Néplap, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-01 / 125. szám

■ 1 wt fP* M §9 mjB a ■ b ■ §H ■ ■ aSg» aHHp JhHmI V MMBHWIHHMiMHBEIiEBaMwBEtifl­ft­EMBBiiHlB M^A^MD^ZABOIGS^ZA^AR MEGYEI PARTBIZa^AGANAI^Ur^^^^B Javítsuk i­­eg a p­ártoktatás munkáját A Párt Politikai Bizottsága hatá­rozatot hozott az 1950-es pártokta­­tási év tapasztalatairól és az 1951- 52-es pártoktatási évről. Ez a hatá­rozat felmérhetetlen segítséget ny­ú­jt a jövő oktatási év előkészí­téséhez, a propaganda munka meg­javításához. Sztálin elvtárs mon­dotta : „Mint alapigazságot­­kell el­ismernünk, hogy minél­­magasabb a párt és állami munka­ bármely területén működő funkcionáriusaink politikai színvonala, és marxista­­leninista, öntudata, annál magasabb és termelékenyebb maga­ ez a mun­ka, annál hatékonyabbak a munka eredményei". Éppen ezért újra fo­kozott mértékben szembe kell száll­ni az oktatás lebecsülésével és ha­ladéktalanul hozzá kell látni a­ Po­litikai Bizotts­ággatározatának vég­rehajtásához. , • Az 1950—6s-es tanévben komoly eredményeket értünk el az oktatás területén megyénkben is. A politi­kai iskolák nagyban elősegítették azt, hogy világosabban lássák párt­tagjaink feladataikat, jobb ered­ményeket érjenek el a termelésben. Az ófehértói gépállomás brigádokta­­tásának megszervezése után kiszé­lesedett­ a munkaverseny, Fülesden a politikai iskola hallgatóinak nagy része belépett a termelőszövet­kezeti csoportba. A téves nézetek nagy részének felszámolása is je­lentős eredménynek számít. Olcs­­ván­ például a kulákokat nem tar­tották kizsákmányolóknak, Csász­­lón, Gacsályon a középparasztokat nyilvánították ellenségnek. Mándo­­kon, Szabolcsbákán és Tiszaszent­­mártonban pedig a korlátozás poli­tikájának alkalmazása helyett lik­vidálni akarták a kulákokat. El­mélyült párttagjainkban a­ harcos helytállás, az áldozatvállalás szel­leme, szeretetük a­ Szovjetunió iránt. Kém egy helyen alakult meg a politikai iskolák előadásai nyo­mán az MSZT, szervezete. A jelentős eredmények mellett azonban pártoktatásunk „nem tar­tott lépést sem a párttagság és pár­ton kívüli dolgozók fokozódó politi­kai és ideológiai érdeklődésével, sem azokkal a­ követelményekkel, amelyeket és' éleződő nemzetközi helyzet s a szocializmus építésének feladatai, támasztanak a propagan­da-munkával szemben’". -Miben nyil­vánultak meg a hiányosságok? Sok helyen még mindig lebecsülik az elméletet. A járási pártbizottságok, pártszervezetek nem fordítanak elég gondot az ellenőrzésre. Az el­lenőröket — különösen a fehérgyar­mati járásban­­— túlterhelik, sok m­ás feladattal bízzák meg. A lövő­­petri, nyírlövői, tuzséri párt vezet­ő 5-­­­ségi tagok maguk sem tanulnak rendszeresen. Kém tanul azonban eléggé Piros elvtárs sem, a csenge­tt Járási Pártbizottság munkatár­sa. Innen eredt a helytelen nézete a ,,gazdasági kulákokról" és a „po­litikai kulákokról. A kisvárdai Járási Pártbizottság a zsurki poli­tikai iskolát egyszer-kétszer ellen­őrizte. Március óta nem folyik ok­tatás ebben a faluban s a pártbi­zottság semmit nem " tett a munka megjavítása érdekében. Hibák, van­nak a tanulási fegyelemnél a ká­deroktatás terén, id. Sokan nem ké­szítik el jegyzeteiket, a tanulást a konferencia előtti utolsó hétre ha­lasztják. Súlyos hibák voltak megyénkk­ben a propagandisták kiválogatásainál is. Pártszervezeteink, járási párt­­bizottságaink helytelen elgondolás­­ból kiindulva túlnyomórészt ta­­nácstitkárokból, nevelőkből állítot­ták össze a propagandahálózatot. Ezek az elvtársak nem tudtak kel­lőképpen összekapcsolni a minden­napi gyakorlati feladatokkal a ta­nulást. Olyanokat is beállítottak propagandistáknak, mint például a nagyecsedi Bard­óc Pál tanácstit­kárt, aki sorozatosan nem készült fel az előadásokra. Bűnös éberte­­lenséget is, tapasztalhattunk ebben az oktatási­ évben. A kocsordi poli­tikai iskola vezetője egy volt­ csend­őr, Horthy volt méhésze, Gém Fe­renc volt. Gém a dolgozó nép gyű­lölt ellensége. Legutóbb döglött ku­tyával fertőzte meg a termelőszö­vetkezeti csoport kútját. Alapos kö­rültekintés nélkül küldött a fehér­­gyarmati Járási Pártbizottság egé­szen képzetlen elvtársakat, vagy oda nem valókat a pártiskolára. Ez kétszer egymásután, figyelmez­tetés ellenére is előfordult. Ezek a hibák is akadályozták meg azt, hogy a politikai iskolákon nem vi­tatták meg kellő időben, kellő mé­lyen a Párt- és kormányhatároza­tokat, nem foglalkozott a pártpro­paganda megfelelően az ellenség el­leni harccal, az éberségre, harcos kiállásra való neveléssel. Több be-.­íven, mint például Baktalóránthá­­zán, növelte a hibákat az, hogy az oktatási bizottságok nagy része kis­polgári elemekből állott., A Politikai Bizottság határozatá­nak végrehajtása nem szűk érte­lemben vett oktatási kérdés. Min­den egyes pártfunkcionáriusnak, minden egyes párttagnak kötelessé­­ge a határozat által kitűzött fel­adatok megvalósításáért harcolni, mert ez egyik döntő­ előfeltétele an­nak, hogy sikeresen valósítsuk meg azokat a nagyszerű feladatokat, amelyeket a Párt II. Kongresszusa tűzött ki elénk. Akár a szocialista iparosítás területén ránk váró ko­moly feladatokat vizsgáljuk, akár a falu­­szocialista átalakításának óriási feladatára gondolunk, akár a kultúrforradalom sikeres végre­hajtásáról van szó a­­ feszült nem­zetközi helyzetben, az egyre élese­dő osztályharcban, mindenképpen meg kell állapítani: feladatainkat csak akkor tudjuk megoldani, ha képzett, a bonyolult viszonyok kö­zött bátran eligazodó, a marxista­­leninista, elmélettel felfegyverzett káderek tömegeivel rendelkezünk Első feladatunk legyen az idei ok­tatási év sikeres befejezése, a kon­gresszusi anyag alapos feldolgozása s a propagandisták jó kiválasztása a nyári propagandistaképző tanfo­lyamok részére. A TB határozata nagy feladatokat tűz elénk a követ­kező oktatási évre. A párttagság 40—43 százalékát kell bevonni a szervezett oktatásba, biztosítani kell az olyan tanítást, nevelést, amely az elméletet szakadatlanul az eleven élet tapasztalataival, gya­korlatával, vérével és húsával táp­lálja"’. Jól ki kell válogatnunk pro­pagandistáinkat, akik már példa­mutató­­magatartásukkal, munká­jukkal is nevelnek, oktatnak. Foko­zott felelőssége lesz a jövő oktatá­si évadban a pártszervezeteknek, a pártszervezetek vezetőinek. Lássunk hozzá a feladatok végrehajtásához azzal, hogy alaposan­ és mélyen át­tanulmányozzuk ,a Politikai Bizott­ság határozatát. A DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK FELHÍVÁSA AZ IFJÚSÁGHOZ A DUNAI VASMŰ FELÉPÍTÉSÉBEN VALÓ ÖNKÉNTES RÉSZVÉTELRE ..Fiatalok százai fordultak a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Köz­ponti Vezetőségéhez azzal a kéréssel, hogy résztvehessenek nyári önkéntes munkával a Dunai Vasmű építkezésében. A Szovjet E­tunióban tanuló ösztön­díjasok, a Sallai Imre szakérett­ségis kollégium hallgatói és az Erőgépjavító Vállalat DISZ- szervezetének ifjúmunkásai el­sőnek ajánlották fel, hogy nyári szünidejük, illetve szabadságuk egy részét a Dunai Vasmű épí­tésénél töltik el. "­ Üdvözöljük a fiatalok hazafias kezdeményezését! Útjaink ismét bebizonyították, hogy felelős­nek érzik magukat felemelt öt­éves tervünk megvalósításáért Rákosi elvtárs ifjúságának szíve együtt dobban a Vasmű építői­nek csákányával, kalapácsával, s nyáron együtt indulnak ütkö­zetre az új gyárcsarnokért, a házakért és utakért — az ács­iért. Békénk egyik erős vára, nem­zeteink büszkesége, ötéves ter­vünk legnagyobb alkotása, a Dunai Vasmű ,sokezernyi ember munkájával épül. Az építők mind nagyobb területet hódíta­nak el a természettől. Ahol tegnap dombok voltak, ma ház­sorok emelkednek , az alkotó munka ereje formálja az acél­kombinát első gyárcsarnokait. Uj, szocialista város születik a Duna mentén s a szocialista építőmunka tüzében új ifjúság nő fel. Az ifjú építők előtt ki­rajzolódik az­ óriási kohóma, a zúgó gépekkel teli üzemek, s a gyár futószalagjairól legördülő traktorok, mozdonyok, az új szerszámgépek, hidak, amelyek népünk munkáját könnyítik, ha­zánkat erősítik. Újaink ezreinek önkéntes munkája ezt a harcot segíti sikerre! A Dolgozó Ifjúság Szövetsége magáévá tette a fiatalok kezde­ményezését és kérte kormá­nyunkat, tegye lehetővé a fiata­lok nyári önkéntes munkáját a Dunai Vasmű építésénél. A kor­m­ány helyesli a kezdeményezést s a feltételeket megteremti an­nak megvalósításához. Ennek alapján a DISZ Köz­ponti Vezetősége kéthetes cso­portokban önkéntes építőmun­­kát szervez a Dunai Vasműnél június 17-től szeptember 8 ig. A Dunai Vasmű felépítésében való részvétel kitüntetés, amit a DISZ azoknak az ifjaknak és leányoknak tesz lehetővé, akik erre jó vizsgaeredményeikkel, szövetségünkben végzett mun­káinkkal érdem­esnek bizonyul­nak, DISZ szervezetek, diákfiata­­lok! Szélesítsétek tovább e ha­zafias kezdeményezést. Önkén­tes építőmunkával is készülje­tek a III. Világifjúsági Találko­zóra, a világ ifjúságának harcos béketalálkozójára. A Vasmű építésénél kemény, áldozatkész munka, az építő harcos élete vár rátok. Dolgoz­zatok példamutatóan, lelkesen s a győzelem a tiétek lesz. Éljen a Dunai Vasmű, népünk építőmunkájának hatalmas al­kotása! Éljen a mi győzelmes Pártunk és drága tanítómeste­rünk, Rákosi Mátyás elvtárs! Előre ifjúság­i békénk előd­je, a Dunai Vasmű felépítéséért! dísz központi VEZETŐSÉGE INTÉZŐ BIZOTTSÁGA.” Harcban a magasabb terméshozamért „Ötéves tervünk megvalósí­tásának, szocialista építésünk­nek, békeharcunknak egy jelen­tős csatáját kell megnyernünk a­ most következő napokban. Ennek tudatában vegye ki :"min­denki a részét a munkából és a harcból, amelyet tervünk telje­sítéséért, a nagy termés biztosí­tásáért folytatunk és győze­lemre viszünk" — mondja a földművelésügyi miniszter felhí­vása. A felhívást magukévá tették megyénk dolgozói és hatalmas lendülettel láttak a növényápo­­lási munkákhoz. A várjúlaposi „Győzelem" termelőszövetkezeti csoport nemcsak a brigádok és munka­csapatok között, de az még csoporttagok kö­zött is felosztotta a terü­letet. Ez hatalmas lendületet adott a növényápolásnak. Igen élénk és lelkes verseny alakult ki a csoporttagok között. A verseny nyilvánossága szin­tén fokozottabb munkára sel­kesztette a csoporttagokat. Bevonták a növényápolásba a családtagokat is, ennek köszönhetik, hogy az első kapálást befejezve, néhány napon belül már a burgonya második kapálását is elvégzik. A tiszalöki „Dózsa" termelő­­szövetkezet és a községbeli „Bajcsy-Zsilinszky" termelőcso­port között is igen szép ver­senymozgalom alakult ki. Már nemcsak hetenként, de több­ször naponta is értékelik, me­lyik csoport áll jobban a nö­vényápolási munkával. Legutób­bi kiértékelésük szerint a ,,Dózsa" termelőszövetkezet a jó munkaszervezés folytán el­hagyta a versenytársát. Az első kapálást mindkét csoport befe­jezte, már másodiknál tartanak. A bedobókori „Szabad Nép" termelőszövetkezetiek is csak a családtagok bevonásának kö­szönhetik, hogy mostanára be­fejezték az első kapálást. Nyírtétről, Beszterecről most érkeztek a hírek, hogy az ottani harmadik típusú termelőcsoportok is a második kapáláshoz lát­tak. Termelőszövetkezeti, csoport­jaink mellett az egyénileg gaz­dálkodók is több községben be­fejezték az első kapálást. Nyír­tét, Nagyvarsány, Ófehértó, és Paszab községben is erről ad­tak hírt a dolgozó parasztok. E héten a gemzseiek és az ilkiek is befejezik. AZ ENCSENCSI TRAKTORISTÁK A NÖVÉNYÁPOLÁS SIKERÉÉRT A földművelésügyi miniszter felhívása nyomán gépállomá­saink dolgozói is a termelőszö­vetkezeti csoportok segítségére siettek. Az encsencsi traktoristák el­határozták, hogy külön növény­ápolási brigádot alakítanak és segítenek a körzetükhöz tar­tozó termelőszövetkezeti cso­portoknak. A nyírbátori, encs­encsi, nyírlugosi és a penészleki termelőcsoportoknál volt leg­nagyobb az elmaradás. 25 trak­­trosta két nap segített a nyír­bátori „Vörös Csillagnak" ka­pálni, kaszálni. A helybeli cso­portnak is segítettek a növény­­ápolási munkában,­­ most pedig a penészleki „Vörös mező" ter­melőszövetkezeti csoportban dolgoznak a traktoristák. A NAGYHALÁSZ! ÉS REMECSE! TANÁCS IRÁNYÍTSA JOBBAN A NÖVÉNYÁPOLÁS! MUNKÁT A kemecsei járásban leghátul kullog a növényápolásban Ke­­mecse és Nagyhalász. Mindkét községben hátra van a kapálás nagy része. A verseny­táblák sem hirdetik úgy, ahogyan kellene az élenjárók neveit. A pártszer­vezet, a tanács, a tömegszerve­zetek nem szervezték meg elég­gé sem a tavaszi, sem pedig a növényápolási munkát. A nö­vényápolás meggyorsítása érde­kében a tanács állandó mező­­gazdasági bizottsága semmit segrt tett. De nem látszik a lel­kesedés a DISZ és a DÉFOSZ munkáján sem. Nyírmada is el­maradt a növényápolásban. Az urai állam­i gazdaság burgonyá­iét nem soka másodikra lehet kapálni és még elsőre is csak géppel húzatták meg. A rossz munkaszervezés igen komoly károkkal jár ezekben, a közsé­gekben, ha sürgősen nem javí­tanak eddigi munkájukon. Száz és száz mázsa terménnyel káro­sodnának maguk a dolgozó pa­rasztok s így rossz munkájuk­kal gátolják a magasabb ter­méshozam elérését. Ezekben a községekben, de mindenütt, ahol még nem fejezték be a kapásnövények első ápolását, ott hozzák be a lemaradást,.

Next