Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-01 / 1. szám

Vilá­si folétMai 'é^^BiulieUk­T­­­wk Vs. v BOLDOG ÚJÉVET! Óévet búcsúztatunk, újévet köszöntünk. A régi naptárakon a hátrahagyott esztendőt csúf, rokkant, magával tehetetlen aggastyánnak áb­rázolták s az új esztendő jelképe deli ifjú volt. Ez újra és újra ismétlődött. Az ifjú reménytelen öreg lett és az emberek, akik ólmot öntöttek Szilveszterkor, vagy kéményseprőt, tarka lovat kerestek, abban re­ménykedtek, hogy az új év elhozza a boldogságot, el­hozza az emberi örömöket. A dolgozó embereknek egyebük sem volt Szilveszterkor, mint a reményük. Ma már nem haragszunk az óévre, nem csúfol­juk ki, nem búcsúzunk tőle sóhajtozva, hanem azt mondjuk Szilveszterkor: gazdagabbak lettünk egy esz­tendő gyümölcseivel! Amióta szabad a nép, a sza­bad alkotó munka minden esztendővel új örömöket hoz a dolgozó nép számára. A párt vezette nép 1945 óta új naptárt ír, amelyben egyformán kedves, győ­zelmes évek sorakoznak egymás mellett. Az 1955-ös esztendő is a szívünkhöz nőtt. Me­gyénk kommunistái, dolgozói becsülettel küzdöttek a jobboldali opportunizmus szülte hibák ellen s a párt nagyjelentőségű határozataival felvértezve nagy lépésekkel vitték előre a falu szocialista átalakítását. Termelőszövetkezeti tagok ezreivel gyarapodott a nagyüzemen gazdálkodók nagy családja, új temetőszö­­vetkezeti községek születtek: Tiszaszalka, Zajta és a többiek. S 1955 őszén büszkén mondhatták már a ter­melőszövetkezeti tagok: „jövedelmünk jóval felül­múlja az egyénileg gazdálkodó parasztok jövedelmét.” Gyarapodott gazdasági, kulturális életünk: új bárház épült Nyíregyházán, Fehérgyarmaton felavatták a megye egyik legszebb moziját, Tiszalökön szülőotthon uton kestyérüzem, Berkeszen gyermek­ünnepelték a dolgozók. Mindez cs e­­semény egy év gazdagon teleírt kró­­■n, lelkesedésben, bizalomban gyara­­az elmúlt esztendőtől: szabadságunk : új évet e­sztendő második ötéves tervünk első nem ismerjük pontosan e tervet, de­­ ötéves terv nagyszerű lendületét, gal csodát teremtettünk. S bizo­­­s terv tovább viszi népünket a szó­ig magaslatai felé. Ismerjük a terv legfontosabb feladatát is: a falu szp­­ásának forradalmi célkitűzését. Mi, datmáriak, mezőgazdasági megyénk kom­­­olyozói munkánkkal mindenekelőtt­­ törekszünk. Érdeke ez mindenekelőtt isztjainknak, — akik bár összehasonlít­­óban élnek kisparcellás tanyáikon, mint a­dházakban, vagy banki adósságokkal tel­­jes paraszti házakban, — mégsem élnek s arra módjuk lenne a nagyüzemi, szo­­bálkodás keretein belül. Ám az évek ár­aiukat s mert egyre erősödnek ter­­epeink is, minden lehetőségünk megvan felőbb szocialista falvakkal dicsekedhe­­­kben. Érdeke a falu szocialista átalakt­­dolgozó parasztjainknak, hanem a vá­­k, munkásoknak, háziasszonyoknak, ta­­nököknek egyaránt. Hiszen a közellá­­rs csak akkor tűnhetnek el végérve­­megszűnik a kapitalista gazdálkodás szülte s legfőképpen, ha elhárítjuk a mezőgazda­­­lés fejlődésének útjából a kisparaszti gaz­­, szűk korlátait. A falu szocialista átalakításn em egy osztály programja csupán, hanem nagy­­ ügy, nagy nemzeti feladat, rosszul tennénk, ha csupa ujjongó, fényes szava­­mondanánk most, az új esztendő küszöbén. Jól jök, hogy vannak még nehézségeink, vannak még inkon gondok és bajok. Ám azt is tudjuk, hogy abből a gondokból és bajokból minden év mérföld­­ívénél leteszünk valamit s könnyebben, vidámabban megyünk előre. És ez a fontos, az előrehaladás! A szocializmus megvalósítása felé nem vezet sima asz­faltút, nehézségekkel, akadályokkal kell megküzdeni. Ám az akadályok leküzdésének meg­vannak az elő­feltételei. Mindenekelőtt dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja s annak Központi Vezetősége, amely minden nehézségen keresztül bizton és szilárdan ve­­r előre dolgozó népünket. Nagy és igaz barátaink ak: a hatalmas Szovjetunió, a megvalósult szo­­ros országa, a nagy Kína, a népi demokráciák­­ szövetsége, a gyarmati elnyomás ellen küzdő bátor hada s szerte a világon millió és millió kis boldogságot és békét akarnak, hittel és bizakodással emeljük fel tehát az az új esztendő küszöbén és tiszta szív­­­junk egymásnak: boldog újévet! " "''v EiiV V ^ -VU....................... . XIII. évfolyam, 1. szám ARA 50 FILLIU­R 1956 január 1. vasárnap -V______________________________________________________/ Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének újévi rádiószózata Kedves Barátaim! Ked­ves elvtársak! Most, amikor szerte az országban összecsendülő poharakkal köszöntik az új esztendőt, engedjék meg, hogy a rádión keresztül szívélyes jókívánságaimmal üdvözöljem önöket, szere­tett hazánk minden becsü­letes dolgozóját. Városon és falun, üzemi klubokban, termelőszövet­kezeti kultúrházakban, szó­rakozóhelyeken és családi otthonokban vidáman bú­csúzik az egész ország dol­gozó népe az ó esztendőtől. Jogos örömmel pillantunk vissza az elmúlt évre, hi­szen erőfeszítéseink, össz­hangban a világ valameny­­nyi békeszerető népeinek törekvéseivel eredményesek voltak. Sikerült megőriz­nünk a békét. Ebben az évben tovább sok­sodtak a béke hívei, s nemcsak az egyszerű em­berek százmilliói, hanem hivatalos személyiségek is mind nagyobb számban áll­tak ki határozottan a bék­e ügye mellett. Jogos öröm­­­­mel tölti el népünket, hogy világmértékben látja meg­valósulni azokat a béketö­rekvéseket, amelyeket fel­­szabadulásunk óta magáé­nak vall és minden nem­zetközi fórumon képvisel. Egyre inkább valóra vál­nak azok a célkitűzések, amelyekért tíz esztendő óta a Szovjetunió oldalán, a Szovjetunió vezetésével a népek immár többszáz mil­liós táborában küzd. Vidáman és megelége­déssel búcsúzhatunk az óesztendőtől azért is, mert a jó gazda büszkeségével nézhetünk végig saját por­tánkon. Az óesztendő ered­ményes esztendő volt s ezek az eredmények feljo­gosítanak arra, hogy ma­gabiztosan lépjük át az új év küszöbét. Magabiztosan, mert tudjuk, hogy jó úton járunk. Ebben az ünnepi pilla­natban bátran állíthatom, hogy népünknek minden oka megvan a bizakodásra, hiszen a szilveszteréjszakai jókívánság olyan esztendőt­­ köszönt, amelyben világo­­­­san állnak egész népünk­­ előtt pártunk és kormá­nyunk lelkesítő célkitűzé­sei. A párt és a kormány biztos abban, hogy szocia­lizmust építő dolgos né­pünk, hazánk minden be­csületes polgára azzal az energiával, melyről az el­múlt tíz esztendő alatt oly sokszor bizonyságot tett, megvalósítja a második öt­éves terv első évének fel­adatait is. Az új esztendővel hazánk szabad életének második évtizedébe lépünk. Ilyen pillanatokban szokásos a számvetés. S ha az elmúlt évtized eredményeit tesz­­szük a mérlegre, marad­hat-e kétség afelől, hogy vállaljuk s el is végezzük azt a munkát, amely az 1956-os évben vár reánk? Tudjuk, hogy ez a munka nem lesz nehézségektől mentes, de szilárd egység­ben a párt és a kormány vezetésével, mint már any­­nyiszor, népünk most is győzelmet arat. Ezekben a percekben, amikor milliók ürítik poha­raikat az új év sikereivé, azt kívánom hazánk min­den becsületes polgárának, legyen ez az új esztendő még nagyobb munkasike­rek esztendeje. Kívánom, legyen ez az év a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövet­sége további erősödésének, a dolgozó nép, a párt és a kormány egysége további szilárdulásának éve. Le­gyen ez az új esztendő ha­zánk gazdasági ereje és vé­delmi képessége növekedé­sének, minden magyar dol­gozó anyagi és kulturális jóléte emelkedésének esz­tendeje. Legyen ez az esztendő a béke világtábora további erősödésének esztendeje. Fejlődjék és erősödjék to­vább barátságunk a nagy Szovjetunióval, a béketábor országaival, a világ minden becsületes dolgozójával, a népek közötti tartós béke érdekében. Sikerekben, erőben és egészségben gazdag, boldog­­ újévet kívánok. A megyei tanács vb.-elnökének újévi köszöntoje Szabolcs-Szatmár megye dolgozói! Kedves Elvtársak! Kedves Barátaim! A most beköszöntő új év alkalmából szívélyes jókí­vánságaimat küldöm me­gyénk minden dolgozójá­nak. Ismét gazdagabbak lettünk egy évvel és an­nak eredményeivel. Me­gyénk dolgozói, hős mun­kásaink, dolgozó parasztsá­gunk és a néphez hű értel­miségünk becsülettel és eredményesen dolgozott a párt politikájának végre­hajtásáért,­ dolgozó népünk és népgazdaságunk fejlesz­téséért, az életszínvonal to­vábbi emeléséért. Megyénk ipara tervet túlteljesítette. Mezőgazdasá­gunk is teljesítette terme­lési tervét, jó termésünk volt. Termelőszövetkeze­teink erősödtek, izmosod­­tak, tagjaik a jövedelem részesedésénél elérték az átlag középparaszti szintet. Ennek során több ezer egyé­nileg dolgozó parasztcsalád lépett be a termelőszövet­kezetekbe és választotta a magasabb jövedelmet biz­tosító utat. Egyszóval megállapíthat­juk, hogy megyénk dolgo­zóinak szorgalmas munká­jának eredményeképpen emelkedett életszínvonala minden területen. Fejlő­dött megyénk kulturális, szociális és egészségügyi téren is. Iskolahálózatun­kat 31 tanteremmel bőví­tettük, új iskolákat építet­tünk. Az analfabétizmust száműztük megyénkből.­­ Tovább nőtt a munkás- és parasztgyermekek száma közép- és felsőiskoláinkban. Ma már 111 kultúrotthon áll dolgozóink rendelkezé­sére. Soha nem tapasztalt fej­lődést mutat az 1955-ös esztendő az egészségügy terén is. Átadtuk Nyíregy­házán rendeltetésének a több millió forintból épült rendelőintézetet. Ez év ta­vaszán nyílt meg a 25 ágyas gyermek TBC-osz­­tály, a 70 ágyas nyírbéltski csont-ízületi TBC-kórház, a 15 ágyas tiszalöki szülő­otthon, a 44 férőhelyes Bessenyei­ téri állandó böl­csőde, a záhonyi orvosi rendelő. Bővült gépállomásaink gépparkja, 3 új gépállomást modern felszereléssel ad­tunk át termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó pa­rasztságunk munkájának megkönnyítésére, a maga­­sabb termés biztosítása ér­dekében. 29 új mélyfúrású kutat adtunk át a lakos­ságnak a jobb vízellátás érdekében. A felsoroltakon kívül még számos ipari, mezőgazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális lé­tesítménnyel és intézmény­nyel bővült és gazdagodott a megyénk az 1955-ös eszten­­­dőben. Megyénk dolgozói immár tizenegyedszer kívánnak egymásnak boldog újeszten­dőt, mint a szabad­­ haza boldog emberei, abban a szilárd meggyőződésben, hogy munkájukkal mind­nyájunk boldogságáért, fel­­emelkedéséért dolgoznak. Az új év küszöbén a hála és szeretet szavával kö­szöntjük hazánk felszaba­dítóját, a hős szovjet népet, mely szabaddá tette előt­tünk az utat a szabad és boldog élet felé. Megyénk dolgozó népe jo­gos büszkeséggel tekint vissza a hatalmas útra, amelyet nagy pártunk bölcs vezetésével a felsza­badulás óta megtettünk. Ezért tekint megyénk min­den dolgozója a hála és a szeretet érzésével, megbe­csüléssel, bizalommal a Magyar Dolgozók Pártjára, mint vezetőjére, mely a boldog jövő felé vezeti. Dolgozóinknak különös örömet jelent az új eszten­dő azért is, hogy hazánk tagja lett az Egyesült Nem­zetek Szervezetének, hogy még nagyobb erővel har­colhatunk a világ békéjéért. Kedves Barátaim!­­ Az új esztendő új re­ménységgel köszönt ránk. Amikor büszkeséggel gon­dolunk vissza a megtett útra, az új év köszöntésé­nek ünnepi hangulatában gondoljunk arra, hogy az új esztendőben még na­gyobb feladat, még felelős­ségteljesebb munka áll előt­tünk. Tartsuk szem előtt, hogy az új évben jólétünk, életszínvonalunk olyan mér­tékben fog emelkedni, ami­lyen mértékben emeljük a termelékenységet, a termés­hozamot, s amilyen mér­tékben gazdaságosabban, jobban dolgozunk. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy megyénk ipari munkásai, termelőszövetkezeti tagjai, egyénileg dolgozó paraszt­jai túlteljesítik az 1956-os évi terveket. Biztosak vagyunk abban, hogy pártunk bölcs és sz­i­lárd vezetésével a második ötéves terv első évében már komoly eredményeket fogunk elérni gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális téren egyaránt. Mindezek tudatában kí­vánok a megye valamennyi dolgozójának jó munkát, jó egészséget, eredményekben gazdag új esztendőt. FEKSZI ISTVÁN, a megyei tanács vb.-elnöke

Next