Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-01 / 77. szám

'Oilius proletárjai elsijein­tjetek ! Hírek a tavaszi munkákról Hőzel 3000 holdnyi burgonyát vetettek el a nyíregyházi járás dolgozó paraszt­jai napról napra jobb az idő. Megyénk dol­gozó parasztjai szá­mos községben foglal­koztak már a burgo­nya, cukorrépa és napraforgó vetésével. Sok helyről érkezett jelentés arról, hogy már befejezték a bur­gonya vetését, teljesí­tették előirányzott tervüket. A nyíregyházi járás dolgozó parasztjai, mint a többi mező­­gazdasági munkában, a burgonya vetésében is élenjárnak. Raka­­mazon 453 hold elő­­csí­áztatott burgonyát vetettek el néhány nap alatt. A vencsel­­lei dolgozó parasztok 350 holdat, a gávaiak 351 holdat vetettek be burgonyával. Jól halad a burgonyave­tés Tiszabercelen is, eddig 370 holdat ve­tettek be jarovizált vetőmaggal. Az ösz­­szesített adatok sze­rint közel 3000 hold burgonyát vetettek már el a nyíregyházi járás dolgozó paraszt­jai. A Vízügyi Igazgatóság segítséget ad a tiszavasvári Újj Barázda tsz-nek a halastó létesítéséhez Egy héttel ezelőtt közöltük, hogy a Vízügyi Igazgatóság dol­gozói segítséget adnak az öntözé­ses gazdálkodás fejlesztéséhez. — Zboray Károly, Gyikó Gyula és Tarnóczky István öntözési csoportvezető nemrégen felke­reste a tiszavasvári Új Barázda termelőszövetkezetet. Ekkor még csak az öntözéses gazdálkodás terveiről beszéltek a tsz-ben. A szövetkezet ebben az évben 1000 holdon akar hallástavat létesí­teni. A terv szerint a halastó a Keleti Főcsatornából kapná a vizet. Az igazgatóság szakcso­portja szakmai segítséget adott a helyes tervezéshez. Többek kö­zött azt is javasolták, hogy a haltenyésztés dolgozóit már most küldjék el szaktanfolyamra. Ebben is segítséget adtak a ter­melőszövetkezetnek. A szakcsoport szívesen ad ta­nácsokat, segítséget másoknak is. Csak be kell jelenteni az igényt a Vízügyi Igazgatóság nyíregyházi, Széchenyi­ u. 11. sz. alatti központjában. Fellendült a csillagfürt-term­elés megyénkben A mezőgazdaság fejlesztéséről c szóló kormányhatározat foglalkozott a szabol­csi futóhomok megja­vításával is. A talaj­javítás nagy jelentő­sége a csillagfürt-ter­melésben rejlik. Sza­bolcsban már ezelőtt is foglalkoztak csil­­lagfürt-termeléssel, de a keserű­ változat termelése teljesen el­maradt. Csupán a ki­jelölt állami gazdasá­gok, vagy arra alkal­mas talajjal rendel­kező községek ter­melhettek keserű csil­lagfürtöt. A többi nit­­rogéngyűjtő növénye­ket a szabolcsi dolgo­zó parasztok csak azért termelték, hogy nagyobb tömegű ta­karmányuk legyen. A homoktalajok pe­dig nitrogénben évről­­évre szegényebbek lettek. Az idén már a megye termelőszö­vetkezetei, állami gazdaságai és egyéni­leg dolgozó paraszt­ja, több, mint 2281 hold keserű csillag­­fürtöt termelnek zöld­t­rágyának. A szabolcsi futóho­mok megjavításában nagy segítséget nyúj­tanak a gyulatanyai csillagfürt-nemesítő telep dolgozói. A ku­tatók több termelő­­szövetkezet patroná­­lását vállalták és el­látták őket a szüksé­ges mennyiségű és a legújabb nemesítésű vetőmaggal. Jól halad a tavaszi munka Kemecsén Szépen halad a kemecsei ál­lami gazdaságban a tavaszi mun­ka. Ez részben a vezetőség jó munkaszervezését bizonyítja.­­ Rendszeresen ismertetik a dolgo­zókkal tervüket a gazdaság kü­lönböző ágaiban. A gazdaság traktorosai olyan szántást végez­nek, hogy felfigyelnek rá a kör­nyék egyénileg dolgozó paraszt­jai is. Szép és jó ágyat készíte­nek 50 hold tavaszbúzának, 20 hold zabnak, 50 hold lucernának és 37 hold zabosbükkönynek.­­ A föld vetésre készen áll, már csak azt várják, hogy szállíthas­sák azt a 241 mázsa vetőburgo­nyát, amelyet gondos munkával válogattak ki. Az állattenyésztés dolgozói is jó munkát végeznek. Justyán Bertalan a 3,7 literes fejési átla­got március 20-ra 4,2-re emelte. Szép eredményét a helyes gon­dozással, etetéssel, tőgymasszázs­­­sal érte el. Kérjük Justyán elv­társat, hogy adja át jó módszerét másoknak is, végezzen továbbra is jó munkát. Szabó János Vas megyei*. Éj­jel is dolgoznak a növényvédők a kártevő rovarok elpusztítása érdekében A vásárosnaményi járás több községé­nek határában veszé­lyezteti a kalászos­­veteményeket a gabo­­nacsócsároló. Tarpa, Csaroda, Tiszaszalka, Vid községekben már több, mint harminc holdat borított el ez a veszélyes kártevő. A termelőszövetkeze­tek és egyénileg dol­gozó parasztok idő­ben értesítették a me­gyei tanács növény­­e­g­észségügyi előadó­it a kártételről, aki­­-­ is tett minden intézkedést a kárte­vők minél előbbi el­pusztítására. Néhány napja ala­kult meg Nagy­kálló­ban a meg­yei növény­­védelmi igazgatóság és máris hozzálátott hasznos munkájához. Március 31-én reggel három, délután ismét négy porozógéppel hintették a hungária­­matador idegmérget a kártevőkre. Ahol nagyobb fertőzés volt, ott az egész területet beporozták. A foltos fertőzésnél körül ár­kolták a rovarokkal zsúfolt helyet­­ és az árkokba hungár­ia­­matadort, DDT-et szórtak, hogy meg­akadályozzák a to­vábbi fertőzést. A csócsároló kártétele rövid idő alatt , is nagy lehet. A növényvé­delmi igazgatóság dolgozói vállalták, hogy éjjel reflektor mellett is dolgoznak a kártevők minél gyorsabb elpusztítá­sa érdekében. / — • AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM­ÁRA 50 FILLÉR 1954 ÁPRILIS 1. CSÜTÖRTÖK A mai számban : A demecseri gépállomás pártszervezetének mun­kája (2. oldal) Mi a békemozgalom célja (3. oldal) Makarenko (4. oldal) . V. Edelstein professzor, a moszkvai K. A. Tyimirjazov Mező­gazdasági Akadémia tanára kezdeményezésére a szovjet mező­­gazdasági gépgyártási tudományos kutatóintézet zöldségvetőgépet szerkesztett. A vetőgépen, amelyet a traktorhoz kapcsolnak, pa­pírszalagokat helyeznek el. A szalag, amelyet egyenletes távol­ságra átlyukaszt a gép, pontosan idomul a föld felszínéhez. Min­den nyílásba magvak kerülnek. Ezután a szalagot földdel szórják be. A szalag alatt felgyülemlő nedvesség és hő kedvezően hat a zöldségmagvak fejlődésére. Gyomnövények nem nőnek fel le­vegő és fény nélkül és természetesen utánvetésre sincs szükség. Váljék minden szövetkezeti tagnak fontos ügyévé a közös gazdaság felvirágoztatása! A termelőszövetkezeti dolgozók március 27-i országos tanácskozásának felhívása Termelőszövetkezeti tagok, el­nökök és szakemberek! Mi, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Ma­gyar Népköztársaság Miniszter­­tanácsa által összehívott országos tanácskozás résztvevői, megvi­tattuk azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésére vonatkozó párt- és kormányhatározat megvalósí­tásában jelenleg a termelőszö­vetkezetek tagjaira várnak. A termelőszövetkezetek és gép­állomások kiváló dolgozóinak III. országos tanácskozása óta továbbszilárdult hazánkban a termelőszövetkezeti mozgalom. Számos jól működő termelőszö­vetkezet kiváló terméseredmé­nyeivel, a tagoknak biztosított nagy jövedelemmel már hazánk­ban is bebizonyította a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét. A párt és a kormány sok fon­tos intézkedést hozott termelő­­szövetkezeteink megerősítésére. Ez a segítség örömmel, bizako­dással tölti el termelőszövetke­zeteink tagságát. Ez megmutat­kozik abban is, hogy termelő­­szövetkezeteink többsége jól és időben látott hozzá a tavaszi szántás-vetéshez. Szövetkezeteink­nek ezt a lendületet egész évben tartaniok, sőt fokozniok kell. A nagyüzemadta lehetőségek ki­használásával, magasabb színvo­nalú termeléssel, a hozamok eme­lésével váltsuk valóra III. orszá­gos tanácskozásunk célját, hogy tagjaink jövedelme minél előbb meghaladja a jóldolgozó, a gaz­dálkodáshoz jól értő középpa­rasztok jövedelmét. Felhívunk minden termelőszö­vetkezetet, törekedjenek arra, hogy az idén a növénytermelés minden területén nagyobb ter­mést érjenek el, mint tavaly.­­ Ezért továbbra is igen fontos feladat, hogy idejében előkészít­sük a talajt, s idejekorán földbe kerüljön minden mag. Különösen fontos, hogy ne csak gyorsan, hanem jól is dolgozzunk. Legki­válóbb termelőszövetkezeteink többéves tapasztalatai alapján ajánljuk minden termelőszövet­­kezetnek a kukorica, napraforgó négyzetes vetését, így lehetővé válik a gépi művelés fokozása, a többszöri kapálás, ami a magas termés legfontosabb feltétele. Felhívjuk a termelőszövetkeze­teket, hogy haladéktalanul kösse­nek szerződést a gépállomások­kal, — ha ez még nem történt meg — s a gépállomások töre­kedjenek arra, hogy minél több jó minőségű gépi munkával já­ruljanak hozzá a terméshozamok növeléséhez. Már a tavaszi szántás-vetéshez is sok munkáskézre van szük­ség — de a növényápolás idején különösen fontos minden mun­kaerő mozgósítása, s a munka helyes megszervezése. Rendkívül fontos, hogy a termelőszövetke­zeti családok minden munkaké­pes, mezőgazdasággal foglalkozó tagja bekapcsolódjék a közös munkába és egész évben rend­szeresen dolgozzék. Minden ter­melőszövetkezet törekedjék arra, hogy háromszor, de ha lehet, négyszer is kapálja meg a ka­pásnövényeket. Minden munka­képes családtag munkájára szük­ség van annál is inkább, mert a növényápolással egyidőben kell lekaszálni és betakarítani a szé­nát. Minden termelőszövetkezetben fordítsanak nagy gondot a nö­vényápolás jó minőségére. Rossz munkát ne vegyen át a brigád­vezető, hanem végeztesse el újra, s estik megfelelő minőség esetén írja jóvá az érte járó munka­egységet. A növénytermelésen kívül fon­tos eszköze a közös jövedelem növelésének az állattenyésztés fejlesztése. Most a legfontosabb feladatunk az állati termékho­zamok növelése, különösen a te­henészetben. Ezért gondoskod­junk állataink egészévi zöldta­karmányáról. Az őszi és tavaszi takarmánynövények etetésével, a rétek és legelők gondos ápolásá­val, a szálas takarmánynövények gyors betakarításával érjük el, hogy egész évben bőségesen le­gyen takarmányunk. Szükséges az is, hogy minde­nütt nagy gondot fordítsunk az állattenyésztésben dolgozók he­lyes kiválasztására. Lelkiismere­tes, állattenyésztésben jártas ta­gokat bízzunk meg az állatok ápolásával. Felhívjuk a termelőszövetkeze­tek vezetőinek, tagjainak figyel­mét arra is, hogy fordítsanak nagy gondot a termelőszövetke­zetek sokoldalú fejlesztésére, a többi között az öntözéses gazdál­kodás fokozására, a kertészet, a szőlő- és gyümölcstermelés növe­lésére. Törekedjenek arra is, hogy helyes arányban fejlesszék a melléküzemágakat, elsősorban azokat, amelyek közvetlenül se­gítik a növényter­melést és az állattenyésztést — például léte­sítsenek kovács- és bognárműhe­lyeket. De egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkeznünk ar­ról, hogy termelőszövetkezeteink felvirágzásának, a tagok na­gyobb jólétének fő forrása a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés hozamának növelése.­­ Ezért most,­ a tavaszi munka dandárjában különösen szükség van arra, hogy az agronómusok, traktorosok — termelőszövetke­zeteink dolgozói minden erejük­kel küzdjenek az idei gazdag termésért. Tanácskozásunkon számos fel­szólalásból kitűnt, hogy szövet­kezeteink egy része — a többi szövetkezethez képest — elma­­­radt fejlődésében, E szövetkezet­­ek munkájának gyökeres megj­­avítása, s felzárkózása a jól mű-­­ködő termelőszövetkezetekhez,­ egyik legfontosabb reánk váró feladat. Ezért felhívjuk az ed-­­dig gyenge eredményt mutató termelőszövetkezetek tagjait, hogy minden erejükkel töreked-­­jenek szövetkezetük eredmé­ í­nyeinek megjavítására. Ehhez­ azonban az is szükséges, hogy a­ tapasztaltabb termelőszövetkezeti­ vezetők és tagok, valamint az állami szervek és a gépállomá­­­sok az eddiginél nagyobb se­gítséget nyújtsanak az elmara­dott szövetkezeteknek. Éppen­ ezért az erősebb szövetkezetek vállaljanak védnökséget a gyen­­­gébbek fölött. Sok tennivaló akad az I. és II.! típusú termelőszövetkezeti cso­portok munkájának megjavításá­ban is. A jól működő I. és II.! típusú termelőszövetkezeti cso­portok tapasztalatainak felhasz­nálásával el kell érnünk, hogy­ valamennyi I. és II. típusú tér-e melőszövetkezeti csoport alapsza­bály szerint működjék. A termelőszövetkezetek meg­erősítésének ügyétől elválasztha­tatlan az is, hogy mindkét félre hasznos, jó kapcsolat fejlődjék ki a termelőszövetkezetek és az­ egyénileg dolgozó parasztok kö­zött. Hívják meg a kívülállókat a­ termelőszövetkezetek gyűléseik­re, mutassák meg nekik gazda­ságukat, rendezzenek közös ha­tárjárásokat. Ha mód van rá, a termelőszövetkezetek adjanak közvetlen gazdasági, anyagi se­gítséget is az egyénileg dolgozó parasztoknak. Fogadják szeretet­tel és megértéssel a korábban kilépettek visszatérését, s az új belépőket egyaránt. Termelőszövetkezeti dolgozók! Országunk népe most lelkesen,­ jó munkával készül a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszu­sára. A kongresszusi versenybe a termelőszövetkezetek is bekap­csolódtak, s már eddig is jó­ eredményeket értek el. Mi, a ta­nácskozás résztvevői, felhívunk benneteket, hogy ezt a versenyt a tavaszi munka jobb és gyor­sabb elvégzésével, a munkafe­gyelem megszilárdításával, a munkaszervezet megjavításával fejlesszük tovább. Legyen ez az egyre szélesedő kongresszusi ver­seny a termelőszövetkezetek fel­virágoztatásának, a termelési eredmények növelésének, a tagok jóléte fokozásának, a mezőgazda­ság fejlesztéséről­­ szóló párt- és kormányhatározat megvalósítá­sának újabb, hatalmas mozgó­sító ereje.

Next