Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-18 / 116. szám

TÚLsíg proletariat mijei alfelek ! XI. ÉVFOLYAM, l1. SZÁM { 50 FILLÉR 1354 MÁJUS 10, KEDD Harcoljunk következetesen az osztályellenség ellen, erősítsük tovább termelőszövetkezeteinket A kormányprogramra végrehajtásának első évében szép reményekkel folyik a munka, különösen a termelőszövetkezetek földjein, ahol nagyobb lehetőség volt és van a tudomány, technika legújabb vívmányainak alkalmazására. Tovább erősödnek, gazdagodnak termelőszövetkezeteink, hogy újra igazolják: az egyedüli helyes út ez az út, a nagyüzemi gazdálkodás, amely a paraszti jóléthez vezet. Nemcsak a munkák időbeni, gyors elvégzése, a kötelezettségek pontos teljesítése igazolja szövetkezeteink növekedését, hanem az a tény is, hogy új tagokkal szaporodik a nagy szövetkezeti család. Legutóbb a tiszavasvári Dózsa termelőszövetkezetbe hét új tag, a császárszállási Új Alkotmányba 5 új család lépett be. Ezek csak kiragadott példák az új belépők soraiból. Amikor jóleső büszkeség tölt el bennünket szövetkezeteink növekedése, erősödése láttán, nem szabad ugyanakkor megfeledkezni egy olyan jelenségről, amely ellen a legkeményebben fel kell lépniük pártszervezeteinknek, állami, államhatalmi szerveinknek. Az utóbbi időkben a nép gyalázatos ellenségei, a kulákok új fondorlatokkal próbálták útját állni szövetkezeteink fejlődésének. Felismerte az osztályellenség, hogy a mezőgazdaság felvirágoztatásának kulcskérdése az egyéni gazdaságok támogatása mellett elsősorban a szövetkezetek erősítése s éppen ezért megpróbáltak a szövetkezetek ellen támadni. Ezek a mesterkedések az éberség eltompulása miatt születhettek meg. A kormányprogramm megjelenése után, amikor a kuláklistát eltörölték, a kulákok azt kezdték híresztelni: „most már nincsenek kulákok”. S voltak olyan pártszervezetek, tanácsok, amelyek ezt tényleg el is hitték. Pedig a kulák az kulák volt a kormányprogramm megjelenése előtt és az maradt utána is! Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Rakamazon például egyetlen kulák sem teljesítette beadási kötelezettségét, Kállósemjénben majdnem hasonló a helyzet s ezek a kulákok még a dolgozó parasztokat is igyekeznek lebeszélni az állampolgári kötelességek teljesítéséről különféle hazugságokkal. A nagygazdák a fő tüzet azonban a szövetkezetek ellen nyitották. Tapasztalható volt, hogy az utóbbi időben kulákprókátorok, kuláktérenc ügyvédek segítségével valósággal elárasztottak néhány termelőszövetkezetet pimaszhangú követelőző levelekkel, sőt nem átalottak peresítéssel is fenyegetőzni. Ilyen levelet kapott Szűcs Tamás mátészalkai kulákügyvéd „jóvoltából” a nagyecsedi, hodászi termelőszövetkezet, Bányai Gábor kemecsei ügyvéd „közbenjárásával” a sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezet. Az előbbi esetben Murguly Kálmán nagyecsedi kulák, H. Márta, hodászi kulákfamília fondorlatára derült fény az ügyvédi felszólítás mögött, Bányai pedig dr. Rónai Endre volt kótaji földbirtokos és szállodabérlő érdekeit képviselte. Hozzá sem kell tenni, hogy ezek a követelőzések minden jogi, törvényes alapot nélkülöznek s kizárólag azt a célt szolgálják, hogy zavart keltsenek a termelőszövetkezetekben, megfélemlítsék a tagságot s hogy megpróbálják elherdálni a szövetkezet vagyonát. Ezek és hasonló esetek arra hívják fel a figyelmet, hogy egy percre sem feledkezhetünk meg az osztályellenségről, bármilyen jámbor aktot ölt az, egy percre sem feledkezhetünk meg arról, hogy akadnak még olyanok népi demokráciánkban, akik az irántuk való bizalommal visszaélve ,— mint a kulákbérenc ügyvédek tették — az osztályellenség malmára próbálják hajtani a vizet. Ezt a tanulságot minden pártszervezetnek, állami szervnek és hatóságnak le kell vonnia. Leplezzék le népnevelőink, járassák le a falu dolgozói előtt a termelőszövetkezet ellenségeit. Ami pedig a termelőszövetkezetek tagjait illeti, legyenek annak biztos tudatában, hogy a párt, az állam teljes hatalmával áll a termelőszövetkezetek mögött s nem engedi meg, hogy a szövetkezetek, népi államunk édes gyermekei károkat szenvedjenek. Senkinek, semmi követelnivalója nem lehet a szövetkezetek vagyonával szemben! A mi termelőszövetkezeteink a mezőgazdaság felvirágzásának biztos, legbiztosabb pillérei s aki e pilléreket akarja aláaknázni, a szövetkezetek vagyonára merészeli a szemét vetni, ha. egész nép öklével találja szembe magát! Mindenkinek egyszer s mindenkorra tudomásul kell vennie, hogy a termelőszövetkezetek vagyona nem csáki szalmája, hanem egész dolgozó népünk féltve őrzött kincse. Termelőszövetkezeti tagságunk ennek biztos tudatában végezze lelkesen, az eddiginél is nagyobb munkakedvvel munkáját. Gyarapítsák, gazdagítsák minden tudásukkal, legjobb szorgalmukkal a közös vagyont, az egyén és közösség jólétének legfőbb forrását. Kettőzött gonddal végezzék a növényápolást, általában a mezőgazdasági munkát. Lelkesítse új munkagyőzelmekre termelőszövetkezeteink tagait az, hogy néhány nap múlva kongresszusra ülnek öszsze a Magyar Dolgozók Pártjának küldöttei A kongresszus tiszteletére városban és falun egyaránt kongresszusi hetet kezdeményeztek a dolgozók, hogy azt új munkasikerek forrásává tegyék. Használják fel ezt az alkalmat is arra, hogy még gazdagabbá, virágzóbbá tegyék a nagy családot, a termelőszövetkezetet! ALMÁST LAJOS Almás Lajos és 13 fős kreművisbrigádja a Nyugati Főcsatorna ikerzsilip-építkezésénél dolgozik. A brigád áprilisban 150 százalékot, május 10-ig pedig 165 százalékot teljesített. Csatlakoztak a kőművesek megyei versenyéhez. Felajánlották, hogy a kongresszusig teljesítik félévi tervüket és minden hónapban 160 százalékon felül teljesítenek. A kottatásszati hit első naftján A kisvárdai Vulkánban A kisvárdai Vulkán vasöntöde dolgozói megyénkben elsőként csatlakoztak a Ganz Vagon- és Gépgyár dolgozóinak kezdeményezéséhez. Tegnap a kongreszszusi hét első napján a szerelde üzemrész dolgozói érték el a legszebb eredményt, akik 130 százalékos teljesítést vállaltak és ezt a vállalásukat teljesítették is. — Nagy része volt ebben Soltész Lajos művezetőnek. A szereldében kiemelkedett Nagy Géza szerelő teljesítménye, aki 190 százalékos vállalásával szemben, — selejtmentes munkával, — 385 százalékot ért el. A formázok között Soltész Ferenc 180 százalékot vállalt és 306 százalékot teljesített, Szőke István és Jerkus István formázok a korábbi 170 százalékról 268 százalékra növelték teljesítményüket. A formamagkészítők között Orosz Klára érte el a legszebb eredményt, aki 115 százalékot vállalt és 232 százalékot teljesített. A ruhaüzemben A Ruhaipari és Értékesítő Vállalat 11. számú telepének dolgozói közül a Béke-műszak dolgozói tették a legértékesebb felajánlásokat. A műszak 45 dolgozója közül 41-en tettek közvetlenül számokkal lemérhető vállalást. Ruskó Gyula vasaló vállalta, hogy teljesítményét 130 százalékra, a minőséget pedig 100 százalékra emeli. Csengeri István versenyre hívta ki Piszár András gépésztársát a teljesítményszázalék és a minőség növelésére. A ruhaüzem dolgozói megtartják adott szavukat. A kongresszusi hét első napján Ruskó Gyula vállalásával szemben 138,5 százalékot, Horváth Mária 115 százalékos vállalásával szemben 120 százalékot teljesített. Erdősi János 103 százalékot vállalt, s ezzel szemben 115,8 százalékot teljesített. A ruhaüzem dolgozói a kongresszusi héten tovább harcolnak, hogy a pártnak adott szavukat becsülettel teljesítsék. Záhonyban Tegnap reggel műszakkezdéskor a záhonyi vasutasklub zenekara zenével fogadta a munkába érkező dolgozókat. A brigádok már 10—15 perccel munkakezdés előtt röpgyűlést tartottak, ahol megbeszélték heti és ezen belül a napi feladatokat, megszervezték a napi munkát. Műszakközben a zenekar és az üzem rigmusbrigádja kereste fel a termelésben élenjáró brigádokat, mint többek között Egyed András úti lakóbrigádját is. Egyed András és brigádja 374 százalékos átlagteljesítményt ért el a műszakban, és tegnap a műszak végén 400 százalékos tervteljesítésre tett fogadalmat. A szakszolgálat vezetői, vala-mint a műszakiak az eddiginél fokozottabban törődnek a munkaszervezéssel és a brigádokat, valamint beosztottjaikat szaktanácsokkal látják el. A záhonyi vasutasokat tegnap este az Államvédelmi Központ fúvószenekara ajándékműsorral köszöntötte. Induljunk harcba a holdanként! 100 mázsás burgonyatermésért A kiváló burgonyatermelők, kutatók, agronómusok tapasztalatcsere-értekezletének felhívása Május 10-én Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács és T. T. I. T. agronómiai szakosztályának rendezésében Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj- Zemplén és Hajdú-Bihar megye kiváló burgonyatermelői, kutatók, agronómusok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek tagjai és egyénileg dolgozó parasztok tapasztalatcsere-értekezletet tartottak. A burgonyatermelés legjobb módszereit Teichmann Vilmos, a kisvárdai burgonyanemesítőtelep vezető kutatója ismertette az értekezlet résztvevőivel. Beszéde elején ismertette a burgonyatermelés eddigi eredményeit, az alacsony terméshozam okát, majd részletesen ismertette azokat az agrotechnikai módszereket, amelyeknek alkalmazásával jelentősen növelhetjük a terméshozamot. A burgonya kifogástalan fejlődéséhez, nagy terméshozamhoz elegendő vízre és táplálóanyagra van szükség, amit megfelelő agrotechnikával biztosíthatunk. De a legjobb agrotechnika sem adja a várt eredményt, hanem jó vetőmagot vetettünk — mondotta Teichmann Vilmos, — majd a vízgazdálkodásról beszélve a tarlóhántás és az őszi mélyszántás jelentőségét hangsúlyozta, majd a következőket mondotta: Tavasszal az időbeni simítózás, boronálással visszatartott vízmennyiség teljes egészében a burgonyabokrok fejlődését szolgálja. A kapálásokat, sarabolásokat azért végezzük, hogy a tenyészidő alatti esőket a lazított, porhanyított talajréteggel visszatartsuk a talajban, a kisebb-nagyobb esők nyomán a víz jobban behatol a burgonya gyökereihez. Főképpen fontos a tenyészidő alatti talajlazítás, hogy a gyom ne kapjon lábra, mert hihetetlen sok vizet von el a burgonyától. — Igen nagy jelentősége van a talajnedvességgel való gazdálkodás szempontjából azültetési távolságnak is. Akkor jó a burgonyatáblánk, ha olyan sűrűn van beültetve, hogy virágzáskor már az egész táblát teljesen elborítja. Az ilyen sorok közé nem süthet be a nap, nem száríthatja ki a talajt, nem érvényesül a szelek szárító hatása, nem párolog el a harmat és kisebb eső sem a véleménytől. Leghelyesebb, ha a burgonyát 60—62,5 cm. sor- és 35—40 cm. tőtávolságra ültetjük, 22— 24.000 burgonyatővel holdanként. A vetőgumó biztosításáról a következőket mondotta Teichmann Vilmos: — A beteg, csenevész és idegenfajtájú tövek eltávolítása — amit szelekciónak nevezünk — akkor a legeredményesebb, ha 3 alkalommal végezzük el. Első alkalommal a kelés után 3 héttel, amikor eltávolítjuk azokat a bokrokat, amelyek még a múlt évről áthozott rossz, beteg velőgumók miatt betegek. Ezzel a szelekcióval megakadályozzuk, hogy a betegségek továbbterjedjenek, hogy az egészséges töveket megfertőzzék. A második szelekciót a burgonyatábla virágzásakor, amikor az idegen fartályú töveket és beteg bokrokat távolíthatjuk el. — Harmadszorra a burgonya érésekor, szedés előtt végezzük, mikor eltávolítjuk az időközben megbetegedett töveket. A vágók pedig figyelik a kivágott bokrokat és a gyenge termést hozó, csenevész bokrokat külön kosárba szedik, nem keverik a vetőgumóhoz. A beszámoló többi részében a különböző agrotechnikai eljárásokról esett szó, mint például a jarovizálásról, amelyre legalkalmasabbak a cseréptetős padlások, erősen felmelegedő légterű lakások, majd az értekezlet résztvevői felhívást intéztek a burgonyatermelőkhöz, melynek szövegét kivonatolva az alábbiak szerint ismertetjük. • * — Mai tapasztalatcsere-értekezletünkön elhatároztuk, hogy felhívással fordulunk az egész ország állami gazdasági, termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó burgonyatermelőihez, kutatókhoz, agronómusokhoz. INDULJUNK HARCBA A HOLDANKÉNTI 100 MÁZSÁS BURGONYATERMÉSÉRT. — A burgonya előtti vetemény lekerülte után azonnal szántsuk le sekélyen a talajt. A nyírségi és somogyi homokterületeinken — ahol jövőre burgonyát kívánunk venni — ne maradjon egyetlen tábla sem csillagfürt-zöldtrágya nélkül. Adjunk a burgonya alá istállótrágyát is, amit korábban szántsunk alá, még ősszel. A szervestrágyázás kiegészítésére használjunk műtrágyákat is, mert a kettő együttesen adja a kívánt eredményt. A mélyszántás előtt szórjuk a szuperfoszfátot. — A jó termés egyik fontos feltétele a megfelelő sűrű ültetés, holdanként 22—24.000 bokorral. — A talaj tápanyagkészletéhez mérten alkalmazzuk a fészektrágyázást, s lehetőleg még ezen az éven végezzünk meglévő burgonyavetésünkön nitrogén műtrágyával fejtrágyázást, amit az első sarabolás, illetve kapálás előtt szórjunk a burgonyatáblára. A vetőgumó biztosítását már most meg kell kezdeni. Jelöljük ki azokat a helyeket, ahonnan vetőgumóra számolunk, s ezeket a táblákat különös gonddal ápoljuk, idejében végezzük a szelekciózásokat. — Végezzük hiánytalanul a növényápolást. Ahogy a burgonya sorol, azonnal fogasoljuk, 6—3 centi magasságban kapáljuk. A töltögetést fokozatosan, 2—3 alkalommal végezzük el virágzásig, utána is gyomláljuk ki a nagyobb gyomokat. Az értekezleten elhangzott hozzászólásokra lapunk következő számaiban visszatérünk.