Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-01 / 254. szám

J PI­P A Munka Erdearcnit ezüst Intóval tüntették ki a sztahanovista Pozsonyi Zoltánt Ma, teljes heti rádióműsor DICSŐSÉGES ÚTON Írta: Pajzs István A Magyar Dolgozók Pártjának vidéki a­lapjai fejlődésük új, jelen­tőségteljes állomásához értek. No­vember 1-től kezdve a vidéki párt­lapok olcsóbban jutnak olvasóikhoz és ezzel egyidejűleg pártszerveze­teink széles felvilágosító munkával járulnak hozzá a helyi sajtó pél­dányszámának elterjedtségének nö­veléséhez. /A magyar sajtó, amely a felszaba­dulás óta nagy átalakuláson ment keresztül — új sajtó. Ilyen sajtó azelőtt nem volt és nem is lehetett. A régi újságok a kapita­listák, a földesurak és a nép egyéb sanyargatóinak az eszközei voltak a dolgozók elnyomására és félreve­zetésére. A régi újságok mindent megírtak — kivéve az igazságot, mindenkit kiszolgáltak — kivéve a dolgozó népet. Ezeknek a lapoknak az volt a feladatuk, hogy a dolgo­zók figyelmét elvonják a kapita­lista kizsákmányolásról, a földesúri rabszolgaságról, az volt a hivatá­suk, hogy elaltassák a dolgozók éberségét és segítsenek rabszolga­­sorsban tartani az országot. A sajtó népi demokráciánkban dolgozó né­pünk hatalmas fegyvere, amely hozzájárul ahhoz, hogy szakadatla­nul emeljük tömegeink öntudatát és sikerre vigyük a szocializmus építését. A múltban nálunk sajtószabad­ság nem volt és nem is lehetett. A sajtó korlátlan urai a Chorin Ferencek, a Weiss Manfrédok, az ország fasiszta elnyomói voltak. A sajtó nem a nép számára ké­szült, nem a népről írt és nem a nép felemelését tartotta szem előtt. Népköztársaságunk Alkotmánya a sajtót a dolgozó nép kincsévé tette. Alkotmányunk 55. §-a így szól: „A Magyar Népköztársaság a dol­gozók érdekeinek megfelelően biz­tosítja a szólásszabadságot, a sajtó­szabadságot, a gyülekezési szabad­ságot. Az állam e jogok érvényesí­tésére a dolgozók rendelkezésére bocsátja a szükséges anyagi eszkö­zöket.“ A sajtószabadság ilyen mér­tékét csak a szocializmus felé ha­ladó szabad ország tudja biztosí­tani a nép számára. A sajtószabadság kivívása mel­lett újságjaink gazdag eszmei örök­ségre támaszkodnak. A mai magyar újságírás büszkén vallja magát a 48-as szabadságharc sajtó örökö­sének. Büszkén tekintjük előfutár­­jainknak a magyar munkásmozga­lom első szárnybontásait kísérő munkáslapokat és elsősorban a 19 es forradalom dicsőséges sajtó­ját. Előfutárja a mostani szabad­sajtónak az illegális kommunista sajtó, amelynek munkásai a leg­­szörnyűbb fasiszta­ terror ellenére bátran harcoltak az elnyomó Horthy-rendszer, a fasizmus, a hitlerista háború ellen. És a ma­gyar sajtó előtt ott áll mintaképül a szovjet sajtó, a Bolsevik Párt hű harcosa, a „Pravda“ és a többi la­pok, amelyek segítették győzelemre vinni a Nagy Októberi Forradal­mat és tevékenyen részt vesznek a szovjet állam építésében és politi­kai nevelőmunkájában. Lenin és Sztálin szakadatlanul hangoztatták a sajtó rendkívüli je­lentőségét. Lenin elvtárs mondotta, hogy­­„a sajtó nemcsak kollektív agi­tátor és propagandista, hanem kol­lektív szervező is“. Sztálin a sajtót a legerősebb fegyvernek nevezte. A Bolsevik Párt vezetői különösen nagy fontosságot tulajdonítottak a helyi sajtó munkájának. Ma már a Szovjetunió minden nagy városá­ban és kerületében megjelenik a Párt helyi lapja. 1939-ben a Szov­jetunió területén 6475 újság jelent meg orosz nyelven 2294 a soknem­zetiségű szovjet állam különböző népeinek nyelvén. A lapok összes példányszáma elérte a 37 és fél mill­iót és így a Szovjetunió minden öt felnőtt polgárára naponként két újság jut. A szovjet sajtó dicső­séges útja megmutatja, milyen ha­talmas felvirágoztatást ér el a sajtó és a kultúra a szocialista tár­sadalomban. A most folyó sajtókampány során helyi pártszervezeteinknek, de ugyanúgy a tömegszervezeteknek, az üzemek, a gépállomások, az ál­lami gazdaságok legjobb dolgozói­nak, a vidéki értelmiségnek, a fal­vak élenjáró dolgozó parasztjainak mindent meg kell tenniök, hogy a helyi pártsajtó példányszámát meg­sokszorozzák és elősegítsék, hogy a helyi lapon keresztül Pártunk nap­­ról-napra, rendszeresen szólhasson a leszélesebb dolgozó tömegekhez. Miben áll a helyi pártsajtó rend­kívüli jelentősége, túl azokon a fel­adatokon, amelyeket Pártunk köz­ponti lapja és a többi sajtótermé­kek betöltenek? A helyi pártsajtó feladata és hivatása, hogy Pártunk politikai vonalát alkalmazza a me­gye, a járás, a község konkrét vi­szonyaira, hogy pontosan meghatá­rozza azokat a­ feladatokat, ame­lyek egy-egy megye, város, vagy járás dolgozói előtt állanak és ugyanakkor konkréten megvilágítsa az építés, a falu átalakulása, a kultúrfront, vagy az élet bármely más területén mutatkozó helyi pro­blémákat. A­z újság­­ akkor tölti be igazán feladatát, ha nemcsak re­gisztrálja, visszatükrözi az esemé­nyeket, hanem az események élén jár, ha megmutatja a követendő utat. Lenin elvtárs mondotta : „A sajtó feladata . .., hogy felfedje minden község gazdasági életének hiányosságait. Kíméletlenül bélye­gezze meg a hibákat, nyíltan tárja fel gazdasági életünk fekélyeit■ és a fekély orvosolása végett a dol­gozók közvéleményéhez forduljon.“ Hogy ezt a feladatát sajtónk meg­oldja és széleskörű kapcsolatot tudjon teremteni az olvasókkal, a városi és falusi dolgozók százezrei­vel, az újság köré munkás és pa­­rasztlevelezők hálózatát kell kiépí­teni. Ezeknek a levelezőknek a fel­­­­adata, hogy összekössék a tömegek­­ mindennapi életét az újság munká-­ jával beszámoljanak az üzemük­ben, községükben, városrészükben történtekről, visszatükrözzék­ a dol­gozók örömét és kívánságait. „A munkásoknak az újság vezetésében való részvételének jelentősége el­sősorban abban áll — mondotta Sztálin elvtárs —, hogy lehetősé­get nyújt az osztályharc egy olyan éles fegyveresének, mint amilyen az újság, hogy a nép szolgasorsba döntésének eszközéből felszabadítá­sának eszközévé válljék. Csak a munkás és falusi levelezők hajt­hatják végre ezt a nagy átalakí­tást. V­­idéki pártlapjaink előtt nagy­­­­ és megtisztelő feladatok állanak. A sajtó hivatásának azon­ban csak akkor tud megfelelni, ha hűen és odaadóan követi Pártunk politikáját, ha minden cikkével, minden sorával a szocializmus épí­tését, dolgozó népünk felemelkedé­sét szolgálja. A vidéki pártszerve­zeteink segítségével ezt a feladatot hűen teljesíteni fogja. A mostani sajtókampánynak elő kell segítenie azt is, hogy a helyi sajtóval való foglalkozás a jövőben népnevelőink, pártmunkásaink és egész párttag­ságunk fontos központi kérdésévé vá­lék. Minden pártszervezet te­kintse elsőrendű feladatának a saj­tómunkát és járuljon hozzá ahhoz, hogy a helyi pártsajtót naponta tíz- és százezren olvassák, ezen ke­resztül hatalmas dolgozó tömegek ismerjék meg Pártunk helyes poli­­tikáját és mind újabb és újabb tö­­megek álljanak csatasorba a szocia­lizmus. h­ó-elaiéért. A nemzetiségi politika terén is tántoríthatatlanul ragaszkodunk a lenini-sztálini nemzetiségi politika alapelveihez — mondotta Siroki helyettes csehszlovák miniszterelnök Komáromban a Csehszlovák Köztársaság fennállásának 31. év­fordulója alkalmából nagyarányú ünnepséget rendeztek, amely a szlovák és a magyar dolgozó tár­sadalom együttműködéséről tett tanúbizonyságot. Az ünnenpség szónoka S­­­r­o­k i h. miniszterel­nök, a szlovák kommunista párt elnöke többek között ezeket mon­­dotta: — Ma itt Komáromban az épí­tés örömteli légkörében azt ün­nepeljük, hogy Szlovákia , iparosí­tásának óriási üteme átterjed a déli kerületekre is. Szl­ovákiát és népét nem zsarolják ki többé. A köztársaság hallatlan erőfe­szítései törekszik Szlovákia minden vidékének gazdasá­gi, szociális és kulturális fel­emelésére. Szlovákia déli területén a to­­vábbi ipari építés a munka tem­e­­lékenységének emelése, mezőgaz­daságunk fejlesztése, a termelő, képesség fokozása, egy szóval a szocializmus felé történő előrehaladásunk feltétele a szlovák és a magyar dolgozó nép testvéri együtműködése a magyar lakosság jogai tisz­­teletben tartásának alapján. — Pártunkat és kormányunkat társadalmi, gazdasági és kulturá­lis életünk minden szakaszán a marxizmus-leninizm­us halhatatlan tanításai vezetik. Ezért a nemzetiségi politika terén is tántoríthatatlanul ragaszko­dunk a lenini-sztálini nemzeti­ségi politika alapelveihez és azokat kell alkalmaznunk a magyar lakosság gyakorlati életének minden terén.­­ "A burzsoá­ nacionalizmus minden megnyilvánulása ellen, eré­­lyes harcot kell folytatnunk. A burzsoá nacionalizmus egyenesen a külföldi hatalmak szolgálatához és saját nézetünk alapvető érdeke­­nek elárulásához vezet. Ezért kell hogy népünket áthassa a szo­cialista hazafiság, amelynek lénye­ges része a proletár nemzetközi­ség nagy eszméje. Siroki K. miniszterelnök beszé­dét a tömeg nagy lelkesedéssel fogadta. Az Októberi Forradalommal az ukrán nép történetének új fejezete kezdődött Hruscsov elvtárs, az U­krán Kommunista (bolsevik) Párt főtitkárának nagy beszéde Nyugato­rajna le­szabadu­lsának a 10. Évfordulóján Vasárnap ünnepelte a Szovjet­unió népe 10. évfordulóját annak, hogy az ukrán és a bielorussz nép az egységes szovjet állam­ban egyesült, Kievben vasárnap nagyszabású katonai díszszemle volt, amely után több, mint há­romszázezer ember vonult fel. Az ünnepségek egész nap foly­tak. Az ukrajnai ünnepségek alkal­mából az Ukrán Szocialista Szov­jet Köztársaság legfelső tanácsa jubileumi ülést tartott, amelyen Hruscsov, az Ukrán Kommu­nista (bolsevik) Párt Központi Bizottságának főtitkára mondott beszédet. — Az ukrán néppel együtt ör­vend ma a Szovjetunió minden dolgozója — mondta. — Az Ok­tóberi Forradalommal az ukrán n­ép történelmének is új, dicső fe­jezete kezdődött. Dolgozóink büszkén tekintenek vissza a meg­tett útra, a történelmi vívmá­nyokra, amelyeket a Bolsevik Párt, bölcs vezérünk és tanítóink, a­v­agy Sztálin vezetésével értek el. __ A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 32. évfordulóját és az ukrán földek egyesítésének 10. évfordulóját népünk új, kiemel­kedő gazdasági eredményekkel köszönti. A háború utáni ötéves terv első három évére, eső részét, az össztermelést tekintve, 103 százalékban, az idei év kilenc hónapjára eső tervet eddig 104 százalékban telje­sítette. A szovjet hatalom éveiben nagy­­j­baú munkáskáder fejlődött ki a gyárakban és üzemekben. A "...tv helyekre főleg a helyi la­t-ágból "kikerülő munkásokat állították. A legnagyobb ered­mény a munkások és a dolgozók politikai­ öntudatának növekedé­se, a munkához való kommunista , Szonyuk kifejlődése. Szovjet­­­­jnia iparának újjáépítésében és fejlesztésében elért sikerek óriásiak. Áttérve a mezőgazdaság kér­désére elmondotta, hogy a vetésterület Ukrajnában elérte az ötéves tervben 1950-re előirányzott színvo­nal 95 százalékát, a gabona­­nemű­ek vetésterülete pedig már több, mint 3 százalékkal meghaladta az 1950-re elő­irányzott színvonalat. A gabonaneműek terméseredmé­nye Ukrajnában már a múlt év­ben meghaladta a háború előtti színvonalat. Megelégedetten em­lékezünk meg az izmaili és kár­pátukrajnai területek mezőgaz­daságának szocialista átépítésé­ben elért nagy sikerekről. Orszá­gunk kolhozparasztságának nagy történelmi példája meggyőzte a nyugati területek dolgozó pa­rasztjait arról, hogy csak a kol­hoz segítségével lehet megszaba­dulni a szűkölködéstől, az elma­radottságtól,, csak a kolhozok se­gítségével lehet elérni a jómódú kulturális életet. A paraszt tö­megek szilárdan a kolhozok út­jára léptek. Ma már a nyugati területeken is a paraszt gazdasá­gok 61 százalékát egyesítő 6000 kolhoz dolgozik. Megállapította ezután, hogy Nyugatukrajnában­­ a szov­jet hatalom megvalósítása óta a kulturális életben is hatalmas változások mentek végbe. Az utolsó három esztendőben 1087 új iskola épült a nyugati területeken, ezenkívül 25 főiskola és 120 technikum működik. A Szovjetunió népeinek, a szovjet kormánynak és magának Sztálin elvtársnak segítsége nél­kül az ukrán nép nem is gondol­hatott volna az újjáépítésnek és fejlődésnek erre a hatalmas ira­mára. Hruscsov beszámolójában tág teret szentelt a Szovjetunió nem­zetközi tekintetben tett tevékeny­kedésének, a demokratikus, im­perialistaellenes tábor erői foko­zódásának és a népi demokra­tikus államoknak a szocialista építésben elért sikereinek. — Napról-napra erősödik és fejlődik a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés a népi demokratikus országok s a Szov­jetunió között — mondotta. —­­A népi demokratikus országok barátsága a Szovjetunióval ez or­szágok szabadságának és függet­lenségének szilárd biztosítéka. Aki megkísérli, hogy gyen­gítse ezt a barátságot, aki megkísérli, hogy eltérjen az internacionalizmus lenini­­sztálini politikájától, az el­árulja a népet, az imperia­listákat segíti.­­ Szemléltető példa erre Ju­goszlávia népeinek tragikus sor­sa. A tudás Tito és klikkje, akik eladták magukat az amerikai im­perialistáknak, Jugoszláviát kon­centrációs táborrá változtatták. Felszámolták Jugoszlávia népei­nek demokratikus vívmányait és fasiszta rendszert vezettek be. Tito és bandája Jugoszláviát az angol-amerikai imperialistáit gyarmatává változtatja. Az haladó emberiség megbélyegzi ezt az áruló bandát. Jugoszlávia népei harcra, kelnek Tito fasiszta klikkje ellen. Az imperializmusnak ezek a láncos kutyái nem kerülik el, hogy Jugoszlávia népei félelmetes törvényt ül­jenek felettük aljas gaztet­teikért.­­ A szocialista ,szo­vjet állam hatalmának növekedése, a népi demokratikus országok további megszilárdulása, a népi forrad­a­­lom hatalmas győzelme Kínában, a német demokratikus köztársa­ság megalakulása, Marx, Engels, Lenin és Sztálin magasztos esz­méinek győzelmét és legyőzhetet­lenségét bizonyítja. Nincs és nem lehet olyan erő, amely fel tudná tartóztatni a világ szabad­­sá­gszerető népeinek győzelmes menetét a kommunizmus felé, élükön a Szovjetunióval. Az ülés résztvevői viharos tapssal kísérték Hruscsov beszé­dét.

Next