Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-01 / 254. szám

1049 NOVEMBER 1. KEDD N­É­P­L­Á­Z „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfel­­áldozóan, nehéz munkával meg­birkózva kezd gondolkozni a mun­ka termelékenységének emelésé­ről”­ — Lenin útmutató szavai je­gyében ült össze a Vasas székház nagytermében szombat reggel a Szakszervezeti Tanács és az Or­szágos Találmányi Hivatal rende­zésében az első országos újító kongresszus. A Szovjetunió dol­gozói útmutatásának és a Magyar Dolgozók Pártja által megterem­tett előfeltételeknek köszönhetik újítóink, hogy olyan kongresszust tarthatnak, amilyenhez fogható Magyarországon még nem volt. A Vasas székház nagytermét legjobb munkásaink, műszaki ér­telmiségeink, tudósaink és az ál­lamnak mindazok a vezetői töltik meg, akiknek elsőrendű feladatuk az újítómozgalom fejlődésének elő­segítése. Megjelentek Lz­akasits Árpád, a népköztársaság elnöki ta­nácsának elnöke, Olt Károly, az . Ezután Apró Antal, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. Rámu­tatott arra, hogy az újító kon­gresszus jelentős eseménye a ma­gyar újjáépítésnek és az ebben élenjáró élmunkásoknak, újítók­nak.­­ A felszabadulás által hozott titktozás tette szabaddá töme­gekben rejlő nagyszerű kezdemé­nyező és alkotó erőt.­­ Az újítási mozgalomnak nagy fellendülést adott a Csepel dolgo­zói által 1948-ban elindított or­szágos munkaverseny és a kor­mányzat egész sor rendelete az újítók jutalmazásáról. A rendele­tek messzebbmenő védelmet nyúj­tanak az újítóknak, akik akkor is kaphatnak találmányukra szerzői tanúsítványt és élvezhetik az ez­zel járó előnyöket, ha a találmány kidolgozása közvetlen hivatali munkájuk tárgya volt.­­ Csak ebben az évben az újí­tások mérhető eredménye több mint 180 millió forint és ebben nincsenek benne oly nagyjelentő­ségű találmányok, amelyeknek be­vezetése csak az ötéves terv ide­jén fog megtörténni. Az újítási bejelentések száma ez év első 9 hónapjában 45.123, az elfogadott újítások száma pedig 18.724 volt. A bevezetett újítások után 7.535.000 forint díjat fizettünk ki. Az újítások után kiértékelt egy évig várható gazdasági eredmény 199.647.194 forint, tehát alig vala­mivel kevesebb, mint 200 millió. Ezenkívül még számos olyan nagy­­jelentőségű találmányunk van, amely jelentékenyen hozzájárul öt­éves tervünk egyes műszaki kulcs­feladatainak megoldásához és vi­lágtechnikai szempontból is ko­­moly haladást jelentenek.­­ A munkateljesítmények te­rén különösen kiemelkedik Pozso­nyi Zoltán, aki az építőiparban a falazásnál sztahanovista munka­­módszert vezetett be és ezzel eddig soha nem látott eredményeket ért el. Példájának számos követője — A dolgozók ezreinek újításai népgazdaságunk számára már ed­dig is 200 millió forint megtakarí­tást eredményeztek — mondotta. — Sok kicsi sokra megy — mondja a közmondás és hozzáte­hetjük, sok kicsi újításból lesznek a nagy találmányok és éppen ezért a legkisebb újítást is meg kell be­csülnünk. Ha megbecsüljük az újítómunkát, ezzel ösztönözzük legjobban újítóinkat az előttünk álló nagy feladatok megoldására, mert nagyok a feladatok. Annyira nagyok, hogy az adottságok és tervszerű lehetőségek fondos mér­elnöki tanács titkára, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége, a kormány tagjai, stb. Harustyák József megnyitó szavai után a kongresszus óriási lelkesedéssel Rákosi Mátyást, a magyar dolgozó nép nagy vezérét választotta meg a kongresszus díszelnökévé. Percekig zúgott a taps és kiáltás: Éljen Rákosi! Meg­újuló tapsvihar között választot­ták meg az elnökség tagjait, a po­litikai és gazdasági élet vezetőit, a munkásság, a tudományos élet legjobbjai köréből. Beválasztották Karcevet, a szovjet delegáció vezetőjét is, aki­nek neve említésekor percekig ün­nepelték a Szovjetuniót, az embe­riség bölcs vezérét, Sztálint. Ezután Harustyák József, a Szakszervezeti Tanács elnöke meg­nyitó beszédében üdvözölte a Szovjetúnió küldötteit (Lelkes taps), valamint a népi demokrá­ciák küldötteit és a többi külföldi vendéget, akadt. Hosszú sorát lehetne még említeni azoknak, akik új eredmé­nyeket érnek el, rekordokat állíta­nak fel a termelés különböző terü­letein. Apró Antal a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy ezek az élen­járó munkások mind egyszerű emberek, akik megértették mun­kásosztályunk új viszonyát a munkához, akikben van kezdemé­nyező erő és képesség a jobb és több termeléshez. Büszkék lehetünk eredmény­einkre Büszkék lehetünk az eredmé­nyekre, ami kifejezésre juttatja, hogy a magyar dolgozók szocia­lista öntudata napról-napra erő­sebb és mind több azoknak a dol­gozóknak a száma, akik a munkát becsületbeli ügynek, hazafias kö­telességnek tekintik. Rámutatott ezután Apró Antal egyes hibákra is, pl. arra, hogy néha még minisztériumokban, üze­mekben és szakszervezetekben is egyes vezetők a kezdeményezése­ket, újításokat másodlagos jelen­tőségűnek tartják, késleltetik az újítások elbírálását, bevezetését, vagy díjazását. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az újításokat gyorsan kell elbírálni, bevezetni, a minisztériumokban pedig minden támogatást meg kell adni a dol­gozók nagyszerű kezdeményezé­seinek. Az üzemi, szakszervezeti vezetőknek kötelességük az újítók, észszerűsítők, élmunkások nevelé­se, szakmai tudásának fejlesztése, politikailag elmaradottabb dolgo­zók felvilágosítása, az új szer­számokról és munkamódszerekről Súlyos hiba még az is, hogy ifjúságunk még nincs számarányá­nak megfelelően képviselve a mun­kaverseny mozgalomban. Szünet után Vas Zoltán mi­niszter, a Tervhivatal elnöke szólt hozzá Apró Antal beszámolójá­hoz. legelése után hároméves tervünk sikere alapján központi vezetősé­günk titkársága, Rákosi elvtárs javaslatára éppen az elmúlt na­pokban hozott olyan határozatot, hogy ötéves beruházásainkat az eredetileg megszabott 40—42 mil­liárd forintról emeljük meg több, mint 50 milliárd forintra. Rákosi elvtárs eme javaslata azt jelenti, hogy öt év alatt, átlag évenként egy év alatt annyit ruházunk be, mint hároméves tervünk egész ideje alatt.­­ Ez azt jelenti, hogy szocia­lista társadalmunk építésé­ben jobb­an meggyorsul, hogy további új gyárak százait építjük, gyor­sabban gépesítjük a mezőgazdasá­got, erősítjük hadseregünket. Tíz­ezrével építjük az új lakásokat, építjük a kulturális és szociális intézmények ezreit és öt év alatt legalább 35 százalékkal emelkedik dolgozó népünk életszínvonala.­­ Pártunk a szocialista állam­­építés jegyében, a Szovjetúnió nagy és hatalmas újító mozgalma példájára teljes súlyával és min­den rendelkezésre álló eszközzel az újítási mozgalom élén áll s ép­pen, mert minden lehetőség adva van, csakis a dolgozókon, az újí­tókon múlik, hogy ötéves tervünk folyamán a rendelkezésre álló le­hetőségeket kihasználva, a már eddig is jelentős eredményeket fel­mutatott újítási mozgalmat még inkább sikerre vigyék. Karcev: „A szovjet szakszer­vezetek testvéri köszöntését hozom** Vas Zoltán nagy sikerrel foga­dott beszéde után a következő fel­szólaló Karcev: a Szovjetúnió küldöttségének vezetője, a nehéz­ipari építőmunkások szakszerveze­tének elnöke volt. A küldöttek fel­állva ünnepelték a Szovjetúnió hős sztahanovistáit. — A szovjet szakszervezetek forró, testvéri köszöntését adom át a demokratikus Magyarország újító kongresszusa küldötteinek és az Önök szemén keresztül az egész magyar népköztársaság ösz­­szes dolgozóinak — kezdte beszé­dét Karcev. — Ez az újító kon­gresszus­ nagy segítséget nyújt a magyar népköztársaság további ipari fejlődéséhez. A Szovjetúnió dolgozói vezérük és tanítójuk, Sztálin elvtárs vezetésével széle­sen kifejlődött szocialista munka­­versennyel, a munka magas ter­melékenységét érték­el és határ­idő előtt teljesíti és túlteljesíti a Szovjetúnió népgazdaságának há­ború utáni ötéves tervét. Karcev ezután beszámolt a szov­jet újítók munkájáról. — Minden üzemben, minden mű­helyben, minden termelési terüle­ten, mindenütt, ahol csak szovjet emberek dolgoznak, hatalmasan lángol az alkotó kezdeményezés tüze — mondotta. — Munkásaink, munkásnőink, mestereink, mérnö­keink között sok az újító. — A kapitalista világban az ész­­szerűsítések és találmányok ered­ményeképpen a munkások kikerül­nek az utcára. Nálunk a találmá­nyok és észsz­rűsítések előre vi­szik a szocialista ipart, lehetővé, te­szik országunk teljesítőképességé­nek további fokozását, megköny­­nyítik az emberek munkáját, eme­lik a dolgozók millióinak jólétét.­­ Az észszerűsítési és feltalá­lói tevékenység tömegmozgalmá­nak szervezésében nagy szerep jut a szakszervezeteknek. Az ösz­­szes szakszervezeti szerveknek bi­zottságokat szerveztek a találmá­nyi és­szszerűsítő tömegmozgalom vezetésére, hogy ezzel erősítsék a szakszervezetek mindennapi mun­káját ezen a téren és ebbe a mun­kába bevonják a szakszervezeti tagokat is. A bizottságok különös figyelmet fordítanak a kollektív alkotó, észszerűsítő munkára. E célból észszerűsítő komplex-brigá­­dokat szerveznek, amelyekbe kü­lönböző szakmákhoz tartozó mun­kásokat, továbbá mestereket, tech­nikusokat vonnak be, akik kollek­tíve oldják meg a termelés tech­nikai kérdéseit. Karcev ezután beszámolt az egyes iparágak hatalmas eredmé­nyeiről, melyet azáltal értek el, hogy a dolgozók számos újítást vezettek be. Felsorolta azoknak az újítóknak neveit, akiket a szovjet kormány Sztálin-díjjal tüntetett ki. — Jelenleg országunk új, ha­talmas fellendülés korszakát éli. A szó vitt emberist minden ener­giáját, termelésünk minden forrá­sát a háború utáni sztálini ötéves terv teljesítésére mozgósítják. Kétségtelen, hogy a feladat meg­oldása a szovjet tudományos tech­nikai gondolkodás új eredményeit hozza felszínre. A technikai kul­túra ragyogó, sokoldalú, mindent átfogó felvirágzását az biztosítja, hogy országunkban a leghaladot­­tabb tudományos marxi-lenini vi­lágnézet uralkodik, hogy Lenin és Sztálin pártja rendkívüli gondos­sággal és figyelemmel veszi körül a szovjet tudomány és technika újítóit. (Taps.) Tudományunk és technikánk további győzelmének az a záloga, hogy egész munkán­kat a tudomány legkiemelkedőbb egyénisége, Sztálin elvtárs vezeti, akinek nevét határtalan tisztelet és a népek szeretete övezi, aki a győzelmes Szovjetúnió nagyságát fejezi ki és az emberiség boldog jövőjéért vívott harc élén áll. A szovjet küldött e szavainál a kongresszus résztvevői szűnni nem akaró forró ünneplésben részesí­tették Sztálint. — A szovjet szakszervezeti kül­döttség tagjai meg vannak győ­ződve arról — mondotta a továb­biakban —, hogy az újító kon­gresszuson való részvételükkel és a munkánkban szerzett tapasztala­taink kicserélésével eddigi kapcso­latainkat még jobban meg fogjuk erősíteni. (Nagy taps.) Nagy figye­lemmel és érdeklődéssel követjük a magyar nép harcát az új demo­kratikus Magyarország erősödé­séért. Teljes szívből sikert kívá­nunk önöknek. Éljen és viruljon a szovjet és a magyar szakszerv­e­zetek együttműködése. (Éljenzés és taps.) Éljen és viruljon a szov­jet és a magyar nép örök, szét­­téphetetlen barátsága! Éljen a dolgozó magyar nép vezére, Rá­kosi Mátyás! Éljen az egész ha­ladó emberiség vezére és nagy ta­nítómestere, Sztálin elvtárs! Amikor a szovjet küldött befe­jezte beszédét, sokáig zúgott az éljen s határtalan lelkesedéssel ün­nepelte a kongresszus Sztálint és Rákosi Mátyást. Apró Antal: Hároméves tervünk sikerét elsősorban a nagy szovjet népnek köszönhetjük Vas Zoltán: Pártunk minden eszközzel az újítási mozgalom élén áll A szovjet emberek minden energiájukat a sztálini ötéves terv teljesítésére mozgósítják Karcev elvtársat és a Szovjetunió hő­s sztahanovistáit ünnepelte az újítókongresszus Kultúrpalotát kap Nyíregyháza Nyíregyházán a nyári két hóna­pos színielőadások óta a dolgo­zóknak nem nagyon volt alkal­muk arra, hogy színházba járja­­nak, mert a kéthónapos játszás után a színházat becsukták. Most a kultuszminisztérium ha­­tároza­t szerint Nyíregyháza a debreceni színikerülethez tartozik és évenként 3 hónapot fognak töl­teni városunkban a debreceni Ál­lami Csokonai Színház színészei. A nyári két hónap kiegészítésére most még ebben az évben nyolc esetben fognak lejönni vasárna­ponként, hogy haladó szellemű színdarabokkal szórakoztassák a dolgozókat. Ez a­ megoldás azért szükséges, mert nincs olyan ál­­landó színházunk, amiben játszani lehetne. A meglévő városi színház kicsi és nem lehet rendesen fű­­teni. A színház felépítése olyan, hogy a rendbehozása többszázezer forintba kerülne, ami nagyon megterhelné a városi költségelő­irányzatot és színházunk mégsem volna a kívánalmaknak megfelelő. Az ötéves tervben az­­ ország több városával együtt, Nyíregy­házán is épül egy hatalmas kul­­túrpalo­t, a legmodernebb be­rendezéssel és színpaddal. Az öt­éves terv első és második évében négy-négy millió forint van elő­­irányozva a felépítésére. Megyei lapunk segítőtársam a pártmunkában - írja egy népnevelő Kedven Nyírségi Néplap! örömmel közlöm Pártunk me­gyei lapjának olvasóival, h­gy a mi községünkben is megkezdtük a ,,Nyírségi Néplap“ terjesztési kam­pányt". Munkához láttunk mi nép­nevelők, hogy két­ hét alatt sok sok előfizetőt szerezzünk lapunknak Hiszem, hogy sikerrel fogjuk meg­oldani feladatunkat, mert szívesen, szeretettel végezzük ezt a pártmun­kánkat is, éppoly szívesen, mint a választási kampányt, vagy a terv­­kölcsönjegyeztetést. Most akarok fizetni azért a segít­ségért, amit a megyei laptól kap­tam eddig. Mert segített bennünket az újság, megkönnyítette pártmun­kámat. A „Szabad Nép“ mellett itt találtam meg az agit­ációs érveket,­ eddigi eredményeink és jövő ter­veink ismertetésében helyi példák­ra hivatkozhattam, segítségével meg tud­n győzni a dolgozókat a Párt poli­tilájának helyességéről. Mi, kállósemjéni népnevelők el­juttatjuk a „Nyírségi N­éplap“-ot községünk dolgozóihoz, megmond­juk nekik, hogy napról-napra ró­luk, az ő feladataik­ról, az ő jo­gaikról van benne szó, amint én most írok, ők is írhatnak benne, elmondhatják véleményüket, taná­csokat kérhetnek és adhatnak, meg­­tilta­ják tapasztalataikat, nehézsé­geiket. Ígérem, hogy meg sem állok, amíg legalább húsz „Nyírségi Nép­­la“ előfizetőt nem szereztem. BRUTÓCZKI JÁNOS Kállósemjén. Holland katonák nem akarnak Indonéziában harcolni Egy Hollandiából érkezett táv­irat beszámol arról, hogy hol­land katonák fegyveresen állnak ellent a főparancsnokság paran­csának, amely szerint Indonéziá­ba kell menniük. Egy Utrecht melletti táborban a katonák meg­támadták tisztjeiket, elpusztítot­ták a tábor épületeit és tönkre­tették a fegyvereket. A nieuwer­­sluisi táborba zárt katonák fel­lázadtak és fegyveres ellenállást fejtettek ki a katonai vendég­­ gel szemben. Börtönbüntetésre ítélték a sva batata Mftibatou uulclíot-a Amíg megyénk dolgozó paraszt­sága legnagyobb lelkesedéssel tett eleget hazafias kötelezettségének, a terménybegyűjtésnek és most min­den erejét az őszi munkák elvégzé­sére fordítja, hogy biztosítva le­gyen ötéves tervünk első kenyere, addig minden dolgozó esküdt ellen­sége, a kulák azon spekulál, hogy hogyan tegye tönkre a dolgozók államát. így cselekedett Szakály János 45 holdas nyírbátori basa­paraszt, aki szabotálta a termény­­begyűjtést és igyekezett mást is le­beszélni róla. Enyedi Károly 27 hol­das zsírosparaszt mindenben támo­gatta és segítségére volt. Igazságszolgáltatásunk, a dolgo­zók államának ökle azonban meg­védi a munkások és dolgozó pa­rasztok érdekét és lesújtott a haza­­áruló bitangokra. Szakály Ján­ot kétévi börtönre, a faluból való egyévi kitiltásra, azonkívül mellékbüntetésként 5000 forint pénzbüntetésre és ötévi po­litikai jogvesztésre ítélték. Enyedi Károlyt egyévi börtönre, a faluból való egyévi kitiltásra, 1000 forint pénzbüntetésre, mellék­büntetésként 3000 forint vagyoni elégtételre és ötévi politikai j­ö­­vesztésre ítélte a nyírbátori járás­­bíróság. OTCT TÖBB LETT A NÉPLAP! PÉLDÁNYONKÉNT 50 FILLÉR, ELŐFIZETÉSI DU 11 FOREN . !

Next