Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-01 / 127. szám

•. mf NÉPLAP PARTÉPÍTÉS Ünnepélyes keretek között vizsgáztak a tiszalöki járás propagandistái "Ünnepi külsejű szobák fogadták a tiszalöki járás propagandistáit záróvizsgára. Valójában ünnep volt ez. Valamennyi propagandista így érezte bensőjében is. Ebben a járásban épül hazánk nagy békeműve, a Tiszalöki Erőmű, amely jótékony óriássá változtatja a hajdan annyiszor kárt okozó zabolátlan folyót. Ebben a járásban van a megye egyik legjobb termelőszövetkezete, az országos hírű tiszadobi Táncsics. A beadás teljesítésében a járás az elsők közé tartozik. Ezeket az eredményeket, mint azt Bálint Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság oktatási felelőse is hangsúlyozta: „nem utolsósorban a propagandisták jó munkájának köszönhetjük." Egyetlen járás a megyében, ahol a tavaszi munkák megkezdtével sem lanyhult az oktatási munka, a tanulási kedv, s különösen jelentős, hogy a járás termelőszövetkezeti csoportjaiban nem volt az utóbbi politikai iskolákon sem hiányzó , sőt létszámemelkedés volt tapasztalható. Ez a pártszervezetek, propagandisták jó munkája mellett dicséri a járási pártbizottságot is. A járási pártbizottság amellett, hogy konkrét segítséget adott a pártszervezeteknek és propagandistáknak, élénk versenyszellemet alakított ki az egyes politikai iskolák között. Mindegyik politikai iskola harcosan küzdött a megtiszteltetést jelentő járási pártbizottsági vándorzászlóért. S most, ugyanilyen lelkesen harcolnak szerte a járásban azért, hogy m®Änyerjck a Megyei Pártbizottság oktatási vándorzászlaját. A nagy erőpróba: az összefoglalók, záróvizsgák jó megszervezése, színvonalas megtartása. Ez dönti majd el, hogy melyik járásba kerül a Megyei Pártbizottság vándorzászlaja. Az első lépés megtörtént: sikeresen vizsgáztak le a közép- és alapfokú politikai iskolák, alapismereti tanfolyamok propagandistái. A járási pártbizottság helyesen ismerte fel, a tanév szervezett befejezését előkészítő munkának arra kell irányulnia, hogy jobban foglalkozzanak a propagandistákkal. Azért, mert a tanév sikeres befejezésében döntő szerepük van a propagandistáknak. Annak érdekében, hogy a propagandisták záróvizsgája magas eszmei színvonalon folyjon le, a vizsgákat vezető elvtársak, a propagandista szemináriumvezetők gondosan kidolgozták előre az egyes kérdések vitaanyagát. Felismerték, hogy itt nem egyszerűen arról van szó, hogy meggyőződjünk róla: ismerik-e a kérdéseket a propagandisták. A záróvizsgákon tanácsokkal kell ellátni a propagandistákat arra vonatkozóan hogyan szervezhetik meg legeredményesebben a politikai iskolák vizsgáit. A propagandisták záróvizsgájának példaképnek kell lenni a magasabb eszmei színvonal és a helyes vizsgamódszer szempontjából egyaránt. Igen fontos, hogy az összefoglalók alkalmával olyan hangulatot teremtsünk, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók minden feszélyezettség nélkül számot adhassanak tudásukról A Galvácsi elvtársnő által vezetett alapfokú propagandisták vizsgáján először feszélyezetten feleltek a hallgatók a feltett kérdésekre. Ennek következményeképpen szűkszavúak voltak, nem mélyedtek el az anyagban s a gyakorlati munkára vonatkoztatva nem tárták fel az egyes kérdések lényegét. Galvácsi elvtársnő helyesen tette, hogy több hallgató bevonásával vitát alakított ki s felhívta a hallgatók figyelmét az elmélet gyakorlatban való alkalmazására . Közvetlen kérdéseket intézett a hallgatóéihoz. Miután például Somfai elvtárs általában kifejtette, hogy milyen feladatok állnak előttünk a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása területén, Galvácsi elvtársnő Róka elvtárshoz fordult: „Hogy van ez a ti termelőszövetkezetetekben?" Róka elvtárs, a büdszentmihályi Petőfi tsz. párttitkára elmondotta, annak köszönhetik a mostani jó munkát, hogy a munkafegyelem megszilárdításán kezdték el a hibák kijavítását. Beszélgettek minden egyes taggal. Aki aztán továbbra is fegyelmezetlen volt, attól 11 munkaegységet levontak. Róka elvtárs hangsúlyozta: az eredményeket nem érték volna el, ha nem fordít gondot a pártszervezet a politikai oktatásra, a pártcsoportok nevelőmunkájának kiterjesztésére." Ez a közvetlen kérdés feloldotta a hallgatók feszélyezettségét és a továbbiakban szélesen, mélyen megvitatták az anyagot. Igen helyes módszert alkalmazott Kertész elvtárs is, a középfokú politikai iskola propagandistáinak szemináriumvezetője. Egy-egy kérdés összefoglalásánál nem mechanikusan ismételte mindazt, amit már a hallgatók elmondtak, hanem rámutatott azokra a lényeges részekre, amelyek a hallgatók figyelmét elkerülték s amelyeket alaposan meg kell vitatni a politikai iskolák záróvizsgáin. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséről folyó vita alkalmával elkerülte a hallgatók figyelmét az új agrotechnika alkalmazása. Kertész elvtárs összefoglalója alkalmával felhívta erre a propagandisták figyelmét: segítsék elő, hogy minél szélesebb méretekben alkalmazzák a szovjet agrotechnikát, zootechnikát, mert ezek alkalmazása nélkül elképzelhetetlen a terméshozam növelése. A párt és a kormány december 1-i határozatával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy előre figyelmeztetni kell a dolgozó parasztokat: június 30-ával ideiglenesen felfüggesztik a szabadpiaci kedvezményt, s a korlátozások feloldása attól függ, hogyan teljesítik beadási kötelezettségeiket. A záróvizsgák után a propagandista szemináriumvezetők értékelték az egyes propagandisták munkáját A tanulságok levonása feltétlenül fontos úgy az összefoglalók sikere érdekében, mint az új oktatási év előkészítése szempontjából. Kertész elvtárs például rámutatott arra, hogy a tászadobi Táncsics jó eredményeit nagyban köszönheti Gerbes elvtárs propagandamunkájának. Ez bizonyság volt arra, hogy a jó oktatómunka jó termelési eredményekben gyümölcsözik. Kis elvtárs is jól dolgozott. Iskoláján sem volt hiányzó, mert jól működtek az ötöscsoportok, valamint létrehozták a hanyagokat bíráló, szorgalmasakat, dicsérő elvtársi bizottságot. Voltak azonban fogyatékosságok is — mondotta Kertész elvtárs — Tar Piroska elvtársnő rendszertelenül járt a prop. szemináriumokra, még a záróvizsgán sem jelent meg. Pál elvtárs is elhanyagolta az utóbbi időben oktatási munkáját. Ez súlyos felelőtlenség a propagandisták gondjaira bízott hallgatókkal, a Párttal szemben! Végül Kertész elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy ne áljunk meg a tanulásban. A kommunistákat, a propagandistákat az jellemzi, hogy szakadatlanul tanulnak, fejlesztik marxista-leninista művességüket. Vegyenek példát Rákosi elvtárstól, aki soha nem szűnik meg tanulni! A záróvizsgák befejeztét közös ünnepség követte, amelyen felszólalt Bálint Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság oktatási felelőse is, majd a járási pártbizottság nevében Galvácsi elvtársnő könyvekkel jutalmazta meg a legjobb propagandistákat. Ezután emelkedett szólásra Mészáros Józsefné elvtársnő. Felháborodástól izzó hangon beszélt arról a gyalázatos cselekedetről, amelyet a francia kormány elkövetett Duelos elvtárssal szemben. S a propagandisták egyöntetűen elhatározták, hogy tiltakozó táviratot küldenek: „... Azzal válaszolunk a háborús gyújtogatóknak, pestisgengsztereknek és gyilkosoknak, hogy minden erőnkkel elősegítjük: még magasabb legyen a ránk bízott hallgatók marxista-leninista tudása. Tudjuk, hogy ez a munkánk olyan termelési győzelmekben fog gyümölcsözni, amely még erősebbé teszi a Szovjetunió vezette béketábort." A mai nyíregyházi béketanácskozáson részlee az Lidia Alina Orpe, finn békeharcos asszony is Megyeszerte ünnepségeket rendeznek a mai Béketalálkozó alkalmával üzemeink, községeink békebizottságai. Szabolcs-Szatmár legkiemelkedőbb ünnepségei Nyíregyházán lesznek. Zenés ébresztővel kezdődik június 1, majd a dolgozók a pályaudvarra vonulnak, hogy ott reggel nyolc órakor fogadják a városba érkező békeküldötteket. A békeküldöttek először a Szovjet Hősök emlékművét koszorúzzák meg, majd a Magyar-Szovjet Társaság székházában megkezdődik reggel 9 órakor a tanácskozás. A tanácskozáson részt vesz Lídia Aina Orpe, finn békeharcos aszszony is. A tanácskozás ideje alatt kultúrünnepségek lesznek a Béke-mozi előtt és a Sztálin-téren felállított szabadtéri színpadokon s ugyanakkor változatos sportműsor a sportpályákon. Kiemelkedő eseménye lesz a sportműsornak a debreceni és miskolci versenyzők részvételével megrendezett kerékpárverseny. Este nyolc órai kezdettel békehangverseny kezdődik a József Attila kultúrotthonban. A hangversenyen a nyíregyházi zeneiskola művésztanárai lépnek fel. Közreműködik a József Attila kultúrotthon zenekara Tikár Sándor vezényletével. Ugyanebben az időben műsoros est lesz az MSzT. székházban. Az ünnepségeket utcabál fejezi be.. 1932 JÚNIUS 1, VASÁRNAP Oktatási segédanyag Prof. Zvávics :A. A Párttörténet V. fejezetét tárgyalják meg a soronlevő konferenciákon a felső és középfokú káderképző tanfolyam hallgatói. — Az anyagban jelentős helyet foglal el a’ravda harcainak elemzése. A Pravda történetéhez oktatási segédanyagként közöljük az alábbi részletet Zvávica „Szovjet sajtó” c. könyvéből. A munkássajtó a cári Oroszországban súlyos rendőri üldözésnek volt kitéve. A legnagyobb üldöztetésben természetesen a bolsevik sajtót részesítették. A bolsevik napilapot, a Pravdát 1911- ben alapították meg Lenin útmutatásai alapján, Sztálin kezdeményezésére. Május 5-ét, a Pravda megindításának napját, a Szovjetunióban a sajtó napjaként ünnepükt. A Pravda szerepe az ország politikai életében az első perctől kezdve rendkívül nagy volt. A Pravda, a bolsevikok oldalára állította a munkásosztály széles tömegeit. De az állandó rendőri üldözések, büntetések, elkobzások légkörében csak sokezer barátjának, az élenjáró munkásoknak aktív, nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatásával állhatott fenn. A Pravda rendszeresen közölt beszámolókat azokról a pénzösszegekről, amelyeket a munkások az újság számára beküldtek. A cári rendőrség által elkobzott számok jelentékeny része gyakran mégis eljutott az olvasókhoz, mivel forradalmi munkások már éjszaka elmentek a nyomdába és magukkal vitték az újságokat. A Pravda minden egyes száma számos munkáslevelet közölt, amelyek leírták a munkáséletet, az emberteten kizsákmányolást, a zaklatásokat és megaláztatásokat a kapitalisták és a munkafelügyelők részéről. Ezek a levelek a kapitalista rendszer elleni éles, találó vádiratok voltak. A Pravda rendszeresen megvilágította az akkori nehéz parasztéletet, az éhínséget, a parasztság kizsákmányolását a földesúr részéről. A Pravda elterjedtsége és a munkásosztály köreiben való befolyása, tekintetében jóval felülmúlta a másik újságot, amelyik szintén munkásolvasóknak íródott, a mensevik Jsncs-ot. Viszont a mensevikeknek sok „gazdag” barátjuk volt a liberális burzsoázia és a polgári, értelmiség körében, akik a mensevik lapot pénzelték. A Pravda fennen hordozta a zászlót,amelyet a munkások széles tömegei szilárdan támogattak. A cári kormány a lapot egy héttel az 1911-es hadüzenet előtt betiltotta, mert félt a tömegekre gyakorolt befolyásától. • De amint megdőlt a cári önkény, uralom, — az 1917-es februári forradalom után öt nappal —, a Pravda ismét megjelent Pétervárott. A Szovjetunió legelterjedtebb és legbefolyásosabb lapja a moszkvai Pravda, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának és Moszkvai Bizottságának hivatalos lapja. A Pravda napi példányszáma mintegy kétmillió. A Pravda hasábjain szólalnak meg a szovjet ország legtekintélyesebb publicistái. A Pravda rendszerint lapszemléket is közöl a központi és vidéki újságokból, ugyanekkor meg is mondja, mint vélekedik a szerkesztőségek munkájáról. Néha a Pravda ítéletei igen élesek, így például nem is olyan régen szigorúan kikelt a Szovjet Művészet című lap ellen, amiért szinte kritika nélkül, túlságosan vakon meghajol egyes művészettörténészek eléggé kétségbevonható tekintélye előtt és nincs kielégítő kapcsolata a Szovjetunió valódi művészeti életével. A Pravda, amikor elítéli a hiányosságokat, ugyanakkor méltányolja és népszerűsíti a sajtó munkájának pozitív oldalait. Példának okául a Pravda nemrégiben elismerésben részesítette a Tbilisziben megjelenő Kelet Hajnalát cikkeinek nagyszerű nyelvéért és azért a merész módszerért, amellyel az időszerű politikai anyagot tárgyalja. A Pravda cikkeinek és tárcáinak nagy a jelentősége. A Pravda példát mutat a többi szovjet lapnak a közölt anyag gondos felülvizseá-, Pravdáról lása tekintetében. A lap munkatársai, mielőtt valamilyen cikket egyik-másik gyár vagy iparág hely,zetéről megjelentetnének, nem egyszer ellátogatnak a színhelyre, hogy megismerjék a gyár munkásainak, tisztviselőinek, igazgatóságának véleményét, tanácskoznak velük és számbaveszik a tömegek véleményét. A Pravda cikkeinek indítóokát nem egyszer azok a levelek adják, amelyek naponta hatalmas mennyiségben érkeznek a szerkesztőségbe az olvasók millióitól. E levelek írói között vannak munkások és parasztok, tisztviselők és mérnökök, tudósok és művészek. A dolgozók együttesei gyakran használják fel a Pravda hasábjait arra, hogy felhívást intézzenek más kollektívumokhoz szocialista verseny megindítására, az ötéves terv teljesítése és túlteljesítése céljából. Ezeknek a felhívásoknál, rendszeresen helyet ad hasábjain a Pravda. A Pravda élénk kapcsolatát az olvasókkal nemcsak az olvasók leveleinek közlése tanúsítja, hiszen a helyhiányra valóterkintettel ez nem mindig lehetséges. A szerkesztőség azonban sohasem hagy válasz nélkül egyetlen egy levelet sem. Kinyomozza az olvasók által megjelölt megengedhetetlen jelenségeket, kiharcolja kiküszöbölésüket, függetlenül attól, hogy nagy társadalmi jelentőségű esemény, vagy pedig csak egy egyszerű szovjet ember egyéni érdekeit érintő kérdésről van szó. Az olvasók leveleiből a szerkesztőség ,"kiegészítő és időnként igen " fontos értesüléseket merít " az ország életéről, amelyek hiányoznak a lapok saját tudósítóinak és a TASzSznak közleményeiből. A szilárdan meggyökeresedett hagyomány szerint a Pravda Cikkeit megjelenésük után, széles körben és gondosan megvitatják annak a gyárnak vagy üzemnek, hivatalnak vagy intézetnek munkásai, akiknek ügyét az illető cikk érinti. A szerkesztőség érdeklődése későbben sem csökken az általr a felvetett kérdés iránt, egészen addig, amíg a feltárt hibákat teljesen ki nem küszöbölték. Az olvasók levelei iránt tanúsított figyelmes magatartás és a közölt anyag igaz voltáért folytatott nyomozás, — ez a legfontosabb szabálya az összes szovjet újságoknak, amelyek számára a Pravda példaképül szolgál. A Pravdának állandó rovata van Pártélet címmel. Ebben a rovatban rendszeresen jelennek meg olyan tudósítások, amelyek a bolsevik párt helyi szervezeteinek tevékenységét ismertetik. A Pravdában ezenkívül gyakran jelennek meg a marxista-lenihista elmélet kérdéseivel foglalkozó cikkek és nagy elvi jelentőségű propagandacikkek. Példának okáért a Pravdában jelent meg első ízben a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének teljes szövege. Nem, lebecsülendő jelentősége van a Pravda irodalmi és művészeti rovatának. A Pravda rendszeresen megemlékezik minden fontosabb színházi előadásról és filmbemutatóról. Kritikáinak nagy tekintélye van; hasábjain a színház és a film legtekintélyesebb ismerői szólalnak meg kritikáikban. A Pravda, néha kiemelkedő jelentőségű irodalmi alkotásokat is közöl: így például Mihail Solohov: „A hazáért harcoltak” című regényét, Kornyejcsuk: „Front” című színművét stb. A Pravda külpolitikai kérdésekkel foglalkozó cikkei nem hivatalos jellegűek, eltérően az Izvesztyija cikkeitől, amely a Szovjetunió Legfelső Tanácsának hivatalos lapja. Mindazonáltal a Pravda cikkei és hírmagyarázatai a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban mindig magukra irányítják az egész világ figyelmét, nagy súllyal fejezik ki a Szovjetunió közvéleményét. A Pravda kiadóvállalat kiadásában egész sor folyóirat jelenik meg, köztük a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának elméleti és politikai folyóirata, a Bolsevik, a Krokodil című szatirikus hetilap és más folyóiratok. A Pravda kiadóvállalat könyveket is ad ki.