Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-01 / 26. szám

Mai számunkból: Rákosi Mátyás lap 1­. 12. old.­ - Levelezőink a magyar sajtó napjáról (2. oldl)— Rendelet­i mezőgazdasági gépi munka biz­tosításának szabályozásáról (3. oldali — A laza munkafegye­lem miatt maradt le a pores al­mai kendergyár a terv teljesíté­sében (4. oldali VIH. évfolyam, 26. szám. ÁRA 30 FILLÉR 1952 február 1. péntek A magyar sajtó napja A minisztertanács határozata a a következőket mondja: „A Szabad Népnek az elnyomatás éveiben és a felszabadulás után jelentős ré­sze volt népünk küzdelmeiben és győzelmeiben. Harcokban és sike­rekben gazdag útja során milliók szellemi kenyerévé vált. Éles fegy­ver szabadságunk és nemzeti füg­getlenségünk védelmében, a szo­cializmus építésében. A Szabad Nép magasra emeli a proletár interna­cionalizmus, a Szovjetunióhoz való rendíthetetlen hűség diadalmas zászlaját. Szilárd helytállásra ne­veli a bék­e minden magyar hívét az imperialista háborús gyújtoga­­tókkal szemben.” S a Magyar Nép­­köztársaság minisztertanácsa a­­Szabad Nép megjelenésének tize­dik évfordulója emlékére minden év február első napját a magyar sajtó napjává nyilvánította. Hősi harcot folytatott a Szabad Nép az elnyomatás szörnyű évei­ben a Horthy-fasizmus és hitleri fasizmus ellen a nép szabadsá­gáért, jogaiért, a békéért! A Sza­bad Nép munkatársait, a lap elő­állítóit halálos veszedelem fenye­gette minden percben, de ők hősi, áldozatos munkával a dolgozók ke­zébe adták a Párt harci kürtjét. .Első szerkesztője, Rózsa Ferenc sírtárs is mártírhalált halt, 32 őt kínzó csendőrpribékek kezei között halt meg. Akkor csupán néhány száz példányban jelenhetett meg a kommunisták irányt mutató lapja. A mai Szabad Nép 800.000 pél­dányban jelenik meg, ami azt je­lenti, hogy ennek a példányszám­nak mintegy kétszeresét teszik ki a Szabad Nép-olvasók. Soha eny­­nyire néplap nem volt még újság Magyarországon! Azért, mert a Szabad Nép ma is hűségesen hir­deti a Párt szavát, a nép akaratát. Nagyszerű elődei, példaképei voltak a Szabad Népnek, a ma­gyar kommunista sajtónak. Elő­dei voltak a 48-as szabadságharc népi újságjai, Petőfi, Táncsics, Kossuth, Pálfi Albert lapjai. Mi joggal hirdetjük, hogy mindannak, ami Kossuth Hírlap­jában, a Már­cius Tizenötödikében, a Táncsics által szerkesztett Munkások Új­ságában jó és előremutató volt — a mai magyar kommunista sajtó a folytatója. S mint minden kommu­nista lapnak, a Szabad Népnek is, a­ magyar kommunista sajtónak dicső elődje volt a Neue Rheinische Zeitung, amelynek főszerkesztője Marx volt s egyik munkatársa Engels. De legjobb előd és példa­kép a lenini Iszkra, a lenini-sztá­tini Pravda, a bolsevik sajtó. A bolsevik sajtó, Lenin és Sztálin elvtársak útmutatásai arra taní­tanak, hogy a kommunista sajtó­nak igen nagy jelentősége van népek függetlenségéért, a dolgozók szabadságáért, a békéért vívott harcban, milyen nagy megtisztel­tetés és milyen óriási felelősség kommunista újságírónak lenni! A bolsevik sajtó tapasztalatai kime­ríthetetlen erőforrást jelentenek a magyar kommunista sajtó számára. A Szabad Nép, a kommunista sajtó —szemben az imperialista sajtó hazugságaival — mindenkor az igazság hirdetője, az igaz ügy vé­delmezője. A kapitalizmus sajtójáról mon­dotta Lenin elvtárs: „A kapit­aliz­­mus az újságból tőkés vállalko­zást­ csinál, amely a gazdagok szá­mára a kardcsalás eszköze... a dolgozó tömegek felé■ pedig a meg­tévesztés és el­ködösítés eszközéül olgál.” A mostani időkben két­ségkívül a hazugságrekordot az amerikai tőkések háborús uszító, Szovjetuniót gyalázó lapjai viszik, ,,hűséges követőik” a jobboldali szociáldemokraták piszkos sajtó­­orgánumai, a titóista fasiszta szennylapok is. Az amerikai köz­vélemény kialakításánál ötven nagy újságnak van döntő jelentő­sége. Ez az ötven újság a mono­polista sajtó egy-egy cápája. Az 50 újság ténylegesen 10 nagykapi­­talista kezében van, akik egyúttal különféle nagyipari vállalatok részvényesei. A „New­ York Times” tulajdonosa, Sulzberger például a Morgan-féle bankcsoport, az olaj­trösztök és más monopóliumok részvényese. Ezért üvöltöz háborús uszító módjára az amerikai kapi­talista sajtó, ezért, kapja szárnyra legocsmányabb hazugságokat , is, mint a tatabányai „eseményeket” Ezek az újságok azonban mind jobban elvesztik hitelüket a­­dol­gozó nép előtt. A Szabad Nép, a­ kommunista sajtó tűzön-vízen keresztül forra­dalmi, s a marxizma-leninizmus alapján áll. A magyar munkásosz­tály, a dolgozó nép élcsapatának, a Magyar Dolgozók Pártjának saj­tója. S mert az igazság harcosa a kommunista sajtó, mert a dolgo­­zók­ ügyéről ír, a szocializmus épí­tését segíti elő a munkatapaszta­latok közlésével, az új felkarolá­sával , a forrón szerelt dolgozó népünk. Ennek megnyilvánulása a Szabad Nép 100.000 példányszáma, az, hogy a dolgozók maguk adta forintjaikkal járultak hozzá Szabad Nép-székház felépítéséhez, de legfényesebb bizonyítéka kommunista sajtó és a dolgozó tö­megek közötti kapcsolatnak a le­velező-mozgalom. Így beszél Hatvani Sándor 63 éves lövőpetri dolgozó paraszt a kommunista újságról: „Fiatal ko­­­romban bányász voltam. Már ak­kor megszerettem a kommunista sajtót, mert­ leleplezte a bányatu­lajdonosok gazemberségeit. Most a kommunista sajtó jó tanácsokkal, tapasztalatokkal segít bennünket ahhoz, hogy többet termeljünk, job­ban éljünk. A mi lapunk a kom­munista újság”. A Szabad Néphez naponta 150—200 levél érkezik be, a Néplaphoz érkező levelek száma ugrásszerűen növekszik napról­­napra. E levelek írói nélkül egyet­len egy kommunista újság sem tölt­heti be hivatását s ezért a kom­munista szerkesztőségek legfőbb gondja: a munkás és falusi leve­lezők nemes mozgalmának kiszéle­sítése. A dolgozó nép forró szeretete a kommunista sajtó iránt arra kö­telezi a sajtó dolgozóit, hogy még eredményesebben végezzék munká­jukat. A sajtó segítségével a Párt minden nap beszél a dolgozókkal. Ez fokozott kötelességet ró a kom­munista sajtó munkatársaira — különösen ma, amikor ötéves ter­vünk döntő esztendejének sikeréért dolgozunk, amikor fokozott erővel kell harcolni az imperialisták és belső ügynökeik ellen. Erőt ad a kommunista sajtónak a feladatok megoldásához az a tudat, hogy a Párt sajtója. Hatalmas erőt je­lent, hogy a kommunista sajtó ös­szeforrott a dolgozó néppel. És si­keresen megoldja feladatait, mert olyan világító példaképe,vezérlő láng­­oszlopa Van, mint a bolsevik sajtó! örömmel írhatom meg, hogy já­rásunk két községe, Milota és Ti­­szakóród termelőszövetkezeti község lett. A r Milotai és tiszakóródi dol­gozó parasztok összefogva szövet­kezeteikben, ezután úgy fognak dol­gozni, hogy megsokszorozzák a föld eddigi termését, megsokszorozzák a jószágállomány eddigi hozamát. Mindkét községben a ter­melőszövetkezetek által mutatott jó példa győzte meg az egyéni gazdákat arról, hogy jó útra lépnek, ha belépnek a szövetkezetbe. Milo­­tán például a község túlnyomó része a meglévő Új élet tszcs-be lépett be, kisebbik része új termelő­­csoportot alakított. Tiszakóródon ugyancsak a már meglévő Szabad­ság tszcs-be lépett­­ a lakosság na­gyobbik része, s még két III. tí­pusú tszcs alakult, a „Kossuth” és a „Petőfi”. Miuután úgy történt a dolog hogy a község pár nappal ezelőtt küldöttséget menesztett hozzánk , menjünk el a faluba és beszéljünk arról, hogyan működik a III. mirt táj­­i termelőszövetkezet. Január 20-án este kimentünk Milotára, tel­jesítettük a kérést. Akkor este hat­van dolgozó parasztcsalád lépett be a szövetkezetbe. Másnap megmoz­dult az egész falu, délután három órára már minden dolgozó paraszt szövetkezeti tag volt. Még 28-án este héttagú bizottsá­got választottak a gyűlésen. Ennek a bizottságnak feladatul szabták, hogy átvegyék azt a jószágot, azo­kat a szerszámokat, gazdasági fel­szerelést, amit a közös vagyon gya­rapítására behoznak a szövetke­zetb­e az új belépők. Ifjabb Varga Béla tszcs, elnök, Sipos Gyula tanácselnök, Feri József intézőbi­zottsági tag, Varjú László (jól ért a lovakhoz), Gereben András ko­vács, Szokoly Mihály kerékgyártó, idősebb Kondor Elek (jó középpa­raszt, ért az igásökrökhöz) és Báthori Gábor még kívülálló egyéni paraszt is bekerül még a hét mellé. S elindultak másnap. Török Berta­lannál jó két ökör van, megérnek hatezer forintot. Büszke rájuk Tö­rök Bertalan, azt mondja a bizott­ságnak: büszke lesz ezután rájuk az egész szövetkezet. Megkapom ugyan az árát, de továbbra is az enyém, a miénk lesz ez a jószág, mint minden, ami a miénk a szövetkezetben. Szekerét 3500 forintra becsülik. S tovább a többi szerszámát, felszere­lését. Megtörtént nem egy helyütt Mi­lotán, hogy a munkálkodó bizottsá­­got felkeresték a még kívülálló egyéni gazdák: ,,Ne hagyják már ki a tili portánkat se, nézzék meg a mi jószágunkat, szerszámunkat is, mi is megyünk a szövetkezetbe”. — így nőtt egyre az új belépők szá­ma, s ezzel együtt a sok dolgos ember szárna a szövetkezetekben. Mert meg kell mondani, azonnal dologhoz láttak. Mindjárt nekikezdtek az istállók kibővítésének, hogy a sok jószág beférjen, sőt a behozott szekerek­kel mindjárt volt, aki nekilátott a trágyahordásnak. Nyilas Bertalan, aki tegnap még egyéni gazda volt, ma már tervezi, min­­yen kerítést is húzzanak a sze­szekeresi vasútállomásra megérke­zett már három vagon szénpor, vagy 200.000 darab tégla házi égetésé­hez. Meg kell kezdeni a hazaszállí­tást. Van, aki hozzáálljon. — Tör­­ök Gáborné azt veti fel, juhtör­­zset kell kérni, gazdagítja majd a szövetkezetét a juhállomány. Papp Andrásné a baromfiállomány növe­lésére tesz javaslatot, s erősen kiáll amellett, hogy létesítsenek napközi otthont a gyerekeknek. Jó lesz az mindenképpen, lesz ki vigyázzon a gyerekre, jó helyen lesz, az anyja is nyugodtan fog dolgozni, több jöve­delemhez jut a család, az egész szövetkezet. Mindenki helyesel. Már azt is eltervezik, hogy május else­jére játszóteret építenek a napközi otthon mellé, olyan játszóteret, amelyikben még hajóhinta is lesz a gyerekeknek, mint a városban. Van aki­­ csinálja, van miből csi­nálni. Hisz van már kovácsmester is kettő, kerékgyártó, kőműves, jó dolgos parasztemberek, mindenhez értő, ezerkezű közösség a miénk, amelyiket jó úton vezet a Párt — így beszélnek, így lelkesednek, így dolgoznak első naptól fogva az új szövetkezeti parasztok, pezseg az élet Milotán. S ugyanúgy Tisza­kóródon. A két új termelőszövet­kezeti községben. Szép, s ezután még szebb lesz az élet. Én Milotára való vagyok, is­merem községünk életét, történetét. Most megváltoztatta az egész falut, újjáformálta a szövetkezetet A 2700 holdas határt hó borítja, a falu alatt zajlik a Tisza, a híres milota­­diófák is úgy őrzik a ha­tár csendjét, mint máskor télen,­­ de odabenn a faluban szinte forra­dalom van. Forradalom az embe­rekben, amely átformálja őket, megbonthatatlan egységbe tömöríti valamennyi jó munkás, dolgos pa­rasztembert. Török Gusztáv járási tsz. könyvelő. Termelőszövetkezeti község lett Milota és Tiszakeréd Több, mint lovat és szarvasmarhát vittek a termelőszövetkezetbe Berkeszen az új belépők Megnőtt a szövetkezet vagyona Berkesben is Berkesz termelőszövetkezeti köz­­rét, 32 ekét, IX boronát vittek hő­ségben 231 család 10­51 hold földdel lépett a szövetkezeti útra. A köz­ségből érkező hírek szerint igen szépen megnőtt a szövetkezeti kö­zös vagyon. Nem kevesebb, mint 75 darab lovat, 13 csikót, 11 fejőstehe­net, 18 növendékmarhát 10 meddő tehenet — vágnivalót —, 32 szekc­a szövetkezetbe az új belépők, emel­lett 169 hold őszi búza vetést és 176 hold rozsvetést. Berkesz ter­melőszövetkezeti községben is pe­zseg az élet. Azonnal munkához kezdtek az új szövetkezeti parasz­tok. Üzemi levelezők írják Üzemünk dolgozóinak több, mint 60 százaléka tett felajánlást 30 százalék üzemünk, a kisvárdai szeszfino­­mítő, alig másfél hónapja indult meg, de már­is komoly eredménye­ket értünk el. Múlt havi tervünket 115 százalékra teljesítettük. A mi üzemünkben is méltóképpen akar­ják megünnepelni szeretett vezé­rünk, Rákosi elvtárs 00. születés­napját a dolgozók. Tóth Károly szeszfőző vállalta, hogy az üzem fontos terméke: a kozmaolaj ho­zamát 25 százalékról ra emeli. Az üzem dolgozóinak több, mint hatvan százaléka tett felajánlást Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére. Az üzem vezetősége a verseny fokozásának érdekében ván­dorzászlót készít a legjobb brigád­nak és a legjobb egyéni verseny­zőnek. . Gábor Andor, üzemi levelező. Biztosítja a folyamatos anyagellátást a mátészalkai Építőipari Vállalat A 61 /3 számú Építőipari Válla­lat termelési értekezletén Huszár János főépítésvezető vállalta, hogy a Csaholcon és Urán épülő juhho­­dályokat február 28-án készen át­adják. Soft József a hátralévő építkezéseknél a szállítási költsé­gek 5 százalékos csökkentését vál­lalta. Fazekas Ferenc, a kernevál­­építkezés munkavezetője a hozzá beosztott dolgozók tanítását, ne­velését vállalta. Nagy Sándor a tröszt diszpécsere a brigádok terv­szerű megszervezésében ad segít­séget. A felajánlásokon kívül azt aka­rom még megírni, hogy a vidéki építkezéseken az üzemi konyhák vezetését és a nyersanyag beszer­zését vagy az építkezés munka­vezetője, vagy a normál, vagy pedig az anyagot végezte. Ez rend­szerint előidézte, hogy saját mun­kájukat, az ellenőrzést, az anyag rendszeres biztosítását nem tudták jól elvégezni. Ugyanakkor nem tudtak teljes munkát végezni az üzemi konyha körül sem, így tör­tént meg, hogy lónyai építkezésün­kön nem volt megfelelő az ellá­tás. Ebben hibás a központunk is. A vidéki munkahelyeket elhanyagol­ják ezen a téren. Sok esetben a tégla vagy más anyag érkezése is késett, ami a munka menetét hát­ráltatta. Több gondot kell fordí­tani, (mert megvan rá a lehető­ség) az anyag biztosítására. Ok­vetlenül szükséges ez ahhoz, hogy felajánlásainkat maradéktalanul teljesíthessük. szabó József, levelező

Next