Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)

1954-12-01 / 285. szám

­VU(iSz erfile­­áriát teljes­ülj­etek ■ 8 I­iníjfÉ ^ 8 ilmF i ^ i | él is """isi n'yijwS am AZ M1.^ZABOLC^SZATMÁRM^YE^SZQU­SACÁ?-JAK­UIV­ ] XI. évfolyam, 285. szám /VISA 50 I­­IXIIt 1954 december 1. szerda A békésből tárgyaltun­k Nem sok idő telt el azóta, hogy be­fejeződött a Béke-Világtanács stockholmi ülésszaka, s a többivel együtt visszatért hazájába a magyar küldöttség is. A ma­gyar nép azóta újabb békeköveteket in­dított útnak: menjenek el Moszkvába és képviseljék dolgozó népünk véleményét a­z európai országok tanácskozásán. A békéről tanácskozunk, mert a mi szép alkotó munkánkhoz úgy kell a béke, mint az élő gyümölcsnek a nap­­fény , a virágnak a hajnali hármat. Ott kell lennünk mindenütt, ahol a békéről van szó. Szavunkkal, tettünkkel kell megerősítenünk napról-napra, hogy el vagyunk szánva a béke, a szabadság, az építőmunka megvédésére. Ott volnánk akkor is a moszkvai ér­tekezleten, ha messze tőlünk, a világ el­lenkező sarkában fenyegetné veszély a békét. Kétszeresen ott kell hát lennünk most, amikor közvetlenül ránk leselkedik a háború réme, amikor ugyanazoknak a kezét kell lefognunk, akik tizenöt és negyven évvel ezelőtt lángba borították a világot, s felmérhetetlen kárt okoztak a magyar nemzetnek is. Ugyan ki tudná elfelejteni a pince mélyén rettegésben eltöltött órákat, na­pokat, heteket! Ki tudná elfelejteni azt az időt, amikor levegőbe repült Nyíregy­háza gőzmalma, vasútállomása, villany­telepe, amikor gépfegyvergolyók ko­pogtak a háztetőkön és akna robbant az udvarokon! Ki felejtheti el a háborúban meghalt és nyomorékká sebesült hozzá­ Urtoscókat, a morál, a közbiztonság pusz­tulását! Ezt kaptuk „ajándékba” 10—15 év­vel ezelőtt Hitleréktől, a háború meg­szállottjaitól, s most, évtized múltán is­mét vannak olyanok, akik szívesen át­nyújtanák ezt az ajándékot a magyar népnek. Hetek óta Európaszerte erről cikkeznek az újságok. Az európai vé­delmi közösség párizsi elutasítását nem követte a nemzetközi helyzet további enyhülése. Londonban és Párizsban úgy egyeztek meg a nyugati hatalmak, hogy felállítják Nyugat-Németországban a hitleri örökséget, a Wehrmachtot, ismét fegyvert adnak a tegnapi támadók ke­zébe. Honnan ez a merészség? Honnan ez a struccpolitika? Hát nem látják az ál­lamvezetők Londonban és Párizsban, hogy a keblükön melengetett mérgeskí­gyó a következő pillanatban kész őket is megmarni? Vagy nem volt elég Párizs megszállása, London bombázása 1941 és 45 között? Londonban a televíziós rádió elé engedik Kesselringet, Hitler tábornokát és ő gátlás nélkül kijelenti: sajnálja, hogy annak idején nem szán­hatták meg Angliát. Hát nem ellenkezik a józan gondolkozással, hogy ilyen em­bereket szabadlábon tartanak, s magas katonai pozícióba helyeznek? Ne keressünk józan gondolkozást eb­ben a táborban. Churchill pár nappal ez­előtt már saját tíz év előtti mesterke­déseit is leleplezte azzal, hogy kijelen­tette: még mielőtt a második világháború véget ért volna, táviratban utasította Montgomeryt, hogy gondosan gyűjtse össze és raktározza el a német fegyve­reket, hogy azokat ismét szét lehessen osztani a német katonáknak, akikkel Anglia „esetleg majd” együttműködik a Szovjetunió ellen. Ez a kijelentés éppen elég annak­­ megmagyarázásához, hogy miért ragasz-­­ kodnak a nyugati hatalmak tíz köröm-­­ mel Nyugat-Németország felfegyverzésé-­­ hez, a hitlerista tábornokokhoz, mert vál-­­ lalják azt a kockázatot, hogy a felfegy-­­ verzett Nyugat-Németország rátörhessen­­ saját országukra is. Nagyobb ezekben az­­ „államvezetőkben” a szabadság gyűlö­lete, mint az aggódás saját népük bé­­­kéjéért.­­ Sok kijelentés, sok békeszólam el-­­ hangzott már a nyugati fővárosokban.­­ Sokszor olvastuk, hogy ezek az országok­­ készek a megegyezésre, a nemzetközi­­ problémák békés rendezésére. Ezek azon-­­ban nagyrészt csak szavak, üres frázi­­­sok voltak. A tettek mást mutatnak: azt,­ hogy homlokegyenest ellenkező a hiva­­­­talos kormánypolitika-A Szovjetunió annak tudatában,­­ hogy a háború minden nép számára­­ pusztulást, szegénységet, gyászt hoz- é­s újra konkrét javaslatokat tesz a béke­­ védelmére. Az elmúlt hónapban is jegy-­­­zékben hívta fel minden európai állam­­ és az Amerikai Egyesült Államok fi­­­­gyelmét, hogy összeurópai értekezleten­­ kellene tisztázni a vitás nemzetközi problémákat. Nyugatnak újra színt kel­lett vallania. Szavakkal nem mondták ki az elutasítást, de lényegében színt vallottak. „Nincs idő az értekezlet előké­szítésére” — mondták, feledve, hogy már 9 hónapja ismeretes a Szovjetunió terve az összeurópai kollektív biztonsági rend­szerről, s négy hónapja múlt, hogy az európai értekezlet megtartását először javasolta a Szovjetunió. Kifogásnak azon­ban jó: „Nincs idő.” A kifogásnak az is jó , amit szintén a nyugatiak állítanak, —­ hogy előbb ratifikálni kell a londoni és párizsi egyezményeket, csak azután lehet tárgyalni Európa kollektív bizton­ságáról. Mintha azt mondanák: előbb tüzet kell csinálni, aztán gondoskodni a tűz eloltásáról... A béketábor országai — köztük Ma­gyarország is — szívesen vették az európai értekezlet meghívóját. A magyar nép elküldte követeit Moszkvába, hogy megmondják: a háborús veszély fokozó­dik Európában, a békeszerető népeknek ébereknek kell lenniök, s megóvni hazá­jukat minden veszedelemtől. A földm­űvesszövetkezetek a lakosság ellátásáért DOROGI MIHÁLY, a MÉSZÖV dolgozója arról számol be levelében, hogy a vásárosnaményi és máté­szalkai földművesszövetke­zetek készruházati kisegítő üzemágat létesítettek, mely a tájigényeknek megfelelő ruhaféleségeket biztosít.­­ Több földművesszövetke­­zeti Tüzép-telepen, — mint Nagyecseden, Győrteleken, Nyírbélteken — betonipari kisegítő üzemág működik, ahol már eddig több, mint 6.000 darab betonipari cik­ket (kútgyűrűt, itatóvá­­lyút, épületblokkövet), gyár­tottak. A tiszakóródi föld­­művesszövetkezet betoncse­rép gyártásával könnyíti meg az építtetők cserép­gondjait. Eddig több, mint 15.000 darab cserepet készí­tettek. A nyíregyházi földmű­vesszövetkezet megkezdte a pipagyártást. Az üzem ed­­dig 13.000 cseréppipát és többezer különféle cserép­edényt (lekváros köcsögöt, tejescsuprot, csibeitatót) gyártott. A nyírbátori földműves­­szövetkezet , a helyi ktsz-es szekereket, fahordót, dézsát, vajköpülőt, füstcsövet, ön­tözőkannát és több más keresett cikket gyárt. — Nagykállóban csikótűz­helyet, szekeret, kémény­ajtót, mosóteknőt, konyha­székeket készítenek a szö­vetkezet részére. A nyír­egyházi járási földműves­szövetkezetek 3.000 pár bőrlábbelit készítenek. A kisvárdai földművesszövet­­kezet gyermeköltönyöket és férfiingeket gyárt. Vásáros­­naményban kötélverő kise­gítő üzemág működik. — Nyírbátorban megnyílt a megye első szövetkezeti cu­korkakészítő üzeme, mely karácsonyfa 50 mázsa sza­loncukrot fog készíteni. — Nyíregyházán gombüzem, Dombrádon és Fehérgyar­maton pedig seprűkésznő üzem működik. A már működő üzem-­ ágak által készített áruk­ból az elmúlt héten a vv.:: egyházi MSZT-székházba­­ kiállítást rendeztek. A m­ai szálilmi­ : Az újkenézi népfront-bizottság tervei (2. oldal.) Molotov elvtárs nyilatkozata az európai béke és biz­tonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezle­ten (3. oldal.) Az Elnöki Tanács határozatai a tanácsülések előké­szítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rend­jéről (3. oldal.) V. Tóth Lajos továbbra is első A gépállomási traktoristák őszi versenyében to­vábbra is a tiszaszalkai gépállomáson dolgozó V. Tóth Lajos az első. Az őszi idény kezdetétől 110 mű­­szaknormát teljesített. A versenyben második­ 101 műszaknormával Kovács Sándor tiszavasvári trakto­rista. Harmadik Vad Sándor ófehértói, negyedik Vi­rág Béla tiszavasvári, ötödik Győri Péter kölesei trak­torista. A gépállomások versenyében első a csahol­ci gép­állomás, második a jánki, harmadik a tiszavasvári. Szorgos munka­e fő zárszámadás Termelőszövetkezetünk­­ ebben az évben sokkal­ jobb munkát végzett, mint­­ az előző években. Ezt iga­­zolják a terméseredmé­­nyek­, s a nemrég lezajlott zárszámadás adatai. Meg-, állapítottuk a zárszám-­ adáskor, hogy azoknál a­ növényféleségeknél, ahol­ a talajt vetésre jól előké-­­­szítettük és gondos nö-­­vényápolást végeztünk, ki­váló eredményeket értünk el. Különösen jól jövedel-­­ mezett a szerződéses bo­­j­korbab termelése. Három-, holdas területünkről 39­­ mázsát szállítottunk el,­­ ami azt jelenti, hogy 13 mázsát termeltünk hol­danként. Ez a három hold föld 40.000 forint jövedel­met hozott a szövetkezet­nek. A babtermelés után csak a prémium több mint 14.000 forint. Zárszám­adáskor egyéb termelési terveink túlteljesítése folytán 26.000 forint pré­mium szétosztását hatá­roztuk el. Mondhatnánk, a mun­kában minden tagunk be­csületesen megállta a he­­­lyét. Különösen jó munk­­­két végzett Limbert Sán­dor munkacsapata. Limb­­­bert Sándor ezzel is bebi­­­­zonyította, hogy nemcsak a pártszervezetünkben mint titkár végez jó mun­kát, hanem megállja a he­lyét a gazdasági munká­ban is. Tehenészeink is jó munkát végeztek, amit az igazol, hogy 2000 liter­rel túlteljesítettük tejter­melési tervünket. Sinka Gyula sertésgondozó csak prémium címén 19 darab malacot kapott a szapo­rulati terv túlteljesíté­séért. Zárszámadásunkat a községi kultúrotthon he­lyiségében tartottuk ment. Számos egyénileg dolgozó parasztot is vendégül l­­át­­tunk. Végighallgatták és elismerőleg nyilatkoztak a zárszámadási beszámoló­ban elhangzottakról. Itt újból meghallgatták az ismert eredményeket: bú­zából 1.17 kiló, rozsból 1.36 kiló, árpából 0.23, ku­koricából 2.50, szénából 1 kiló, burgonyából 2.10 kiló, cukorból 10 deka, olaj és egyebek mellett 11 fo­rint 11 fillér készpénz .ir­tott egy munkaegységre. Mogyorósi József, aki harmadmagával dolgozik a szövetkezetben, J6 m­­a­­zsa kenyérgabonát, 2 és fél mázsa árpát 21 mázsa kukoricát, 10 mázsa szé­nát, 17 mázsa burgonyát, 92 kiló cukrot, 40 liter olajat és 8.300 forint kész­pénzt kapott. Fábián Sán­dor 439 munkaegység után átlagosan 1.330 fonnt havi­ jövedelemre tett szert. Tagságunknak átlagosan 1000 forinton kint van a havi jövedel­me. Em­e­ett növekedett a közös va­gyon is. 30 Iv­i0 forinttal többet mondhatunk közös vagyonúnknak, mint egy évvel ezelőtt. Ha figye­lembe vesszük a kapott hitelt is, akkor állatállo­mányunk értéke 80.000 fo­rinttal több, mint egy év­vel ezelőtt. Meg kell említenem, hogy beadási kötelezettsé­günknek majdnem 100 százalékig eleget tettünk. Kevés tojással és baromfi­val tartozunk még, ami helyett rövidesen hízott­sertést adunk be. A jövő évi kenyérgabona-beadá­sunkba már 30 mázsát elő­re teljesítettünk. Az egyénileg dolgozó parasztok — látva ered­ményeinket — öten kér­ték felvételüket szövetke­­­zetünkbe. A tagság négy tag felvételét el is fogad­­­ta. Levelem végén arról is­­ beszámolok, hogy közgyű­­­­lésünk határozatot hozott arról, hogy a következő hónapok legfontosabb­­ munkája az állattenyész­tés továbbfejlesztése, az állomány gondos áttelel­­tetése legyen. Határozatot hoztunk, hogy az állatok számára pontosan mérve adjuk a takarmányt. Gombási József­­ könyvelő, Gávai Dózsa tsz. Teendőink a választás után Örömmel állapíthatjuk meg, hogy járásunkban a Hazafias Népfront megala­kulása óta sokat javult a munka. A választási előké­születek során idejében be­fejeztük az őszi betakarí­tást és a vetést. Van azon­ban még teendő, különösen most, hogy megenyhült az idő, nagyon sürget az őszi mélyszántást gyors befeje­zése. A gyümölcsösökben is el kell végezni az őszi vé­dekezési munkálatokat. A Hazafias Népfront prog­ramjába vette a termésho­zamok emelését. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha ezeke­t a munkákat mielőbb elvégezzük. A tanácsválasztások tisz­teletére szép eredményeket értünk el pénzügyi terv unit teljesítésében is. Jó példát mutatnak ezen a téren Nyírjáke, Vaja és Puszta­dobos adófizetői. Egyes köz­ségekben, mint Apagy, Nyírkércs és Magy tovább kell fokoznunk a felvilágo­sító munkát, hogy egyetlen dolgo­zó paraszt se kezdje adóssággal a jövő eszten­dőt. Legtöbb tennivalónk a begyűjtés terén van. Ami­lyen példásan szavazott va­sárnap a járás népe, olyan munkát kell végeznünk a begyűjtésben is. Máté András, a baktalórántházi j. vb. elnöke. Tíz nirrzsa doh­ányl egy fsol­bról! A közelmúltban a nyír­bátori dohánybeváltóban a r­akamazi, nagykállói és vá­­sárosnam­ényi beváltó szak­emberei és a körzethez tart­ózó legjobb eredményt elérő termelők megvitatták a jövő évi dohánytermelési teendőket. A résztvevők elhatároz­ták, hogy a jövő termelési évre 10 mázsás dohányter­melési mozgalmat indíta­nak. A résztvevő dohány­termelők ismerve a jövő évi még előnyösebb do­­hány­termelési feltételeket, sorba csatlakoztak ehhez a mozgalomhoz. Kecskés Já­nos piricsei termelő vállal­ta, hogy községéből leg­alább még húsz termelővel ismerteti meg a mozgalom célkitűzéseit. Végső Ferenc nyírgyulaji dohánytermelési felelős vál­lalta, hogy 50 gyulaji ter­melővel beszél a 10 mázsás mozgalomról és versenyre hívta az ófehértói dohány­termelőket. A balkányi ter­melők a nagykállói dohá­nyosokat hívták versenyre. Az értekezleten több ter­melő bejelentette, hogy a jövő esztendőben nagyobb területen termel dohányt, mint az idén. Sluk István nyírlugosi dolgozó paraszti az idén egy holdon termelt szabolcsi dohányt, 8 má­zsát szállított be erről a területről. Jövőre 2 holdra kötött szerződést. Gazsó Sándor üzemvezető, Nyírbátor.

Next