Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-01 / 79. szám
Nópoli Tiszavasvári Döl All éve felszabadult országunkban számos emlék őrzi a hálás magyar nép szeretetét, soha el nem múló háláját a felszabadítók iránt. Egy községet mutatunk be képekben. Dolgos, szorgalmas népe nagyot lépett előre a 11 esztendő alatt. A szovjet hősök iránt érzett mély hálát jelképezi a község főterén épített felszabadulási emlékmű. Tiszavasvári határában épül a keleti főcsatorna. Áldását máris érzik a dolgozó parasztok — vizet ad a száraz nyári napokon. Bent a községben a munkából kiöregedett dolgozók otthonra találtak a szociális házban. Egy öreg bányász és számos társa boldogan, megelégedetten tölti öreg napjait a szociális otthonban. Népünk állama gondoskodik róluk. És most a legifjabbak számára építik ezt a szép, modern otthont. Napközi otthon létesült ebben az esztendőben a községben, hogy a gyermekek szakértő felügyelet mellett tölthessék idejüket míg szüleik dolgoznak. (Soltész—Balasa felv.1 NÉPLAP Amíg a Tiszalöki Vízmű felépül Nemhiába mondják a szakértők és a laikusok egyaránt, hogy az ország egyik legjelentősebb alkotása a Tiszalöki Vízmű, így is van. Hatalmas arányai, szépsége elragadtatja a nézőt, magával ragadja építőit. Az évek során a környék dolgozóiból nagyszerű építőgárda kovácsolódott egybe. Ez érthető, hiszen elsősorban nekik , a tiszalökieknek. Már évek, hosszú hónapok óta tart a munka a tiszavasvári építésvezetőségen. Először csatornát, majd hidakat építettek és az itteni gárda építi a hajózózsiilip felső felét is. Már évek óta lassan halad a munka — és tegyük hozzá —, hogy elsősorban nem a munkások hibájából. Egymást váltották az építésvezetők — Lónyai, Bozsó, Gordán — akiket hanyag, felelőtlen munkájuk miatt kellett leváltani. A jelenlegi építésvezető Papp Endre."Nézzük, mit csinál? Első ténykedése az volt, hogy magával hozott egy brigádot előző munkahelyéről. A 28 fős Rácz-brigád most már hónapok óta az építésen dolgozik. Miért volt erre szükség? Talán kevés a munkás az építkezésen? Korántsem. Más oka van ennek, amit az építésvezető a következőkkel indokol: Gazdaságosabb, kifizetőbb, távolabbi helyről hozni kubikosokat, mivel azok jobban tudnak dolgozni. Igen ám, tegyük fel, hogy jobban dolgoznak, bár erről is beszélhetnénk. Hiszen ott van a Tiszavasváriból való László-brigád, amely most is 200 százalékos teljesítményt ér el. A Rácz-brigád , az építésvezető szerint , kifizetőbb“. Nem,kell sokat számolni ahhoz, hogy ennek az ellenkezőjét bebizonyítsuk. Kezdjük talán ott, hogy a 28 tagú brigád minden tagjának különélési pótdíjat kell fizetni (napi 6 forint) és minden 24 nap után egyszer a vállalat költségén utaznak haza. (Mivel messze laknak, ez személyenként és havonként 100 forint.) Munkásszállásról is kell gondoskodni és amióta Tiszavasváriban vannak, szombaton és vasárnap is meleg ételt kell biztosítani számukra. (Ez vállalati többletköltség, amellett a konyhaszemélyzetnél is többkiadás jelentkezik.) Arról itt nem akarunk külön szólni, hogy a régi munkásgárdának sokkal nagyobb a tapasztalata, hiszen az első napok óta építi a csatornát, a vízművet, de jellemző számként meg kell említenünk, hogy az idehozott brigádból mindössze hárman szakszervezeti tagok. Ilyen „rendelkezéseket“ tesz az építésvezető, így „csökkenti“ az önköltséget. Mindehhez még csak annyit: előző munkahelyein a pártszervezet komoly eredménynek tekinti, hogy hosszas huzavona és levelezgetés után sikerült elhelyeztetni Papp Endrét a munkahelyről, akinek apja horthysta ezredes, ő maga a párt- és szakszervezet munkáját nem tekinti semmibe, a munkásokkal szemben durva, nagyhangú, dobiaknak, vasváriaknak — és lakóházakat — a Vízműnyújt segítséget. Ezt tudva építő Vállalat építi. Tehát vállaltak minden nehézsé- komoly, nagyfontosságú get, dacoltak hóval, faggyal, sárral, perzselő nappal — építettek, dolgoztak úgy, mint eddig soha. És mégis, minden nagyszerűsége mellett olyan hibákról kell most elsősorban szólnunk, amit a felelőtlenség, hanyagság, bürokrácia szült, komoly munkát bíztak erre, a vállalatra. De itt is a hogyannál, a munkák elvégzésénél, kivitelezésénél van a hiba. Ott van például a Vízműépítő Vállalat irodaépülete. Szép, kétemeletes épület — kívülről. Bent viszont olyan dolgokat találunk, hogy az alvállalkozóval elkészíttetett ablakok és ajtók rosszul zárnak — mégis átvették azokat —, a tető már most beázik a vezérlőteremben. Azt is meg kell említenünk, hogy most bontanak falakat és utólag építik meg a kéményt. A vízmű jövendő munkásai számára lakóházat is épített ez a vállalat. De milyeneket? Kétszobás összkomfortos lakásokat terveztek, de még sokáig lakatlanok maradnak, mert nem lehet az ajtókat kinyitni. Az előszoba felől két ajtót építettek, egy zsalusat és egy üvegezett ajtót. Az üvegajtón ablakzár van, amit ha egyszer becsuknak belülről, kívülről nem lehet kinyitni — egyszerűen nincs rajta kilincs, zár. Ha az épület lakója a másik bejáraton akar bemenni, akkor is leküzdhetetlen akadállyal találja szemben magát. Itt három ajtó van, de a két üvegajtó egy tokból egyfelé nyílik, és ha a belsőt becsukják, nem lehet tőle kinyitni a külsőt. Mi a kifizetőbb? helyezni. Az kifestette a utána jutott még emberVan más hiba is itt. Olyan cserépkályhát terveztek és építenek a kicsire méretezett hálószobába, hogy aztán ember legyen a talpán, aki még két ágyat is el tudott építő vállalat konyhát — és eszébe, hogy magasságig csempézni kell. Lebontották a vakolatot és felrakták a csempét. Az már senkit nem zavart, hogy kezdhetik elölről a festést. Érdemes megnézni a padlást is — a tetőzés után arasznyi hó hullott oda. És mindennek teteje a vízvezeték, — amit minden épületbe és lakóházba bevezettek — csak éppen víz, nincs még most sem azegész vízmű területén. Azzal érvelnek az igazgatóságon, hogy nincs megfelelői ivóvíz. Ezt abból állapították meg, hogy fúrtak egy kutat. Pedig nem olyan messze iható víz van emberöltők óta. Ugyancsak a tervezésnek kell felrónunk azt is, hogy az egész új és a most épülő lakótelepre nem terveztek egy olyan helyiséget, ahol megbeszélést, gyűlést tarthatnának a jövő munkásai, lakói. És ami minden becsületesembert felháborít, az az, hogy ezt sokan, nagyon sokan tudják és mégsem változtatnak rajta. Tovább építik a rosszul tervezett lakóházakat. Hat már elkészült , négyet most építenek. Mi a helyzet Tiszalökön ? Itt a legtöbb panasz a tőkből. Vízműépítő Vállalatot éri Hogy mennyire jogosan, azt állapítsuk meg a követke-Az egész vízművet, tehát a zsilipet, a duzzasztóművet, az irodaépületeket iíplilis 1, Vüüiil ililp Az igazgató és a minisztérium felelőssége Az elmúlt napokban a Vízműépítő Vállalat dolgozói termelési értekezletet tartottak. Nagyon sok és hasznos javaslat hangzott ott el. A dolgozók — kőművesek, vasbetonszerelők, brigádvezetők és dömperesek — merészen és helyesen bírálták a főépítésvezetőséget, az igazgatóságot és — bár nem mondták ki, — a felelős minisztert is ezekért a hibákért. Azt is elmondták, hogy a vállalat Budapesten székelő igazgatója csak munkaidő után látogat el az építkezésre, hogy ne kelljen találkoznia azokkal, akik bírálják munkáját. Lehet és kell változtatni ezen a helyzeten. De ahhoz az szükséges, hogy népünk, államunk vagyonával legalább úgy bánjanak, mint sajátjukéval, takarékosan, okosan. Vizsgálják felül mindkét építésvezetőségen a munkát és sürgősen, állapítsák meg a felelősséget. Pazarlóknak, felelőtlen elemeknek nincs helye az építkezésen. Az SZKP kongresszusának útmutatásai ól. A szocializmusra való áttérés formái Az SZKP XX. kongresszusának állásfoglalását a szocializmusra , való áttérés formáiról , érdeklődéssel fogadta az egész világ. Türelmes magyarázat volt ez a kétkedőknek, csattanó a válasz a rágalmazóknak, akik a szocialista forradalom elméletét félremagyarázva „pusztításról”, „embertelenségről” locsogtak. — Nos, a XX. kongresszusi megvilágításában a maga őszinteségében ott ragyog a szocialista humanizmus, a szocializmus igazi célja: az építés, az alkotás. Ma tucatnyi példa bizonyítja, hogy szocialista forradalom vér nélkül is lehetséges. A történelem cáfolja azt az imperialista rágalmat, hogy „a kommunisták az erőszak hívei.” Hruscsov elvi társ előadói beszéde és számos hozzászólás tárgyalta, , hogy egyes esetekben a parlamenti többség kivívása is lehetőséget teremt a szocializmus felépítésére. Elöljáróban meg kell említeni, hogy nem új ez a tétel. Egy évszázada Marx és Engles is bízott már abban, hogy a munkásosztály az általános választójogot át tudja változtatni a rászedés eszközéből a felszabadulás szerszámává. Lenin pedig így tanította a világ proletáriátusát: ,,A történelem általában, a forradalmak története pedig különösen mindig gazdagabb tartalmú, változatosabb, bonyolultabb, elevenebb. „ra A világ első szocialista állam a forradalomban született. A parlamenti út 1917. októberében járhatatlan volt. Járhatatlannak mutatkozott különösen az első világháború előtt és alatt, egészen a februári forradalomig. A cári feudális-kapitalista államgépezet semmi lehetőséget nem adott a szocializmus erőinek parlamenti győzelméhez. Helyénvaló volt tehát a lenini jelszó, amely szerint a proletariátus hatalmát fegyveres felkeléssel kell megvalósítani, az imperialista háborút polgárháborúvá kell változtatni. 1917 februárjában úgy változott a helyzet, hogy a forradalom megbuktatta a cári hatalmat, kikiáltotta a köztársaságot, s a forradalom vívmányaként demokratikus szabadságjogokhoz jutott „ vaszaob”, mint ahogy azt akár a legelőrehaladottabb osztályok legjobb pártjai, legöntudatosabb élcsapatai képzelik.” Ezt a változatosságot kézzelfoghatóan bizonyítja a mai szocialista világrendszer tagjainak fejlődése. nép. Lanin nem ragaszkodott megkövült dogmákhoz. Az adott történelmi helyzetben azt a feladatot tűzte a munkásosztály elé híres áprilisi téziseiben, hogy békés úton, a szovjetek útján ragadja meg a hatalmat. S hogy mégis fegyveres erőszakkal kellett megdönteni Kerenszkijék bűnös hatalmát, ennek sem a proletárok, a kommunisták voltak az okozói, hanem a demokráciát lábbal tipró, a munkásmegmozdulásokat vérbefojtó kormány. De ahogy parányi lehetőség mutatkozott a békés viszonyok helyreállítására, a diadalmas október után rögtön kijelölte Lenin a békés fejlődés útját. Megint nem a proletariátuson múlott, hogy csak időleges volt a béke, hanem azon a 16 imperialista országon, amely fegyverrel a kezében tört a fiatal szovjet államra, s újabb négy esztendőre hosszabbította meg a háborúskodás időszakát. Az első szocialista állam megszületéséből a világ proletariátusa azt a következtetést vonta le, hogy az uralkodó osztályok önként nem mondanak le hatalmukról. De azt is megtanulhatta a világ, hogy a harc hevessége nem annyira a proletariátustól függ, mint inkább az ellenforradalmároktól. Ezt bízó; nyította egyébként a Magyar Tanácsköztársaság léte is. A hatalomátvételre a békés körülmények voltak a jellemzőek. Az erőszakot, nem a tanácsköztársaság szervei kezdték, hanem az ellenforradalmárok, akik nem riadtak vissza a hazai árulástól sem, s idegen hatalmakat zúdítottak a magyar hazára, fegyveres védekezésre kényszerítve a munkáshatalmat. A második világháború után Hazánkban és számos más európai országban a második világháború után, a Szovjetunió győztes hadjáratának eredményeként (Folytatása a 3. oldalon) A Szovjetunió példája