Néplap, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-01 / 125. szám

1951 .TANICS 1, PÉNTEK Az MNDSZ-asszonyok lelkes előkészítő munkával készülnek egész hazánkban a Nemzetközi Gyermeknap megtartására. Porcsalmán nagy segítséget ad­­nak az MNDSZ-asszonyok mun­kájához az úttörők. Június 3-án reggel az úttörők zenés ébresz­tőt rendeznek. Az MNDSZ asszonyok a gyermeknap meg­tartásának érdekében már eddig hat békekisgyűlést tartottak. A kótaji MNDSZ-asszonyok komoly felvilágosító munkát vé­geznek. A gyermeknap megtar­tásának jelentőségét ismertetik a szülőkkel. A koreai gyűjtést tovább folytatják ezzel egyidő­­ben. Szép eredményt értek el a bélyegeladásban, már új bélye­geket is kértek. A DISZ-Hatalok és a kis úttörők az MNDSZ- asszonyokkal karöltve végzik munkáinkat, szervezik a gyer­mekeket Vas elvtársnő rádió­beszédének meghallgatására. Az MNDSZ-asszonyok uzsonnával vendégelik meg a gyerekeket és egész nap szórakoztató mű­­sort adnak. A csengeti MNDSZ-asszo­nyok is lelkesen készülnek a Nemzetközi Gyermeknap meg­tartására. Nagy buzgalommal készülnek az úttörők is, Papp Mária úttörő beszédet fog mon­dani a gyerekeknek. si KISVÁRDAI JÁRÁS A FŰKASZÁLÁS ÉLÉN len ez az eljárás. Ha meghagyjuk vénülni a füvet, akkor vastagab­bak lesznek ugyan a rendek, de tápértékük közel sem lesz olyan, mintha azt idejében, tehát virág­záskor lekaszáltuk volna. A földművelésügyi miniszter fel­hívása nyomán nagy lendületet vett megyénk falvaiban a fűkaszá­­lás. Egyre több dolgozó paraszt is­merte fel az idejében való fűkaszá­lás jelentőségét és igyekezett minél előbb be is takarítani. Megyénk dol­gozó parasztjai közel 70 százalékát lekaszálták már a fűnek. Pártszer­vezeteink, tanácsaink és a tömeg­szervezeteink népnevelői felvilágo­sító munkája folytán legtöbb köz­ségben már be is takarították a szénát, így van ez Vaján, Besztere­­cen és a csengeti járás több köz­ségében. A járások között élen a kisvárdai járás halad a fiikaszáláb­an. A já­rás dolgozó parasztjai egy-két na­pon belül befejezik a fű kaszálását. Jól halad még a kaszálás a csenge­­ri és a vásárosnaményi járásban. Őr községben a községi tanács el­hanyagolta a fűkaszálók idejében való elvégzésére felhívni a dolgozó parasztok figyelmét és még mindig igen sok fű van kaszálatlan a köz­ség határában. Maga a termo­­"cso­port is késik a kaszálással. Fejlődő állatállományunknak e­gy­re több takarmányra van szüksége. A szénabetakarítás minden dolgozó paraszt egyéni érdeke is. .Több mun­ka után nagyobb lesz a bevétel, jobban, szebben élhet a család. A minisztertanács kétéves állat­tenyésztési tervének végrehajtásá­hoz elengedhetetlen, hogy veszteség­­mentesen betakarítsuk szánatermé­­sünket. I­ogelők, rétek, töltések és árokpartok bő szénatermést ígér­nek. Megvan tehát a lehetőségünk, hogy fejlődő állatállományunknak biztosítsuk takarmányszü­­kségletét. A bő termést idejében való ka­­szálással széna betakarításával kell biztosítani. Több helyütt m­ég azt az ósdi nézetet tartják dolgozó parasztjaink, hogy „gyenge még a fű­, meg kell várni, amíg megérik és ráérünk azután is lekaszálni, be­takarítani'’. A tapasztalatok bebi­zonyították, hogy mennyire helyre­ HOLNAP ESTE AZ MSZT ZENEKARA HANG­VERSENYEZIK NYÍREGYHÁZÁN Holnap este fél nyolc órai kezdettel mutatozik be az­­újjá­szervezett nyíregyházi MSZt zenekar a Dózsa­ úti székház­ban. A hangverseny jövedelmét a koreai gyermekek megsegíté­sére fordítják. A város dolgozói nagy érdek­lődéssel tekintenek a hangver­seny elé, annál is inkább, mert hosszú hallgatás után először lép újra hangversenydobogóra a zenekar. Minden bizonnyal több sikerrel és nagyobb lelkesedés­sel kapcsolódik be a megye kulturális életébe, mint az első próbálgatások idején. A hang­verseny műsora szép, komoly és változatos. Dunajevszkij, Alexandrov, Gluck, Brahms, Weber, Beethoven művei sze­repelnek. A zenekart Vikár Sándor ze­neiskolai igazgató vezényli. PARTIN­K Szombaton reggel nyolc órai kez­dettel a felsőfokú káderképző tan­folyam hallgatói létzére konferen­ciát tartanak. Munkaerőtobor­zás a mátészalkai és a fehérgyarmati járásban A mátészalkai járásban szép eredmények születtek a munkaerő­­toborzás során. Segítettek a taná­csoknak a pártszervezetek és a DISZ-szervezetek is. A kezdeti si­kerek Nyíregyházi Gusztáv a munka­­erőgazdádi idáig felelőst önelégültté tették. Nem használta ki eléggé a kínálkozó lehetőségeket. Hibáira rámutattak és azóta igyekszik fo­kozni az eredményeket. A szálkai járás elértei azt, hogy­­az első negyedévre előirányzott 010 helyett nulr 780 dolgozó szerződött le különböző vállalatoknál, Duna­­pentelére 110 dolgozó már elment. Negyvenen újra jelentkeztek. 10 leánytanuló helyett 20 ment el, de még öten vannak, akik menni akar­­nak. Vájártanulónak tizenegyen je­lentkeztek. A jó felvilágosító mun­kának köszönhető, hogy előzetes szerződés nélkül is már háromszá­zan mentek el különböző munkahe­lyekre. A feladatok megoldásában nagy segítséget nyújt a járási tanácsel­nökkel való megbeszélés. Kimuta­tást vezetnek a fellelhető tartalé­kokról, mindig tudják, hova kell menni toborozni. Nyíregyházi Gusz­táv maga is kijár toborozni. Heten­ként négy-öt napon keresztül. Amíg a vállalati toborzók nem jöttek, egymaga 00 munkást toborzott. A vállalati toborzókkal is kijár a községekbe, intézkedik, ahol nehéz­ségek mutatkoznak. A hetenként hazajáró — még az előbbi toborzással elment — dolgo­zókat beszervezik a toborzó munká­ba. Láposi Ferenc DISZ-tag Nagy­­ecseden egyedül 15 OXSZ-fiatalt to­­borzott. A szép eredmények mellett még mindig vannak hibák. Nagydobo­son igen felületesen kezelték a to­borzási munkákat. Egyszerűen azt mondták: nincsen a munkaerőfeles­leg. Nyíregyházi erre személyesen kiment Jó kiderült, hogy nincs igazuk. Fehérgyarmaton nagyobb hibák vannak a munkaerőtoborzásnál. Ba­kos Endre, a munkaerőgazdálkodás felelőse mindent maga akar meg­csinálni, mindenütt ott akar lenni. Ezzel persze nem segít a hibákon, mert egymaga nem tud megbirkóz­ni a feladatokkal. Nem osztja szét a munkát és így nem tud eredmé­nyeket elérni. Az előirányzott 400 dolgozó helyett, csak ISIS-nt tobo­roztak. Azokat, akik már szerződést kötöttek, magukra hagyják és így az ellenség aknamunkája következ­tében sokan visszariadnak és lema­radnak. Elhanyagolják a felvilágo­sító munkát. Látják ugyan az el­lenség aknamunkáját, de hagyják az ellenséget dolgozni, ahelyett, hogy lelepleznék őket. Az eredményekről nem vezetnek rendes nyilvántartást. Ugyanakkor arról panaszkodnak, hogy sok az adminisztrációs munka és emiatt nem tudják ellenőrizni a toborzási munkákat. A pártszervezetekkel nem dolgoznak együtt, a DISZ- és tömegszervezetek egyáltalán nem veszik ki részüket a toborzási mun­kából. Egyes községekben még nem is voltak kint toborozni. A vállala­tok toborzott rendszertelenül küldik szét a községekbe, a toborzás ellen­őrzése szinte lehetetlen. A DISZ rossz munkája arra vezethető visz­­sza, hogy maga a DISZ járási tit­kár is megalkuvó. Azt mondta, „a mi fiataljaink nem mennek a bá­nyába”. A kommunisták mindegyi­ke sem jár elől jó példával. Bakos elvtárs, ha jó munkát akar végezni, ne igyekezzen mindent egyedül csinálni, ossza szét a mun­kát és szervezze meg azt. Kérjen segítséget a pártszervezetektől, a DISZ-től és a tömegszervezetektől. Az ellenőrzést fokozottab mérték­ben tegye lehetővé. Jobb felvilágo­sító munkával igyekezzen biztosíta­ni az új munkaerőt rohamosan fejlődő iparunk számára. (Tóth). A fogadó kölctinseg­­kívánásává­ra a 22. héttel a Sportfogadási Osztály az alábbi módosításokat vezette be: 1. A TOTO havi bruttó bevételének 10 százaléka júniustól kez­dődően a benyújtott és vígaszdíjra érvényes sorozatok között egyenlő arányban kerül felosztásra.­­ 2. A jövőben a heti nyereményekre eső összegből az I. nyerő­­osztály (12 találatosok) 30 százalékos, a II. nyerőosztály (11 találatosok) 30 százalékos, míg a III. nyerőosztály (10 talá­­latosok) 40 százalékos arányban részesül. Ily módon a vígaszdíj sorozatokra és a III. osztályú nyeremé­nyekre is az eddiginél jelentősebb!» összeg jut. » A húsznapos tojásbegyűjtés elé „A tojásbeadási kötelezettség tel­jesítése minden dolgozó paraszt ha­zafias kötelesesége.” Ezt írja töb­bek között levelében Marsalkó Gyula hási középparaszt, amikor arról értesítette szerkesztőségünket, hogy tojásbeadási kötelezettségét 100 százalékban teljesítette. A jó felvilágosító munka nyomán ezt is­merték fel a paszabi, tiszaszentmár­­toni és a kálmpánházi dolgozó pa­rasztok is. A paszabiak 75.8, a ti­­szaszentmártoniak 00.8 és a kál­­mánháziak pedig nö.­1 százalékban teljesítették egész évi tojásbeadási kötelezettségüket. Számtalan dol­gozó paraszt van megyénkben, aki már túl is teljesített. Azonban igen sok faluban nagy elmaradás tapasz­talható a tojásbegyűjtés terén. Oros, Nyírpazony, Anargs, Kótaj, Geszteréd és Biri községek dolgozó parasztjai még a beadási kötele­zettség 10 százalékát sem teljesí­tették. Szerte a megyében fokozni kell a tojásbegyűjtés ütemét. Me­gyénk még csak 20,2 százalékban tett eleget egészévi tojásbeadási kö­telezettségének. Mi az oka ennek a nagy elmaradásnak? Elsősorban az, hogy pártszervezeteink nem fordí­tottak kellő gondot a felvilágosító munkára. Még mindig sok azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, kik nem ismerik a begyűjtési ren­deletét s a kulákok ezeket könnyen megtéveszthetik. A községi taná­csok és a földmű­vesszövetkezeti dol­gozók is „mellékes­’ feladatként te­kintették ezt a kérdést, különösen a begyűjtésben hátul kullogó közsé­gekben. Közeledik július elseje. Er­re az időre legalább 70 százalékban kell teljesíteni az egész évi tojás­­beadási kötelezettséget. A Szabad Nép tegnapi számában jelent meg a cecei földművesszövet­kezet tagságának húsznapos tojás­­begyűjtési versenyfelhívása. Azt vállalták a ceceiek, hogy leg­később június 20-ig a község 100 százalékban teljesíti tojásbeadási kötelezettségét. Megyénkben szintén ma kezdődik a húsznapos tojásbeadási verseny. Már eddig is folyt verseny egyes községek között. A büdszentmihá­­lyiak az új fehértói dolgozó parasz­tokat hívták párosversenyre. Azt vállalták a bikiszentmihályi dolgo­zók, hogy június 20-ig egészévi to­jásbeadási kötelezettségüket 80 százalékban teljesítik. Ez a ver­­senymozgalom azonban még nem­ kielégítő. Ahhoz, hogy megyénk időre és maradéktalanul teljesítse tojásbeadási kötelezettségét, egész megyét átfogó versenyre van szok­­­ág. Pártszervezeteinknek és tö­­megszervezeteinknek javítani kell a felvilágosító munkán. Népnevelőink konkrét példákon keresztül világo­sítsák fel a dolgozó parasztokat a tojásbeadás jelentőségéről. Mond­ják el, hogy: ipari munkásaink gé­pekkel és más ipari cikkekkel segí­tik a mezőgazdaságot, nekünk pe­dig kötelességünk ezzel is segíteni őket. Mutassanak párttagjaink és tömegszervezeti tagjaink példát a tojásbeadásban. Tóth Gáborné ópá­l­yi dolgozó parasztasszony példája is bizonyítja, hogy a jó felvilágosító munkának és a személyes példamu­tatásnak megvannak az eredmé­nyei. Egy hét alatt közel hatezer darab tojást gyűjtött l­e a község dolgozó parasztjaitól, ötéves ter­vünk sikeres végrehajtását, a béke erősítését szolgáljuk a tojásbeadási kötelességünk teljesítésével — ezt is elmondta Tóth Gáborné felvilá­gosító munkája közben. A ma kezdődő húsznapos tojás­be­adási verseny adjon minden község­ben újabb lendületet dolgozó pa­rasztjainknak. Község a községgel, dolgozó parasztok egymással kelje­nek nemes versenyre a tojásbeadási kötelezettség mielőbbi teljesítése érdekében. Versenytáblák hirdessék minden nap a beadásban élenjárók neveit tó bírálják az elmaradókat­ Ahol kevésnek bizonyulnak az át­vevő helyek, ott állítsanak fel töb­bet a községben. A MÉSZÖV ván­dorzászlót készített a legjobb köz­ség számára. A felvilágosító munka fokozásával, személyes példamuta­tással induljon harcba megyénk dolgozó parasztsága a tojásbeadási kötelezettség teljesítéséért ! Hogyan készül az MSZT nyíregyházi szervezete az aratásra és cséplésre Kem­ egyszer olvassuk könyvek­ben, nem egyszer látjuk a filmeken a szovjet aratást. Nagy ünnep a Szovjetunióban az aratás. Arató-, cséplő-brigádok vonulnak a kolho­zok földjeire, a gépekkel együtt, hogy betakarítsák a szovjet haza­dús terméseit. Országunkban is kö­zeledik a­ hetedik szabad aratás boldog ideje. Mi jó nagy lelkesedés­sel készülünk erre az ünnepre. A Magyar Szovjet Társaság nyíregy­házi szervezetének tagjai méltóké­­pen ki akarják venni részüket a jó aratási munkából. Szervezetünk megkezdte már a kultúrbrigádok szervezését. Mar­­minc ilyen brigád látogatja meg a termelőszövetkezet­i csoportok, egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjeit az aratás és cséplés ideje alatt. Ebédszünetben, este a mun­ka befejeztével kultúrműsorral szó­rakoztatják a dolgozókat. A pihenés ideje alatt brigádjaink ismeretterjesztő előadásokat is tar­tanak. Ezeken az előadásokon be­szélnek majd a Szovjetunióról, a szovjet kolhozparasztok életéről és arról, hogyan folyik az aratás a nagy, boldog szovjet hazában. Is­mertetik MSZT aktíváink az élen­járó szovjet­ munkamódszereket is. Kiállításokat is rendezünk az ara­tás és csépiás helyein. Külön erre a célra szerkesztett állványokra ki­rakjuk azokat a képeket, amelyek a Szovjetunió mezőgazdaságának eredményeiről számolnak be. Állan­dó hangoshíradó autó járja majd a munkahelyeket. Mangknezm­űsort közvetítünk az aratóknak, cséplők­nek, esténként pedig az autó lám­pájának felhasználásával filmvetí­téseket rendezünk. Fontos feladatunknak tartjuk azt, hogy teljes erőnkkel elősegít­sük az aratásnál, cséplésnél és be­gyűjtésnél a munkaversenyt. Nem­­­csak­ kultúrbrigádjaink énekelnek majd csasztuskákat a jól dolgozók­ról és lemaradókról, a szabotáló el­lenségről, hanem kultúrautónk is rendszeresen közli, hangoshíradóján keresztül a kialakult versenyered­ményeket. Frissen és fürgén szá­guld majd a k­k­ munkahelyről­­munkahelyre a jó vagy rossz mun­káról, az élenjárókról és hátul kullogókról. A munkába bevonjuk a nyíregyházi irodalmárokat, képző­művészeket is. Az aratási és csép­­lési munkahelyeken MSZT fali­újságokat állítunk fel . Íróink, fes­tőművészeink, rajzolóink írásaikal, műveiket — az élenjárók arcképeit — kirakják a faliújságokra. Az M­SZT-szervezet amatőr fényképé­szei a legjobban, dolgozó munká­sokról, brigádokról fényképfelvéte­leket készítenek s azokat szintén elhelyezzük a faliújságokon, MSZT- vermnekben. Társadalmi munkában két versenyzászlót készítettünk el. Egyet a legjobb arató, egyet a leg­jobb cséplóbrigádnak­ ajánlunk fel. A versenyzászlókat autónk mozgó­­vitrinjén körbehordozzuk s lelke­­sítjü­k a dolgozókat a győzelem el­érésére. A Megyei Tanács erre az időszak­ra rendelkezésünkre bocsátott egy filmfelvevő gépet is. A munkák ideje alatt számtalan filmfelvételt készítü­nk a dolgozókról s ezeket a felvételeket még az aratás és csép­iás ideje alatt levetítjük a munka­­verseny kiszélesítése érdekében. Fontos feladatunknak tartjuk­­hogy kultúrbrigádjaink ne csak szű­ken az aratással és csépléssel fog­lalkozzanak­, hanem a begyűjtéssel is. El kell érnünk azt, hogy dol­gozó parasztjaink a gép alól vi­gyék be már termésüket. Ezt csak komoly felvilágosító munkával le­het elérni. Munkánkat lelkesen és nagy örömmel végezzük, hiszen az aratás, szabad földjeink termésének betakarítása nemcsak dolgozó pa­rasztjaink boldogsága, hanem ez mienk is. A jó munkával drága hul­lánkat erősítjük s vele együtt a nagy béketábort, amelynek élén a Szovjetunió áll. KECSKOVSZKI­­JÓZSEF MSZT városi titkár. A debreceni járásbíróság négyévi börtönre és vagyona egytizedének elkobzására ítélte Fehér Imre hajdúböszörményi hentest fekete vágásért.

Next