Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-01 / 179. szám

3 NÉPLAP Népnevelő naplójából Ifjú Jakab Ferenc elvtárs, nép­nevelő, a szamosszegi Dózsa ter­melőszövetkezet tagja. Népneve­lőmunkájának tapasztalatait, ese­ményeit kis füzetében szokta fel­jegyezni. Jakab elvtárs füzetéből közlünk néhány részletet. Júliust 11. szombat: Ma Rákosi elvtárs arról be­­szélt, hogy meg kell védeni és szilárdítani termelőszövetkeze­teinket, fel kell világosítani, meg kell győzni minden becsületes szövetkezeti dolgozót a nagyüze­mi gazdálkodás előnyeiről. Ne­künk, népnevelőknek kell élen­járni a munkában, s magasabbra kell emelni az agitációs munka színvonalát. A rádióhallgatásnál a szövet­kezeti dolgozók túlnyomó része ott volt. Tardi Piroska Rákosi elvtárs rádióbeszéde után kifejez­te a jelenlévők, Gergely József, Tóth Aranka és a többiek gondo­latát: — Még jobb munkával se­gítjük a párt és kormány Pro­gramm­jának mielőbbi megvaló­sulását, s erősítjük termelőszö­vetkezetünket. (Tardi Piroskával még többet kell beszélgetnem, s bevonni a népnevelő munkába!) Július 14, kedd: Ebédidő alatt beszélgettem Tardi Piroskával. Elmondotta,­­hogy édesapja ki akar lépni a­­ szövetkezetből. Arra hivatkozik,­­hogy az elmúlt esztendőben a­­ termelőszövetkezet nem biztosí­totta családjának egész évi ke­­­nyérszükségletét. Igaz, tavaly aszályos esztendő volt, s csak 4­30 kiló jutott munkaegységenkint búzából és rozsból, de Tardiék ketten dolgoztak a családból, s szorgalmas munkájukkal sok munkaegységet szereztek, s arra bőven kaptak terményt. Inkább más lehet emögött. Ki kell vizs­gálnom, mi az oka a panasznak! Július 16, csütörtök: A mai népnevelő értekezleten Szögyényi elvtárs, a községi párt­­bizottság titkára elmondotta, hogy községünk a felszabadulás után új járdát, 35 lakóházat, 85 ezer forint beruházást kapott napköziotthonra. Az eredmények mellett azonban beszélt olyan hiányosságokról is, ami azt mu­tatta, hogy a község vezetői nem törődtek a dolgozók panaszaival, problémáival, igényeivel. Gergely József 12 holdas középparaszt a tanács rossz adminisztrációja mi­att az elmúlt évben 12 mázsa ter­ménnyel adott be többet, mint kellett volna, Puskás Imre min­denből a kétszeresét adta be. A földművesszövetkezet hanyagsága miatt a községben 4 napig nem volt petróleum. Nekünk, népnevelőknek legfon­tosabb feladatunk: ismerni a dol­gozók igényeit, problémáit, orvo­solni jogos panaszaikat, beszél­nünk kell megváltozott szép éle­tünkről, szövetkezetünkről, a szö­vetkezeti tagok gazdagodásáról, s a még szebb jövőről. Július 18, szombat: Ma este a tsz-irodában a köny­velővel együtt megállapítottuk, hogy az elmúlt évben Tardiék 22 mázsa terményt vittek haza. Ez a négytagú családnak egész évre bőven elég, sőt még eladásra is jutott. Kiszámítottuk, hogy az idei bő termésből több, mint 6 kiló jut egy munkaegységre, sőt„ a kormányprogrammban biztosí­tott 10 százalékos beadási ked­vezménnyel közel 7 kiló kerül kiosztásra egy munkaegységre. Termelőszövetkezetünkben a 10 százalékos beadási csökkentés azt jelenti, hogy minden termény­fé­leségből fél kilóval több jut majd munkaegységenkint, ami nagyban gyarapítja a szövetkezeti tagok jövedelmét. Tardiéknak június 1-ig több, mint 300 munkaegysé­gük van. Július 20, hétfő: Tardi Piroskával találkoztam ma, s hosszasan beszélgettünk. Megtudtam tőle, hogy a felsza­badulás előtt cselédek voltak, majd 3 hold földön gazdálkodtak. Sokat éheztek és rongyoskodtak akkoriban. Azóta gondtalan az életük, amióta beléptek a terme­lőszövetkezetbe. Holnap együtt beszélünk az édesapjával. Július 21, kedd: Ma beszélgettem Tardi Gusz­távval. Elmondottam neki, hogy a 22 mázsa terménnyel nem jól gazdálkodott, ha az elfogyott újig. Beismerte, hogy valóban nem jól számolt, s többet adott el belőle, mint amennyit megen­gedhetett magának. Elmondot­tam, hogy most, amikor kormá­nyunk még több segítséget ad szövetkezetünknek, még szebb a termés, csak kenyérgabonából közel 30 mázsát kapnak, s ugyan­akkor majdnem megduplázódik a kukorica, burgonya, árpa és a többi részesedés, s több lesz a pénzfizetés is. Piroska is közbeszólt. Emlékez­tette apját arra, amikor még vi­selő ruhájuk se nagyon volt, s most évről évre több és szebb ruhát vehetnek. A mostani ár­csökkenéssel az eddiginél is több­re számíthatnak. Nem lesz prob­léma a sertéshízlalás, lesz bőven kukorica, s Tardinénak is kön­­­nyebb lesz a főzés. Elmondottam Tardi Gusztáv­nak, hogyha a szövetkezetből ki­lép és ismét a 3 hold földjén gaz­dálkodik, akkor legfeljebb egy holdat tud kenyérgabonával be­vetni, s az 8—10 mázsánál nem ad többet. A másik 2 holdon ku­koricát, burgonyát, napraforgót, árpát kellene termelnie, s a jószá­goknak is kell a takarmány. Ke­vés ehhez az a három hold föld. De a megművelése is nagy gon­dot és sok munkát igényelne. — Azon a kis területen nem tud jól dolgozni a traktor, az aratógép. Beismerte: valóban így van. S látszott rajta, restelli, hogy ilyen kifogásokat hozott fel. Szégyenkezett most már Tardi Gusztáv. Azt mondta, hogy ez­után még jobban fog dolgozni és nem hallgat mégegyszer a kulá­­kok, a hanyagok, lúgosok hazug híreire, s kiáll a szövetkezet mellett. Gyakrabban felkeresem mun­kája közben is ezután Tardi Gusztávot, s segítem ígéretének betartásában. „Szövetkezeti kereskedelemmel a begyűjtésért”” ünnepségek kezdődnek ma a megyében Megyénk minden járásában ma kezdődnek meg a „Szövetkezeti kereskedelemmel a begyűjtésért“­­­ünnepségek. A járások területén több földművesszövetkezet közre­működésével vidám kultúrmű­sorral, divatbemutatóval, egész­napos szórakozással egybekötött ünnepségek lesznek. A megye legjobb termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai pe­dig kiállításokat rendeznek az ünnepségeken — a földművesszö­vetkezetek segítségével — a me­zőgazdasági termelvényeikből, hogy bemutassák jó munkájuk gazdag gyümölcsét. A felhozott zöldség-, gyümölcsfélék és egyéb mezőgazdasági termelvényeket értékesítik és azokért a helyszí­nen jó minőségű iparcikkeket vá­sárolhatnak a dolgozó parasztok a bő választékból. Ugyanis a szö­vetkezeti ünnepségeken az JOFFÉRT és a MEZŐKER járási­­ kirendeltségei korlátlan mennyi­ségben vásárolják fel a termelők­től árujukat, s ezzel lehetővé te­szik, hogy dolgozó parasztságunk minél több pénzhez jusson és be­szerezhesse a gazdaságban, va­lamint a ház körül szükséges áru­cikkeket. Az ünnepségeken szövetkeze­teink vásárral egybekötött áru- és divatbemutatókon mutatják be bőséges választékban szocialista falunk gazdag termékeit, hogy ezzel is megkönnyítsék a falusi dolgozók igényeinek gyors és közvetlen kielégítését. A divat­­bemutatók lehetővé teszik azt is, hogy megyénk dolgozói igényeik­nek megfelelően válogathassák ki az áruféleségeket. Bemutat­ják gyáriparunk újabb készítmé­nyeit, melyek ára jelentősen csökkent kormányunk gazdasági politikájának megvalósítása kö­vetkeztében. Vásárosnaményban például kirakodik a tarpai, csaro­­dai, tiszaszalkai és a helyi föld­művesszövetkezet. A szövetkezeti ünnepségeket a járások kultúrcsoportjai teszik élénkké, vidámmá. Mátészalkán az ünnepség területén felállított szabadtéri színpadon fellép a sok sikert aratott földművesszövetke­­zeti színjátszó-, tánc- és zenecso­port. A híres rákosi tánccsoport, amely a beregi népitáncokat ele­veníti fel, Vásárosnaményban sze­repel. Az ünnepségeken az úttörő kultúrcsoportok is részt vesznek. A betakarításban, másodvetésben­ és begyűjtésben élenjáró termelő­­szövetkezetek és egyénileg dolgo­zó parasztok dalos üzenetet kap­nak. Az ünnepségeken részvevő dolgozókat hideg- és melegételek­kel és italokkal látják el a helyi földművesszövetkezetek vendég­lői. A vásárokon megjelenő föld­­művesszövetkezetek kora reggel­től késő estig kiszolgálják a vá­sárló közönséget. Az ünnepségek ma, augusztus 1-én kezdődnek a nyíregyházi, nagykállói, nyírbátori, kisvárdai, vásárosnaményi és baktalóránt­­házai járások székhelyein. Két járásban — a mátészalkai és fe­hérgyarmati járásban — csak 2-án nyílik meg a szövetkezeti vásár, a csengeri, tiszalöki és ke­­mecsei járásokban pedig 8—9-én lesz a szövetkezeti vásár. Míg a csengeri járásban Csengeren, ad­dig a tiszalöki járásban Tiszavas­­váriban, a kemecsei járásban pe­dig Demecserben rendezik meg a járás földművesszövetkezetei a vidám, szórakoztató ünnepsége­ket. Minden termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt a csép­lőgéptől tegyen eleget beadási kötelezettségének, hogy községe a járás területén megrendezendő ünnepségre megszerezze a sza­badpiaci értékesítés jogát. A szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok a szabadon ér­tékesített mezőgazdasági termel­­vényeikért nagymennyiségű ipar­cikkeket kaphatnak cserébe.­­ Ezért még elevenebbé kell tenni a begyűjtési versenyt, hogy a vá­ros és a falu összefogása még erő­sebb legyen. A begyűjtési köte­lezettség teljesítésével fűzzék még szorosabbra dolgozó parasztjaink a munkás-paraszt szövetséget, hogy sikeresen végre tudjuk haj­tani pártunk és kormányunk­­megszabta feladatainkat. VARGA GYULA, MESZÖV-propagandista, 1953 AUGUSZTUS 1. SZOMBAT A III. Világifjúsági Kongresszus záróülése Bukarest, (TASZSZ). Július 30-án este, a DIVSZ tanácsülése után megtartották a Világifjúsági Kongresszus záróülését. Ezen az ülésen megválasztották a Demo­kratikus Ifjúsági Világszövetség új vezetőit. Elnökké Bruno Berninit (Olaszország), főtitkárrá Jacques Denist (Franciaország) választot­ták. A kongresszus egyhangúan fo­gadta el azt a határozatot, amely jóváhagyja a DIVSZ-nek a IX. Vi­lágifjúsági Kongresszus óta vég­zett munkásságát, valamint meg­szabja az ifjúság feladatait a bé­kéért és jogaiért vívott harcában. A kongresszus ezután jóváhagyta a világ ifjúságához intézendő fel­hívást. A felhívás megállapítja, hogy a kongresszus résztvevőinek óhajai és érdekei egységesek annak ellenére, hogy különböző álláspontot foglal­nak el, különböző a meggyőződésük és különböző ifjúsági szervezetek­hez tartoznak. Az ifjúságnak össze kell fognia szándékai megvalósítására. A leg­különbözőbb országokat és a lakos­ság legkülönbözőbb rétegeit képvi­selő fiatalok testvéri, békés szö­vetsége hatalmas erő az ifjú nem­zedék követeléseinek és óhajainak megvalósításáért folyó harcban. A felhívás emlékeztet arra, hogy a háború, a fegyverkezési hajsza és egyes országok másoktól való függése veszélyezteti az ifjúság jo­gainak és törekvéseinek megvaló­sítását, majd felszólítja a világ ifjak és leányait: a rájuk jellem­ző eréllyel vegyenek részt abban a világméretű hadjáratban, amelyet a Béke-Világtanács indított a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért a népek függetlensége ellen irányuló összes agresszív cselekmények és az összes most folyó háborúk beszüntetéséért. A felhívás a következőkkel feje­ződik be: Egyesüljünk, hogy ifjú erőnkkel a béke nemes ügyét szol­gálhassuk, vegyünk részt a népek­nek a tárgyalásokért, a kölcsönös megértésért és a békéért indított mozgalmában. Jacques -Denis zárószava után a harmadik ifjúsági kongresszus­ be­fejezte munkáját. Elutazott a magyar küldöttség a IV. VIT-re Pénteken reggel utaztak el a budapesti nyugati pályaudvarról a IV. Világifjúsági Találkozóra induló magyar küldöttek. A nyu­gati pályaudvarnál többszáz fő­nyi tömeg várta ifjúságunk leg­jobbjait. A küldöttek felsorakoz­tak az ünnepi emelvény előtt, amelyen helyet foglaltak: Föld­vári Rudolf, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Vég Béla, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősé­gének titkára, Kádas István, Vár­hegyi György, Bacsó Ferenc, a DISz­ Központi Vezetőségének titkárai, valamint több kerületi DISZ-bizottság képviselője. A himnusz hangjai után Vár­hegyi György búcsúztatta a kül­döttség tagjait. Az elutazó VIT-küldöttség ne­vében Zsumbera Ernő, a Győri Wilhelm Pieck vágón- és gép­gyár sztahanovista esztergályosa válaszolt. Ezután a fiatalok — a DIVSz­­induló hangjai mellett — elfog­lalták helyüket a gyönyörűen fel­­­díszített vonatban, amely a vidá­­­man éneklő fiatalokkal 11 óra 30 perckor elindult Bukarest felé. A népek ifjúságának barátsága (Tudósítónktól) Július 25-én nyílt meg zászlódíszbe öl­tözött épületben a IV. Világif­júsági Kon­gresszus. Megnyitó után közös vacsorán vett részt a küldött­ség. A magyar kül­döttség asztala a né­­­­met küldöttség szom­szédságában volt. Amikor asztalhoz ül­tünk, a német elvtár­sak vidáman énekel­tek. Éneklésüket bará­ti taps kövezte. Gyor­san barátságot kötöt­tünk. A német elvt­ár­­sak a magyarok tisz­teletére együttesen fel­állva ürítették poha­rukat a német-magyar barátságra. A dalt a németektől a magya­rok vették át. Fel­csendült a nóta „már min­ál unt babám, már minálunk babám az jött a szokásba...” Utána három­szoros hurrával üdvözölte küldöttségünk a német fiatalokat. Már asztalbontás következett, amikor asztalunk mellett a mongol küldöttség ha­ladt el. Az asztal mel­lett barátságba keve­redtünk, bár nem tud­tunk egymás nyelvén beszélni, megtudtuk, hogy magyarok va­gyunk. Amikor az egyik mongol leány meglepetésünkre el­kezdte dúdolni, he­­gyek­,völgyek között zakatol a vonat. Fagy volt az örömünk, ami­kor megtudtuk, hogy a mongol fiatalok kö­rében is népszerű a zakatolás. Felálltunk, s a közeli téren zaka­tolásba kezdtünk. Ha­marosan beálltak­ a körbe az indonézek, ausztráliak, négerek és sokan mások. Este 11 órakor érkeztünk nótaszóval szállásunk­ra. A külföldi fiatalok körénk gyülekeztek. Még ezen az esten <gi svéd fiatalokkal ba­­­rátkoztunk meg. 4.1 svédek svéd népitán­­cot mutattak be és­ bennünk­et is tanítot­­­tak. Mi pedig megta­nítottuk őket Hajmási Péter, Hajmási Páli éneklésére. Közben jó­ s­izücket nevettünk mert amikor a dalban elmaradt a Pál, a svédek mindig megfe­ledkeztek erről és tel­­jes lendülettel meg­nyomták: Ppá.Így telt el az első nap béké­ben, egyetértésben, baj­­átságban. Nincs kö­zöttünk gyűlölködés, mindnyájan egyet aka­runk: békét, nemzetek közötti barátságot. Ez a meleg szívből jövő barátság jutott kife­jezésre ezen a napon a jelvénycserénél, a közös táncnál, a baj­táti beszélgetéseknél. PUSZTAI JÓZSEF, Ma délben békevonatot indítanak el Záhonyból az ifjú vasutasok a VIT tiszteletére Fiatal vasutasaink, a záhonyi DISz-es vasutasifjak nagy lelke­sedéssel készültek a Világifjúsá­gi Találkozóra. Nemrégiben úgy határoztak, hogy a Világifjúsági Találkozó tiszteletére háromezer­­­tonnás békevonatot indítanak el Záhonyból Miskolcra. Azt tervez­ték: a békevonatot egy teljesen ifjúmunkásokból álló forgalmi brigád továbbítja majd, s ebbe az ifibrigádba azokat az ifjúmunká­sokat választják meg, akik a legjobb eredményeket érték el a munkaversenyben a Világifjúsági Találkozóra való készülődés ide­jén. Nagy kitüntetés tehát Szűcs Ferenc vonatlakatos, Szőgyéni Sándor forgalmi DISZ-titkár, Hósvai János vonatfékező és LuJ­das András ifjúmunkás számára, hogy ők továbbíthatják a béke­vonatot Miskolcra, amely ma dél­ben egy órakor indul el a záho­nyi pályaudvarról. A záhonyi ifjúmunkás vasuta­sok eddigi jó eredményeikkel, S a 3.000 tonnás VIT-békevonattal köszöntik a világ ifjúságának ne­gyedik nagy találkozóját. MÓRÉ IMRE, záhonyi DISZ-bizottság.

Next