Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

SUMUHUN­M I f'!S ■' (---------— t 1950 X 1 graa HH «sgg fin Forró szeretc­tel Ara­bTnílé r BflMB BKj megyénkbe érkező Fokozzuk eredményeinket a falusi kölcsön jegyzésben Írta: Győre József az MDP megyei titkára Három nappal ezelőtt jelent meg Népköztársaságunk minisztertaná­csának felhívása: jegyezzen minden­­becsületes magyar hazafi békeköl­csönt. Három napja folyik a jegy­zés és ez az idő is elég volt ah­­hoz, hogy meggyőzzön mindenkit, hogy a magyar nép anyagi áldoza­tokra is kész, ha a béke megvédé­séről, további békés építő mun­kánkról, az ötéves terv még na­gyobb alkotásairól van szó. Dol­gozó népünk megnyilvánulása, har­cos elszántsága, határtalan lelkese­dése a jegyzés alkalmával ünneppé tették ezeket a napokat. A tisza­­löki erőműépítés mellé büszkén so­rakoznak a többi üzemek, szónál hangosabban kiáltva, hogy munkás­­osztályunk nemcsak a termelésben, a szocializmus építésének minden­napi munkájában, de az áldozat­­vállalásban, a haza megvédésében is élenjár, példát mutat minden dolgozónak. Az üzemek kisugároz­zák eredményeiket a falvakba is­ A munkások példáján kapott lendü­letet a békekölcsönjegyzés a gép­állomásokon, az állami gazdasá­gokban, a termelőcsoportokban. Szaporodik a jegyzés összege a dol­gozó parasztok körében is. Sándor András geszterédi tizholdas, négy­gyermekes középparaszt ezer forint jegyzéssel vá­sszolt a kormány fel­­hívására, hogy — amint mondta — ezzel mérjen csapást a háborús uszítókra. Hasonló szavakkal aján­lotta fel nélkülözhető pénzét a béke megvédésére, ötéves tervünk erősítésére Kovács Mihály hatvan­éves besztereci dolgozó paraszt. A felszabadult nép hangja szólal meg Pintér Istvánné nyírgelsei paraszt­­asszony szavaiban: ,,Cselédek vol­tunk mindig, most földünk van, szabadságunk. Biztos jövő áll előt­tünk és ezt a jövőt megvédelmez­­zük minden áron.“ Pártszervezeteinknek, népneve­lőinknek az a feladata, hogy to­vábbfej­esszék eddigi eredményein­ket. Megindult már a jegyzés a falvakban is, de az eredmények még nem kielégítőek. Több termelő­csoportunkban is lemaradás mu­tatkozik. A nagyüzemi gazdálkodás, a boldogulás útjára lépett dolgozó parasztoknak mindennapi munká­jukon, termelési eredményeiken túl ebben is példát kell mutatniuk a magángazdálkodást folytatók felé. Indokolatlan az alig százforintos jegyzési átlag a sóstóhegyi Vörös Csillagban is, hiszen tagjainak jö­vedelme az előzetes számítások alapján kétszer annyi lesz, mint az egyénileg gazdálkodóké. Termelőcsoportjaink az agitációs munka fokozásával csakhamar be­hozhatják a lemaradást. Érveik ké­­zenfekvőek. Akármelyik tszcs-ről van szó, ott állnak előttük az ered­mények: a nagyobb termésered­mény, a beruházások, a dohány­pajták, a raktárak, a bevezetett vil­any, a kisgépek, a nemesített vetőmagakció, a dolgozók államá­nak megannyi segítsége. De éppígy fokozhatják az eredményeket, épp­így teljes győzelemre vihetik a békekölcsönjegyzést a falusi párt­­szervezetek is. Nincs olyan falu, nincs olyan dolgozó, akinek életé­ben nem jelentett változást a fel­­szabadulás, a három- és ötéves terv. A nép államától a legtöbbet a dolgozó parasztság kapta. Me­gyénk minden sarkában dübörögve szántanak a gépállomások trakto­rai. Nyíregyháza tanyavilágában, Csaholcán és a megye számtalan helyén bekötőutak épülnek. A Gyula-tanyai út a munkásosztály jóvoltából hat héttel előbb készül el. Épülnek e tanyaközpontok. Ti­­borszálláson 65 dolgozó parasztcsa­­lád épít házat államkölcsönből, a Dózsa-pusztai tanyaközpontban 13 ház falegyenben, egy pedig mér tető alatt van. Pár napja adták át a több kultúrát jelentő mozit Nyír­­gelsén, Kántorjánosiban, Fábiánhá­­zán és Gebén. Jobban élnek a fal­vak dolgozói. „Csak végig kell néz­ni a falun — írja levelében a terv­­kölcsönsorsoláson 10.003 forintot nyert Szatmári Endréné turricsei parasztasszony­a, mindenki rende­sen öltözködik.“ A parasztgyerme­­kek iskolába járhatnak, nemcsak általánosba, de közép- és felső­­iskolába is. Számukra épült Nyír-,­egyházán az új kertészeti techni­kum. És sorolhatnék eredményein­ket, alkotásainkat s terveinket is. Csak néhány számadat 1951-ről: 188.000 forintos beruházással hatal­mas könyvtárat kap Mátészalka. 75.000 forintot fordítunk a nagykál­lói járásban belvízlevezetésre, 400 ezret a nyíregyházi járás bekötő­­útjainak továbbépítésére. 23 millió forint a megye állami gazdaságai­nak beruházására. Al­ami gazdasá­gaink mintagazdaságokká, dolgozó parasztságunk segítő­vé, nevelőivé válnak. Terveink megvalósítását elősegí­tette a tavalyi tervkölcsön hatalmas sikere, a több, mint 50 százalékos túljegyzés , a további építést, ha­zánk békéjének erősítését segíti a mostani békekölcsön. Jó befekte­tés volt a tervkölcsön, bár nem mindenütt becsülték meg eléggé a kötvényeket. Kéken nyerőkötvényt találtak az iskolában a kis Gyurkó gyermek könyvén. Nem mindenütt hittek abban, hogy a Párt, a dol­gozók állama beváltja szavát: visz­­szaváltja a kötvényeket. Az első sorsolás meggyőzött minden kétel­kedőt Kéken is. A kis község a legjobb eredményt mutatja eddig a megye falvai között. A községekre azonban inkább a lemaradás jel­lemző. Ez némileg magyarázható azzal, hogy dolgozó parasztságunk a mezőn szorgoskodik, hogy elvé­gezze az őszi munkákat. De ez nem minden. A falusi népnevelők nem jutottak eléggé közel a kölcsön­­jegyzőkhöz. Nem eléggé szívósak a felvilágosító munkában. Nem hasz­nálják fel a dolgozók meggyőzésére a falu eredményeit. Vasárnap igen sokat javíthatnak munkájukon. Munkaszünet lévén, a dolgozó parasztokat otthon találják, elbeszé­lethetnek velük részlete­sen, alapos munkát végezhetnek. És jön vasárnap a segítség is az üzemi munkások, a falujárók ré­széről. Több mint máskor, hiszen nagyobbak a feladatok. Falusi párt­­szervezeteink használják ki maxi­málisan ezt a segítséget. Legyen hangos vasárnap a falu a békeköl­csöntől. Minden falusi népnevelő, minden kommunista segítsen tehet­ségéhez mérten a falujáróknak. A falujárók pedig azzal a tudattal menjenek ki a községekbe, hogy ők a munkásosztály küldöttei, rájuk van bízva a munkás-paraszt szö­vetség további erősítése. Végezze­nek eredményes munkát. Mielőtt elindulnának felvilágosító körút­jukra, ismerjék meg a falut, a há­rom- és ötéves terv helyi eredmé­nyeit, gyűjtsék az adatokat, ame­lyek a dolgozó parasztság szebb, jobb, kultúráltabb életéről szólnak. Agitációjukban vegyék maguk mellé a község népnevelőit, akik helyi ismeretséggel rendelkeznek és így nagyban megkönnyítik a falujárók munkáját. Vegyék maguk mellé a békebizottságok tagjait,­­ a tervköl­csön első sorsolásának­ nyerteseit. Az ibrányi békebizottság eddig is jó példát mutatott. Elsőnek­ jegy­zett a faluban a bizottság öt tagja s utána megkezdték a felvilágosító munkát. Kapcsolódjanak be az agi­­tációba a tömegszervezetek, a pár­­tonkívüli dolgozók legjobbjai is, hiszen a békekölcsön, a béke ügye nem csupán a Párt­ ügye, az impe­rialisták háborúval­­veszélyeztetik a párttagokat és a pártonkívülieket , egyaránt. Falujáróink se feledkezzenek meg a pé­nsmutatásról. Ha még nem jegyeztek békekölcsönt, jegyezze­nek most és hasonló példamutatás­ra hívják fel a helyi népnevelők figyelmét. A falvak dolgozói tud­ják, hogy a kommunisták,, a nép­nevelők után bátran mehetnek, szí­vesen követik példájukat. A pártszervezetek, a népnevelők, a falujárók, a békebizottságok kö­zös jó munkájának eredménye lesz a békekölcsön győzelme, békénk megtalaní­­ása. Ezért a nagyszerű cégért érdemes alapos munkát vé­gez­ni­­ . A falvak dolgozói is boldogan jegyzik tovább a Békekölcsönt S­yíregyháza eredménye: 4 millió forint Néhány napja indult meg or­szágszerte a Békekölcsön jegy­zése. Hatalmas, minden eddigit felülmúló lelkesedés tapasztal­ható üzemeinkben. Munkásosztá­lyunk az áldozatkészségnek gyö­nyörű példájával magadja magá­val dolgozó parasztságunkat, az értelmiségi dolgozókat. N­­yí­egyháza A város dolgozói már a máso­dik napon több mint négymillió forintot jegyeztek is, de ez nem azt jelenti, hogy újabb és újabb dolgozók ne jelentkeznének a béke megvédésére. Minden óra újabb ezer forintokat jelent és minden forint ökölcsapás a há­borús uszítókra. A város területén élenjárnak a jegyzésben az üzemek dolgozói. A Magasépítési NV 288 forintos átlagjegyzéssel arra törekszik, h­ogy ezt az összeget tovább emelje. A Felsőtiszai Sajt- és Vajtermelő NV dolgozói 390 fo­rintos átlagjegyzést értek el szombat délig bezárólag. A Nö­­vényipari Egyesülés 16 dolgozója 18.800 forintot jegyzett. A Mező­­vill-nél 40 dolgozó 20.600 forint Békekölcsönt jegyzett. Szép ered­ménnyel zárult a Malomipari Egyesülés dolgozóinak versenye is, ahol szintén 1000 forinton fe­lüli a Békekölcsön átlagjegyzése. A Szabolcs-Szatmári megyei tanács dolgozói versenyben vé­gezték Békekölcsön jegyzésüket. Versenyre hívták Hajdú-Bihar megyei tanácsát, majd mikor azt tapasztalták, hogy a szomszéd megye megelőzte őket, újabb összeget jegyeztek, hogy maguk­hoz ragadják az elsőséget. A T­eherautófuvarozási NV gép­kocsivezetői nemes versenyt kezd­tek azért, hogy minél nagyobb sikerre vigyék az őszi csúcsfor­galom lebonyolítását, de élen­­járóan vették ki részüket a Béke­kölcsön jegyzéséből is. 13-an, 13.000 forintot jegyeztek. A tiszalöki vízierőmű dol­gozóinál az üzemen belül is nemes versengést kezdtek a dolgozók. Egymást túljegyezték, majd amikor azt tapasztalták, hogy társaik közben újabb jegy­zést tettek, újra és újra felke­­resték a jegyzési helyeket, a népnevelőket és rádupláztak előbbi jegyzésükre. Így érték el üzemük területén a 363 forintos átlagjegyzést. De a Vulkán dol­gozói sem akartak lemaradni a versenyben. Ott az üzemrészek versenye alakult ki. Az öntő dolgozói, a szerszám- és csiszoló­műhely valamennyi dolgozója azt akarta, hogy az ő műhelyük legyen az első. Álérezték, hogy minden forint jegyzéssel a hős a koreai nép szabadságharcát se­gítik. 433 forintra emelték az átlagjegyzés összegét, péntek es­tével bezárólag. Az üzemek közti verseny harmadik helyzettje, a A Szabolcs-Szatmár megyei békebizottság lendületes munká­val segíti elő az üzemek és dol­gozó parasztok békevédelmi munkáját. A békebizottság tag­jai táviratokban üdvözölték a legjobb eredményt elért üzemek dolgozóit. A szocialista munka­­verseny további sikereire, a Bé­kekölcsön-jegyzés további ered­ményeire buzdítja a tiszalöki erőműtelep, a kisvárdai Vulkán, a kisvárdai tanács dolgozóit, va­lamint a nyíregyházi üzemeket. A táviratok nyomán újabb és újabb jegyzések születnek megyénkben. — Népnevelőink lelkes munkája nagyban előse­gíti azt, hogy népünk becsülettel kivegye részét a Békekölcsön jegyzéséből. Nyíregyházán az egyes kerületek népnevelői ver­senyre hívták ki egymást. Igen élénk egyéni verseny van többek között a második kerületben is. Kiss Gyuláné versenyre hívta ki Machel Sándornét. Kiss Gyu­lánknak eddigi gyűjtési eredmé­nye 1200 forint. A második kerü­leti népnevelők elmondják, pél­dának hozzák fel agitációs útju­kon a jól jegyzőket. Mint például Károlyi Antal nyugalmazott ta­nítót, aki a háborúban elvesz­tette a szemét. Most Békeköl­csönt jegyzett, mert mint mon­dotta: ,,Nem akarja, hogy újabb világtalanok ezreit hozza magá­val a háború.“ Ugyanakkor a népnevelők leleplezik azokat, akik kerestükhöz képest nevetségesen csekély összeget jegyeznek, vagy egyáltalán nem jegyeznek. Akik ily módon helyezkednek szembe a béketábor híveivel, akik ily mó­don mutatják be igazi arcukat: a háborút akarók arcát, akik azt hiszik, hogy könyöradományok­­ra van szükség. Ifjú Korompay Károly orvos csupán 350 forintot jegyzett, holott orvosi keresete sokszorsan túlhaladja ezt ha­vonta. A Kürt­ utca 14. szám alatt lakó dr. Salzmann Ottóné 100 fo­rintot jegyzett. Ezzel indokolta: ,,Nekem nem jó a demokrácia, mert mosogatólányt nem tartha­tok ... “ Salzmanné ezzel vilá­gosan megmutatta, hogy melyik táborba tartozik: a régi rend visszakívánóinak táborába, a háborús gyújtogatók táborába. Az I. kerületi népnevelők sem akarnak lemaradni­ a Békeköl­csön-jegyzésben. Márta József elvtárs, szervezete összes népne­velsőtiszai Sajt- és Vajtermelő NV dolgozói, akik Békekölcsön jegyzésükkel bebizonyították, hogy harcos tagjai a Szovjetunió vezette béketábornak, velőit egyéni versenyre hívta ki. Ő maga 1000 forintot jegyzett s a személyes példamutatás nyo­mán már 4250 forint jegyzést gyűjtött. Az Ille kerület népne­velői Nyíregyháza valamennyi területi népnevelőit versenyre hivták. Nép­nev­elő munkába bekapcso­lódnál­ a pártonkivüli dolgozók­ is. Porosaimén Erdős Zsigmond 10 holdas középparaszt 300 fo­rintot jegyzett, népnevelői munká­­ra jelentkezett a helyi pártszer­vezetnél. Kocsordon Gém Imre DISZ-tag népnevelő munkája so­rán 9 dolgozót látogatott meg s eredménye 5600 forint. Tóth Alfréd, a szamoskéri DISZ titkár népnevelői versenyre hív­ta a járás DISZ titkárait, hogy jó agitációs munkával elősegít­sék a.. Békekölcsön jegyzését. Ő maga példamutatással előljárt a jegyzésben és 500 forint Béke­kölcsönt jegyzett. Ezzel a jegy­zési ívvel kereste fel községének dolgozó parasztjait, ahol 5 sze­mélynél két­ezer forintot jegy­zett. Tóth László, a Demecseri Ipar­­telpek munkása, aki szintén jó népnevelő munkával 600 forintos jegyzésével arra buzdította tár­sait, hogy harcosan vegyék ki részüket, a béke megvédésében. Személyes példamutatásával, meggyőző agitációs munkájával 14 főnél 9600 forint értékű Béke­kölcsönt jegyeztetett. Jegyzése közben arra gondolt, hogy min­den egyes forint elősegíti a béke­tábor erősödését. J­ár­ásonkén­t­i eredmények Megyénk területén a járások versenyeznek egymással a Béke­kölcsön jegyzésében. Szombat délig a verseny állása a követ­kező. A legjobb eredményt a keme­­csei járás ért el. Felzárkózik mögéje a nyírbátori és a tisza­löki járás. Jó eredményt ért el még a mátészalkai és baktalo­­rántházi járás. Lemaradt a kis­várdai és a nagykállói járás. Legrosszabb eredményt el a csengeri, fehérgyarmati, vásáros­­naményi, valamint a nyíregy­házi járás. Nyíregyháza város területén a kerületek verseny­­állása a következő. A legjobb a II. kerület. Elmaradt az Alsópá­zsit, a IV. és az I/b kerület. A békebizottságok munkája

Next