Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-01 / 203. szám
(Világ, praletárjai egyesüljetek) Mai számunkból Nam ír tábornok , tiltakozása az újabb keszoni provokáció miatt 12. oldali — „C“ őrlési kedvezménnyel érveljenek a dombrádi népnevelők 13. oldali — Jól kamatozott a tervkölcsön Hanyicskó György nyíregyházi építőmunkásnak (3. oldal) AZ KfDP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ). ÉFVOLYAM, 203. SZÁM ÁLA 60 FILLÉR 1951 SZEPTEMBER 1. SZOMBAT TANÉVNYITÓRA . Hanyicska Gizella abban az évben, abban a hónapban született, amikor eszeveszett futásban menekültek a fasiszták és a múlt minden szemete, abban a hónapban, amikor a Nyíregyházára bevonuló szovjet hősök vérük árán nyitották meg előttünk a szabad élet kapuját. A múltról csak hallott. Negyedik osztályos Gyuri bátyjától, akivel kézenfogva mennek a ma délutáni iskolamegnyítóra a sok félelemről hallott, amit a háború hozott. Margit nővére, aki most végezte az irodai szakiskolát, a sok nélkülözésről beszélt neki. Édesapja, a Magasépítési Vállalat anyagkezelője elmesélte azt, hogy testvérei közül ő járt legtöbb iskolát, hat elemit, utána meg otthon tartotta a nyomot, várta a kapa. Kőművestanulónak is csak nős ember korában mehetett. Gizi édesanyja keresett akkoriban a családra. Ma már a múlté a munkanélküliség réme, a múlté a vk. miniszter 1932-ben „takarékossági okokból'' kiadott rendelete, hogy még az ismétlőiskolák fenntartására előirányzó összeget is törölni kell a községi költségvetésekből. A Hanyicska Gizellák már nem állnak meg a hat eleminél. 1932—33-ban hivatalos [Horthyék által szépített) kimutatás szerint 60.643 volt megyénkben az általános iskolai tanulók száma. A most kezdődő tanévre 84.675-en jelentkeztek az első beiratkozásnál. Ez a számbeli emelkedés sokkal nagyobbarányú a középiskoláknál. Lenin elvtárs nem egy alkalommal hangsúlyozta: „Egyike a polgári képmutatásoknak az a vélemény, hogy az iskola független lehet a politikától". Azok vallották ezt, akik elégedetten nézték a munkásparaszt gyerekek kiszorítását az iskolák padjaiból, akik örömmel látták Nyíregyházán is 1938-ban, hogy a Kossuth-gimnázium 521 tanulója közül mindössze 6 munkás és 1 szegényparaszt származású akadt. Ugyanezek az „urak" és a reakciós klérus szekértolói most elégedetlenül veszik tudomásul hogy megyénk középiskolai hallgatóinak 66 százaléka munkások és dolgozó parasztok gyermekei közül kerül ki. ,,A politikától független iskola" hívei nem szívesen látják, hogy a szocializmus építésének szilárd biztosítói kerülnek ki évrőlévre iskoláinkból, de annál szívesebben, nagyobb örömmel látják a dolgozó szülők gyermekeik kulturális felemelkedését A megnövekedett, tanulósereg több iskolát, pedagógust, nagyobb felkészültséget kíván Fehérgyarmat csak egy példa a sok közül. 1920-ban gimnáziumot kértek, Jékey főispán azzal utasította el, hogy a tanulás nem való parasztnak, ki "cselédeskedne akkor? 12 tanítója volt a községnek a harmincas években, ma 26 az általános iskolai tanítók száma, nyolcan tanítanak az irodai szakiskolán, tíz tanár pedig a most megnyíló új gimnáziumban. A pedagógusok a nyarat is felhasználták ismereteik bővítésére szakosító tanfolyamokon, •emellett mind többen kapcsalódnak be a kétéves erigén tanulásba, hogy minél többet nyújthassanak tanítványaiknak. Nem ismeretlenek találkoznak össze a mai tanévnyitókon. Az elmúlt napokban otthonaikban látogatták meg a nevelők jövendő tanítványaikat, azok szüleit. Az iskola és a szülők közti megváltozott viszonyt bizonyítja az „Építsük, szépítsük iskoláinkat" mozgalom nagy sikere. Mindenhol ragyogóan tiszta, feldíszített, barátságos iskola várja a tanulókat. Az első osztályosok kipróbálják új ceruzájukat, a nagyobbak is kíváncsian lapozgatják az új tankönyveket. 37 féle új tankönyvvel négy és félmillió példányban gondoskodott az állam a tanulók szükségletéről. A felemelt ötéves, terv több helyet biztosít egyetemeinken is. Megyénkben 427-re emelkedett az egyetemi hallgatók száma, 58 százalékban már munkások és parasztok gyermekei közül. A felemelt ötéves terv megnövekedett feladatokat, nagyobb igényeket támaszt a pedagógusok és tanulóifjúságunk számára is. A múlt évinél jóval magasabbra kell emelni az oktatás színvonalát. Tanulóifjúságunk túlnyomó része felismeri, hogy a Párt és az állam milyen bőkezűen, áldozatkész szeretettel gondoskodik nevelésükről, jövőjükről, de ugyanakkor fel kell ismerniök, hogy ezt elmélyültebb tanulással, nagyobb munkafegyelemmel kötelességük viszonozni. Komoly feladatai lesznek ezen a téren az iskolai DISZ-szervezeteknek és az általános iskolai úttörő csapatoknak. Minden erejükkel támogatniuk kell a pedagógusok erőfeszítéseit a tanulmányi fegyelem, az oktatás színvonalának emeléséért. Ilyen módon segítik legeredményesebben felemelt ötéves tervünk megvalósítását, a fiatalok világának, a szocializmusnak építését. Népnevelőink az őrlési és más kedvezmények tudatosításával dolgozzanak a begyűjtés sikeréért Az Alkotmányunk ünnepe utáni napokbanerősen visszaesett megyénkben a begyűjtés lendülete. Ennek egyik oka a felvilágosító munka elhanyagolása, az elbizakodottság volt. „Majd a végén” — hangoztatták eleinte a tiszalöki járási funkciósok, amikor mindjárt a begyűjtés kezdetén felhívták figyelmüket a begyűjtésben való elmaradásra. Lám már igazán a gabonabegyűjtés vége felé járunk, a tiszalöki járásban azonban ami igen akar megmutatkozni a „majd a végén...” A járások versenyében a nyolcadik helyütt állnak, pedig még csak azt sem mondhatják, hogy alacsony az átlagtermés, mert az ő átlaguk két járás kivételével a legjobb a megyében. Ellanyhult a népnevelő munka, nemcsak a tiszalöki járásban, de általában vonatkozik ez minden járásra. Pedig hőséggel van agitációs érv csak pártszervezeteink, a községi tanácsok feladata, hogy ezeket megismertessék a népnevelőkön keresztül a község valamennyi dolgozójával. Soha nem kapott dolgozó parasztságunk annyi kedvezményt, mint amilyent ebben az esztendőben biztosít népi államunk. Mik ezek a kedvezmények? Először is a „C”-jegyes gabonáért 20 forint felárat, 4 forint gyorsbeadási jutalmat s ha 83-as fajsúlyú a termény, ezeken kívül még néhány forint jutalmat is kap a beadó dolgozó paraszt. Ezen kívül minden mázsa C-jegyre beadott termény után fejadagon felüli őrlési engedélyt is kap. öt holdon aluli dolgozók minden mázsa „C” jegyre beadott termény után 100 kilóra, öt holdon felüliek pedig 25 holdig 50 kilóra szabadőrléési kedvezményt kapnak. Az önálló termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok pedig egy mázsa után 100 kilót őrölhetnek fejadagon felül. Azt jelenti ez, ha egy 1 holdas középparasztnak 21 mázsa fölösleges terménye van és ebből bead „C” jegyre 10 mázsát, nyolc mázsát szabadon megőrülhet. A nyolc mázsa terményből 510 kiló lisztet és 168 kiló korpát kap. Ha ezt szabadpiacon kg-ként 3 forintjával értékesíti, kereken 1.500 forintot kap csak a lisztért. A korpáért is kap 300 forintot. A nyolc mázsa terményért tehát több mint 1800 forintot kaphat. Olyan kedvezmények ezek, melyekre még nem volt példa.. És ahol ezeket tudatosítják is a népnevelők a falu dolgozóival és a tanács érvényesíti a törvény által biztosított kedvezményeket, ott jól is halad a begyűjtés, viszonyultak a bírálathoz s a Járási Pártbizottság segítségével hozzáláttak a hibák kijavításához... a terménybegyűjtési verseny fellendítéséhez. Eleinte hiba volt a tanácsnál. Azzal indították el a népnevelőket, hogy a termelőktől az összes felesleges terményt kérjék. Klencsik elvtárs, a Járási Pártbizottság egyik munkatársa felhívta e helytelen nézetre a népnevelők és a tanács figyelmét. Ettől kezdve egyre sűrűbb sorokban indultak a terménnyel megrakott szekerek a terményraktár felé. Ifjú Kis Lajos 14 holdas középparaszt 10 mázsa fölösleges terményt tartogatott a padlásán azzal, hogy két fia tanul és csak akkor adja el terményét, ha szüksége lesz az árára. Jencsik elvtárs sokáig elbeszélgetett vele, elmondta, a beadással járó előnyöket, másnap 7 mázsa terményt vitt a terményraktárba Kis Lajos, a többit szabadrtésre hagyta. De mást is tett Kiss Lajos. Belépett a termelőszövetkezeti csoportba. Aznap négyen követték még őt. „Ha így elmondták volna mások, már rég tszes, tag lettem volna és a fölösleges terményemet se tartottam volna mostanáig a padláson”. Ezt mondta Jencsik elvtársnak ifjú Kis Lajos középparaszt. Sokan voltak hasonlóan a terményükkel Tivadaron, de a népnevelők jó agitációs érvei meggyőzték a kételkedőket. Ma már jóval felül teljesítették 100 százalékon évi begyűjtési tervüket a tivadariak, első helyre törtek a járás begyűjtési versenyében. 30 község közül 16 község már 100 százalékon felül teljesítette évi gabonabeadási kötelezettségét a járás területén. Márokpapi és Beregdaróc hatvan százalékos, a többi községek pedig mind felül vannak a 70 százalékon. A kedvezmények állandó ismertetésével tört a második helyre a vásárosnaményi járás A Járási Pártibizottság tagjai naponta értékelték a járás begyűjtési munkáját s másnap hajnalban már minden JB. tag kint volt a községekben és személyesen a helyszínen segítettek az alapszervezeti vezetőknek a begyűjtési verseny jó megszervezésében. Népnevelő értekezletet hívtak össze és maguk a JB. tagjai ismertették az agitációs érveket a népnevelőkkel. Meghívták a népnevelő gyűlésre a 200 százalékon felül teljesítőket is, akik örömmel vállalták a felvilágosító munkát, így történt ez többek között Nagyvarsányban és Tivadaron is. A nagyvarsányiak hosszú ideig elsők voltak a járás területén a begyűjtésben, az utóbbi napokban azonban Ünnepélyesen megnyitották Budapesten a könyvnapokat Budapesten a könyvnap ünnepélyes megnyitója a Magyar Írók Szövetségének a Nemzeti Színháznál felállított, könyvsátra előtt volt pénteken délelőtt. A megnyitó ünnepségen jelen voltak: Rónai Sándor, a Népköztársaság elnöki tanácsának elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Dobi István a Minisztertanács elnöke, Jánosi Ferenc a népművelési miniszter első helyettese, Nógrádi Sándor a honvédelmi miniszter első helyettese, Mihályffi Ernő és Erdei Sándor népművelési miniszterhelyettesek, Kónya Lajos a Magyar Írók Szövetségének főtitkára s a magyar politikai, irodalmi élet számos kiválósága. Megjelentek a megnyitó ünnepségen a szovjet nagykövetség, valamint a többi baráti állam külképviseleteinek képviselői s jelen voltak a Budapesten tartózkodó csehszlovák írók is. Mádi Szabó Gábor, az Ifjúsági Színház tagja Petőfi Sándor: „A XIX. század költői” című versét szavalta el, majd Darvas József miniszter mondott ünnepi beszédet. Szervezzük meg a vasárnapi békeműszakokat a szabolcs-szatmári malmokban Minden esztendőben nagy feladatokat ró a malomipari dolgozókra az őrlési idény. A tavalyi őszi őrlési idény tennivalói, amelyek már az 5 éves terv első évének határidő előtti befejezéséért vívott harc során oldódtak meg, igen nagy követelményeketállítottak elénk és sok tanulságot hoztak. Első, legfontosabb tapasztalatunk az, hogy minden üzemben elő kell készíteni a békeműszakokat, úgy, mint ahog !'Illan azt a kisvárdai malom dolgozói csinálják. .A kisvárdaiak megszervezték a vasárnapi békemüszakot és ezáltal egy napon 150 dolgozót szolgáltak ki. A békemüszakoi segítenek a nagy feladatok megoldásában, segítenek a dolgozók lis lellátását folyamatossá tenni. A kisvárdaidolgozók közül kimagasló eredményt ért el, lellaismeretesen dolgozott Tordai Lajos, Edző Sándor, Hódi Sándor, Kóbor Ilona, Kőrizs Márta és többen, mások. Ezek a dolgozók nagy segítséget adtak a dolgozó parasztokna de segítséget adtak az üzemnek. A kisvárdai malom igazgatómja jó munkájukért 100—100 forint jutalomban részesíti a termelés. ..a..béke frontján helytálló dolgozókat,Glück Ferenc. A „Néplap“ bírálata nyomán a tivadariak törtek az élre Eleinte nehezen indult a nagy kenyércsata Tivadaron. Az ellenség diktálta a hordás és a begyűjtés ütemét, ahogyan azt lapunk július 22-i számában egy bíráló cikkben megírtuk. A tivadariak jól Megvonták az őrlési kedvezményt, elmaradtak a begyűjtésben a tiszaeszláriak Nem véletlen az, hogy a tiszalöki járás az utolsók között áll a begyűjtésben, s az sem, hogy a járás legutolsó községei Tiszaeszlár és Budszentmihály, Tiszaeszláron a tanácselnök csak annak adta ki az iparcikkutalványt, aki magától, népnevelő munka nélkül beadta a terményét. Akik a népnevelők felvilágosító szava után adták be felesleges terményüket, azoknak már nem adott utalványt a tanácselnök. A tanácstitkár még ennél is „merészebb” dolgot tett. Kiszámította, minden dolgozóinak mennyi a felesleges terménye és csak 50 kilót akart meghagyatni a feleslegből, függetlenülattól, hogy az illető dolgozó paraszt 10—15 mázsa terményt adott be „C” jegyre. Ebben az időben 100—120 mázsa termény gyűlt be a községben, amikor aztán a Járási Pártbizottság felszámoltatta ezt a helytelen nézetet, kétszáz mázsára emelkedett a napi begyűjtés, de még mindig csak 63 százalékban teljesítették évi tervüket a tiszaeszláriak. Hasonló jelenség többhelyütt volt a járásban. Ahol pedig ilyen törvényellenesen végzik munkájukat a tanácsok, ott visszaesik a begyűjtés. A tiszalöki járásban az lett az eredménye a szabadőrlés, és más jutalmak megvonásának, hogy a járás az utolsók közé került a begyűjtésben, messze elmaradtak a terv teljesítésétől.