásában rámutatott a két rendelet nagy jelentőségére és arra, hogy a szerződéses géphasználat ha­­talmas lépést jelent mezőgazdasá­gunk fokozottabb gépesítése, kor­­szerűbbé tétele felé. SzövOSz-brigádok végzik a szabolcsi földmű­vesszövetkezetek munkájénak ellenőrzését és megkünnyítését Dolgozó parasztságunk a szövet­­kezetek gazdája lett. Nem lehet azonban elvárnunk tőle, hogy má­ról-holnapra sajátítsa el a szövet­kezeti munkakör minden csinját­­bmnját, az ügyvezetéssel és igazga­tással járó­ teendőket, a könyvelés és a pénztár ellenőrzését, irányí­tását. A SzövOSz dolgozóira há­rul az a feladat, hogy földműves­­szövetkezeteink vezetőit minden tekintetben alkalmassá tegyék a vezetésre. A nyíregyházi SzövOSz-nál bri­gádok alakultak, amelyek elvégzik ezt a munkát. Egy ellenőr, egy szervező és egy könyvelő alkot egy brigádot. Sorra végigjárják a földművesszövetkezeteket, átvizs­gálják ügyvitelüket, üzemágaikat, könyvelésüket. A vizsgálat közben felhívják a figyelmet az elkövetett hibákra, az esetleges hiányossá­gokra, közben pedig állandóan ne­velik, oktatják a földművesszö­vetkezeti vezetőket. A vizsgálat után vezetőségi ülést, majd tag­gyűlést hívnak össze, ahol köztik látogatásuk eredményét, ismerte­tik a szövetkezeti vezetés mód­szereit. A szabolcsi szövetkezetek dol­­gozói örömmel veszik ezeket a lá­togatásokat. Szívesen és szeretet­tel tanulnak mert alkalmassá akar­nak válni a vezetésre és irányítás­ra, be akarják bizonyítani: igazuk volt akkor, amikor kivették a szö­vetkezeti mozgalmat a falu üzleti érzékre és gyakorlottságra hivat­kozó kupecparasztjai, kizsákmá­nyoló­ kezéből. Építkezés a „Gigant“ szovhozban Hatalmas építkezési munka indult meg,­­a Szovjetunió legnagyobb szovházában, a „Gigant“-ban, összesen 14 millió rubelt szántak a nagy­arányú építkezésekre, ebben az évben pedig 4 milliót irá­nyoztak elő. Új lakóházak egész sorát, s számos gazda­sági épületet emelnek. Az épületek téglából készülnek, a tetőrészeket azonban fából ácsolják. Ezen a vidéken viszont kevés a fa és ez meg­drágítaná az építkezést. A szovház igazgatója Bojko, a Szocialista Munka Hőse azon­ban olyan újítást vezetett be, mely lehetővé teszi, hogy az épületek az eredeti elkép­zelésnek megfelelően, de a fa megtakarításával és a költségek csökkentésével épüljenek fel. A­­boltíves, faanyag nélküli épületek nemcsak szilárdab­bak, hanem tűzbiztosabbak is, mintha fából készültek volna. "­­ Az újításokban, önköltség­­csökkentésben nagy lelkese­­déssel vesznek részt Bojkón kívül a kolhoz más munkásai is. Az újítások nagy sikert arattak nemcsak­ a Gigant­­ban, hanem a jó példán fel­­buzdulva, a rosztovi, mani­­csaszki és a tankísérleti szov­­hoz is bevezette az új eljárá­sokat. Városi kezelésbe veszik az elhagyott lakásokat A háború folyamán elha­gyottá vált lakások kezelése jelenleg a KIK hatáskörébe tartozik. Augusztus 15-től Nyíregyháza város veszi át a város területén lévő elha­gyott lakások kezelését és azt együtt fogja gyakorolni a községi és állami ingatla­nok kezelésével. Az elhagyott lakások bére jelentős jövedelmet jelent a városnak. Ebből az összeg­ből fogják biztosítani az épü­letek tatarozását, karbantar­tását, nem­­hagyják tönkre-­ menni azokat a lakásokat sem, amelyek az idők folya­mán megrongálódtak és az eddigi gondatlan kezelés mi­att pusztulófélben vannak. t

Next