Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-14 / 11. szám

X. ÉVFOLYAM 11. SZÁM, ara so filter Munkásaink nagyszerű hazafias mozgalma Üzemi munkálatok, szocialista építésünk élenjáró katonái lelkesen láttak hosszú első ötéves tervünk negyedik esztendeje feladatainak megoldásához. Abban a tudatban tették ezt, hogy minden százalék terv teljesítéssel közelebb hozzák azt a boldog holnapot, amelyért annyi vér és könny hullott, amelyért népünk legjobbjai évszázadokon keresztül küzdöttek. Egy-egy esztendő kezdetén az emberek gyakraibban gondolnak a múltra és a jövőre. A nyíregyházi építőmunkások minden bizonnyal nem feledték el az 1930-as éveket, amikor éppen a januári hónapokban csapott a legmagasabbra a sztrájkból, lám a városban, mert tűrhetetlen volt a nyomor, az éhség, öt fillér béremelést követeltek, de a Horthyrendszer rendőröket, csendőröket uszított rájuk. Énekes János katolikus kanonok pedig a „Credo”szentegyesület” kereteiben szervezte a sztrájktörőket A nyírbátori dohány beváltó munkásnőinek is eszébe jianak azok a téli napok, amikor a nagyobb darab kenyeret követelő asszonyokat, terhes anyákat vízzel elárasztott füstölőkémrásba zárták a beváltó fasiszta urai. Ezek az emlékek megerősítenek bennünket. A nyíregyházi építőmunkások most, január első felében nagyszerű gépekkel sokemeletes irodaházat építenek a város szívében eleven, éjjel-nappal lüktető munkával. Nyírbátorban a dohánybeváltó montesasszonyal, ■ínyái .számára bölcsőde, szülőotté épült. Azonban egy pillaratra feledjük el, hogy honuah, mimélyről értitok fel a napfééletbe. Ez az emlékezés s a mostani boldogságunk, a ragya jövőbe vetett hitünk avatta legjobb nemzeti ünnepünkké ápri. -ét, népünk szabadságának, Imi függetlenségének szültetéséját! Nincs azon tehát csodálnivaló hogy a mi munkásosztályunnk munkáshagyomány szerint ünnepli ezt a napot és a tatabányai bányászok nyomán a mi megyénk munkásai is kiadták a jelszót: „Mindennap, minden műszakban teljesítjük a tervet!‘‘ Munkásaink, akiknek teremtő, alkotó, építő két karja 1953-ban Irodaházat, bérházakat emel Nyíregyházán, lendülettel folytatja a Tiszalíjki Erőmű építését, tudják: nekik, a dolgozó népnek épül, szépül minden a szabad hazában. A kisvárdai Vulkániban ez év tavaszán kiöntik az első öntvényt az új csarnokban. A Vulkán munkásai tudják, hogy az új öntvény szikrázó fénye az ő életüket teszi fényesebbé. Új erőre kapott megyénkben is a versenymozgalom, amelynek közvetlen célkitűzése a tartalékok gyors mozgósítása, a termelés egyenletes emelése. Munkásaink a kommunizmust építő hős szovjet nép munkásosztálya példáját követik. Április 4. nemcsak a mi szabadságunknak születésnapja, hanem lobogó jelképe a Szovjetunió önzetlen barátságának, amely kész volt annyi nemes vért is hullatni szabadságunkért. Április 4. jelképe annak a felmérhetetlen jelentőség-a segítségnek, amelyet a szovjet nép nyújt szocialista építésünk, elsősorban ipariunk számára. Éppen ezért azon sincs csodálkozni való, ha a mi munkásaink a Sztabanovok, Bikovok, Salvjuginok, Amoszovok példáján lelkesedve harcolnak a terv teljesítéséért, április 4. n tár fű medinnerpláséárt. A tiszavasvári vegyészeti gyár üzemrészeinek munkásai megfogadták, hogy negyedévi tervüket túlteljesíti és nagymennyiségű meg- takarítást érnek el. A nagyhalászi * kendergyár munkásai megfogad-a tják, hogy terven felüli kendermennyiséget dolgoznak fel. Me j* gyénk üzemei egymásután csatla- * koznak ahhoz a mozgalomhoz, ** amely a terv sikeres teljesítését, túlteljesítését tűzi ki célul. Ez a központi feladat! Már most fel kell venni a harcot a termelés vissza- esésének veszélye ellen, biztosítani kell a termelés egyenletes emelked esését. .A nagyhalászi kendergyár az elmúlt esztendő derekán ugyan túl- 2 teljesítette tervét, azonban az utolsó negyedévben elmaradt a terv új előirányzata mögött. Ebben a kéreésben nem lehet mindent az időjárásra, objektív okokra fogni. A tervek reálisak mindenütt, mégha nagy, az eddigieknél nagyobb követelményeket is tűznek ki üzemeink elé. Az gondos, előrelátő reszelés, a munkások lelkesedése el- érheti a kitűzött célt : az ipari termelés 16 százalékos növelését. • A különben hullámzóan termelő üzemeink 1952-ben elért egyes eredményes időszakai is azt hízó- nyírták, hogy minden nap, minden dekádban, negyedévben teljesíteni lehet a tervet, ha az eredményeken való megnyugvás szelleme nyomin nem lesz úrrá a hányássá ferületesség, bürokratizmus, * /ásás. Fontos feladat az éve növekvő versenyszellem szétesstű meghonosítása. Ne csak egyes üzemekben, üzemrészekben égjen a terv telje- , sítésének lángja, hanem minden , egyes munkás szívében. Ennek fontos előfeltétele a most lezajló termelési értekezletek alapos megszervezése, levezetése,. Ezek tervismertető értekezletek. A munkások megismerkednek feladataikkal s javaslatokat tesznek a munka megjavítására. Vezetőinknek szem előtt kell tartaniuk azokat a sztálini szavakat, amelyek azt mondják, hogy a tervek nem egyszerűen a számokat jelentik, hanem elsősorban a munkások millióinak lelkesedését, akaratát a terv teljesítésére. A tervismertető értekezletek célja az, hogy megismertessék a munkásokkal a terv részleteit is: mit kell elvégezni, hogyan kell azt elvégezni. A terv feladatai ismeretének birtokában a munkások még inkább magukénak érzik majd a tervet. Azonban nemcsak ennyi a feladat. A feladat olyan lelkes hangulat kialakítása, amely állandó erőforrása a munkaversenynek. A kisvárdai vasöntöde tervismertető értekezletein Daiba sztahanovista vasöntő megfogadta: „a tervet teljesíti, minőségi munkát végez. Hasonlóképpen szólaltak fel a nyírbogdányi ásványolajipari üzem munkásai is, így válik a terv, a terv ismertetése hatalmas a mozgósító erővé! Természetesen egyetlen értekezlet ezt a feladatot : nem tudja megoldani. A tervet állandó felvilágosító munkával kell alaposan megismertetni a dolgozókkal állandó felvilágosító munkával kell lelkesíteni a terv feladatainak megoldására. Népnevelőink, szak- szervezeti bizalmiatok példamutatásukkal, magyarázó felvilá-osító szavaikkal egyre jobban szélesítsék ki azt a versenymozgalmat, amely április 4. méltó megünnnepléseként az első negyedévi terv sikeres túlteljesítését tűzi ki célul. .Mai számunkból ! NAGYHALÁSZ! PÁRTTITKÁROK TAPASZTALATCSERÉJE (2. old.) — ÉLENJÁRÓ PROPAGANDISTÁK (2. old.) — JAVÍT ÁLLATTENYÉSZTŐ MUNKÁJÁN A TISZABERCELT „PETŐFI’” TŰZCS. (4. oldal) 3053 .JANUÁR 14. SZERDA Eddig 111 dolgozó tett felajánlást április 4. tiszteletére a Dohányfermentálóban A Dohányfermentáló gyár dolgozói, a Tiszalöki Vízierőmű építőinek példáját követve, fogadalmat tettek negyedévi tervük túlteljesítésére. A verseny szervezői a szakszervezeti bizalmiak. Egymás között azért folyik a nemes vetélkedés hogy minél jobban megszervezzék a munkaversenyt. Már számos szakszervezeti bizalmi csoportja megtette felajánlását április 4. tiszteletére. Hudák Andrásné bizalmi csoportja, a „Termelj ma, többet, mint tegnap” brigád vállalta hogy hazánk felszabadulásának 8. évfordulója tiszteletére csak minőségi és selejtmentes munkát végeznek és 105 százalékos átlagteljesítményüket 5 százalékkal növelik. Rabóczi Györgyné sztahanovista válogató csoportja, a Béke-brigád megfogadta, hogy a „Termelj ma többet, mint tegnap’ ’-mozgalom keretében az eddigi 163 százalékos átlagteljesítményét sztahanovista szintre emeli. Versenyre hívták Horváth Ilona bizalmi csoportját, a Petőfibrigádot, melynek vállalása: 150 százalékos átlagteljesítményüket 155 százalékra emelik. Magyar Ilona bizalmi csoportjával együtt sztahanovista szint fölé emelte teljesítményét. Április 4. tiszteletére megfogadták, hogy állandóvá teszik 195 százalékos eredményüket. Fogadalmuk teljesítése azt jelenti, hogy első negyedévi tervüket átlagosan 110 százalékra teljesítik. A fogadalmak teljesítéséhez szükséges, hogy a szakszerevezet a műszaki vezetők között is megszervezze a versenyt. Akkor nem igen fordul elő olyan eset, hogy Piószegi Sándorné bizalmi csoportja ponyva és láda hiányában — melyet biztosítani lehet— naponta értékes félórákat veszít el a termelésből. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozóinak felajánlása április 4. tiszteletére A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói lelkesen készülnek április 4. méltó megünneplésére. Megfogadták, hogy negyedévi tervüket túlteljesítik. A szakszervezeti bizalmiak és a műszaki dolgozók együtt harcolnak a dolgozók munkaverseny mozgalmának kiszélesítéséért. • A művezetők támogatják a dolgozók kezdeményezését azzal is hogy munkájukhoz biztosítják a műszaki feltételeket. A szétszerelő brigád napi terve 2 erőgép szétszerelése. A brigád tagjai vállalták, hogy minden nap 8 erőgépet szerelnek szét. Ez azt jelenti, hogy az első negyedévben 77 erőgépet szerelnek szét terven felül. Marót elvtárs egy, Sütő Mihály elvtárs két erőgép főjavítását vállalta terven felül. Páros verseny kezdődött Marótd és Tóth elvtársak között a vállalás túlteljesítéséért, Veres Sándor elvtárs raktáros vállalta, hogy jó munkájával elősegíti az anyag zavartalan biztosítását, ősz András sztahanovista főművezető a műszaki dolgozók nevében ígéri segítséget, Glovác András sztahanovista párosversenyre hívta Harsány Pál esztergályost. Min aketten vállalták, hogy decemberi átlagteljesítményüket az első negyedévben 10 százalékkal emelik. A bakmai járásban is napról-napra növekszik a termelőszövetkezetek taglétszáma Az őri Petőfi tsz. rövid pár hét leforgása alatt 15 családdal növekedett. Az elmúlt hét folyamán lépett tie Miski József 7 holdas dolgozó paraszt is, akit a fia szép jövedelme vonzott a szövetkezeti útra. Miski József fia tsz.-tag volt már az elmúlt évben is, és — mint apja mondotta — ő egész családjával nem tudott annyi jövedelmet felmutatni, mint a fia egymaga 360 munkaegysége után. Bőven jutott termény minden szövetkezeti tag kamrájába a Petőfi tsz.-ben, hisz kenyérgabonából 3 és fél kiló jutott munkaegységenként. Kukoricából is másfél kilót osztottak ki, burgonyából pedig 3 kilót. Ezen felül még egyéb terményféleségből is jutott szépen. Apagyon is a szövetkezet jó példája vezeti, a dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Amikor Orosz János példáullelépett a, apagyi Rákosi termelőcsoportba, elmondta: ő is igyekezett jól megművelni a földjét, mégse tudott burgonyából 80 mázsás termést elérni, mint a Rákosi tszcs. — Ez csak egy példa — mondotta —, de mindenből jóval többet termelt a csoport, mint akármelyik egyéni gazda! Orosz Jánosék nem is várják a tavaszt a munkával, peretesaár után máris dologhoz láttak a tszcs.-ben. Mert nemcsak Orosz János választotta az új utat Apagyon, hanem rajta kívül az elmúlt héten még 4 család lépett a szövetkezetbe. Vajon is igen nagy az érdeklődés a községben lévő két tszcs. iránt. A Rákóczi tszcs.-be már több, mint 10 dolgozó paraszt lépett be, a Kuruc tszcs. pedig 4 családdal növekedett. A járás többi községeiben is hasonlóan számos dolgozó paraszt kérte már felvételét. A fehérgyarmaiti jáárás vezetőinek többet kell törőlniök : mezői» »z«lasás» munkák sürgős befejezésének ügyével A fehérgyarmati járás a mezőgazdasági munkák tekintetében az utolsók közt kullog. Ez abból is adódik, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya kényelmesebb , feladatnak” tartja bent utat az irodában, mint kint végezni munkát a falvakban; másrészt pedig mindent az időjárás okozta nehézségekre kennek, együtt siránkoznak a hanyag községekkel. A mezőgazdasági munkákban nemcsak az ősz folyamán maradt el a járás. Már a növényápolás sem haladt kellő ütemben a járás területén. A sok hanyagság emelt mgasra nőtt az őszi munkáknál, amikor még a sok eső is hátráltata a munkát. A járási tanács mezőgazdasági osztálya aztán úgy gondolta: „nem is fontos most már serkenteni a dolgozó parasztokat, hisz esik az eső és úgyse tudnak szántani-vetni.” A megyei tanácshoz beküldött jelentésük is tele volt siránkozással. Lépten-nyomon a rossz időre a vetőmaghiányra hivatkoztak. A nemtörődöm munkának aztán az lett az „eredménye”, hogy az utolsó egy hónap alatt mindössze 173 hold őszi kalászost vetettek el a járásban. A mezőgazdasági osztály hanyag munkájáért elsősorban maga Berki elvtárs, az osztály vezetője a felelős. Az osztályértekezleten tartott beszámolójában Berki elvtárs teljesen megfeledkezett az elmaradt mezőgazdasági munkák problémájával foglalkozni, így hát nem is csoda, hogy az elvtársak követték példáját, és ők is „elfeledkeztek” erről az igen fontos feladatról kint a községekben. Berki elvtársnak még alaposan át kellene tanulmányoznia Rákosi elvtársnak az országgyűlésen elmondott beszédét, ahol az elmaradt őszi vetések pótlásáról beszélt. „A felszabadulás óta ismételten előfordult, hogy az őszi búzát kénytelenek voltunk részben december végén, sőt január első felében vetni és megfelelő talajelőkészítés és a kedvező időjárás mellett ez a késői vetés a terméseredményt alig befolyásolta. Most is azt kell tennünk, hogy az utolsó holdig elvessük mindazt az őszi gabonát, amit tervünk előír.” — mondotta Rákosi elvtárs. Ha ezeket, a tanácsokat alaposan tanulmányozta volna, nem ellenezné maga is az elkésett vetések pótlását. A mezőgazdasági osztálynak felelősségre kellene vonnia azokat a tszcs, elnököket, községi tanácselnököket, akik hanyagul kezelik a mezőgazdasági munkákat, ahelyett, hogy együtt siránkoznak velük. A járási pártbizottság is felelős azért, hogy a mezőgazdasági osztályon ilyen hanyagság akadályozta a mezőgazdasági munkákat. Ha nagyobb gondot fordított volna a járási pártbizottság a tanács munkájának ellenőrzésére, észrevette volna, hogy ott az elvtársak nem végzik kellően munkájukat, hogy a siránkozók uszályába kerültek. A járás vezetőinek, termelőcsoportjainak, egyénileg dolgozó parasztjainak Igyekezniük kell, hogy a mezőgazdasági munkákban minden mulasztást haladéktalanul pótoljanak. Ne károsítsák meg az országot a vetési és mélyszántási tervek hiányos teljesítésével. (MT, IMT Ufőcsoport.)