Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

Világ proletárt egye­sültetek ! XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM I . •­ ' ‘-^^R■ ' . ■ . |v| ___ ..’ '■ ' ■ | i| m M^V V gs il jH ■■ W ■ m ■ ,1 TMA| ^V V »L M | B^HSB |e ^j| a| aflgM ^^|D^ZABqTs^MARMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA 50 FILLER 1054 JANUÁR 1. PÉNTEK ISI Széles leb­asai, az óra mutatói elérkeztek tizenkettes számhoz, noha csendültek, s az emberek hol újesztendőt kívántak egymási Szilveszter éjszakáján, az O­ rende utolsó és az Újév első é­vében. Ünnepi pillanat volt­­ :az ünneplők hangjából öröny rakodás csendült ki. Régen, Szilveszter éjszal babonás szokás volt az öle­lés. Nagy izgalommal vártá ólomöntök, hogy vájjon rr.­. tormát alakít a sors szes^ aztán még nagyobb izgal­, jósolgattak: vájjon mit he" ijesztendő. Titkos vágyak, . ^ kaptak szárnyra, néhány f kipirult arcokon éledt fel e ménység tüze, hátha ér bér Icát valami jó az elkövetkez e­sztendőben. Ám a remis lángja oly hamar lobbanni mint amilyen gyorsan elmár szilveszteri éjszaka fénye, v és amilyen gyorsan kihunyt a el­­olvasztás tüze. A jövő képe is borús volt, mint a jelen fo­­í úsága, szomorúsága. A ri­hán megjelent Felsőszabolc­­vű újság ezt írja 1933-ba­vi vezércikkében: ..Retteneteset lünk, rosszabb nem jöhety­­de vigasz újesztend­őre! M is reménykedhettek volna Sis­­'szai,már munkásai, pasai, dolgozói abban a megyébnél a legnagyobb volt a fenó­­halandóság, tüdővész s l­ebo talán a kenyér?! Még ugyan ••szagban is, 'árftblyrj -3 jfh­r';i!ín for-Mt»*- ^rsr’^~!•" ók ck Az emberek aggódó Rét­tel kérdezték nap, minit m­. i­sz holnap? Olyan jó leim !’salább egy-két "• lát­ni biztos bírsz kenyér, lesz munka, lesz «. — Az úri Magvarorszáig adta meg a dolgozó mépi Ma széles és tiszta , kitár. Amikor boldog újesztenduvé­nünk egymásnak, akkorijuk, nem szokásos frázist nlunk hanem valóraváló igazsá­gz ] esztendő határmesgyéjén'iberi szokásként számpdl ad­­rtun­k végezni. Ma ezt bátran szé­­g­venkezés nélkül megyjük.­­ Sem idő, sem hely­ük­ arra hogy mindent felsőrákosunk ebben a cikkben, csak hhány dolgot hozunk fűzi példát A ti­­szavasvári Alkaloida-üzet több­millió forintos beruházás ko­r­­szerűsítették, fürdőket, fözőket építettek. A kisvárdai lkán új öntödét kapott a legteterűbb fürdővel, öltözővel. Nyátorban gépállomás építését kezik meg. Pol­csalmán kultúrotthon kaptak a dolgozó parasztok, Szalökön szülőotthon nyitotta­k kapuit. Nyírvasváriben új iskolán, va­lóságos kastélyban vannak a gyermekek. S az eszten utolsó napjainak egyikén mayitották a Tiszalöki Erőmű zsiliéit az új medrében előretörő víz előtt! S mindez a dolgozó embe szolgál­ja, a dolgozó embe­k szerez örömet, biztosít szebb életet. — Igaz, súlyos, komoly boákat is elkövettünk. De nem légyenke­­zünk, mert felismertük a hibákat s a virágzó élet növeztője, a párt javaslatára kormányunk rakorlati lépéseket tett a hibák gors, alapos kijavítására. Büsz­­k­­ék vagyunk arra, hogy az 953-as esztendő az új kormány­­programm megszületésének éve volt. Volt-e idő, amikor a falu lépe oly magabiztosam tekinthe­­ett a jövő elé, mint éppen most, 1954 küszöbén? A mezőgazdaság fejlesztésének nagy programmja,­­ gyakorlati intézkedésekben megnyilvánuló kormányzati se­gítségek, támogatások új terme­lési kedvre derítik dolgozó pa­rasztjainkat, mert ők is látják már: nem dolgoznak, termelnek hiába, a föld java, gyümölcse nekik érik be aratáskor, betaka­rításkor. Széles és tiszta a látó­határ! S ott áll a jövendő sok-sok örömének, boldogságának fényé­ben a dolgozó ember, akiért eb­ben az országban minden törté­nik! Széles és tiszta a látóhatár s mi túllátunk az ország határain is. Látjuk az emberiség jövendő­jét. A nagy szovjet hazában hősi munkával gyűrik le a szovjet emberek a természetet s az egész világot ámulatbaejtő műveket al­kotnak: a szabad, szocialista em­ber örök emlékműveit, a kujbi­­sevi,­­".iai uiji&Si erőműv­éket;" a cimljinsv.kajai tengert, automati­kusan működő gyárakat, palo-­ táknak beillő kultúrotthonokat. Biztos­­ ezekkel haladnak előre a nagy ,na, a népi demokrati­kus orsza­­k népei s nincs erő, amely felto­tóztathatná őket nagy munkájukban, a szocializmus boldog hajlékának építésében. — 1953-at a reménység esztendejé­nek nevezték el a világ népei. Ebben az esztendőben aratta a békemozgalom első nagy győzel­mét: a koreai fegyverszünetet megkötötték, a tárgyalások köve­­telése jelszava lett az egész ha­ladó emberiségnek. A Szovjet­unió vezette béketábor új és új kezdeményezései nyomán a kü­szöbén vagyunk a négyhatalmi és öthatalmi tárgyalások megin­dulásának. Kibontakozó előttünk a jövő képe, amikor félelem és rettegés nélkül dolgozhatunk — '­ékében, boldogságban. Nem feledjük azonban el, hogy mi vagyunk a jövő kovácsai. Be­csületes, hazafias munkánktól függ az, hogy az 1854-es szép tervek valóra válnak. Becsületes, áldozatkész békeharcos munkától függ az, hogy új sikereket tud­junk elérni a tartós béke bizto­sításában, hogy valóban győze­delmeskedjen a tárgyalások szel­leme a vitás nemzetközi kérdé­­sek elintézésében. Az új esztendő küszöbén tartalmas, szép gondo­latok kelnek életre bennünk. A munkások gyáraikra, a dolgozó parasztok bőséget termő földjeik­re, a mérnökök, pedagógusok sza­bad alkotó munkájukra, az édes­apák és édesanyák gyermekeikre az ifjak szerelmükre gondolnak és megfogadják: boldog újeszten­dőt csinálunk dolgos két kezünk­kel. Bizakodással tekintünk az újesztendő elé, vidáman, öröm­­teli lelkesedéssel kívánunk egy­másnak nagyon boldog újeszten­dőt! Boldog új esstendőt! mit VÁRUNK AZ ÚJ ÉVTŐL Egy békeharcos asszony munkája ötholdas nyíregyházi dolgozó parasztasszony vagyok. R­észt vettem az Országos Béketanács kon­­gresszusán, majd nem­­sokkal később a Béke­világtanács budapesti ülésszakán. Főn­eve let­tem az Országos Ib­keta­­nács tagja. S mint (13 éves parasztasszony igyekszem megmagyarázni a kor­­mány új programmjának nagy jelentőségét dolgozó paraszttársaimnak. Az a feladatunk, hogy emeljük a mezőgazdaság termés­hozamát, a növényt kr­r­melésben, állattenyésztés­­ben egyaránt. ... a segítség, amelyet most kaptunk mi, egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok, sokat jelent. Na­gyobb kedvvel dolgozunk ezután, jobban akarjuk megm­ű­vel­ni földjei­n­ket. Bokát jelentett nekünk a beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentése is. Bármelyik dolgozó pa­­raszt, akivel beszélgettem erről — ezt mondja. Még nagyobb örömmel fogad­ták az új begyűjtési tör­vényt és a mostani hatá­kosztosót. Én az új évben, amel­­lett, hogy többet terme­­lek és pontosan teljesí­tem beadási kötelezettsé­gemet azzal is szolgálni akarom a béke ügyét, hogy megmagyarázom körzetem lakóinak, en­­nek a határozatnak a meg­valósítása, virágzó mezőgazdaságot, jólétet jelent. MAGNA ANDRÁSNÉ , -ceme­ ••, tu0 jtitö..l löki Berki Antal kemecsei 4 holdas dolgozó paraszt a tanácsházán mondotta el, hogy jövőre nagy­mennyiségű istálló- és műtrágyával emeli a tor­­mást. 500 ölön akar ter­melni csíráztatott korai burgonyát, amelyből tel­jesíti beadását és a sza­badpiacra viszi feleslegét. — Soha nem vetettem még négyzetesen, de a jövő évben négyzetesen verem n ki. ' Kirá­ly:­ mondja Berki Antal. — Megvan minden adottság ahhoz, hogy túlszárnyal­juk az előző évek ter­mésátlagát. Versenyre­ hí­vom a község egyénileg dolgozó parasztjait, hogy a tavalyi átlagot kalá­szosból 15 százalékkal, burgonyából 25 százalék­kal, kukoricából 10 szá­zalékkal, napraforgóból 20 százalékkal emeljük. Kádár Sándor: Pír­ágzásnak indul állat­­tenyésztésünk Mester Károly az ökö­­ritófi Apesi Vörös Csillag term­előszövet­kezet ér­­demrenddel kitü­ntetett juhásza az elmúlt évben is kiváló eredményt ért el. Gyapjú termelési átla­ga 6 kiló 22 deka volt, irfi anyajuhtól 230 bá­­lányt nevelt fel. — Eredményeim elérdé­séhez igen göröngyös út vezetett. Felhasználtam azonban minden lehető módszert, hogy emelked­jen jövedelmünk. Kike­rült is, mert a jut 125.000 forintos jö­vet értünk el. — Sokat terve már azelőtt is, teh­etne még eredményt elér azonban csak I­radt. Most a mi­niszztertanácsi egifcsapdista szövetkezetünk nyésztési prolt lehetőség nyíl nyésztésre is még jobb , kent, fésűs merino­t tenyészt­­­ki eladás­i Giráig. A hat­­tározat ser­ül ahhoz is, hogy két éven belül 1000 darab kiváló juhot őriz­­zek. Tervem még az, hogy jövőre 6 kiló 00 dekára emelem a gyapjú­állagot és a meglövt 150 anyajuhtól 200 bárányt nevelek fel. Elmondta: siESTEl’ Károly munkaérdem­­rendes juhtenyésztő. 7 millió forintos javítóüzem a Gépjavító Vállalat dolgozóinan A Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat dolgozói boldogan olvasták az MDP Köz­ponti Vezetőség és a Minisztertanács határoza­tát a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. „3. A Megyei Gépjavító Vállalatok fejlesztésére 1951—1956. években 60 millió forint építkezési beruházást kell fordítani. Ebből 1954-ben 1 millió forintos keretben a nyír­egyházi típus­javító üzemet kell felépíten­i.‘‘ Ezt a részt többször is elolvasták a vállalat dolgozói a határozatból és boldogan beszélgettek róla. Bejczi Ferenc, a vállalat igazgatója a dol­gozók kérésére ismertette a nagy tervet. A mezőgazdasági típus­javító üzem te­rületén a kb. 80 méter hosszú és 30 méter széles, felül futódaruval és korszerű berendezéssel ellá­tott szerelőműhelyben szalagrendszerű gyártás fog folyni. A gyár területén szép irodahelyisége­ket, öltöző- és kultúrhelyiséget, tároló színeket, gépbejárató épületet és egyéb üzemi épületeket építenek. Itt építik fel a négy kétszobás lakóhá­zat is az üzem vezetői részére. A gyár udvarán sportpálya, napköziotthon és gyümölcsöskert is lesz. Az új üzemben kb. 260 munkás fog dol­gozni. A Gépjavító Vállalat jelenleg mezőgazdasági gépek generál javítását végzi. A jövőben kizáró­lagosan motorok javítását fogják végezni. A Gépjavító Vállalat dolgozói e gyönyörű terv megvalósulását várják az 1954-es gazdasági évtől. BEHEI ANTAL TERVEI Az új -­.ir Ifjabb nagy beruházások a nyíregyhá­zi isk­­olákban A felszabadulás óta eltelt években olyan mé­retű segítséget kaptak iskoláink, min­t még addig soha. Jelentkezett ez a pedagógusok munkájá­nak megbecsülésében, anyagi és erkölcsi jutal­mazásában, de abban is, hogy a Polyák-főokor­­ban új iskolát építettünk, új tantermet kapott a Salamon-bokori, Benkő-bokori, Hosszú­háti, Felsősimai, Manda-bokori, Kisteleki-szőlősi, Bor­bányai, Sóstóhegyi iskola. Általános iskolai napköziotthont indítottunk be az Iskola-utcán, a Zsdánov-u­tcán és a Sóstói-uton 7 csoporttal, a Sztálin-téren új óvodát létesítettünk, nevelői, óvónői lakást építettünk. Iskoláink nagyszerűen el vannak látva nevelőkkel. Pedagógusaink csak­nem kivétel nélkül igen jó munkát végeznek. Különösen a tanulmányi állaguk jó. Komoly hat volt azonban főleg az iskolán kívüli fegyelemmel, az otthoni tanulással, az iskola és a család nem eléggé elmélyült kapcsolatával. Meggyőződésem, hogy fe­lvilágosító munkánk után az új év elsősorban iskoláink és a társada­lom, illetve a család közötti kapcsolatot mélyíti el. 1954-ben új általános iskolai napközi otthont kapnak a nyíregyházi pajtások, szépül, bővül az i­ttörőház, 300.609 forintos beruházással korsze­rűsítjük iskoláinkat. Ezek a beruházások általános iskoláinkra vo­natkoznak, de komoly összeget fordítunk közép­iskoláinkra, diákotthonainkra, óvodáinkra is. Az általános iskolák felső tagozatában ebben az év­ben minden tárgyat szaktanár, vagy tanárjelölt fog tanítani. Iskoláink az új évben nagy lépést tesznek előre igazi hivatásuk betölt­é­séhig,ze­rz ifjúság szocialista neveléséhez. KOLOZS SÁNDOR tanfelügyelő. fl vencsen­oi gépállomás háromszorosára­­okozza az egyénileg dolgozó parasztira!! nyajlandó segítséget Gépállomásunk őszi tervét 113,7, évi tervét pedig 125 százalékban végezte el. A körzetünkbe tartozó termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak ebben az év­ben is igyekeztünk minél nagyobb segítséget nyújtani. Az új határozat nyomán felismertük, hogy ez a segítség még jelentősen fokozható. A termelőszövetkezeteket például nem egyformán segítettük, nem volt elég eleven a kapcsolat mindegyikkel, különösen nem az egyénileg dol­gozókkal. Igen jó volt a kapcsolatunk az i­rányi Alkotmány és a vencsellai Szabadság tsz-ekkel. Ezekkel a szerződést pontosan betartottuk. Min­den gépi munkát a kitűzött időre és jó minőség­ben elvégeztünk. Mindkét helyen saját traktoro­sok és munkagépkezelők dolgoztak, akik ezáltal is érdekelve voltak a jó munkák végzésében. Jó kapcsolatunk eredményeképpen mindkét tsz-ben búzából 11 mázsát, rozsból 10 mázsát és őszi ár­pából 13—14 mázsát termeltek holdankin­t. Az új évben hiányosságainkon okulva, még nagyobb segítséget adunk körzetünkben. Felvilá­gosító munkával fokozzuk a munkához és a tár­sadalmi tulajdonhoz való jobb viszony kialakí­tását. Az új határozat szerint több gépet ka­punk, laboratóriumunk lesz, így a tudomány segítségével és nagyobb gépi munkával jelentő­sen fokozhatjuk az egy holdra eső termésátla­got. Addig is, amíg a tavaszi munkák megindul­hatnak, a téli gépjavítások minél jobb és határ- Mellőtti teljesítésével készülünk fel a jövő évi ip­ont­ákra. Kimondta: SZAUBER FERENC, a vencsellői gépállomás mezőgazdásza.

Next