Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-01 / 279. szám
smeptéi i ' . ' ■**“■ ~~~ Egy esztendő harcos programja (K. S.) Új ülésszak kezdődött tegnap a magyar képviselőházban. Öszszeült ismét a dolgozó nép „okos gyülekezete”, hogy megtárgyalja •t. népünk legfontosabb ügyeit, hogy •-'''határozatokat, törvényeket hozzon a jövő tennivalóiról. Más évvel ezelőtt impozáns egységben választotta meg népünk saját soraiból e képviselőket és azzal bízta meg őket, hogy minden szavukkal, minden tettükkel a dolgozók ügyét szolgálják, úgy dolgozzanak, hogy ’ az egész ország szeme rajtuk van, be kell bizonyítanok, hogy a nép, és csakis a nép hivatott arra, hogy döntsön saját maga ügyeiben. Joggal fordul nagy figyelemmel dolgozó népünk ezekben a napokban a parlament felé, hiszen nem kisebb feladat áll képviselőink előtt, mint határozni jövő évi költségvetésünkről, egy esztendő harcos programjáról, az ötéves terv másodi esztendejéről, minden dolgozó személyes ügyéről. A mi dolgozóink is szoktak tervezni: mikor vásárolnak kerékpárt, varrógépet, rádiót, esetleg bútorokat, mikor javíthatják meg a ház elejét, vagy talán új hajlékot is építhetnek. Egy év „költségvetésébe” egy családban is igen sok belefér, fia a család becsületesen dolgozik, ha gondosan beosztják a pénzt, ha takarékoskodnak. Így van ez a mi nagy családunkkal, a dolgozók államával is. Mit akarunk mi 1951-ben megvalósítani? Egy egész újság kevés volna, hogy mindent felsoroljunk. Tervünk hatalmas. Öt év alatt többet valósítunk meg, mint Horthyék dicstelen negyedszázada. Jövőre már nem lesz megye az országban, ahol ne folyna valami nagyszabású építőmunka. Nem kell messzire mennünk. Tiszalök határában készül már az új Tiszameder, ahol nem sok idő múlva duzzasztó szorítja áramtermelésre a rakoncátlan Tiszát s az alkotó ember arra kénydrcizni a folyót, hogy százezer holdakat tegyen termékennyé. Inotán is nagy erőmű épül. Budapesten folytatják a Földalatti Gyorsvasút építését, Dunapentelén pedig ötéves tervünk legnagyobb alkotásának, a Dunai Vasműnek alapjait, rakják le. A mi tervünk: új gyárak, új üzemek, új gépek százezrei, bekötötttnk, gépállomások, iskolák, napközi otthonok, bölcsődék, egészségházak, főiskolák. A miérvünk: a dolgozók magasabb életszínvonala a művelt, jómódú társadalom. A mi tervünk: a szabad ország építése, a szocializmus biztos alapjainak lerakása, az erős, független Magyarország. A mi jövőévi tervünk: négy új gépállomás építése a megyében: Buján, Oroson, Dombrádon és Gyulaházán, öt szép tanyaközpont Telektanyán, Tiborszálláson, Sőrekúton, Teremen és Apaligeten, új villanymotorgyár létesítése, mész- és homoktéglagyár építése Nyáregyházán, a csodálatos, berendezésű nyíregyházi dohányfermentáló folytatása, a nyíregyházi rádióállomás korszerűsítése. Nyírmadán tovább folytatjuk a hatalmas sertéshizlalda építését, hat modern berendezésű marhaistálló épül állami gazdaságainkban 500 férőhellyel, 4 új hodály 3000 juh számára és ezen felül is jelentős összegeket fordítunk az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások fejlesztésére, az erdősítésre. Új iskolákat kap a megye, az egytanerős iskolák megkapják a második pedagógust. Nyíregyházán felépül a bölcsőde. Tovább folytatjuk a falak villamosítását. Indos kezek állították össze évi beruházásunkat. Egy cél le a tervezőket: mindent adól.... tókért, mindent a népért. Éppen ezért nem hiányzik tervünkből néphadseregünk fejlesztése sem. A további békés építést, a nyugodt munkát biztosítja ez a beruházás, kifizető befektetés tehát minden dolgozó számára. Ezek a mi terveink. A béke, az építő munka, a haladás, a jólét tervei. Másutt is éerendeznek ,,költségvetési” vitákat a parlamentben, másutt is készítenek költségvetéseket. Az Amerikai Egyesült Államokban is. Ezeknek a költségvetéseknek azonban semmi közük sincs a békés munkához. Ezek a háború tervei. Trumanék a dolgozók megnyomorításával, a gazdasági és kulturális életszínvonal csökkentésével már odáig mentek, hogy a költségvetés 70 százalékát kérik hadi célokra. A koreai háború kitörését megelőző két hét alatt többet költöttek fegyvergyártásra, mint egész évben közoktatásra és egészségvédelemre. Ott nincs az államnak gondja arra, hogy mi lesz a munkással, ha megbetegszik, mi lesz a gyermekkel, ha kimarad az iskolából. Trumanék céljait eléggé mutatják a koreai események. A gyermekotthonok, az iskolák, a kórházak, a tudományos intézmények bombázásához, a városok, falvakelégetéséhez, a romboláshoz értenek, az építéshez nem. Nem véletlen, hogy nálunk a dolgozó nép lelkes érdeklődéssel fordul az országgyűés költségvetési vitája felé, Amerikában pedig gyűlölet kél a népben, ha Trumanék háborús terveire gondol. A két költségvetés hű tükörképet ad a két ország céljairól és egyben a világ két táborának, az imperialista háborús uszítók bandájának és a béketábornak terveiről. Az Egyesült Államokban és minden imperialista országban méltán kíséri a nép olthatatlan gyűlölete a háborús előkészületeket. Az ő életükről van szó, őket, a dolgozó népet akarják Truínanék a halálba zavarni és gyilkos tervekhez pontosan a dolgozók pénzét, adóját használják fel. Pénz minálunk is kell az építő munkához, de nálunk elsősorban más forrásból táplálkozik államháztartásunk. Nálunk nincsenek monopóliumok, nincsenek hatalmas trösztök, ahol tíz- és százezer munkást zsákmányol ki egy vagy tiz tőkés. Nálunk az üzemek tulajdonosa a dolgozó nép állama s a nyereséget nem néhány ember közt osztják szét, hanem kilencmiliónak juttatnak belőle az új gyárakon, a gépeken, az iskolákon, a napközi otthonokon keresztül. Manálunk nem a dolgozó nép kegyetlen megsarcolásától, hanem az állami vállalatok bevételeitől függ a költségvetés deficitmentessége. Költségvetésünk megtárgyalása, az új alkotásokról hozott határozatok lelkesítsék még jobb munkára dolgozóinkat. Soha ne feledjék:munkáink célja, hogy emelkedjék a nemzeti jövedelem. A Vulkánban, a Magasépítési Vállalatnál már 1051-es tervükön dolgoznak a munkások. Kövessék a példát a többi üzemek is. Takarékoskodnának az anyaggal, használják ki jól a munkaidőt. A mezőgazdaság dolgozói a begyűjtési terv maradéktalan teljesítésével, a mélyszántás gyors befejezésével mutassák meg, hogy a munkásokkal vállvetve harcolnak tervünk győzelméért. Takarékoskodjék az államigazgatás minden dolgozója- Valósítsuk meg minden téren a szigorú tervfegyelmet. Kövessük a nagy Szovjetunió hős dolgozóinak példáját, akik önerejükből felfeltették a szocializmust, a miéinyi fél erekkkal hatalmasabb terveket valósítottak meg. Ha most fegyelmezetten dolgozunk, ha most takarékoskodunk, ennek hasznát ne érezzük, mert munkánk !"'-•’,’a gyümölcse miénk, a dolgozóké. Oli Károly elvtárs, pénzügyminiszter beterjesztette az 1951. évi állami költségvetést Ma délelőtt megnyílt a parlament új ülésszaka is kezdetét vette az 1951. évi költségvetés tárgyalása. Zsúfolásig megteltek a parlamenti ülésterem padsorai. Tizenegy óra után néhány perccel vonultak be a terembe a kormány tagjai. Az Ezután napirend előtt , Rndics Erzsébet elvtársnő, a varsói Békevilágkongresszus magyar küldöttségének vezetője, számolt be a kongresszus munkájáról és hangoztatta, hogy abban a magyar küldöttség tagjai is tevékeny részt vettek. A varsói világkongresszus határozatai új fejezetet jelentenek a nemzetközi békeharc történetében. Nyilvánvaló, hogy a becsületes embereknek újabb és újabb millióit fogják ezek a határozatok bevonni a békeharcosok táborába, — mondta. — Még jobban megnősz a mozgalom, amelyhez hasonlót sem korunk, sem az egész történet .rmnk erre ma ír el. A történelem .nom ismer olyan hatalmas ,mozgalmat, mint, a mai békemozgalom, amelynek soraiban százmilliók menetelnek és szervezetten, öntudatosan harcolnak újabb háború ellen. (Taps.) — Nem ksebb tényről van szó, mint arról, hogy százmilliók zárkóztak fel az imperialista társadalom alapvető vonása és törvénye, az örökös háború ellen. Százmilliók határozták el, hogy — egyelőre ebben a kérdésben — kezükbe veszik sorsuk intézését. Nem volt még ilyen mozgalom és nem is tehet el. Csak korunkban lehetséges ilyen mozgalom, amikor a népek nemcsak a kapitalista társadalom szörnyűségeit, esztelenségeit, erkölcstelenségét, kiúttalanságát látják, de látják a kommunizmust építő Szovjetunió békés barátságban élő népeinek nagy példáját. Csak korunkban lehetséges ilyen mozgalom, amikor a népek látják, hogy a kapitalizmus klincseitől megszabadult népi demokratikus országok kis népei is milyen nagy sikereket érnek el. * — A százmilliók, a tömegek, a | Ezután Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter kezdte meg költségvetési expozéját Beszámolt az ipari termelés fejlődéséről az ötéves terv első évében és elmondotta, hogy a munkanélküliségnek a hároméves terv során történt felszámolása után ma már munkaerőhiány jelentkezik és a tervszerű, jól megszervezett szakmunkás-utánpótlás ötéves tervünk megvalósításának egyik központi kérdésévé vált. — A bérből és fizetésből élők száma az idén mintegy 250.000-el több — folytatta ezután, — mint tavaly ilyenkor. Ha figyelembevesszük, hogy egy esztendő alatt a bérek és fizetések 17 százalékkal emelkedtek, megállapítható, hogy a munkások és alkalmazottak összes jövedelme 35—40 százalékkal haladja meg a múlt évit. országgyűlés forró szeretettel, percekig tartó tapssal fogadta dolgozó népünk vezetője*, Rákosi Mátyás elvtársat. Drahos Lajos elvtárs, elnök megnyitotta az országgyűlés új ülésszakát. népek öntudata, ereje megnőtt, megnőtt bizalmuk saját erejükben, mert tudják, hogy az emberiségnek ezt a nagy küzdelmét a halál és pusztulás ellen, az emberiességért, az életért, a haladásért a nagy Sztálin lángesze vezérli. (A képviselők felugranak helyükről és hosszú perceken át tartó fergeteges tapssal üdvözlik a világ népeinek irányt mutató lángeszű vezérét, Sztálint.) — Ugyan ki tudja legyőzni az öntudatra ébredt, az erejében bízó százmilliókat? Senki. És nem fogják legyőzni őket az imperialisták kicsiny klikkjei, akik értenek ahhoz Koreában, hogy gyermeketk és aszszonyok vérében gázoljanak, de ahhoz nem értenek, hogy győzzenek. A mi korunk nem a zsarnokok, a hódítók, a népgyilkosok és kizsákmányolok győzelmének, hanem a népek győzelmének a korszaka! — Javaslatot teszek arra, hogy a magyar országgyűlés, a magyar nép itt összegyűlt képviselői tegyék magukévá a varsói Békevilágkongresszus határozatait, amelyek olyan rendszabályokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak, hogy a háború elkerülését elősegítsék, az imperialisták számításait keresztülhúzzák. Ugyancsak javaslatot teszek arra, hogy az országgyűlés dolgozzon ki békevédelmi törvényt, amelynek értelmében népi demokratikus köztársaságunk a háborús uszítás minden fajtáját törvényileg üldözni fogja. Az országgyűlés Andics Erzsébet nagy tapssal fogadott felszólalása után egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Ezután Szabó Piroska elvtársnő a Népköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről számolt be. Rámutatott arra, hogy a közszükségleti cikkek iránti kereslet hatalmas mértékben fokozódott, néhány fontosabb élelmiszerre vonatkozó statisztikából a fogyasztás 25—30 százalékos emelkedésére lehet következtetni. Elmondotta, hogy az 1930-as költségvetés végrehajtása az előirányzatnál mintegy 20 százalékkal nagyobb, előreláthatóan 2-1 milliárd forintos keretben történik. A bevételek várható összege a 24 millárdot is meghaladja. Az ez évi költségvetés a megnövekedett kiadások ellenére nemcsak egyensúlyban lesz, hanem előreláthatóan 100 millió forintot meghaladó felesleggel zárul. A költségvetésben előirányzott 7250 millió forint beruházással szemben az ezévi beruházások tényleges összege előreláthatóan megközelíti majd a 9 milliárd forintot. Ült elvtárs hangsúlyozta: az őí■. éves tervünk első évében elért hatalmas eredmények mutatják, hogy dolgozó népünk híven követi a A Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs útmutatásait. Szocialista építésünk számára felmérhetetlen, hatalmas segítséget jelent a Szovjetunió és szeretett tanítónk, Sztálin elvtárs segítsége. Mindez azonban további erőfeszítésekre kötelez bennünket. Bejelentette, hogy az 1951. évi, az állami feladatok teljes egészét magában foglaló költségvetés 29 milliárd 623 millió forint bevételt, 29 miliárd 516 millió forint kiadást irányoz elő és így az 1950.évi költségvetés 107 millió forint felesleget mutat ki .A beruházások előiriányzata 1951-ben 61 százalékkal emelkedik Ezután az új költségvetésnek az elmúlt évivel szembeni alapvetőszerkezeti változásait ismertette. A Tanácsok megalakulása jelentős változást hoz a helyi költségvetések bevételi fedezete tekintetében is. A Tanácsok részesedése az általuk beszedett adókból tervszerű felmérés alapján keríti megállapításra. A Tanácsok bevételeik biztosításáról maguk gondoskodnak és így messzemenően érdekeltté válnak a területükről befolyó bevételek biztosításában. A folyó évben a társadalombiztosítás és az egészségügy vonalán végrehajtott átszervezés fontos lépést jelentettelőre a szocialista egészségügyi ellátás megvalósítása felé. — 1951. évi költségvetésünk előirányzata 29,516 millió forint, kereken 9,5 milliárd forinttal több, mint a folyó évi előirányzat. A kiadások emelkedése döntő részében azokkal a hatalmas feladatokkal kapcsolatos, amelyeket ötéves tervünk célkitűzésétének megvalósítása ró ránk. Ezért emeltük meg az 1951. évi költségvetésben hatalmas mértékben a népgazdaság fejlesztésére szolgáló kiadásokat. Az 1951. évi költségvetésben — az 1950-es évvel szemben — a beruházások előirányzata 61 százalékkal magasabb, 11.700 millió fornt. — ötéves tervünk egyik fő feladata — mondotta —hogy országunkat gyors ütemben iparosítsuk. A rövid néhány év alatt 263 új gyár és üzem létesült hazánkban. Költségvetésünkben hatalmas összegeket irányoztunk elő a tudományos kutatás előmozdítására. A nehézipar kutató intézeteinél 29 millióval megemelve a folyó évi előirányzatot, 85 millió forintot, a könnyűipar kutató intézeteinél pedig 11 millió forintot irányoztunk elő tudományos kutatásokra. Mintegy százmillió forintot fordítunk ipari, tanuló szakiskolák fenntartására, 75 millió forintot pedig a tanműhelyek fenntartására. A tanulóotthonok számát 40-ről 133-ra, az otthonokban elhelyezett tanulók számát Andies férzsébet elvbtírsnő beszámolója a varsói Hí’ Iti‘világ kongresszusról Az ezévi költségvetés sxilxmilliós felesleggel zárni