Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 178-178. szám)
1953-07-31 / 178. szám
NIRC« I» „200 múzsát csépelünk naponta 1070-es gépünkkel!" „Tartós békét Koreának“ — jelszóval versenymozgalmat indított el a vajai cséplőmunkások békebizottsága Vaján úgyszólván a község valamennyi dolgozója ismeri már Krivács Ilona felelős cséplőgépvezető nevét, de méginkább a cséplőbrigád kiemelkedő munkáját. Eddig mintegy 26 vagon terrivács elvtársnőék azonnalhozzáláttak fogadalmuk teljesítéséhez. Elkészítették a békesarkot.Árnyas fa alatt kis asztalkát állíítottak fel piros-fehér-zöld terítőivel leterítve, s erre újságokat, képeslapokat helyeztek el. Az asztal fölött van kifüggesztve a versenytábla, amelyen a község valamennyi cséplőgépének előzőnapi ,--------------------------iményt csépeltek el. A brigád tagjai kitörő örömmel fogadták a koreai fegyverszünet hírét, de a békebizottság rögtön arra gondolt: „Továbbra is folytatni kell a békeharcot, míg teljes béke eredménye olvasható. Az eredmények szerint az első helyen Krivácsék állanak. Ugyancsak a versenytáblára volt kiírva 29-én: „Sólyom Miklós dolgozó paraszt, aki a cséplőgéptől teljesítette beadási kötelezettségét!“ Ugyanis éppen Sólyomék udvarán csépelt a gép. r'y*/í,cséplőgépi béra is Káli mozgalomhoz, ai őrzik. -------------------- nem lesz Koreában!“ Így született meg az az elhatározás, hogy mozgalmat indítanak „Tartós békét Koreának!“1 — jelszóval. Röpgyűlést tartottak s ezen a röpgyűlésen született meg a következő levél: A megyei békeiroda nagy örömmel fogadta a vajai cséplőmunkások kezdeményezését és elhatározta, hogy minden héten békevándorzászlóval jutalmazza a legjobb cséplő-brigádot. S ugyanakkor a legjobb brigád békesarkát díszítheti szintén a megyei békeiroda jutalma: Pak Den Annak, a Sztálín-díjas nagy koreai békeharcos anyának az arcképe. „A Koreai Országos Békebizottságnak, Korea. Drága elvtársak! Nagy örömmel vettük hinni azt, hogy Koreában megkötötték a fegyverszünetet, végetért a vérontás, elhallgattak a fegyverek. Ez az egész béketábor nagy győzelmét jelenti. A fegyverszünet megkötése azonban még nem jelenti a tartós békét. Mi követeljük és azt akarjuk, hogy mielőbb megkössék a békét Koreában, hogy végleg megszűnjön a koreai nép szenvedése. Drága elvtársak! Ezt a követelést mi jó munkánkkal is alátámasztjuk. Békebizottságunk versenymozgalmat indít el ezzel a jelszóval: „Tartós békét Koreának!“ Vállaljuk, hogy 1070-es cséplőgépünkkel naponta 200 mázsa terményt csépelünk a napi 95 mázsás tervelőirányzat helyett, a munkát nyújtott műszakban végezzük, a rendszeres karbantartással biztosítjuk, hogy géphiba miatt nem lesz gépállás, elérjük, hogy minden dolgozó paraszt a cséplőgéptől teljesíti beadási kötelezettségét. Eddig nincs egyetlen hátralékos sem. 60 hold tarlóhántási terv előirányzata van a felelős cséplőgép vezetőnek. Vállalja, hogy éjszakai munkával 65 holdon végzi el a tarlóhántást. Békesarkot készítünk, ahol versenytáblát állítunk fel. A békesarokban folyóiratok, újságok állanak a pihenő munkások rendelkezésére. A munka befejeztével békebizottságunk egy tagja minden nap ismerteti a koreai híreket, eseményeket. A mozgalom keretén belül versenyre hívunk minden cséplőgépi békebizottságot. Drága elvtársak! Kívánjuk, hogy mielőbb tartós béke legyen Koreában és soha többé ne fenyegesse háború a világot. Mi, vajai cséplőmunkások, becsülettel dolgozunk azért, hogy ez a kívánság mielőbb valóra váljon! KRIVÁCS ILONA, SIPOS ALBERT, KOVÁCS SÁNDOR, felelős vezető békebizottsági titkár brigádvezető.“ Az MNDSz szerint a skala a hordás, cséplés, a triilkájában A július 11-én megtartott budapesti pártaktíva-értekezlet a többi között arra hívta fel a mezőgazdasági dolgozók figyelmét, hogy az aratásra, hordásra, cséplésre összpontosítsák minden erejüket. A jövő évi kenyérért folytatott harcban ott vannak megyénk aszszonyai is. Vállvetve harcoltak a férfiakkal az aratás gyors befejezéséért s most ott találni őketminden munkában. A budapesti pártaktíva-értekezlet megszabta az MNDSz-aszszonyok feladatát is. Asszonyaink egyre inkább megértik és érzik a párt és a kormány fokozott gondoskodását, amely száz és száz formában nyilvánul meg. A gondoskodás arra kötelezi asszonyainkat, hogy munkájukkal méltóképpen hozzájáruljanak az új kormányprogramm megvalósításához. Milyen feladatok állanak most az MNDSz-szervezetek előtt? A legfontosabb feladat a hordás, cséplés, begyűjtés gyors, sikeres végrehajtása. MNDSz-szervezeteink vezetői, tagjai kisgyűléseken, nőnapokon, taggyűléseken ismertessék, magyarázzák a minisztertanács határozatait és azokat a kedvezményeket, melyeket államunk termelőszövetkezeteinknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak biztosít. Magyarázzák meg asszonyaink a termelőszövetkezetek dolgozóinak a 10 százalékos beszolgáltatási kedvezmény jelentőségét, a múltévi beszolgáltatási hátralék elengedését. Nőnevelőink világosítsák fel az egyénileg dolgozó parasztokat a közös szérűn való cséplés kedvezményéről és jelentőségéről. — Akik közös szérűn csépelnek, 10 százalék cséplési díjkedvezményben részesülnek. Magyarázzák meg: ha a gépek közös szérűn képelnek, nemkell sokat húzat!. kevesebb üzemanyag fogy és ion sok időt takarítanak meg. morlij!}®. vádljuk: a legjobb agitáció a személyes példamutatás. Az MNDSz-szervezetek vezető tagjai, aktívái mutassanak példát, maguk legyenek a kezdeményezői a közös szérűn való cséplésnek. MNDSz-szervezeteink legdöntőbb feladata bevonni a nőket a termelő munkába. Szervezeteink nőnevelői különösen a termelőszövetkezeti csoportok asszonyai között végezzenek felvilágosító munkát e téren. Magyarázzák meg az asszonyoknak, ha a szövetkezet munkájában részt vesznek, saját családjuk jövedelmét emelik, de egyúttal elősegítik termelőszövetkezetük megerősödését is Azok az MNDSz-tagok, akik a termelőszövetkezetben dolgoznak, legyenek elsők a munkában. Harcoljanak türelmes felvilágosító munkával, a bírálat fegyverével, hogy minden dologképes asszony és családtag ott legyen a közös munkában. Ismertessék meg MNDSz-szervezeteink tagjai a szövetkezetben dolgozó nőkkel a termelőszövetkezetekben dolgozó nők országos értekezletének felhívását. Váltsák valóra, hogy minden szövetkezetben dolgozó asszony csatlakozzon a 200 munkaegységes mozgalomhoz. Vegyenek példát asszonyaink az olyan asszonyokról, mint Pehely Jánosné sényői és Hegedűs Lajosné berkeszi csoporttag, akiknek idős koruk ellenére már jóval felül van kétszázon a munkaegységük. Segítsenek a szövetkezetben dolgozó asszonyok az idény-napköziotthonok és bölcsődék megszervezésében, megindításában. Segítsék elő, hogy a már meglévő bölcsődékben, napköziotthonokban elsősorban a termelőszövetkezetben dolgozó anyák gyermekei kapjanak elhelyezést. Harcoljanak azért is, hogy az 500 holdon felüli földterülettel rendelkező termelőszövetkezetekben saját erejükből hozzanak létre napköziotthonokat. A cséplés gyors befejezése érdekében a múlt évhez hasonlóan vegyék fel a kapcsolatot a község többi tömegszervezeteivel, az MSzT-vel, az MSzHSz-szel, valamint a DISz-szervezettel és együttesen szervezzenek vasárnapi békecséplést. A nőnevelők agitációs munkával segítsék elő, hogy minden dolgozó paraszt a cséplőgéptől a begyűjtő helyre vigye az államnak járó részt. Az állam iránti kötelezettség teljesítésében is az MNDSz-szervezet vezetői, aktívái, tagjai járjanak az élen. Ne legyen egyetlen MNDSz-aszszony sem, aki nem a cséplőgéptől teljesítené beszolgáltatási kötelezettségét. Segítsék elő a cséplés, begyűjtés munkáját az MNDSz-szervezetek kultúrmunkával is. Ebédszünetekben szórakoztassák a dolgozókat a cséplőgépeknél. — Szervezzenek csasztuska-brigádokat. Ezek dallal, versekkel üdvözöljék a cséplésben, beadásban élenjáró dolgozó parasztokat és bírálják a lemaradókat. Segítsék elő a beszolgáltatás gyors teljesítését azzal is, hogy az élenjárók házát avassák békeházzá. Békeházak és békeutcák avatásával segítsék elő a termény-, tojás-, tej- és baromfibeszolgáltatást. MNDSz-szervezeteink asszonyai mondják el valamennyi dolgozó parasztnak, hogy a gyors beszolgáltatással országunk dolgozóinak kenyérellátását biztosítjuk és édes hazánkat, a béke országát erősítjük. MNDSz-asszonyaink szívós felvilágosító munkával, személyes példamutatással harcoljanak azért, hogy megyénk elnyerhesse a minisztertanács vándorzászlaját. FEKETE ANNA, MNDSz, megyei titkár, . 1933 JÚLIUS 31. PÉNTEK A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok silóépítkezéseinek támogatása A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok gazdasági megerősítése, anyagi jólétük fokozása, valamint a dolgozók élelmiszerrel való jobb ellátása érdekében a minisztertanács az alábbiakat határozza: 1. A minisztertanács a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részére 300.000 köbméter állandó (tégla, beton, kő) silótérfogat építéséhez 33 millió forint összegben hosszúlejáratú hitelt engedélyez évi egy százalékos kamat mellett. A hitel törlesztését a folyósítástól számított ötödik évben kell megkezdeni. A hitelt tíz év alatt kell visszafizetni. A minisztertanács javasolja az önálló termelőszövetkezetek és az I., II. és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak, hogy a háztáji állatállomány takarmányellátásának megjavítása érdekében építsenek mintegy tíz köbméter nagyságú silókat. A minisztertanács a termelőszövetkezeti tagok részére 150 ezer köbméter háztáji állandó siló építéséhez az anyag beszerzésére 16,5 millió forint öszszegben középlejáratú hitelt engedélyez az építési anyagköltségek 75 százalékára, évi öt százalékos kamat mellett. A hitel törlesztését a folyósítástól számítót harmadik évben kell megkezdeni. A tagok háztáji silóépítéseire szolgáló hitelt hat év alatt kell visszafizetni. 2. A minisztertanács javasolja az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy állatállományukhoz mérten, minél nagyobb számban építsenek mintegy tíz köbméter térfogatú silókat. Az egyénileg dolgozó parasztok részére 250.000 köbméter állandó siló építéséhez az anyag beszerzésére 10 milió forint középlejáratú hitelt engedélyez az építési anyagköltségek 50 százalékára, évi 5 százalékos kamat mellett. A hitelt a folyósítástól számított 5 év alatt kell évi egyenlő részletekben visszafizetni. 3. A minisztertanács utasítja az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a silók készítéséhez szükséges anyagokat a bel- és külkereskedelmi miniszter által megjelölt időpontban biztosítsa és utasítsa a bel- és külkereskedelmi minisztert, hogy az építkezési anyagoknak a TÜZÉP telepekre történő folyamatos leszállításáról gondoskodjék. 4. A silók építését idomlapok előregyártásával meg kell gyorsítani. Az építésügyi miniszter vizsgálja meg, milyen mértékben tudja biztosítani a rendelkezésre álló gépek felhasználásával az idomlapok előregyártását. 5. A minisztertanács utasítja a pénzügyminisztert, hogy a silók építéséhez szükséges hitelt haladéktalanul bocsássa a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank rendelkezésére és gondoskodjék arról, hogy a hitelt mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank kirendeltségeinél igénybe vehessék és a hitel folyósítása zavartalanul történjék. A hitel általában csak anyagbeszerzésre szolgál. A termelőszövetkezetek a közös siló építéséhez munkaköltségre (fuvar stb.) is kaphatnak hitelt, ha az építéshez szükséges munkát saját erővel elvégezni nem tudják. Silóépítkezésre köbméterenként a termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak legfeljebb 150 forint,termelőszövetkezeti tagoknak (csak anyagszükségletre) legfeljebb 109,50 forint, egyénileg dolgozó parasztoknak (csak anyagszükségletre) legfeljebb 73 forint hitel folyósítható. A silóépítkezéshez szükséges hitelt a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank kirendeltségeinél vehetik igénybe. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a silóépítést 1953 november 15-ig befejezték és ezt a helyi tanácsok igazolják, az építési anyagköltségből a termelőszövetkezetek részére megállapított kedvezményes áron felül további 50 százalék visszatérítés jár. Az így visszatérített összeget az állami költségvetés terhére kell elszámolni. Az az egyénileg dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag, aki a siló-, építési hitelt nem veszi igénybe, a silóépítéshez szükséges anyagokra a fogyasztói árból tíz százalék árengedményt kap a községi tanács igazolása alapján. 6. A minisztertanács felhívja az építőkisiparosokat, hogy munkájukkal segítsék elő a silóépítést. A silóépítéshez iparengedély nem kell, az építés költségeinek megállapítása kölcsönös megegyezés alapján történik. 7. A minisztertanács felhívja a földművelésügyi, a bel- és külkereskedelmi, az építésügyi minisztert, a pénzügyminisztert és az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a jelen határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék a silózás jelentőségét, valamint a siló építésének módozatait ismertető útmutató kiadásáról is. (MTI)" A dolgozó parasztság javára szabályozták a hízottsertés és a juh vágási engedélyének kiadását A begyűjtési miniszter szabályozta a hízottsertés és a juh vágási engedélyének kiadását. Eszerint az az egyénileg termelő, akinek hízottsertésbeadási hátraléka nincsen, vagy pedig akinek a hátralékát a terménybeadás kötelezettségének teljesítése után törölték — mielőtt eleget tenne a hízottsertésbeadás 1953 második félévére eső kötelezettségének, egy hízottsertés levágására engedélyt kaphat. A termelőnek a tanács végrehajtó bizottságánál igazolnia kell, hogy a levágásra kerülő sertésen kívül megfelelő súlyú sertése van a sertésbeadás 1953 második félévére szóló kötelezettségének teljesítésére is. Kiselejtezésre kerülő juh levágására az a termelő kaphat engedélyt, aki a gyapjúbeadás kötelezettségét teljesítette és szerződéses ürühízlalási kötelezettségének is eleget tett. A vágási engedély akkor is kiadható, ha az ürühízlalás kötelezettsége csak később esedékes. Természetesen az is megkaphatja az engedélyt, aki,nek nincs ürühízlalási kötelezettsége. Ez a két újabb rendelkezés is-, mét jelentős kedvezmény a kötelezettségüket becsülettel teljesítő egyénileg gazdálkodó dolgozó pa- rasztoknak. A kemecsei járásban jól készülnek az új pártoktatási évre A kemecsei járás pártszervezetei is megkezdték a pártoktatásban résztvevők kiválogatását. A nyírbogdányi állami gazdaságban már befejezte a háromtagú oktatási bizottság a hallgatókkal való beszélgetést. Az oktatásban részvevő minden hallgató megkapta beosztását, összesen 26 hallgató lesz. A demecseri gépállomáson és a földművesszövetkezetben min, den hallgatóval beszélt a bizott-ság. Gégény, Kemecse, Nagyhalász községekben a hallgatók nagy részével már beszéltek a bizottságok. Érdeklődtek a múltévi tanulásuk iránt, milyen nehézségeik voltak és beszélgettek velük mostani problémáikról, munkájukról.